Atomerőmű, 1996 (19. évfolyam, 6-11. szám)
1996-06-01 / 6. szám
1996.június Atomerőmű 3. oldal Nagy beruházások előtt Márton János (Folytatás az 1. oldalról.) Ahhoz, hogy az atomerőművet a jövő évezredben is elfogadhatóvá tegyük, a következő megoldatlan kérdéseket kellett átfésülni és rendszerbe foglalni: a hulladékelhelyezés, a földrengésállóság és a biztonság növelésének területei. Fenti témák egyenként is olyan horderejűek, hogy öt-hat év alatt lehet megoldani őket. A PA Rt. és az MVM Rt. tervezési rendszere a beruházás területén éves ciklusú. Emiatt nem tudtuk kezelni hosszú átfutású fejlesztési problémáinkat. Minden évben májusban tudtuk meg, hogy mit hagytak jóvá egy évre, miközben öt-hat évre szóló dolgokat kellett volna elindítani. Ezért tavaly tavasszal úgy döntöttünk, hogy egy középtávú fejlesztési és beruházási koncepciót dolgozunk ki. ha azt jóváhagyja az igazgatóság és a tulajdonosok, akkor építhetünk erre a stratégiára, vele együtt megszűnik az éves ciklusú tervezés fékező hatása. Sikerült a tervünk, a jóváhagyás a májusi közgyűlésen történt meg. Tehát eldőltek a dolgok, meg tudjuk csinálni beruházási terveinket, tudunk szerződéseket kötni. — Egy kicsit konkrétabban fogalmazva, melyek ezek a területek? — A hulladékokkal kapcsolatban az, hogy kis- és közepes aktivitású folyékony és szilárd halmazállapotú hulladékok végleges elhelyezésére megtaláljuk a legalkalmasabb területet, erre ebben az évben jó esélyünk van. A mi törekvésünk, hogy csökkentsük a hulladékok térfogatát, és akkor kisebb kapacitású hulladéktemetőt kell építeni. Ehhez a koncepcióhoz jóváhagyást kaptunk, így folytatódhat egy 2-3 éves átfutási idejű fejlesztés a vegyészeti főosztályon. A másik terület a biztonság növelése. Idén ősszel a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vizsgálni fogja, hogy mennyire eredményes a biztonságnövelő mérnöki tevékenység a paksi atomerőműben. Ezen a területen nagyon sok vajúdás volt, de tavaly már született egy közgyűlési határozat, mely kimondta, a vezetés alapvető feladata. hogy ezt a kérdést kiemelten kezelje, és a késéseket számolja fel. A legfontosabb ebben a témában az, hogy olyan szintre hozzuk a zónaolvadási valószínűséget, mint a nyugat-európai atomerőművekben van. A stratégiai és fejlesztési osztályon a KFKI és az orosz szakemberek segítségével kidolgozták, hogy milyen területek, milyen témák tartoznak ide. A mérnöki megoldások megszülettek, az idén a II. blokkon a hosszú átrakás alatt az átalakításokat is elvégezzük. A zónaolvadás kockázatát csökkentő témák többek között a boksz-zsomp szűrők eltömődésének megakadályozása, a zóna üzemzavari hűtőrendszer tartályai visszatöltődésének megakadályozása, az üzemzavari tápvízrendszer áthelyezése. Ezt követően a többi blokkon évente fogjuk végrehajtani a munkákat, vagyis mindent összevetve 1999-re mind a négy blokkunk zónaolvadási valószínűsége eléri azt a szintet, ami a nyugat-európai normáknak is megfelel. Mindig erős kritika érte az atomerőmű földrengésállóságát is. Idén megváltozott a veszélyeztetettség megítélése, a hatóság elfogadta a telephely új veszélyeztetettségi értékelését. 0,25 g-ben állapította meg a vízszintes gyorsulás lehetséges maximális értékét. Ez azt jelenti, hogy újra fel kell mérnünk az épületek földrengés-állékonyságát, ki kell jelölnünk, hogy a gépészeti, villamos és irányítástechnikai berendezések közül mit kell megerősíteni, és természetesen be kell építeni a szükséges lengéscsillapítókat (amortizátorokat). 1998-ban el lehet kezdeni az első blokk megerősítését, amit utána évente követ a másik három blokkon a munka. így 2001-re egy neuralgikus pontot meg tudunk szüntetni. Ez az a hármas csomag, amelyik szerintem felkészíti az erőművet a jövő évezredre és az Európai Unióhoz való csatlakozásra. — A másik nagy témakör az atomerőmű versenyképessége a megjelent külföldi tulajdonú erőművekkel szemben. Hogyan lehet az erőművet felkészíteni, hogy meg tudja tartani előkelő helyét a megváltozott helyzetben is? — A megoldás nem titok: alacsony ár, alacsony költségek. Azt azért látni kell. hogy óriási a nyomás az új tulajdonosok részéről. A Mátrában a németek két ötszáz megawattos erőművet terveznek építeni és mindent elkövetnek annak érdekében, hogy elérjék ugyanazt a kihasználtsági óraszámot, mint Paks. Ezt a tervet viszont csak akkor lehet megvalósítani, ha az országos villamosenergia-fogyasztási igény megnő, vagy valakinek a terhére hajtják végre. A paksi atomerőmű akkor fog egy ilyen helyzetből győztesen kikerülni, ha meg tudja tartani költségpozícióját. Úgy gondoljuk, hogy a műszaki szervezetek tehetnek a legtöbbet. A költségcsökkentések mellett több lehetőséget láttunk és a tavaly elkészített stratégiánk is azt tartalmazta. hogy a meglévő állóeszközből hozzunk ki több villamos energiát. Ennek megoldása lehetséges úgy is, hogy növeljük a teljesítményt, vagy pedig növeljük a termelési időszakot, az állásidő csökkentésével. Mind a két változatra volt lehetőség, a számok és a kalkulációk azt mutatták, hogy ezek jól megtérülő megoldások. (Ráadásul ezek olyan beruházások, melyek szabad döntéseken alapulnak.) Körülbelül négyöt év alatt megtérülnek a költségek, és attól kezdve tiszta profitot hoznak. Vegyük sorra ezeket. A turbinák 25 éves konstrukciók, a mérnöki tudomány azóta sokat fejlődött. Ha most újra kellene tervezni a turbinákat, azoknak hatásfoka már jobb lenne. Ebből a feltételezésből indultunk ki, és végigkérdeztük a turbinagyárakat. A feltételezés beigazolódott. A harkovi gyár, amely turbináinkat gyártotta, tud vállalni öt-hat megawatt plusz teljesítményt gépegységenként. Ha végigcsináljuk ezt a turbinateljesítmény-növelést, akkor ugyanebből az állóeszköz állományból ötven megawattal többet tudunk kihozni, s ezt sokkal hatékonyabbnak véljük, mintha csak költségcsökkentésre törekednénk. Az állásidő csökkentésében korábban már végrehajtottunk fontos lépéseket, kisgépeket, csavarhúzógépet, darukat vásároltunk a TMK-soknak, ezekből szépen realizálódik az állásidő csökkenés. Az előzetes tervek szerint két-három év alatt el tudjuk érni, hogy húsz-huszonöt és ötven napos blokkleállások alatt végezzük el az átrakásokat és a fenti beruházásainkat. Ezáltal szintén több energiát tudunk termelni. Úgy látjuk, hogy ezeknek az eredő hatása fogja biztosítani, hogy a piacon a költség-ár pozíciónk megmaradhat és jogos lesz a reményünk, hogy ugyanilyen folyamatos termeléssel tudunk üzemelni. Van még egy nagy feladat, amit úgy fogalmazhatnánk meg, hogy az atomerőmű rendelkezésre állását fönn kell tartani, miközben öregszik az erőmű. Számításaink szerint e célból 13 milliárd forintot kell költeni az erőműre hat év alatt. Erre meg is kaptuk a jóváhagyást. Ezeket a középtávú intézkedéseket tartalmazza tehát a tulajdonosok által a közgyűlésről kiadott határozat. — Mint hallhattuk, hosszútávú nagy beruházások indulnak. Mekkora költséggel jár mindez? — Mindez idei áron hatvan milliárd forint, az atomerőmű mai állóeszközértékének a fele. Tehát érzékelni lehet, hogy ez nagy feladat. Hogy a célok, és a megvalósítás eszközei is jók, arra bizonyíték, hogy a tulajdonos is elfogadta terveinket. Az elkövetkezendő néhány évben sok helyen fogunk hozzányúlni az erőműhöz. Lesz olyan év, amikor egyidejűleg turbinát bontunk és javítunk, kondenzátort cserélünk, reaktorvédelmet építünk be. és földrengésállóságot növelünk. A tulajdonos kiadta a feladatot, megkaptuk a pénzt is a végrehajtásához. Rajtunk múlik, hogy jól megcsináljuk. Mivel óriási pénzösszegekről van szó, ez nagyon komoly műszaki, mérnöki munkát igényel. Jelenleg azt vizsgáljuk, hogy elegen vagyunk-e hozzá. Abban a szakaszban vagyunk, amikor már eldőlni látszik, hogy a villamos irányítástechnikán elég lesz az erőforrás, ám a gépészeti területen erősítenünk kell. Ez kétféle úton oldható meg, vagy létszámot veszünk fel, vagy külső beruházó kapacitást veszünk igénybe. Fontos, hogy mindenki érezze, kockázatot is vállalunk a jövő érdekében, amikor viszonylag rövid idő alatt egyidejűleg töhb ilyen horderejű munkát végzünk el. Három projekt beruházási programját is jóváhagyta a közgyűlésen a tulajdonos: a turbinateljesítmény-növelést, a koadenzátorcserét és a reaktorvédelmet. A munkálatok elvégzésére különböző kivitelezőket választottunk: a reaktorvédelemhez a Siemenst, a kondenzátor cseréjéhez a francia Gec Alshtom Delas nevű céget, a turbinateljesítmény-növeléséhez pedig a harkovi gyárat. Ezzel az elmúlt másfél év előkészítő munkája lezárult, egy álom realizálódik. - eM -A vezetés állásfoglalása a kft-sítésről Mint az bizonyára mindenki előtt ismert, az előző évben tulajdonosi akarat alapján megkezdett, és a privatizációval összefüggésben ugyancsak a tulajdonos által felfüggesztett úgynevezett kft-sítési folyamat ez év februárjában született közgyűlési határozattal újra indult. A PA Rt. menedzsmentje a Munka Törvénykönyv rendelkezésének megfelelően előkészített javaslatot terjesztett az igazgatóság elé a közgyűlési határozat végrehajtására. Ennek lényege az volt, hogy a már előző évben megkezdett tevékenység-leválasztásokat be kell fejezni és vizsgálni kell az építészet, informatika, hírközlés és létesítmény üzemeltetés területek vállalkozásba adásával kapcsolatos lehetőségeket. Ebben az előterjesztésben - bár korábban a vezetés vizsgálta és elképzelhetőnek tartotta a karbantartási tevékenység vállalkozásba adását is - nem szerepelt egyéb tevékenység kivételére vonatkozó javaslat. Az igazgatóság határozatot hozott arról, hogy a javasolt területek vállalkozásba adását a menedzsment hajtsa végre. Mind az előterjesztés, mind pedig a határozat fontos szempontoknak tekintette, hogy a vállalkozásba adással érintett területek munkavállalói számára ez a lépés a lehető legkisebb sérelemmel járjon. A gazdasági vezetés úgy vélte, hogy mind a közgyűlési, mind pedig az igazgatósági határozat biztosított számára a végrehajtásban mozgásteret és megkísérelte, hogy ennek kitöltése a lehető legszélesebb munkavállalói réteg bevonásával, illetve a megfogalmazódott vélemények, igények alapján történjen. Egyes szakszervezeti vezetők álláspontja az volt, hogy betartva a Munka Törvénykönyvben biztosított jogosítványokat, tudomásul veszik a kft-sítés elkerülhetetlenségét. Az 1996. május 24-én kezdeményezett munkaviszonnyal összefüggő megbeszéléseken akadály hárult a tárgyalások folytatása elé. A Munkástanács kollektív vitát kezdeményezett, ez ügyben június 24-én lezárult az egyeztetés. Ezzel kapcsolatban a következő tájékoztatót adta ki a PA Rt. gazdasági vezetése: Lezárult a Munkástanács .által benyújtott szakszervezeti kifogás tárgyában folytatott egyeztetés. Az egyeztetés során a gazdasági vezetés meggyőződött arról, hogy a Munkástanács kezdeményezése nem minősül a Munka Törvénykönyv rendelkezéséi szerint szakszervezeti kifogásnak, és ezért a továbbiakban azt bejelentésként kezeli a vonatkozó vezérigazgatói utasítás szerint. Ezen túlmenően a gazdasági vezetés a Munkástanács eljárását jogsértőnek találta, és ezért joggal való visszaélés, rágalmazás miatt bírósági eljárást indít. A vezetés úgy véli, erre a lépésre azért van szükség, hogy a továbbiakban megalapozatlan munkaügyi eljárásokkal ne lehessen a dolgozókat félrevezetni, a gazdasági vezetés hitelét rontani és feleslegesen késleltetni olyan feladatok végrehajtását, amely nem tartozik szakszervezeti hatáskörbe. Meggyőződése továbbá a vezetésnek, hogy a Munkástanács éppen alapvető feladatának, a dolgozók korrekt tájékoztatásának nem tett maradéktanul eleget, és ennek nagy szerepe van a kialakult konfliktusos helyzetben. (A fentiekkel kapcsolatos szakszervezeti reagálásnak lapunkban helyt adunk.) Sugárvédelmi konferencia Balatonkenesén Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Sugárvédelmi Szakcsoportja május 22-24-ig tartotta éves konferenciáját Balatonkenesén. Az idei konferencia azért volt kiemelten fontos a hazai sugárvédelmi szakmában, mert egyben a szakcsoport tisztújító közgyűlése is volt. A szakma interdiszciplinaritásának megfelelően az erőmű számos osztályáról érkeztek résztvevők, amit jól jelez a paksiak által tartott előadások és poszterek száma is (4 előadás, 2 poszter). A konferencia a korábbi években kialakult szekció beosztásban zajlott - nukleáris környezetvédelem, általános sugárvédelem, orvosi sugárvédelem, nem-ionizáló sugárvédelem, sugárvédelmi méréstechnika, munkahelyi sugárvédelem. Az idén is igen sok előadás foglalkozott a lakosság dózisterheléséhez nagy mértékben hozzájáruló - természetes eredetű - radon mérésével, míg a csernobili baleset hatásairól ez évben már kevesebb előadást hallhattunk. Talán a legnagyobb érdeklődés viszont Sztanyik B. László professzor „Egy évtizeddel Csernobil után...” című előadását övezte, melyben összefoglalta az idén Bécsben megrendezett Csernobil konferencia legfontosabb megállapításait. Nagy tetszést aratott Mózsa Szabolcs professzor „A magyar sugárvédelem korai éveiből (1896-1936)” című tudománytörténeti előadása, melyben képet kaptunk arról, hogy a századforduló táján a magyar tudósok mennyi mindennel járultak hozzá az ionizáló sugárzás hatásainak megismeréséhez, valamint, hogy az akkori Magyarországon valóban az európai élvonalhoz tartozott ez a tudományág. A konferenciára nyolc országból érkeztek külföldi vendégek, akik érdekes előadásokon számoltak be kutatásaikról. Az erőmű számára nagy sikerrel zárult a szakcsoport tisztújító közgyűlése, ugyanis titkos szavazáson az elkövetkező három évre elnöknek dr. Rónaky Józsefet, az erőmű balesetelhárítási vezetőjét választották meg, míg Volent Gábor a vezetőség tagja lett. Dr. Virágh Elemért pedig a sugárvédelem területén végzett több évtizedes szakmai és társadalmi tevékenysége elismerésként a vezetőség Teller Ede emlékéremmel jutalmazta. Barabás István
