Atomerőmű, 1999 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1999-07-01 / 7-8. szám
1999. július - augusztus ATOMERŐMŰ 3. oldal Digitális technika - magyar szakértelemmel (Folytatás az 1. oldalról.) Ráadásul átalakultak, sőt megszűntek az egykori szovjet gyártóvállalatok, amivel az alkatrész utánpótlásunk gyakorlatilag ellehetetlenült” - tudjuk meg Hetzmann Alberttól, a Paksi Atomerőmű Rt. irányítástechnikai igazgatójától, a rekonstrukció irányítójától. „Említhetek még egy szempontot, ami a felújítás mellett szól: az élettartamot. Egyes irányítástechnikai berendezések alapélettartama jelentősen elmarad a technológiai berendezésekétől. A modem technikai eredmények segítségével az atomerőművek élettartamát a tervezetthez képest akár 10-15 évvel is meg lehet hosszabbítani. A tervezett és meghosszabbított élettartamot csak úgy tudjuk elérni, ha az irányítástechnikai berendezéseinket is ehhez igazítjuk” - teszi hozzá a szakember. Egy ilyen nagyszabású rekonstrukció természetesen rendkívül alapos előkészítő munkával jár. Már 1991-ben elkezdték a belső vizsgálatokat. 1994-ben magyar kutatók elkészítették a szép AGNES nevet viselő tanulmányt (a név az új, fejlett biztonság-értékelés angol nyelvű szavainak kezdőbetűiből állt össze), amely feltárta a meglévő biztonsági rendszerek gyenge pontjait, hiányosságait és javaslatokat is tartalmazott új megoldásokra. Közben elkezdték a lehetséges szállítók versenyeztetését. Az első körben négy, nemzetközileg elismert nagy vállalat adott ajánlatot. Az értékelés után két cég maradt a színen, ezek - nemzetközi szakértők és magyar kutatók bevonásával - vettek részt a részletes specifikációk kidolgozásában. Végül is három tényező - a műszaki fejlettség és alkalmazhatóság, a kereskedelmi és a pénzügyi-gazdasági szempontok - együttes értékelése után a Siemensre, illetve annak Teleperm-XS rendszerére esett a választás. Ebből az elsőt 1997-ben helyezték üzembe a német Unterweser atomerőműben, és azóta továbbiak is készültek. De ahogyan nincs két egyforma ember, az atomerőművek is mind „egyéniségek”, még ha, akár az embereknél, akadnak is egymáshoz sok vonásukban igen hasonlító közeli rokonok. A paksi rekonstrukció esetében is meghatározó jelentőségű tényezőnek számít az erőműben dolgozó mérnökök és fizikusok technológiai szaktudása, ami igen nagy értékként, be is épül az új információs és biztonsági rendszerbe. A fiatal, nyelveket jól beszélő - és tegyük hozzá, munkájukat nagyon szerető, lelkes - paksi szakemberek például nagy mértékben járultak hozzá, hogy a végső rendszerek az eredetinél lényegesen fejlettebbek és „ember-közelibbek” lesznek. „A Siemens-szel közösen alakítottuk ki az indítási tesztek koncepcióját és megvalósítását. Őszintén szólva nem ment vita nélkül, mert mi a szállítóhoz képest igényesebb megoldásokra törekedtünk. A dolgozók betanítását segítő tréning szimulátornál például mi magunk alakítottunk ki olyan elrendezést, amely a legkedvezőbbnek bizonyult a gyakorlatozásoknál. Itt a tervezés folyamatába magukat az érdekelteket is bevontuk” - tudjuk meg Túri Tamástól, az erőmű projekt vezetőjétől. Nagyon jelentős újdonság az eredeti Siemens-rendszerhez képest az indítási tesztgép, amelyet a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, a SZTAKI dolgozott ki, Bokor József akadémikus vezetésével. Az atomerőműben minden évben átvizsgálás, ellenőrzés, ha kell javítás céljából sorra leállítják a reaktorokat. Ilyenkor szétszednek mindent, felnyitják a tartályt, üzemanyagot is cserélnek. Az újraindítás hosszas, aprólékos, több napos munka, amikor is számos, élesben végzett próba során kell meggyőződni arról, hogy a karbantartás után minden rendben van-e, a biztonsági rendszerek megfelelően működnek-e. Az „intelligens” indítási tesztgép viszont, amelyet a SZTAKI dolgozott ki a paksiak adatai alapján, a biztonsági rendszerre vonatkozóan ezt a folyamatot automatizálja, és így nemcsak emberi munkát lehet vele megtakarítani, hanem az sem fordulhat elő, hogy például a próbák során rövidre zárt sorkapcsokat elfelejtik kikötni (volt már rá példa). „Kétségtelen, annak a látszólag egyszerű kérdésnek az eldöntése is jelentős tudást igényel, hogy vajon egy atomerőmű információs, irányítástechnikai, biztonságtechnikai rendszere nem tartalmaz-e akár elvi, tervezési, akár gyártási, üzembe-helyezési hibákat, hiszen itt rendkívül bonyolult, ezért rengeteg hibalehetőséggel járó komplexumról van szó. Ez a kérdéskör új közelítéseket és megoldásokat igényel az ipari automatizálás szakembereitől, amit csak sok éves, nagyon nagy szellemi (és tegyük hozzá anyagi) befektetést igénylő kutatómunkával lehet megalapozni, és megvalósítani” - mutat rá Bokor József. „Elsősorban a SZTAKI-ban végzett elméleti kutatásaink révén tudtunk hozzájárulni ahhoz, hogy sikerüljön ez a nagy szabású atomerőmű biztonsági rekonstrukció. Többekkel együtt a mi - nem könnyű - feladatunk volt a projekt terveinek ellenőrzése és a rendszer működésének hitelesítése, az úgynevezett V & V (verification & validation) tevékenység.” A V & V munkákra nagyon nagy szükség van, hiszen például az új, digitális biztonságtechnikai rendszer egy sereg olyan - előre megtervezett - alkotóelemből épül fel, önmagukban típusvizsgáltak és minősítettek, tehát ellenőrizni kell, menynyire összehangoltan működnek együtt. Gyakori, hogy nem csupán a megfelelő működést kell ellenőrizni, hanem azt is, hogy valóban az előírt feladatot oldjae meg egy egység abban a sajátos környezetben, amelyben dolgozni fog. Különösen figyelni kell egy ilyen elosztott, sok-processzoros rendszerben az alrendszerek közötti adatcserékre, mert ezek jelentősen befő1 lyásolhatják az egész biztonsági rendszer helyes működését. Egy ilyen nagy, bonyolult rendszer teszteléséhez nem elegendőek a hagyományos módszerek, tehát hatékony, új eljárásokat kellett kidolgozni. A csaknem tízéves előkészítő munkálatok után július végén - augusztusban üzembe helyezik az új reaktor biztonsági rendszer első egységét, amelyben kiemelkedő szerepet játszik a magyar nukleáris mérnökök és irányítástechnikai kutatók szakértelme és tudása. Az új biztonsági rendszerrel felszerelt 1. sz. rekator blokk tervezetten augusztus első felében kezdi meg ismét az energiatermelést. Szentgyörgyi Zsuzsa Nagyjavítás - 1. blokk, 1999 július FOTÓK: BEREGNYEI MIKLÓS Megalakult a Magyar Atomforum Zarándy Pál, az ETV-Erőterv Rt. igazgatója lett az elnök (Folytatás az 1. oldalról.) A minőségbiztosítási, a nukleáris energia versenyképességével, valamint a fenntartható fejlődés kérdéseivel foglalkozó bizottságok a nevükben foglalt témák gazdái lesznek. Nem egyedülálló kezdeményezés a Magyar Atomfórum megalakítása, a világon másutt is vannak ilyen kezdeményezések. Az európai atomfórumok egy FORATOM nevű szervezetet alapítottak. A FORATOMOT alkotó nemzeti fórumok többsége olyan országok közül kerül ki, amelyek az Európai Unió tagjai. A Magyar Atomfórum céljai között ezért megjelenik az EU csatlakozás megkönnyítése is. Ezen kívül érdekérvényesítő szerepet is felvállal az újonnan megalakult egyesület. A Magyar Tudományos Akadémia épületében megtartott alakuló ülésen megjelent dr. Wolf Schmidt-Küster, a FORATOM titkára is, aki nagy örömmel fogadta el a meghívást a Magyar Atomfórum alakuló ülésére. Dr. Schmidt-Küster beszédében kiemelte, hogy a FORATOM elsődleges célja az európai nukleáris ipar szempontjainak kialakítása, és annak képviselete az európai intézmények felé. További célja, hogy a nukleáris ipar képviseletében fellépjen az európai vitákban, visszacsatoljon a tagokhoz, valamint tanácsadói tevékenységet vállaljon fel a nemzetközi szervezetek számára. A FORATOM jelenleg tizenkét, többségében EU tagország atomfórumából áll. A szervezeten belül számos munkacsoport működik, amelyekben a különböző tagországok atomfórumai képviseltetik magukat. Dr. Wolf Schmidt-Küster fontos feladatnak tartotta a kommunikációt a tagok között és a lakossággal. Az Európa Parlament jelenlegi képviselőinek több mint fele újonnan megválasztott. Ezért a FORATOM-nak erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy ezek az új képviselők a kezdetektől fogva megfelelő tájékoztatást kapjanak a nukleáris ipar jövőbeni fenntartásának szükségességéről. Úgy vélte, nagyobb aktivitással kell a jövőben közelíteni a brüsszeli székhelyű médiához. A lakossági elfogadtatásban fontos szerepet játszanak a szakszervezetek. Fel kell venni a kapcsolatot a nukleáris energiát ellenőrző környezetvédelmi csoportokkal. Befejezésül reményét fejezte ki a FORATOM titkára, hogy a frissen megalakult Magyar Atomfórum és a FORATOM között szoros együttműködés alakul ki. Dr. Wolf Schmidt-Küster Zarándy Pál