Atomerőmű, 1999 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1999-02-01 / 2. szám

1999. február ATOMERŐMŰ 5. oldal Bérmegállapodási tárgyalásokról, közelgő választásokról „Az elmúlt időszakban a megsokasodott iro­dai munkák miatt nem jutott elég időm a ta­gokkal való kapcsolattartásra. Ha ismét bi­zalmat kapok, - a megemelt létszám eredmé­nyeként - igyekszem minél több személyes be­szélgetésre sort keríteni. ” Gócza Levente elnökhe­lyettes arról tájékoztatta la­punkat. hogy megkezdődtek a bérmegállapodást célzó tár­gyalások a szakszervezetek és a munkáltató között. Az első forduló már le is zajlott feb­ruár 2-án. A munkáltató által felajánlott 13,3 százalékos át­lagkereset-fejlesztést az ösz­­szes érdekképviseleti szerv elutasította. A legfőbb indok az, hogy a tervezett emelés mértéke ütközik azzal az elv­vel, amely az ágazati szintű bértárgyalások logikájából fakad, miszerint a közép­szintű bérmegállapodások a kötelező minimumot rögzítik. A bértárgyalásokkal kapcso­latosan a PADOSZ-nak is kü­lönböző elképzelései vannak. A paksi atomerőműben működő négy érdekképviseleti szerv ve­zetői folyamatosan kapcsolat­ban állnak egymással, és tár­gyalásokat folytatnak a közös stratégia érdekében. A PA­DOSZ éppen az említett bértár­gyalások elindulása kapcsán egy levelet írt dr. Gansperger Gyulának, az ÁPV Rt. elnök­vezérigazgatójának. Ebben a PADOSZ többek között arra hivatkozik, hogy a korábbi ága­zati tárgyalások során már el­fogadták, hogy a helyi bérme­gállapodások végrehajtásakor cégenként eltérő bérnövekedést lehet végrehajtani, a helyi gaz­dasági kondíciókat figyelembe véve. Szintén ezeken a tárgya­lásokon született döntés arról is, hogy a középszintű bérme­gállapodás mérsékeltebb ér­tékre legyen megkötve, mert az iparág cégei nincsenek egy­forma gazdasági helyzetben, így szükséges a helyi szinteken kellő mozgásteret biztosítani. A fentieken túl létezik egy megállapodás a kormányzat és az ágazati szakszervezetek kö­zött, melyet 1995-ben a privati­zációért felelős miniszter írt alá. Ez a megállapodás tartal­mazza azt, hogy a privatizáció lezárást követő egy évig az iparág valamennyi munkaválla­lójára vonatkozóan a minimális bérnövekedés megegyezik a mindenkori országos minimál­bér növekedésének mértékével, ez 1999-ben 15,4 százalék. A PADOSZ érthetetlennek tartja, hogy a veszteségeket termelő cégek (MÁV, BKV) esetében - igaz, sztrájkfellépés következ­tében - lehetőséget adtak a 16 százalékos bérnövekedésre. Méltánytalannak tartja továbbá a PADOSZ azt is, hogy egy olyan cég, mint a Paksi Atom­erőmű Rt., amely az idei évben várhatóan 15 milliárd forintot tesz az állami költségvetésbe járadék és eredmény címén, rosszabb körülmények között kénytelen a bérekről tárgyalni. Ezért arra kéri a PADOSZ az ÁPV Rt. elnök-vezérigazgató­ját, hogy a munkabéke fenntar­tása, az értelmes párbeszéd le­hetőségének érdekében tegye meg a szükséges intézkedése­ket. A további tervekkel kapcso­latban Gócza Levente el­mondta, hogy a korábbi idő­szakban volt egy bérkorrekció, ami a fizikai állományú mun­kavállalókat érintette, és ebben több mint ezer személy volt érintve. Ennek tapasztalatait felhasználva szeretne a PA­DOSZ egy felülvizsgálatot vé­gezni a szellemi állomány terü­letén dolgozók