Atomerőmű, 1997 (20. évfolyam, 2-12. szám)

1997-03-01 / 3. szám

4. oldal Atomerőmű 1997. március Német színvonal és magyar kreativitás 125 éves a TÜV RHEINLAND A rÜV Rheinland Magyarországi Csoport Az alábbi egyszerű képlet ellenőrzésére lehetősége van minden vállalkozásnak, cégnek, amelyek az ember, a technika és a környezet harmóniájára törekednek: Német színvonal+magyar kreativi­­tás=TÜV Rheinland Magyarországi csoport. A 125 éves TÜV Rheinland a világ 36 országában több mint 70 leány­­vállalattal tevékenykedő holdingszerve­zet, melyek központja Kölnben talál­ható. Fő feladata, hogy műszaki termé­szettudományos szemléletmóddal az ér­vényes előírások és rendeletek ismereté­ben szolgáltatásokat nyújtson az ipari biztonságtechnika, a minőségbiztosítás, az energiafelhasználás és a környezetvé­delem területén. E szolgáltatások célja az emberek, a környezet és a dologi ja­vak védelme, kapcsolatuk harmonizá­lása. A TÜV Rheinland 1989-ben képvi­seleti irodát hozott létre Budapesten ta­nácsadói szolgáltatások nyújtására. A hazai iparpolitikában egyre inkább elő­térbe került az exportképesség fokozása, az alkalmazkodóképesség megteremtése az EU előírásaihoz és az általános minő­ség- és biztonságkultúra javítása. A ma­gyar cégek növekvő igényeinek kielégí­tése érdekében a társaság tevékenysége fokozatosan bővült, igazodtak a felada­tokhoz. A kölni anyavállalat döntése ér­telmében Magyarországon mint kelet­európai központ tevékenykedik a TÜV Rheinland Magyarországi Csoport. „A 150 kreatív magyar szakember számára a német színvonal a mérce” - garantálja dr. Czitán Gábor vezérigaz­gató. „Szakembereink nyolcvan százalé­kának egy vagy több diplomája van. Több mint negyven szakemberünk Kölnben vizsgázott, de tanultak kollégá­ink Japánban és az USA-ban is. Az is­mereteink átadása érdekében minden évben két napos szakmai konferenciára hívjuk az érdeklődő cégek vezetőit, szakembereit. Balatonaligán a Club Ho­telben 1997. május 7-8 között a Minő­ségügy, Környezetvédelem, Biztonság­­technika és az Integrált vezetési rendsze­rek témaköreit tárgyaljuk meg.” Az immár ötödik alkalommal meg­rendezésre kerülő konferencia fő téma­körei az alábbiak:- minőségügyi rendszerépítés és tanú­sítás- minőségügyi rendszerek továbbfej­lesztése- környezetvédelmi irányítási rend­szerek kiépítése- új szemléletű biztonságtechnika- TQM hazai alkalmazhatósága- integrált vezetési rendszerek hazai alkalmazhatósága A garantáltan színvonalas előadásokat részben a TÜV Rheinland munkatársai, részben felkért szaktekintélyek tartják. Egy jelzett előadásra, mivel villamos energia iparágból származik, külön fel­hívom az olvasóink figyelmét: Tamás Miklós műszaki igazgató, DÉMÁSZ Rt. - ISO 9000-es rendszer kiépítése TQM elemekkel. A rövid ismertetőben csak az érdeklődés felkeltése lehetett célom, a bővebb tájékoztatást igénylők Kálnási Annát és Bíró Zsoltot keressék az 1/268- 0891, illetve 1/321-7720-as telefonszá­mon. Sipos László vezető mérnök Aschner Linót méltó utódai Két kérdéssel fogadtak a Tungs­ram múzeumban: — Ki hozta létre Európa első kutatóintéze­tét? — Mikor alapították a Bu­dapesti Műszaki Egyetemen az Atomfizika Intézetet? Szeren­csére felkészülten érkeztem feb­ruár 24-én a Magyar Tudomá­nyos, Üzemi- és Szaklapok Új­ságíróinak Egyesülete üzemlá­togatására a Generál Electric Lighting Tungsram (GÉLT) Rt­­hez. A múzeumlátogatás során Surguta László bemutatta cégé­nek több mint százéves történe­tét. Előző számunk könyvajánló rovatában olvashattak az 1892- ben General Electric Company néven céget alapító Thomas A. Edisonról, az izzólámpa feltalá­lójáról, a tudósról, aki megvál­toztatta a világot. Az 1862-ben Bécsben alapi­­tett Egger gyár Edison találmá­nyának megszületését követően szénszálas izzólámpák gyártását kezdte el. Budapesten, a Váci úti gyár 1986-ban alakult rt-vé és pár év múltán, 1907-ben a volf­­rámszálas izzó szabadalmának bejelentésével világhírnevet szerzett a magyar TUNGS­RAM. (A vállalat neve az izzó­lámpa „szívére” az izzószálra utal: a volfrám szó angol (Tungsten) és a német (Wolf­ram) változatának összevonásá­ból keletkezett. 1896-tól 1952- ig Aschner Lipót első vezér­­igazgatóként felbecsülhetetlenül komoly nemzeti értéket terem­tett. 1921-ben ő alapította Eu­rópa első kutatóintézetét és ter­mészetesen nevéhez fűződik a BME Atomfizikai Intézetének létrehozása a harmincas évek­ben. A TUNGSRAM Kutatóin­tézetben több „magyarEdison” mikor is nem a piacot vásárolta tevékenykedett. Túry Pál és Millner Tivadar vegyészek a duplaspirálos volfrámszálas iz­zók megalkotói voltak. A fizi­kusok közül említést ér­demel Serényi Pál, a xerográ­­fía feltalálója, Bródy Imre, a fehér fényű kriptonlámpa szabadalmá­nak tulajdo­nosa, vala­mint Bay Zol­tán, a magyar mikrohullámú rádiózás meg­teremtője, aki holdradar kísérletével a világon először „tapogatta meg” a Hol­dat. Az USA kutatókkal egy időben, 1946 februáijában Bay antennájával megcélozta a Hol­dat és szellemes jelösszegzőjé­vel az óriási zajból mérhető visszavert jelet értékelt. Méltán nevezik az űrkorszak megalapo­zásának ezeket a háborút követő kísérleteket. A visszatekintés után megtudtuk, mi a helyzet a jelenlegi TUNGSRAM gyárai­ban? Szabó Eszternek, a GÉL kelet- és közép-európai PR ve­zetőjének segítségével a cég fe­lelős vezetői számoltak be a szakújságíróknak a múzeumlá­togatást követően. Wohl Péter, a GÉLT alelnöke ismertette a nyolcvanas évek második felé­ben súlyos anyagi gondokkal küszködő TUNGSRAM helyze­tét és a privatizáció menetét. Az akkori kétkedőkre jelenlegi pro­duktumával válaszol a GÉL, meg, hanem a 300 millió dollá­ros TUNGSRAM integrálta az 55 milliárd dolláros biroda­lomba. (A tizenkét fő üzletágból a világítás­­technika 2 milliárdos üzletrész). A TUNGS­RAM vi­lágpiaci verseny­­képessége megmaradt a befekte­tett 600 millió dol­lár révén, melyet évente 30-50 milliós befektetés­sel a GE továbbfejleszt. Csapodi Miklós GÉLT alelnök előadásá­ban a kutatás-fejlesztési kon­cepciók megváltozásáról be­szélt. Integráns része a kutató a vállalati üzletnek, szerves alko­tóeleme a vevőtől a vevőkig ter­jedő láncnak. A kutatások haté­konyságát a tulajdonosok köve­telik meg és minden mérhetőt mérni kell! A vezetők prémiuma függ az alkalmazott kutatási eredményektől. Azt vallják, hogy a K+F egy jó befektetés, amit az ott dolgozó fejlesztők be is tudnak bizonyítani, így visz­­szatémek a gyár alapításkor váL lalt nézetekhez. A fejlesztőket és kutatókat egy rövid időre marketing szervezethez helye­zik, hogy ismerkedjenek a ve­vőkkel és megtanulják a haté­kony kommunikációt a későbbi marketinges kollégákkal. Lantos Ferenc kompakt fénycső fejlesz­tési igazgatótól megtudtuk, hogy az elmúlt évek eredményei alapján a Tungsram lett a GE vi­lágítási üzletág kutatási köz­pontja. Ez a magyar fejlesztők munkájának méltó elismerése. Említést érdemel a magyar, amerikai és angol szakemberek közös fejlesztésében kialakított Genura lámpa, amely a fényfor­rások forradalmian új generáció­jának képviselője. Ez a lámpa a világ első olyan elektronikával egybeépített, indukciós elven működő fényforrása, amely közvetlenül alkalmas az energi­afaló izzók kiváltására. Az eredmények világszínvonalú minőségbiztosítás nélkül elkép­zelhetetlenek. Dabis Csaba igazgatót idézve: „Kultúránk: Minőségorientált, határok nél­küli szervezet, amelyet tájéko­zott és elkötelezett munkatársak működtemek”. Az ISO 9001 szabvány szerinti minőségbizto­sítási tanúsításukat 1993. feb­ruár 8-án kapták a MEEI-től, amit folyamatosan megújítanak. Az igazán színvonalas előadá­sok után Csákó József, a fény­forrásgyár igazgatója mutatta be az autólámpa gyártósorokat. Igazán érdekes, hogy a világ­­színvonalú gyártósorokat is ma­gyar szakemberek készítették. Lenyűgöző élmény volt látni a minőségbiztosítás elméleti tézi­seit a gyakorlatban. Naprakész dokumentáció mellett a képzett és felkészült személyzet megfe­lelő motiváció esetén világszín­vonalú tevékenységre képes. Engem meggyőzött ez a nap ar­ról, hogy van jövője TUNGS­RAM kollektívának. Köszönjük Aschner Lipót! Új alapokon a szakszervezeti oktatás A Balatonfüredi Rehabilitációs Köz­pontban március első napjaiban meg­rendezésre került a PADOSZ kétna­pos továbbképzése a szakszervezeti aktivisták részére. Célja a szakszer­vezetet érintő új információk átadása a vállalati, illetve országos szintű változásokról és felkészítés az elkö­vetkezendő feladatok megoldására. A konkrét programot a helyszínen tudták meg a résztvevők. Igazi meg­lepetés volt számunkra, hogy a szo­kásos előadásokon és konzultáció­kon tói, tréningen fogunk részt venni. Az előadások során olyan alapvető ismereteket kaptunk, ame­lyek segítik a nyilvános szereplésre való tudatos felkészülést. (Pl. adat­gyűjtés, szerkesztés, a kommuniká­ciós eszköz megválasztása stb.) Ezután csoportmunka és tréning keretében mélyítettük el a megszer­zett ismereteket. Az itt végzett fel­adatok végrehajtását videón rögzítet­ték és a felvételek segítségével szak­emberek közreműködésével közösen elemeztük a gyakorlatokat. Szenzá­ciós volt, hogy a szituációs játékok során a szereplők milyen hamar fel­találták magukat és szinte átélték az egészet. Igazi csoportmunka alakult ki, amelynek során segítettek felké­szülni azoknak, akik különböző sze­repet próbáltak eljátszani. Ilyen volt például amikor a játék során egy kft­­ben akartak érdekvédelmi szerveze­tet létrehozni. Hamar kiderült, hogy milyen buk­tatói lehetnek akár egy egyszerű megbeszélésnek is, ha az aktivista nem rendelkezik azokkal az ismere­tekkel és tulajdonságokkal, amelyek a sikeres kommunikációhoz szüksé­gesek. Felkészítették a jelenlévőket arra, hogyan lehet egy beszámolót úgy előadni, hogy az érthető, figye­lemfelkeltő és ugyanakkor élvezetes is legyen. Kiderült, hogy a tartalom mellett mennybe fontos az előadó személyisége és az előadás módja. A kritikákat mindenki sértődés nélkül vette tudomásul, hiszen tudtuk, ezen a játékon mi csak nyerhetünk. A két­napos felkészítés során egyre jobban megnyíltak az emberek és sok új tu­lajdonságot fedezhettünk fel egy­másban. Mindenkin érezhető volt, hogy mennyire fontosnak tartják a szakszervezet létét és annak tevé­kenységét. Felismerték, hogy ezt a folyamatot erősíteni kell, mert ko­moly veszélyek fenyegetik a szak­­szervezetek fennmaradását. Tudjuk, hogy ezek a szervezetek hagyomá­nyosan a nagy vállalatokra épültek. Az országban zajló privatizációk során ezek feldarabolásra kerültek. Az újonnan létrejövő kft-kben, kis­vállalatoknál a szakszervezeti veze­tők, a bizalmiak és főbizalmiak kö­zül kerülnek ki, akik viszont nin­csenek megfelelően felkészítve a vezető szerepére, a megváltozott körülményekre. Hiányzik az alap­képzés, amire a magasabb szintű ráépülhetne. A jövő feladata, hogy jól képzett szakszervezeti vezetők­kel megteremtsék azt a lehetőséget, hogy az Érdekegyeztető Tanács döntései, a makroszintű megálla­podások megelőzzék a parlamenti döntéseket. Ezzel meg lehetne előzni, hogy a képviselők az ÉT ál­tal megfogalmazott határozatokat megváltoztassák. A konföderációk számára létkérdéssé váltak ezek a feladatok. Mindannyian éreztük ezt a felelősséget és tettük magunkévá ezeket a gondolatokat. A hagyomá­nyos továbbképzés ideje lejárt, új módszerekkel és új stratégiával kell felkészülni az elkövetkezendő idő­szakra, nemcsak az aktivistáknak, hanem a tagoknak is. Ehhez az első lépést megtettük most Balatonfüre­­den. Bízom abban, hogy a tanulta­kat kamatoztatni fogja mindenki a munkahelyén. Eszközeink már vannak, most már csak a lehetőségeket kell ki­használni. Ehhez kívánok minden­kinek jó munkát! Márton Gáborné PADOSZ Mi is az a KTB? Az elmúlt évben a plakátokon, a vá­rosi televízió képújságjában, a For­tuna Rádióban egyre többször lehe­tett hallani a Paksi Atomerőmű Rt. Kulturális és Tömegsport Bizottsá­gáról, a KTB-ról. — Mit takar ez az elnevezés? - erről kérdeztük Benedeczky Feren­cet, a bizottság elnökét. — Ez a bizottság koordinálja és részben szervezi a részvénytársaság kulturális, szociális és tömegsport tevékenységét. Célja, hogy a mun­kavállalók minél szélesebb rétegeit programjaival elérje, feladata a rá­bízott pénzeszközökkel való gaz­dálkodás. — Mi az oka annak, hogy az említett médiákban ilyen sűrűn hal­latott magáról a bizottság? — Ez két tőről fakad: egyrészt szisztematikusan odafigyeltünk arra, hogy a bizottság által - akár anyagilag, akár szervezéssel - tá­mogatott programok hirdetésein a bizottság neve szerepeljen, más­részt a hagyományos programjain­kon kívül - pl. majális, Mikulás rendezvények - több, látványos új­donságot is szerveztünk - pl. kon­certek, kirándulások amelyek igen népszerűek voltak. — Kikből áll a bizottság? A bizottság állandó tagjainak száma hét fő. Egy-egy tagot dele­gálnak az érdekképviseletek, az Üzemi Tanács, a Tömegsport Bi­zottság és a részvénytársaság. — Hogyan születnek a bizott­sági munka során a döntések? — A vonatkozó törvények ér­telmében a bizottságban döntési jogköre csak a társaság és az Üzemi Tanács képviselőjének van, a többi tag tanácskozási joggal vesz részt a munkában. Meg kívánom jegyezni, hogy jogi értelemben véve a „ki dönt” kérdés a munkánk során ilyen élesen nem szokott felvetődni. En­nek alapvető oka a többéves együttdolgozás, amelyben a hang­súly az „együtt-ön” van. — A bizottság tevékenységéhez pénz kell - nem is kevés mi a for­rás? — Az adott évben felhasznál­ható keretösszegeket a kollektív szerződésben határozzák meg, vagyis a nagysága az érdekképvise­letek és a társaság vezetésének megállapodásától függ. Ebből az aspektusból is előnyös, hogy a bi­zottság munkájában az érdekképvi­seletek megbízottai is részt vesz­nek, hiszen a számukra elfogadható megállapodás megszületéséhez nyílt információ áramlásra van szükség, ami ezáltal működik is. — Milyen programokat kínáltak az elmúlt évben (és milyen ered­ménnyel) a munkavállalóknak? — A programjaink - a Mikulás rendezvények, a majális, évente négy bál, nőnapi ajándékozás - ha­gyományosan népszerűek és ha­gyományosan vonzzák a munkavál­lalóinkat, valamint családtagjaikat. A szervezés során igyekeztünk vál­tozatosságot biztosítani, új előadó­kat hívtunk, a bálokon cserélgettük a zenekarokat. Az új programjaink közül kiemelkedő volt mind tartal­mában, mind a részvételi arányban az Ópusztaszerre szervezett kirán­dulás, amelyen a különböző idő­pontokban több, mint 700-an vettek részt. Itt említem meg, hogy a bi­zottság támogatásával vettek részt és értek el kimagasló eredményeket - ezzel is öregbítve társaságunk hírnevét - sportoló és a sportot, természetet kedvelő munkavállaló­ink a hagyományos iparági sportve­télkedőkön. A bizottság elmúlt évi tevékeny­ségét összegezve úgy érzem, hogy a kínált programjaink széles skálája „elérte, megtalálta” az érdeklődő­ket, a különböző alkalmakra - nő­nap, karácsony - juttatott ajándé­kok pedig erősítették a munkaválla­lóink és a nyugdíjasaink kötődését a társasághoz. — A zárókérdés magától érte­tődő: hogyan tovább? — A célkitűzésünk természete­sen az, hogy az első kérdésére adott válaszomban megfogalmazott gon­dolatok minél színvonalasabban va­lósuljanak meg. Az 1997. évre irányadó költségek ismeretében összeállítjuk majd az éves tervün­ket, amelynek továbbra is része lesz a hagyományok ápolása, ezek mel­lett ezentúl is keressük az „új uta­kat”. Czinege Mária A lakótelepi kábel tv-ről Változnak a vételi lehetőségek a lakótelepi kábel tv rendszeren. A változása oka kettős, egyfelől a médiatörvény miatt szűkül a kül­földi műsorok választéka, másfe­lől a technikai fejlődés egyre több magyar nyelvű műholdas csator­nával ajándékoz meg bennünket. Az év során átalakul a hazai földi műsorszórás is. A közszolgálati MTV1 mellett meg fog jelenni két kereskedelmi TV műsorcsatorna, míg a régi közszolgálati MTV2 műholdra költözik. A Duna TV a jelenlegi 16 fok keleti pozícióból átkerül a 13 fok keleti pozícióba, az MTV2 is itt fogja adni a műso­rát. Mindkét műsor kódolatlanul fog sugározni, de vételükhöz spe­ciális műholdvevőfej lesz szüksé­ges. A jelenlegi is vehető M-SAT magyar műsor az ASTRA mű­holdról adja adását. Egyéni előfi­zetőknek azonban nincs lehetősé­gük a műsor vételére, mivel a mű­sorkészítők nem vásárolták meg a műsorszórás jogát, így az csak kábelrendszerek számára vehető. A vételhez szükséges egy MPEG- 2 rendszerű dekóder, ami a tömö­rített és kódolt műsoijelet az ere­deti formájára visszaállítja. A la­kótelepi antennarendszeren ter­vezzük a hasonlóan kódolt TV3 műsor rendszerbe állítását is. Je­lenleg tárgyalások folynak a mű­sor készítőjével és várhatóan a közeljövőben elindul a technikai eszközök telepítése is. A HBO műsor műholdra kerü­lésével lehetőség nyílik az igen népszerű Spektrum TV vételére is. Az 1996. évi I. törvény (média­­törvény) értelmében megállapo­dást kell kötnünk a műsotjel to­vábbítására a műsor előállítójá­val. Ez azt eredményezi majd, hogy néhány műsorra a jövőben nem lesz vételi lehetőség. Nem kötnek Magyarországra szerző­dést a Galavision, a német DSF, és a Super RTL műsorok készítői, így ezek a műsorok rövidesen ki­kerülnek a műsorválasztékból. Az MCM francia zenei csatorna sza­bad vétele is megszűnik, így ha nem sikerül megállapodást köt­nünk, ezzel a műsorral is szegé­nyebbek leszünk. Az antennarendszer vonatko­zásában még egy változás vár­ható. A kódolt HBO műsor kalóz vétele olyan méreteket öltött, hogy a műsorszolgáltató a szol­gáltatás beszüntetését fontolgatta, ezért más kódolási eljárásra kell áttérnünk. Az egyik lehetséges megoldás a csillaghálózati átépí­tés, amikor minden lakásba saját kábelen keresztül kerül a jel. En­nek a megoldásnak a nyilvánvaló technikai előnye mellett roppant nagy hátránya: új nyomvonalon, a lépcsőházon keresztül kell a lakás TV vevőkészülékéig eljuttatni a kábelt. A másik megoldás nem igényel ilyen mértékű átalakítást, itt csak a TV mellé kerül egy kis doboz, amelyik a dekódolást végzi, ha­sonlóan a mostani rendszerhez. Ez a doboz viszont távvezérléssel ki-, illetve bekapcsolható, vala­mint több kódolt műsor vételére is alkalmas. A két megoldás össze­hasonlítása jelenleg is zajlik, dön­tés a közeljövőben várható. A la­kótelepi antennarendszeren adat­­átviteli kísérleteket is folytatunk a jövőben, valamint most alakítjuk ki a teljes rendszer távtáplálását, így a délelőtti órákban a várható jelkimaradásokért előre is megér­tésüket kérjük. Putz József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom