Atomerőmű, 2000 (23. évfolyam, 1-12. szám)

2000-07-01 / 7. szám

2000. július ATOMERŐMŰ 5. oldal AKTUÁLIS INFORMÁCIÓK 2000 július közepétől - augusztus közepéig Július 14-23.: - Fadd- Dombori Nyári Fesztivál Újra itt a nyár és vele együtt a vakációzok és szóra­kozni vágyók hagyományos sport, családi- fesztivál prog­ramja, melyet a szekszárdi Fesztivál és Vásárszervező Iroda július 14. és 23. között Fadd-Domboriban, a szabad­strandon rendez. Tel.: 74/529-950 Július 15.: - Duna-parti es­ték Pakson Július 15-én szombaton 16 órától a Duna-parti esték Pakson sorozat keretében a Vízi-színpadon nóta és nép­daléneklési bemutató tekint­hető meg. A bukovinai szé­kely népdalkor műsora 17.30 órakor kezdődik, majd 19 órától a nótaesten fellép Szántai Ildikó, Tarnay Kiss László és Miklóssy József. Kísér: Oláh Kálmán zeneka­ra. Július 17.: - Negyedszáza­dos kapcsolat Huszonöt éve, 1975. 07. 17-én az első szovjet-ameri­kai űrprogram keretében si­keresen összekapcsolták a vi­lágűrben a Szojuz-19 és az Apollo-18 űrhajókat. Július 19.: - Az önuralom napja „Ne vitatkozz a vajas-ke­nyereddel!” - vallja agy an­gol közmondás, és kiegészít­hetjük egy mai jó tanáccsal: Tanulj meg engedni, vagy legalább is hallgatni, ha a közvetlen megélhetésedről van szó a vitában. Július 23.: - Nasszer pucs­­csal megszerzett hatalmának napja „Baj van olyankor, mikor egy liter tej azt ambicionálja, hogy betöltsön egy ötliteres fazekat.” Miért? - Addig for­ralja magát, amíg végül kifut és leég. Sajnos a világ tele van egyliteres emberekkel. Július 24.: - Száz éve szüle­tett Bay Zoltán A Békés megyei Gyulavári­ban 1900. 07. 24-én született Bay Zoltán fizikus, mérnök. Számtalan tudományos ered­ménye közül legismertebb, hogy Budapesten 1946-ban a Hold „radarozásával” első­ként állapította meg igazol­ható méréssel a Föld - Hold távolságot. Tudjuk, hogy a Tungsram Kutató Laborató­riumának hajdani vezetője a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyete­men 1938-ban alapitott Atomfizika Tanszék első pro­fesszora volt, nevéhez fűző­dik a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal által 1983-ban elfogadott fényre­­szabott méterdefiníció meg­alkotása. Július 29.: - Duna-parti es­ték Pakson Július 29-én szombaton 16 órától a Duna-parti esték Pakson sorozat keretében a Vízi-szinpadon az idei nyári ruhákat felvonultató divatbe­mutató tekinthető meg, majd 19 órától kezdődik a Hello Dolly musical show, Koós Réka és Homonnai Zsolt, a budapesti Madách Színház művészeinek műsora. Augusztus 1.: - Száz éve kez­dődött a Szépművészeti Múze­um építése Éppen száz éve, 1900 au­gusztus 1-én kezdődött meg a budapesti Szépművészeti Múzeum építése, amely elké­szültekor (1906) Európa leg­korszerűbb múzeuma volt. Augusztus 6.: - A nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapja A Béke Világtanács elnök­sége 1978. július 13-i moszk­vai ülésszakának javaslatára augusztus 6-át - Hirosima atombombázásának évfordu­lóját - a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világ­napjává nyilvánították. Augusztus 15..