körében is. Az őszi Üzemi Tanácsi (ÜT) választásokon a PADOSZ ki­magasló eredményt ért el mind a részvénytársaságon belül, mind pedig a kft-knél. A vá­lasztás előtt a PADOSZ meg­hirdette azt, hogy az ÜT mun­káját magasabb színvonalra szeretnék emelni. E terv meg­valósítása már folyamatban van. Jelenleg a PADOSZ-nál teljes körű tisztújítást hajtanak végre. Ez kiterjed a bizalmi­akra, főbi­zalmiakra, il­letve az el­nökhelyette­sek és az el­nök megvá­lasztására is. A tavalyi év közepén mó­dosították a PADOSZ alapszabályát, ez a módosí­tás tette lehe­tővé azt, hogy az elnökhe­lyettesek számát egy fővel meg­emelhetik. Ennek ko­moly oka van, mégpedig az, hogy a PA­DOSZ mun­kájának a színvonalán szeretnének tovább emelni, például az információs munka hatékonyabbá tételével. Az utóbbi időben nemcsak megsokasodtak a feladatok, ha­nem eltolódtak az irodai mun­kák felé. A megfelelő minőségű és színvonalú munkavégzésen kívül a munkavállalókkal való még közvetlenebb kapcsolattar­tás is igényli az előbb említett létszámnövekedést. Ezentúl olyan területekre is igyekszik a PÁDOSZ a tevékenységét ki­terjeszteni, amelyeken eddig kevésbé érzékelhetően volt je­len. „A legnagyobb érték maga az Ember” (Anatole France) Baricska Pál átveszi a segélyhez járó ajándékcsomagot Tóthné Németh Iréntől A Paksi Atomerőmű Rész­vénytársaság évek óta széles körű támogatási tevékenysé­get végez, melyben kiemelt helyen szerepel az egészség védelmére létrehozott intéz­mények, egyesületek, vala­mint a gyógyítást segítő, re­habilitációs tevékenységek megsegítése a régióban és or­szágos szinten is. A cég 1996- ban 1 M ft-ot, 1998-ban 300e ft-ot utalt át az „Egvmásért- Együtt” alapítvány számlá­jára a közcélú kötelezettségek terhére, segítve annak műkö­dését. Az alapítványt a Villamos­­energia-ipari Dolgozók Szak­­szervezeti Szövetsége hozta létre 1992-ben. Célja, hogy a villamosenergia-ipari dolgozó­kat (elhalálozás esetén a hozzá­tartozókat) foglalkozási baleset vagy foglalkozási betegség ese­tén - a munkáltató által fizetett kártérítéstől, a kapott társada­lombiztosítási juttatástól vagy egyéb biztosítástól függetlenül - anyagi, vagy természetbeni támogatásban részesítse. Az alapítvány alapszabálya szerint az 500e ft, vagy afeletti adományozó delegálhat 1 fő ta­got az alapítvány kuratóriu­mába. 1997. november 18-i ha­tállyal kaptam megbízást arra, hogy a Paksi Atomerőmű Részvénytársaságot a kuratóri­umban képviseljem. Az elmúlt egy év alatt igyekeztem az ala­pítvány munkáját megismer­tetni a dolgozók mind széle­sebb körével, s teszem azt most is, az újság hasábjain keresztül. Az alapítvány a kitűzött cél­jai elérése érdekében segélye­zési, szociális és gondozási fel­adatokat lát el, valamint segé­lyezési alapot képez és ilyen célú kifizetéseket teljesít, anya­gilag támogatja az üzemi bal­esetet, foglalkozási betegséget szenvedett dolgozó egészség­­ügyi rehabilitációját, gyógyke­zelését. A felhasználható segé­lyezési alapot a kuratórium évenként határozza meg, és a költségvetésben rögzíti. A segé­lyezés évente egy alkalommal történik (általában szeptember­ben van az elbírálás, és kará­csony előtt a kifizetés), kivéve a halálesetet és egyéb rendkí­vüli eseteket. A segélykérés az erre a célra az alapítvány által