Atomerőmű, 1999 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1999-07-01 / 7-8. szám
4. oldal ATOMERŐMŰ 1999. július - augusztus Küldöttközgyűlés az ASE-nél Az ASE elnöksége június 29- re hívta össze a küldöttközgyűlést, melynek három napirendi pontja volt: az elmúlt év értékelése, az alapszabály módosítása és az egyesület működésével kapcsolatos új elvárások, teendők az egyes szakosztályok vonatkozásában. A közgyűlésen dr. Bertha Kálmán, az ASE elnökségi tagja beszámolt az elmúlt évi tevékenységükről, különös tekintettel a Szabó József lemondása utáni helyzetről. Dr. Bertha részletesen ismertette az erőmű új igazgatóságának élvárásait az ASE vezetésével szemben. Az új igazgatóság által megfogalmazott elvárások lényeges változásokat indítanak el az egyesület életében, bár Kováts Balázs elnökségi tag zárszavában megnyugtatta a jelenlévőket: pánikra nincs ok, a nyugodt és eredményes munka feltételei adottak. Az igazgatóság úgy döntött, hogy ez év végéig nem nyúl a támogatási öszszeghez, ám 2000-től új költségvetés készül és ez már kevesebb pénzt biztosít az ASE- nak. A hiányzó összeget külső szponzorok felkutatásával és megnyerésével kell biztosítani. Az ASE elnöksége felkérte a szakosztályok vezetését támogatók felkutatására, de maga az elnökség is megkeresi a környéken tevékenykedő cégek vezetőit reklám ügyben. Dr. Bertha Kálmán hangsúlyozta: az ASE minden tartozását rendezte, így tiszta lappal indul a 2000. évnek. Az elnökség tervei között szerepel, hogy két szakosztályt - kosárlabda és foci - korlátolt felelősségű társasággá szervez át, hiszen erre az új sporttörvény lehetőséget ad. A beszámolót követően kérdések hangzottak el, így például az, hogy a szakosztály által szerzett szponzori pénz kit illet meg. A válasz szerint az adott összeg bizonyos százalékát kapja majd meg a szakosztály. A százalékos arány kidolgozása még csak ezután fog megtörténni. Egy másik kérdés a szabadidős sport helyzetével foglalkozott, mondván: itt alig lehet szponzorra találni és az erőműnek is érdeke, hogy a dolgozók és családtagjaik egészségesek legyenek. Dr. Bertha Kálmán megnyugtatta a kérdezőt: a sporttámogatásnak az a célja, hogy a dolgozók egészségesék legyenek, gyerekeik ne az utcán lófráljanak, hanem sportoljanak. Ez az elv megfogalmazódott és a költségvetésnél szóba sem került, hogy a tömegsportra szánt összeget csökkentenék. Végül a küldöttközgyűlés egyhangúlag elfogadta az „ASE és a PA Rt. kapcsolata” című anyagot. Az alapszabály módosítását is megszavazta a küldöttközgyűlés, mely szerint visszaálltak az eredeti alapszabályhoz, vagyis évente lesz küldöttközgyűlés és naptári éves költségvetést készít ezután az egyesület. A közgyűlés egyhangú igen szavazattal megerősítette elnöki tisztében az addig kooptált státuszú Nagy Sándor vezérigazgatót. Juhász Sándor elnökségi tag rövid beszámolót tartott az elmúlt év sikereiről, és szólt az ATOMIX Kft. és az ASE kapcsolatáról. Megtudhattuk, hogy az ATOMIX Kft-t 1994-ben alapították 30 fővel, amikor az erőmű a sporttámogatást 25%-kal csökkentette. Azóta az ATOMIX Kft. 522 fővel dolgozik, 99 százalékuk az erőműben. A városi adózók sorában a második legnagyobb, és az ide befolyt pénzt a sportra költik. Az elmúlt hat évben a kft. nem kapott támogatást, ennek ellenére az 1999-es évet 21 millió Ft. tartalékkal zárta. A közgyűlés után szerény állófogadáson ünnepelte meg a tagság a 20 éve történt egyesületi alapítást. - béri -FOTÓ: -béri-Látogatás Svájc szívében A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Paksi Területi Szervezetének harminc fős küldöttsége május végén egy négy napos, szakmai csemegékben bővelkedő tanulmányúton ismerkedett Svájc szívében, Rathausenben, a villamosenergia-ellátás jelenlegi lehetőségeivel, a Centralschwelzerische Kraftwerke cég Luzern közeli 2 MW-os vízerőművével, központi irányító, és a tréningközpontjával, a Bern közelében 1972 óta működő Mühlbergi Atomerőművel, valamint a világszínvonalat képviselő SYMO Electronic AG cég - minősített minőségbiztosítási rendszerű - sématáblákat készítő gyárával. Felkészülés Amikor értesültem Taba József titkártól a programtervezetről, korábbi svájci utazásaim emlékei törtek fel. Volt szerencsém kétszer is (1991 és 1995) meglátogatni és 1984-ben a németsvájci határon Leibstadtban felépített korszerű 1030 MW-os atomerőművet, így nagy várakozással tekintettem a MEE utazás elé, tudva azt, hogy várnak bennünket a harminc éve Bem közelében Mühlebergben épült, legelső generációs 355 MW-os atomerőműben. A villamosenergia-rendszer, hasonlóan az organikus (élő) szervezethez, teljesen behálózza egy ország teljes területét, így rendkívül sok információt kaphat az a szakember, aki nemcsak az áramtermelő erőműveket, hanem Svájc szívében a térség központi irányító központját is felkeresheti. Szeretném itt megjegyezni, az emberi szervezet kis vérkörének felfedezője a XVI. században egy svájci orvos, a Genfben működő, anti-trinitárius vallási nézetei miatt máglyahalált szenvedett hittérítő, Szervét Mihály volt és gondolom hitbéli ellenfelét, később már ellenségét, Kálvin Jánost sem kell bemutatni az olvasóinknak. A történelmi tanulmányok felfrissítése mellett eszembe jutott, hogy a polgári társadalmat építő mai magyar mérnökök, technikusok sok érdekes és tanulságos tapasztalattal gazdagodhatnak, feltéve, ha nyitott szemmel tájékozódnak Svájcban, Ausztriában és természetesen bármely idegen országban. Raggal után a SYMO, a ( KW és Bern Hosszú és kissé fárasztó autóbuszos kirándulásunk első tranzit állomása az ausztriai Vorarlberg térségben található, csodálatos panorámájú Raggal 7 volt. A svájci határhoz közel eső település sajnos Ludesch felől megközelíthetetlen volt, a folyók áradása miatt kisebb hidak és villamos távvezetékek sérültek meg. Nem kell azonban megijedni, az osztrák kollégák biztosították a települések energiaellátását, így a tranzitszállásunkon sem kellett este gyertyát gyújtani. Másnap reggel korán indultunk Svájcba. Első programunk a mozaik rendszerű sématáblákat készítő SYMO Electronic AG cég gyárának megtekintése volt, a Zürich közeli Chamban. Ottani idegenvezetőnket, a Svájcban élő Molnár Lajost, a SARM Molnár AG tulajdonosát nem kell bemutatni, nagyon sokan ismerik a magyar elektrotechnikai iparban is, így most az ő segítőkész kalauzolásával ismerkedtünk a világszínvonalú sématáblák gyártási folyamataival, a tervezéstől egészen a végső tesztelésig bezárólag. Az ISO 9001 szabvány alapú minőségbiztosítási rendszertanúsítással is rendelkező közel ötven fős cég rendkívül hatékonyan, tisztes profittal működik. Ahogyan a helyszínen megtapasztaltuk, az emberek nyugodtan és rendkívül precízen dolgoznak, legfontosabb tőkéjük az hogy megbízhatóan, hibamentes rendszerben végezhetik alkotó munkájukat. A mérnökök számára lehet, hogy meglepő összegnek fog tűnni, éves szinten százezer svájci frankot költ szabadalmi díjra ez a léptékét tekintve kis, de világ viszonylatban jelentős innovációval rendelkező SYMO Elektronic AG cég, ami jelzi az alkotók egyfajta jól megérdemelt elismerését, és a menedzsment motivációs rendszerének hatékonyságát. A gyárlátogatás után Molnár Lajos segítségével a Luzern közeli 2 MW-os rathauseni vízerőműbe és a Centralschweizerische Kraftwerke (CKW) cég központi irányító- és tréningközpontjába látogattunk. Érkezésünkkor konstatáltuk a tájékoztató és látogató épületük előtti parkban elhelyezett látványos szobor feliratából, hogy itt éppen öt éve ünnepelték térségükben a már száz éves villamos-energiaszolgáltatást. Különös élményt jelentett az impozáns látogatóközpont, és a fogadó fél által felvezetett szakmai előadás. Majd megtekintettük a fedett és zárt térben elhelyezett SF6 kapcsolóállomást, a központi irányítóközpontot és a tréA Mühlenbergi Atomerőmű ningközpontot is. A szabadtéri kapcsolóállomás mellett, belebújhattunk a közeli 2 MW-os vízi erőmű belsejébe. Esti szállásunk a rendkívül kellemes belvárossal rendelkező Bem volt. Lenyűgöző látvány a Bundeshaus előtti téren sziesztázó több száz svájci polgár, akiket nem túlságosan érdekelt a szállodánk kábeltévéjén három (német, olasz és francia) csatornákon közvetített foci BEK-döntő. Az utazásban meggémberedett lábainknak jót tett a késő esti séta a történelmi hangulatot és hamisítatlan svájci kellemes levegőt árasztó és kivételes szépségű óvárosban. Bem tényleg az árkádok és a kutak városa, ahol sok, szemet gyönyörködtető építészeti megoldást őriznek meg az utókor számára. Kellemes élmény volt a Zytgloggeturm harangjátékát hallgatni és az asztronómiai óra figuráinak 23 órai mozgását szemlélni. Sajnos a város címerállatai, a medvék már korán lefeküdtek, így velük most elmaradt a találka, és „A százötven éves svájci posta” kiállítást is egy későbbi időpontra kell ütemezni. A Mühlebergi Atomerőmű és Luzern Másnap korán reggel Bemből utaztunk a közeli Mühlebergbe, ahol ismét egy kellemes meglepetés fogadta csoportunkat. Az atomerőmű tájékoztató központjában Jakab Rezső - a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett magyar mérnök, már tíz éve itt él svájci feleségével és dolgozik az atomerőműben - tartotta az igazgatója megbízásából az első előadást. Kollégájának előadását is fordította, majd a későbbiek során a két részre oszlott csoportunk egyikét kalauzolta az atomerőműben. A BKW Energie AG kezelésében lévő atomerőmű építését 1967-ben kezdték, 1972. november 6-án helyezték üzembe, majd kapcsolták hálózatra az első generációs amerikai General Electric gyártmányú forralóvizes reaktorral rendelkező 355 MW-os erőművet. A gőzturbinák és a generátorok- a tulajdonosok biztonsági megfontolásból kettőt építettek- szállítója a Brown Boveri (ma már a svájci ABB) cég volt. Svájcben öt egymástól teljesen eltérő felépítésű atomerőmű működik, azonban együtt biztosítják az országuk villamosenergia igényének - hasonlóan a négy paksi blokkhoz - a 40%át. A mühlebergi (355 MW-os) reaktoron kívül a Beznau I (365 MW-os) 1969-ben, a Beznau II (357 MW-os) 1971-ben, a Gösgen (970 MW-os) 1979-ben és a Leibstadt (1030 MW-os) 1984-ben kapcsolódott hálózatra. Rendkívül érdekes volt végigjárni az ellenőrzött zónát szakértő kollégánkkal, Jakab Rezsővel, megtudva azokat a gondokat és elért eredményeket, melyek itt keletkeztek. A BKW FMB Energie AG tulajdonában lévő háromszáz fős atomerőműben az élettartam hosszabbítás a közeljövő legnagyobb feladata, amin az amerikai GE-vel együtt dolgoznak. Az atomerőművi látogatás után Luzembe utaztunk, ahol két órás szabadprogram során ismerkedtünk a város nevezetességeivel. A Vierwaldstatti-tó fejénél található idegenforgalmi központ látványosságát a Kapellbrücke nevet viselő, Európa legrégibb fedett fahídját volt szerencsém kipróbálni. A Reuss folyón átívelő „szegény” fahíd tömve volt „gazdag” turistával, akiket érdekelt a folyóba épített Wasserturm (víztorony) nyolcszögletű bástyája is, amely korábban kincseskamra, majd levéltár volt. A háttérben csodálatos látványt nyújtottak az Alpok hegycsúcsai, és a tavon közlekedő hajók. Sajnos az óvárosi részben kevés időnk maradt szemlélődni, talán majd legközelebb. Összefoglalás Összegezve a tanulmányút tapasztalatait - terjedelmi korlátok miatt csak a leglényegesebb momentumokra térhettem ki - úgy gondolom, élményekben gazdagodva sikeres szakmai programokat tudhatunk magunk mögött és talán így is sikerül felhívni a figyelmet az egyesületi életet is összekovácsoló, jól megszervezett és így tartalmasnak megélt külföldi kirándulás motivációs értékeire. Köszönet illeti az atomerőmű és az egyesületünk vezetőit, akik remélhetőleg a továbbiakban is támogatni fogják az aktív egyesületi kezdeményezéseket. Sipos László