- Nagy boldog­­asszony, a legnagyobb Mária­­ünnepnap Az egyház e napot hivata­losan Szűz Mária mennybe­meneteleként ünnepli. Ma­gyarországon Szent István ki­rály kora óta nagy egyházi ünnep annak emlékére, hogy a szent király az országot Szűz Mária oltalmába aján­lotta. Augusztus 18.: - Duna-parti családi napok Pakson Augusztus 18-án - péntek -18 órától a Duna-parti csalá­di napok Pakson sorozat ke­retében a Vízi-színpadon a Városi Big Band együttes nyi­­tómüsorával kezdődik, majd 19 órától “Kató néni meg a politika” - Ihos József nép­szerű humorista kabaréjával folytatódik a hagyományte­remtő rendezvény. Várható­an fél kilenctől kezdődik a “Randevú Ádámmal és Évá­val” - Csepregi Éva és Végvá­ri Ádám művészek műsora. Augusztus 19.: - Duna-parti családi napok Pakson Augusztus 19-én - szom­bat - 10 órától a Duna-parti családi napok Pakson soro­zat keretében, az Erzsébet Szálló mögötti parkban kéz­műves foglalkozások gyere­keknek, valamint a „Lala és az orvos-bohócok” - bohóc­műsorral kezdődik az egész napos rendezvény. Az „Állat­kerti séta” - Makrai Pál, Sz. Nagy Ildikó és G. Szabó Sán­dor gyermekműsora 11 órá­tól tekinthető meg. A Fortu­na rádió immár hagyomá­nyos a „Játék határokkal” cí­mű műsorát 12-14 óra között rendezik. A Vízi-színpadnál 11-13 óra között lesz a Duna­­átuszás, majd eredményhir­detés és víziparádé. A Mazsorett bemutató 14 óra­kor kezdődik, azt követően a Baby Sisters együttes „Jó es­tét nyár, jó estét szerelem” műsorát tekinthetjük meg. A paksi Koktél Táncegyüttes bemutatója 16 órától kezdő­dik, majd Illényi Katica és Farkas Bálint “Te rongyos élet” című operett műsora következik. A Paksi Örökif­­jak Táncegyüttes 18 órától lép fel, majd az Irigy Hónalj­mirigy együttes paródiája fog­ja szórakoztatni a nagyérde­műt. Dunai Tamás és a Buda­pest Dixiland Band műsora 20 órakor kezdődik, fél tíz­kor lampionos felvonulás a Dunán, a tűzijáték 22-kor kö­vetkezik, majd utcabál veszi kezdetét hajnalig. Augusztus 20.: - A Magyar Köztársaság állami ünnepe, vallási ünnep Államalapító Árpád-házi Szent István ünnepe, az' új kenyér napja, magyar nemze­ti ünnep. Az Országgyűlés 1991. március 5-i döntése ér­telmében 1991-től augusztus 20. a Magyar Köztársaság hi­vatalos állami ünnepe. Augusztus 20.: - Duna-parti családi napok Pakson Augusztus 20-án - vasár­nap - 6 órától a Duna-parti családi napok Pakson soro­zat keretében, a Síksori kubik gödröknél horgászver­sennyel kezdődik az egész napos rendezvény. A halász­léfőző verseny 10 órától kez­dődik. A Jézus Szíve temp­lomban 9 órakor kezdődik az Ünnepi Szentmise, majd a templom mellett 10 órakor kezdődik a Szent István-napi Városi Ünnepség. A Vízi­színpadon 14 órakor kezdő­dik a „Holiday Inn” akrobati­kus rock and roll műsor, majd fellép a Csillag Tánc­­együttes. Korda György és Balázs Klári műsora fél négy­től, a Roger Schilling Fúvós­­zenekar pedig fél öttől kezdő­dik. Azt követi Szulák And­rea „New York - New York” című összeállítása. A paksi Tűzvirág táncegyüttes 19-20 óra közötti fellépése zárja a napot. Összeállította: Sipos László Gábor Dénes üzenete: „Találjuk fel a jövőt!” 2000. június 5-én a Magyar Tudományos Akadémián ünnepeltük a világhírű magyar mérnök-fizikusunk, Gábor Dénes születésének századik évfordulóját. Budapesten az V. kerület Fáik Miksa utca 30. alatti - a Magyar Szabadalmi Hi­vatal és a Novofer Alapítvány által elkészíttetett - emléktábla jelzi, hogy e ház­ban töltötte ifjúságát Gábor Dénes (1900-1979) Nobel-díjas tudós, mérnök-fel­találó, a holográfia megalkotója, humanista gondolkodó. A kiváló természettu­dós és feltaláló, aki a holográfiái módszer