kiadott és elfogadott nyomtat­vány kitöltésével, valamint a szükséges dokumentumok (or­vosi igazolás, kórházi járójelen­tés, stb.) csatolásával történik. A kérvényeket az illetékes ku­ratóriumi tag gyűjti, majd a ku­ratórium elé terjeszti. A segé­lyek összegének nagyságáról és odaítéléséről a kuratórium dönt. Az alapítványtól kapott összeg adómentes. Az elmúlt évben 8 segélye­zési kérelem érkezett - legtöbb­jük rokkant nyugdíjas - és a ku­ratórium az előterjesztés után a következő segélyeket ítélte meg: Müller Jakab 30 eFt, Bán István 30 eFt, Varga Sándor 50 eFt, Baksa János 30 eFt, Ba­ricska Pál 50 eFt, Nászné Hor­váth Hedvig 30 eFt, Ozsvár An­tal 30 eFt, Lisztmájer Henrik 30 eFt. 1999-ben Bánáti Endre ha­lála miatt a hozzátartozóit 30 eFt gyorssegélyben részesítette az alapítvány. A karácsonyi se­gélyeket személyesen adtam át egy üdvözlőlappal és egy do­boz szaloncukorral rövid láto­gatás keretében. Megható és örömteli pillana­tok voltak. Öröm volt szá­momra, hogy hozzájárulhattam nyolc ember, nyolc család ka­rácsonyi ünnepének szebbé té­teléhez. Az alapítvány mozgásszervi rehabilitációs prevenciós keze­lésekre is ad beutalót az OVIT Rt. Keszthelyi Rehabilitációs Központjába. Annak lehetősé­geiről, működéséről a követ­kező számban olvashatnak. Kérem a Tisztelt Kollégá­kat, hogy a céljaink teljesítése érdekében támogassanak bennünket adójuk 1%-os fel­ajánlásával. Adószámunk: 19677000-1-01 Tóthné Németh Irén kuratóriumi tag tel.: 88-86 Napraforgó avagy meneküljünk a hideg télből a meleg nyárba! Vasárnap, amikor kivettem a fagyasztóból a csirkét, megborzongtam a hidegtől. A kinti mínuszoktól hónapok óta tartó állandó didergésben élve szívesen cseréltem volna el sorsomat a csirkéével. Persze nem a fagyasztóban töltött idő után vágyakoztam, inkább a sütő melege csábí­tott. Mint a strandon, úgy barnult a meleg fényben arany színűre hétvégi ebédünk. Nem gyakran járok szoláriumba, de ezen a va­sárnapon elballagtam az uszodába. Szívet, lelket me­lengető élmény volt az a tíz perc, amit a szoláriumban töltöttem. Közben elgondol­kodtam, milyen hatással le­het a bőrömre ez a folyamat? Hogyan működik a gép? Mi­óta működik az uszodában a szolárium, mert én még nem figyeltem fel rá. Vajon hány órát töltött itt el az előttem aranybarnára sülten távozó hölgy? Kérdéseimre a választ Új­vári Endréné, a PA Rt. tanu­szoda vezetője, Masányi Miklósné gyakori „szoliláto­­gató”, Homoki Hédi elektro­­kozmetikus adták meg. — Az év melyik szaka­szában látogatható a szolá­rium - beszélgettem elsőként Újvári Endrénével. — Októbertől májusig, az uszoda teljes nyitva tartása alatt látogatható akár „tanu­lóidőben”, délelőtt is. — Úgy hallottam, hogy ez egy új gép. — Valóban, egy jobb gép több szolgáltatással. Á SUNVISION típus rendelke­zik arcbarnítóval és test­ventillátorral is. — Melyik a leglátogatot­tabb időszak az évben és mely korosztály a domináns látogató? — Inkább szilveszter előtt és a nyári strandidőszak előtti hetekben emelkedik a látogatottság, bár a legtöbb vendég heti rendszerességgel jár szoláriumozni. Korban nem behatárolt a vendégkör, az idősektől a fiatalokig szé­les a látogatók skálája. El kell még mondanom, hogy a szolárium a Duna Center Therm Kft. tulajdonában van, mi csak a helyet bizto­sítjuk ennek a szolgáltatás­nak. Masányi Miklósné szinte hetente az uszoda látogatója. Sok jót, szépet és érdekeset mesélt arról, hogyan kezdett szoliba járni és milyen ta­pasztalatai vannak ez ügy­ben. — Négy éve szoláriumo­­zom. Annak idején rendsze­resen jártam úszni és amikor megvették a szoláriumot, ki­próbáltam azt is. Önbizalmat ad, ha az ember nem veszti el a nyáron megszerzett színét télen sem. Azért nem szabad túlzásba vinni, mert a gya­kori szolárium használat szá­rítja és öregíti a bőrt. Szere­tek az uszodába járni szolá­riumozni, itt minden feltétel biztosított a nyugodt, haté­kony pihenéshez. Mert ez nemcsak a bámulást szol­gálja, de az ember nyugodtan tud gondolkodni, zenét hall­gatni. Ha melege van, szabá­lyozható ventillátorral csil­lapíthatja a hőhatást. Elő­nyére szolgál még, hogy a városban több szólít is ki­próbáltam már, de mind ár­ban mind tisztaságban ezt ta­láltam a legjobbnak. És ha körülnézel, neked is tetszeni fog a dekoráció, ahogy nap­raforgók mosolyognak visz­­sza rád. Ugye aranyos ez is? Homoki Hédi elektrokoz­­metikus nem a bőrén (bár mint említette ő is kipró­bálta) tapasztalt élményeit meséli el, ő szakmájából adódóan komoly szakiroda­­lom segítségével lát el taná­csokkal bennünket. Röviden a fényről annyit kell tud­nunk, hogy a fénysugárzást hullámhossztól függően 3 csoportba soroljuk: a/ UV, b/ látható fény, c/ infravörös fény. Kozmetikai szempontból jelentős az UV és az infravö­rös fény. Az UV sugarak csak néhány milliméterre ha­tolnak a bőrbe. Ennek 3 cso­portja van: UV A: Gyors bámulást okoz (nem tartó­sat), UV B: Lassú, de tartós bámulást okoz, UV C: Csí­raölő hatású. Bámulásnál testrészeink közül a legérzékenyebbek:- mell- has- végtagok hajlító oldala Kevésbé érzékenyek:- hát- derék- végtagok feszítő oldal Az arcunk a legérzéke­nyebb, mert állandó UV su­gárzásnak van kitéve. A napozásnál a legfonto­sabb a fokozatosság és a mértékletesség elve (a szolá­riumra is vonatkozik). Ér­demes a bőrtípusnak megfe­lelő sugárzási idő kiválasztá­sánál kikérni (kozmetikus, bőrgyógyász) szakember vé­leményét. Napi 10 perccel kell kezdeni a szoláriumo­zást és ezt az időtartamot lassan növelni. A szoláriumban alkalma­zott fényforrások alacsony nyomású csövek vagy magas nyomású higanygőzlámpák. A csöves készülékeket tiszta UV A vagy nagyrészt UV A és kis részben (1%-ban) UV B csövekkel szerelik föl. A magas nyomású lámpák (csövek) erős UV A sugár­zást bocsátanak ki, mert csak így képesek a bőrt rövid idő alatt bebarnítani (TURBO szolárium). Az arcbarnítók: jelentős hőt termelnek, tehát szárítják a bőrt. Fontos, hogy mindig győződjünk meg az arcbarnító épségéről, mert sérülése esetén (pl.: karcoló­­dás) rendkívül veszélyes UV C sugarak érhetik az arcot. A szolárium megfelelő, ér­telmes használat esetén pozi­tív hatást gyakorol a bőrre. Szoli előtt 1 órával ajánlott: sárgarépát, sütőtököt enni. Rengeteg benne a béta karo­­tin. A bőr hamarabb lesz szép barna és ez a barnaság tartósabb lesz. Szoli után 1 órán át: ne zuhanyozzunk le hideg vagy langyos vízzel, mert ezzel gátoljuk a pig­ment képződést.- Köszönöm a jó taná­csokat. Kellemes és megfon­tolt szoláriumozást kívánok mindenkinek! -É-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom