Atomerőmű, 1997 (20. évfolyam, 2-12. szám)
1997-03-01 / 3. szám
1997. március Atomerőmű 5. oldal Nukleáris hírek a nagyvilágból Az atomerőmű felszámolás ára A szlovák villamosenergia termelő vállalat közölte, hogy a közel 20 éve bezárt csehszlovák fejlesztésű Bohunice-Al prototípus blokk felszámolásának összes költsége 4,2 milliárd szlovák korona lesz (mintegy 140 millió dollár). Erre a célra eddig kb. 1 milliárd koronát különítettek el. A munka legnagyobb részét a szlovákok végzik, de több nyugati cég is be fog dolgozni a projektbe. Ehhez kapcsolódó hír, hogy ez évben fog elkészülni egy radioaktív hulladék kondicionáló üzem Bohunicében és egy nemzeti hulladéktemető a kis- és közepes aktivitású hulladék számára Mohovcében. Az A1 reaktorból kiszedendő kiégett üzemanyagot (nagyaktivitású hulladék) szeretnék Oroszországba, mint az üzemanyagot gyártó országba visszaszállítani. Az utolsó ilyen szállítmány a Szovjetunió felbomlása előtt, 1989-ben indult el Bohunicéből. Az A1 blokkot a Szovjetunióval közösen építették fel 1972-ben. Ez 150 MWe teljesítményű, nehézvíz moderátoros, gázhűtésű blokk. Az 1978-ban bekövetkezett baleset után határozták el a leállított blokk végleges felszámolását. A német atomerőművek a legjobbak Az atomenergetikában szokásos, hogy minden évben összeállítják a „Top ten”, azaz a világ tíz legtöbbet termelő atomerőművének a listáját. 1996-ban a tíz hely közül hetet német blokkok foglaltak el. A további három helyen pedig amerikai blokkok találhatók. Ehhez az eredményhez a nagy kapacitás mellett a jó rendelkezésre állás is szükséges. Ebben a versenyben a „kis” magyar blokkok nem törhetnek helyezésre. Nálunk az egységteljesítmény 440 MWe, míg a világban egyre több az 1000 MWe teljesítményű blokk, a világrekorder 1450 MWe teljesítményű. Mint ismeretes, csak a rendelkezésre állás tekintetében 3 paksi blokk is ott van a világ legjobb 25 blokkja között. A német nukleáris szállítmány Franciaországból és Dél-Németországból indított három nukleáris hulladék csomag találkozott Walheimnél, hogy együtt szállítsák őket vasúton tovább Dannenbergbe, a gorlebeni tárolóhelyhez legközelebbi vasútállomásra. Ez a harmadik szállítmány 1995 és 1996 után. Minden eset igen nagy megmozdulásokat váltott ki. A jelen szállítmány soha nem látott ellenállásba ütközött és példátlan számú, mintegy 30.000 rendőrt mozgósítottak a szállítmány védelmére. A zöldek a sínekre fekve, illetve nagy szénabálák sínre helyezésével próbálták megakadályozni a szállítást. Egyes szénabálák alatt a sínek alá akkora gödröket vájtak, hogy az a vonat kisiklását okozhatta volna (nem világos, hogy a zöld mozgalmak a környezet védelmében miért alkalmaznak olyan módszereket, amelyek - állításuk szerint a környezet jelentős elszennyezését eredményeznék. A szerk. megj.) A szállítmány speciálisan ilyen célra tervezett konténerekből áll, amelyekben részben atomerőművekben kiégetett fűtőelemeket szállítanak, részben a kiégett fűtőelemek La Hague-ban, Franciaországban történt újrafeldolgozásából visszamaradt un. „reprocesszálási hulladékot”. A szállítmánnyal kapcsolatban felelőtlen híreket is terjesztettek. Például állították, hogy a konténerek sugárzása fenyegeti a szállítmányt biztosító rendőrök egészségét. A környezetvédelmi miniszter kijelentette, hogy ha a rendőrök folyamatosan szorosan a konténerek mellett állnának, kapott dózisuk akkor sem lépné túl a természetes háttérsugárzásból kapható évi dózist. Az pedig abszurd állítás, hogy a lakosság egészsége a konténerek sugárzásától bármiféle kockázatnak lenne kitéve. A Szövetségi Sugárvédelmi Bizottság pontosított: Ha egy rendőr 1 órát áll közvetlen a konténerek közelében, kapott dózisa maximum 0,24 milliSievert lehet. A mestereséges eredetű sugárzásokból a lakosság tagjaira megengedett évi dózis max. 1 milliSievert. Ezért gondoskodnak róla, hogy egy rendőr se töltsön 4 óránál többet a konténerek 3 m sugarú körzetén belül. Összehasonlításul: Németországban a tájegységtől függően a lakosoknak a természetes háttérsugárzástól származó évi sugárterhelése 1 és 10 milliSievert között változik. Egy röntgenátvilágítás során 0,1-1 milliSievert dózist kaphatunk. Vinnay István Könyvajánló______________________Sípos László Rovata Legvédettebb a tájékozott fogyasztó... „Legvédettebb fogyasztó a tájékozott fogyasztó” - ez a hitvallás készteti több éve a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget (FVF) az információs füzeteik kiadására. Március 15-én tartják a fogyasztói jogok világnapját, így most rovatunkban az eddig megjelent 17 db. számozott füzetre hívnám fel olvasóink figyelmét: 1. Távfűtés, 2. Utazzunk, 3. Költözési tanácsadó, 4. Textilkresz, 5. Lakástextíliák, 6. Élelmiszerekről háziaszszonyoknak, 7. Élelmiszervásárlási tanácsadó, 8. Iparcikk vásárlási tanácsadó, 9. Szolgáltatási tanácsadó, 10. Ruházatról vásárlóknak, 11. Vendégjog a vendéglátásban, 12. Gyermekjátékokról felnőtteknek. 13. Gyógyír a természetből, 14. Lábbeli vásárlási tanácsadó, 15. Diétás élelmiszerekről korszerűen, 16. Húsvásárlási tanácsadó, 17. Vásárlók ábécéje.A 17-es számú kiadványban a legáltalánosabb fogyasztói tudnivalókat összefoglalóan ismerteti dr. Bodnár József. Megtudhatjuk milyen tájékoztatást kell kapnia a fogyasztónak az üzletben. Hogyan vehetjük észre a minőségkárosodást. Mit tehetünk, ha minőségileg kifogásolható élelmiszert vásároltunk. Jó tanácsokat kapunk az iparcikkek vásárlásához. Korrekt tájékoztatást kap az olvasó az iparcikkek minőségének tanúsításáról és ennek a vásárlásnál történő felhasználásáról. Megértjük a szavatosság és jótállás közötti különbséget, valamint megtudjuk a kötelező jótállással értékesített termékek hibája esetén a vásárló lehetőségeit a minőségi kifogás érvényesítésére. A szervezett utazásoktól a vendéglátásig sok hasznos információt nyerhetünk. A szolgáltatások főcímen belül behatóan foglalkozik a kiadvány a javítások körüli anomáliákkal, kötelezettségek elmulasztásának jogkövetkezményeivel. Befejezésül pedig megtudunk mindent, amit a minőségi kifogások intézéséről tudni kell. Egy másik füzet, a Pénzügyi Szolgáltatások sorozat legújabb kiadványa - amely az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelettel (ÁETF) kötött együttműködési szerződés keretében készült - a vállalati és pénzintézeti kötvényekről ad szakszerű, közérthető felvilágosítást. A füzet útmutatást ad egyebek között a kamatszámításhoz, a hozamszámításhoz, a lehetséges kockázatok felméréséhez. Ismerteti a legújabb jogszabályokat, a piacon lévő kötvények jellemzőit, kamatozását és várható hozamát. Bemutat speciális kötvényeket, legvégén pedig definiálja a szakkifejezéseket. Ajánlom a kiadványt mindazok figyelmébe, akik vállalati kötvényt vettek és ilyenek vásárlására vagy eladására készülnek. Sok befektető csak később döbben rá arra, hogy a befektetési lehetőségek kockázata különböző. A füzet szerzői - Eidenpenz József és Német Géza - nem tanácsolják az olvasónak, hogy vegyen vagy ne vegyen vállalati papírt. Azt sem mondják meg, mibe fektesse pénzét, még kevésbé adnak receptet arra, miként lehet rövid idő alatt sok pénzt keresni. A felsorakoztatott érvekből és ellenérvekből, valamint az egyes papírok hivatalos kibocsátási tájékoztatói alapján mindenki a maga felelősségére dönthet. A bevezetőben idézett FVF hitvallás itt is érvényesülhet: „A tájékozott fogyasztó...” A végére egy kérdés maradt válaszolatlanul: Hová fordulhatunk fogyasztói panaszunkkal? A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség ügyfélszolgálatán működő információs és panaszvonal telefonszáma: 1/269-9075. IPARTNER Közvetlen vonal az ini M-hez Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium közvetlen telefon szolgálatot indított február 18-tól a lakosság gazdasági életben résztvevő, illetve a gazdaság iránt érdeklődő tagjainak szakszerű és rendszeres tájékoztatása érdekében. A telefonok heti három alkalommal (kedd, szerda, csütörtök) működnek, 14 és 16 óra között. A hívásokat a következő számon várják: 269-3703, 111-9669, és 131-4375. Kamattámogatás Kis- és középvállalkozásoknak Egész évben folyamatosan lehet benyújtani a pályázatokat kamattámogatásra az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumba (IKIM) - hangzott el T. Asztalos D- dikó politikai államtitkártól a február 26-i sajtóbeszélgetésen. Mint azt az államtitkár asszony elmondta, a cél idén is speciálisan a kis- és középvállalkozások kamattámogatása, amelyek termelő beruházásokkal (pl. gépipari területek) kapcsolatosan kémek hiteleket a pénzintézetektől. A már működő vállalkozásokat természetesen előnyben részesítik. Magyarországon nagyon aránytalanul magas a mikrovállalkozások száma (10 fő alatt), ezért a cél a mikrovállalkozások kisvállalkozássá, és a kisvállalkozások közepes vállalkozássá válása. A kamattámogatásra együttműködési megállapodást kötött az IKIM a Magyar Fejlesztési Bank Rt-vel (MFB Rt.), valamint további 25 bankkal. Változást történt a tavalyi évhez képest: most a kamattámogatás mértéke az első évben 40 százalék, majd évente 5 százalékponttal csökken, a mindenkori jegybanki alapkamat százalékában kifejezve. Az IKIM minden pályázónak biztosítja a kamattámogatást, aki a konstrukcióban résztvevő hitelintézetek valamelyikétől a pályázati feltételeknek megfelelően beruházáshoz forinthitelt kap. A kamattámogatás odaítéléséről az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi ' misztérium dönt. Az elbírálásról " értesítik. Beszélgettem Sean Haynes-szel — Mondana valamit a családjáról? — Édesanyám és édesapám már nem élnek. A legidősebb gyermek vagyok, testvéreim mindketten házasok. Én sohasem voltam nős. — Mióta él Magyarországon? — 1991 szeptembere óta, tehát lassacskán hat éve. — Mi a különbség az (r és a magyar élet között? — Közös a két országban, hogy mindkettőnek véres történelme van. Azonban úgy látom, az írek képesek az élet napos oldalát nézni, míg a magyarok pesszimistábbak. Talán ez a legnyilvánvalóbb különbség. — Eredeti foglalkozása? — Pszichológus vagyok, de már hosszabb ideje tanítással foglalkozom. — Szeret tanítani? — Igen, szeretek, mert nagyon sok jó személyes kapcsolatom születik munkám során. Említette, hogy járt Afrikában. — 1982 augusztusában mentem Afrikába önkéntesként. Összesen 25 hónapot töltöttem kint és ha megpróbálnám elmondani az ott szerzett összes tapasztalatomat, a végtelenségig itt ülhetnénk. Az a két év életem két legtermékenyebb éve volt. Az hiszem, én nem tül sokat adtam Afrikának, azonban rengeteget tanultam az afrikai emberektől. Megtanultam, hogyan élhetek közelségben a természettel, hogyan lehetek magam is természetes. Ráébredtem, hogy az ember nem tekintheti magát a világ közepének, soha nem mondhatja, hogy valami miatt jobb a többieknél. Sokkal jobban megismertem önmagamat is. Afrikában teljesen magadra vagy utalva, nincs melletted senki, sem a családod, sem a barátaid, önmagadról kell gondoskodnod, alkalmazkodnod kell egy teljesen új életstílushoz. Ennek azonban az az előnye, hogy rákényszerít, hogy magadba nézz és megtudd, milyen vagy: erős vagy gyenge. Ez igazi élettapasztalat volt számomra. — Vannak barátai Magyarországon? — Igen, természetesen. Van néhány közeli barátom (mindannyian magyarok) és vannak jó ismerőseim. Azt kell, hogy mondjam, boldog vagyok Magyarországon, úgy érzem, mintha az otthonom lenne - igaz, ezzel Afrikában is így vol, tam. — Milyenek voltak a diákévei? — Nagyon kellemes emlékeim vannak, az iskolaéveim boldogan teltek el. Magániskolába jártam, amely nagyon magas követelményeket támasztott: egyenruhát kellett viselnünk és minden reggel megvizsgáltak bennünket tetőtől talpig, azonban a tanárok és a diákok között remek kapcsolat alakult ki, úgy éreztük magunkat, mintha egy nagy, boldog család tagjai lennénk. — Mivel tölti a szabadidejét? — A középiskolában megszerettették velem a sportot. Még mindig képes vagyok 3 órán keresztül megállás nélkül teniszezni, és ha tehetem, általában 8-12 kilométert sétálok, ez az egyik kedvenc időtöltésem. — Milyen tervei vannak? — Múlt júniusban alapítottam meg saját nyelviskolámat, a Delta Nyelviskolát. Most még meglehetősen kicsi, nincs túl nagy tanári kara (3-4 tanárunk van összesen), de a jövőben szeretném bővíteni. Azt hiszem, a magyar embereknek fontos lehet a jövőben (például, ha Magyarország belép az Európai Unióba), hogy beszéljenek angolul, hiszen az angol nemzetközi nyelv. Azonban soha nem szabad elfelejteniük, hogy az angol nem a saját nyelvük, első helyen kell őrizniük a magyart. — Sok sikert kívánok tervei megvalósításához és köszönöm az interjút! Rapai Judit IV. F. oszt. tanuló ESZI Focifarsang Faddon Az atomerőmű focistái ismét remekeltek Vidám tavaszi sportösszejövetelt rendeztek Faddon a sportcsarnokban március 1-jén, szombaton. A rendezvényt Kocsner Antal polgármester nyitotta meg, s elmondta, hogy hagyományt szeretnének teremteni a tavaszi focifarsanggal. A sport mellett nem hiányzott a látványosság sem, a paksi majorettek szórakoztatták a nézőközönséget a rövid szünetekben. A rendezvényre egyébként belépő helyett tombolát lehetett vásárolni, s a faddi gyermekek javára történt a jótékony célú gyűjtés. A sorsolásra felajánlott díjakat helyi és környékbeli cégek - köztük az atomerőmű - ajánlották fel. A négyszáz darab (egyenként száz forintos) tombolajegy szinte az utolsó darabig elkelt, így szép bevételt könyvelhetett el az alapítvány. A tombola azonban csak egy programja volt az első faddi focifarsangnak, hiszen a sportbarátok elsősorban a kispályás meccseket nézték és szurkolták végig lelkesen. Négy csapat versengett: a megyei önkormányzat, a faddi válogatott, a Parlament csapata és az atomerőmű aranylábú focistái mérkőztek meg egymással. Az első mérkőzést az atomerőmű gárdája nyerte meg 3:0-ra a parlamenterek ellen. Másodiknak a hazai csapat lépett pályára a megyei önkormányzat válogatottja ellen - elsöprő 10:0-ás győzelmet arattak a faddiak. A második „menetben” a vesztesek és a győztesek mérték össze erejüket, a következő eredménnyel: a parlamenti képviselők 4:2-re győztek a Tolna megyei önkormányzat ellen, a döntőt az atomerőmű csapata játszotta a faddiakkal, s irigylésre méltó 5:l-es „sugárzó” győzelem született. A kupát Kocsner Antal adta át a győzteseknek, akiknek sikerét a többi csapat is egyhangúan elismerte. Gondolatok a szalagavatóról Igen, idén is volt egy szalagtűző ünnepély. Mindössze egyetlen dologban különbözött az eddigiektől: most mi voltunk a főszereplői. A végzősök gyakran nyilatkozzák: „Elrepült a négy év és mi észre sem vettük. ” Talán ők is arról a bizonyos érzésről beszélnek. Az ember ott ül a nézőtéren (előkelő helyen, ahonnan mindent jól lát), bámulja a színpadot, ahol MÁSOK, a fiatalabbak konferálnak, rendezkednek a kulisszák mögött, kacagva nézi a filmet és egyik ámulatból a másikba esik: „Jé! Ilyen is voltam?”. Aztán szólítják az osztályát, énekel, búcsúzik, bohóckodik, majd büszkén és izgatottan várja a szalagot, várja, hogy „megbélyegezzék”. Néhány pillantást vet a nézőtéren gyanúsan csillogó szemmel mosolygó szüleire, összenevet az osztálytársaival, végignéz tanárain, még bulizik egy hatalmasat, egy igazit, aztán egyszer csak azon veszi észre magát: már vége is az estének. Megint véget ért valami — mint annyiszor a négy év alatt amit nem tudott teljes egészében megragadni, aminek nem tudta minden hangulatát, ízét-illatát elraktározni sejtjeibe, amire hosszú évek múlva már csak homályosan, nosztalgiával fog emlékezni. Szentimentális ? Talán igen. De ugye megengedhetjük magunknak ezt a kis megtorpanást az éjszakai tanulások, céltudatos (?) tervezgetések, elszánt jelentkezésilap-töltögetések közepette? Koszi nektek, harmadikosok! Rapai Új angoltanár érkezett iskolánkba egy szemüveges, köpcös, derűsen, mosolygó, őszülő hajú ír férfi képében. Vidáman és érthetően beszélt az első órán, odafigyelt ránk, ha mondtunk valamit