feltalálásáért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért kapta az 1971. évi fizikai Nobel-díjat, számos maradandót al­kotott az információelmélet, az elektronoptika és a plazmafizika területén is. Gábor Dénes korai természettudományos és műszaki érdeklődése adta az in­díttatást műegyetemi tanulmányainak megkezdéséhez. A stúdiumot a Műegye­tem gépészmérnöki szakán 1918-ban kezdte, majd 1920-tól Berlinben a charlot­­tenburgi műszaki főiskolán elektromérnöki szakágon folytatta. A mély matema­tikai ismereteinek alapjait olyan neves szakemberektől sajátította el, mint Fejér Lipót, Kürschák József és Rados Gusztáv. Kortársai, barátai és a vitapartnerei közé tartozott Neumann János, Szilárd Leó és Wigner Jenő. Berlinben, ahol századunk első harmadában a fizika fellegvára volt, Einstein előadásait hallgat­ta. 1924-ben szerezte meg az elektromérnöki diplomáját, első munkahelye egy nagyfeszültségű távvezeték tervezésével foglalkozó kutatóintézet volt. 1927-ben már a Siemens & Halske cég alkalmazásában készítette el a doktori értekezését, melynek témája a katódsugárcső. 1932-től kezdett foglalkozni a plazmajelensé­gek elméletével. A plazmák, vagyis az erősen ionizált, villamos szempontból csaknem semleges gázok tanulmányozása a plazmalámpa megalkotására ösztö­nözte. 1934-ben Angliába települt, ezt követően tizennégy esztendőn át a Thomson Houston Társaság kísérleti laboratóriumában dolgozott. Fő munkate­rülete az elektronoptika volt, azonban foglalkozni kezdett a híradástechnikai in­formációelmélet kérdéseivel is. Az elektronoptikai leképezés tudományos vizs­gálata vezette a holográfia feltalálásához. Felismerte, hogy a tökéletes leképe­zéshez a tárgyakról visszavert hullámoknak valamennyi információját fel lehet használni, így nem csak a hullámintenzitást - mint azt a hagyományos eszkö­zök teszik -, hanem a hullám fázisát és amplitúdóját is, ugyanis ha ez megvaló­sul, akkor a tárgyról teljes (holo) térbeli kép (gráf) nyerhető. Az optikai holog­ráfia elméletét 1947 és 1951 között dolgozta ki, ugyanebben az időben már a londoni Imperial College-ben elektronoptikát oktatott, majd 1967-ig az alkalma­zott elektronika professzora volt. A hatvanas években foglalkozott televízió kép­cső fejlesztésével is, olyan lapos képcsövet konstruált, amelyben a többszörösen megtört elektronsugár útjának zömét a képernyővel párhuzamos sikban teszi meg. 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott a holográfia feltalálásáért. „Most már hosszú évek óta - tizenöt éve - kettős életet élek: fizikus vagyok és föltaláló. Ez az egyik életem, a másik pedig: szociális író vagyok. Régen rá­jöttem arra, hogy nagyon nagy veszedelemben van a mi kultúránk.” - vallotta egyik írásában és élete utolsó évtizedeiben mintaadó szociális érzékenységgel elemezte a globális problémák technikai gyökereit és leküzdésük ga?dasági:tár­­sadalmi eszközeit. Gábor Dénes több mint fél évszázados munkássága-máig mozgósítja a műszaki tudományok legkiválóbb művelőit. Szellemi örökségének gondozására és budapesti születésének méltó centenáriumi megünneplésére megalakult a nevét viselő emlékbizottság, amely az elmúlt időszakban kialakí­totta államiságunk millenniumi évfordulójának szentelt hazai rendezvénysoro­zatba illeszkedő programját. Az Emlékbizottság szorosan együttműködött a lon­doni Imperial College - Gábor Dénes sok évtizedes professzori munkásságának szintere - vezetőivel. A centenáriumon túl ennek aktualitást ad az, amiről Gá­bor Dénes egyik késői önéletrajzában vall, hogy bár idős korában is foglalkoz­tatja a műszaki innováció, utolsó éveit mégis új érdeklődés köti le: az ipari civi­lizáció jövője. Ellentmondásokat lát a technikai fejlődése és a társadalmi intéz­mények között, ezért szerinte elsőrendű prioritást kell adni a társadalmi inno­váció kérdéseinek. Negyedszázad múltán is időszerű téma. Hires mondása - Nem tudjátok megjósolni a jövőt, de képesek vagytok feltalálni azt! - mai hely­zetünkben is igaz. Összeállította: Sípos László XII. Nemzetközi Karbantartási Konferencia 2000.06.5-7 Veszprém Kell egy kis humor Híres emberekkel kapcsolatos anekdoták A mindig rangos előadásokat felvonultató konferen­cia színvonalát és a baráti hangulatot a Veszprémi Egyetem és Dr. Gaál Zoltán rektor, egyetemi tanár biztosítja. Itt mindig áttekintést kaphat a téma iránt érdeklő­dő az újdonságokról. A mostani konferencia a tudás­bázisú karbantartást tűzte zászlajára. Történelmileg különböző karbantartási módszere­ket alkalmaztak:-TMK (fix időciklusonként karbantartás), -teljesítmény, üzemidő alapján számított ciklusok, -állapotfuggő (berendezés üzemi paramétereiből következtet az állapotára pl. rezgésmérés),-A fenti módszerek szerint számítógéppel támoga­tott karbantartási rendszerek. Példa kedvéért vegyünk egy gépkocsi karbantartá­sát, mely különböző szintű feladatokból áll: -Ellenőrzések vagy szemlék (pl. műszaki vizsga) -Alkatrészcsere (olajcsere vonzata az olajszűrőc­sere)-Állapotfüggő (kopott gumik cseréje)-Nagyjavítás (motorgenerál)-Újratervezés, tuningolás (más típusú porlasztó beépítése)-Meghibásodásig üzemeltetés (szélvédő, villogó búracsere)-Mely berendezés, alkatrész melyik csoportba so­rolandó, hogy a gépkocsi minimális költségráfordítás mellett optimális üzemi kondíciót éljen el - ez jelen­ti a tudásbázisú karbantartást. Karbantartási módszerek kutatása során kimutat­ták, hogy a tervszerű nagyjavítás csekély hatást gya­korol az összetett berendezések megbízhatóságára, még akkor is, ha annak létezik domináns hibamódja. Az amerikai légitársaságok ennek megfelelően ter­vezett karbantartással az ellenőrzések során meg­bontandó berendezések számát 50-ed, karbantartási munkaidő ráfordítást 70ed, tartalékalkatrész-bázist az felére csökkentették. A San Diegoi Villamos Mű­vek atomerőműveiben 1984-ben vezették be ezt a karbantartási módszert, és a francia EDF nukleáris létesítményeiben is alkalmazzák. A konferencián a részletkérdésekkel is több elő­adás foglalkozott.-A kenőanyag-gazdálkodási feladatot szépen oldot­ták meg a miskolci SZINVA TREND Kft. programo­zói. A MÓL ezt a programot a vele szerződésben ál­lók részére költségmentesen bocsátja rendelkezésre.-Rezgésdiagnosztikáról már sokat hallhattak a kar­bantartással foglalkozók, mégis érdekes volt az AT­­TEC Kft. dugattyús kompresszorok vizsgálati mód­szereiről és megbízhatóság növeléséről szóló beszá­moló.-Figyelemre méltó színfolt volt a Honeywell jelent­kezése a karbantartást támogató programok között. Számos berendezéscsaládra monitorozó rendszert tud kiépíteni és szimulációs modell segítségével a mért adatok alapján üzem közben képes tájékozta­tást adni a berendezés állapotáról. Végre egy karban­tartást támogató program, amely nem csak a munka­utasítások valamilyen szintű forgalmazásával foglal­kozik csupán. Az SAP PM moduljával kiépített kap­csolat áll rendelkezésre.-Csalódást okozott a konferencián a kenéselmélet­tel (tribológia) foglalkozó blokk, ahol főleg kereske­delmi jellegű előadások hangoztak el. Hangzatos cí­mekkel nem fiikarkodtak pl. “motorkonstrukciók ha­tása a kenőolajokra”. Ebből megtudhattuk, hogy a MÓL jelentős befektetése és a kenőtulajdonságok egyeztetése esetén a motorgyártó a gépkönyvében ajánlja majd a kenőanyagok között. Gázüzemű mo­torok kenőanyag választása, ólompótló adalékok ha­tása a szelepleragadásra: erre már semmi konkrétu­mot nem tudtak válaszolni. Összegezve: a karbantartási konferencia nagyon jól sikerült, számos új ismeretet nyújtott. Gyulai Eötvös Eötvös Lóránd, a nagy magyar fizikus egy szigorlaton a jelölt kezébe adott egy távcsövet. - Tessék ezt megvizsgálni ! Milyen távcső ez ? A vizsgázó kihúzta a távcsövet, alaposan nézegette, a szeméhez illesztette, majd udvari­asan szólt:- Ez egy nagyon kitűnő távcső, tanár úr... Bohr Niels Bohr, a század egyik legjelentősebb fizikusa fiatal korában az egyetemi futballcsapat kapusa volt. Professzora csodálkozva konstatál­ta, hogy a természettudományokban már akkor is kiváló fiatalember egy nyúllábat visz magával a kapuba.- Nem értem, barátom - mondta a fejét csóvál­va -, ön tudós ember létére hisz abban, hogy ez szerencsét hoz ?- Én nem hiszek - felelte Bohr. De azt mond­ják, akkor is szerencsét hoz. Voltaire Voltaire-t egy vita hevében ellenfele idiótá­nak nevezte. Voltaire derűsen nézett rá, és így szólt: - Professzor úr, én önt eddig okos embernek tartottam. Ön viszont idiótának nevez engem. (Úgy látszik, hogy mindketten tévedtünk... Laplace Pierre Laplace-tól, a nagy matematikus­fizikustól megkérdezték: - Ön kit tart Németország első matematikusának ?- Bartelst. - válaszolta Laplace.- Komolyan mondja ? - csodálkozott a kérdező. - Nem Gausst ?- Nem, nem... Gausst ugyanis a világ legelső matematikusának tartom. Mendelssohn A berlini tudományos akadémia annak idején rendes tagjává nevezte ki Mendelssohn Mózest, de Frigyes császár nem óhajtotta megerősíteni egy zsidó akadémiai tagságát. Erre mondta Mendelssohn:- Jobb, hogy az akadémia kinevezett, és a császár megtagadta, mint ha a császár nevezett volna ki, és az akadémia nem erősítette volna meg. Edison A tudósok gyakran szórakozottak, ezt nem csak a viccgyártók találták ki. Szórakozott ember volt a zseniális feltaláló, Thomas Alva Edison is. Egy alkalommal hosszabb vasúti utazásból megérkezve panaszkodott otthon, hogy émelyeg.- Rosszul lettem - mondta a feleségének -, mert háttal ültem a menetiránynak.- Miért nem kértél meg szemközt valakit, hogy cseréljetek helyet ?- Nem lehetett - felelte Edison -, mert egyedül ültem a fülkében. Ibsen Henrik Ibsen egy alkalommal Rómában sétál­gatott, és figyelmét megragadta egy plakát, ame­lyet nagy tömeg bámult. Közelebb ment, de észrevette, hogy otthon felejtette olvasószemüveg­et. Udvariasan segítséget kért a mellette álló embertől:- Bocsásson meg uram, megmondaná, mi áll ezen a hirdetményen ?- Ne haragudjon, kedves uram - sajnálkozott a másik -, de én is analfabéta vagyok. (Forrás: Köves József - A legnagyobb vicckönyv, K. u. K. Kiadó, Bp.) Válogatta Sípos László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom