Atomerőmű, 1995 (18. évfolyam, 9-10. szám)
1995-10-01 / 10. szám
Vendégségbe várjuk Magyarországot! E szép invitáló gondolat és szándék jegyében tartották meg szeptember 28-án délelőtt a Paksi Atomerőmű Rt. látogató központja előtti díszparkban a Paksi Disputa szoborparkavató ünnepségét. Az ünnepség során nyitotta meg kapuit a Paksi Atomerőmű Rt. új létesítménye, a látogató központ, ahol a nukleáris energia békés célú alkalmazásával ismerkedhetnek meg a látogatók. Dr. Reviczky László, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára méltatta ünnepi szónoklatában Farkas Pál szobrászművész alkotását, a Paksi Disputa szoborparkot, amellyel emléket állít Hevesy György, Neumann János, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő kiemelkedő tudományos munkásságának. Szólt arról, hogy a világhírűvé vált nagy magyar tudósok vágyait, álmait is megvalósítja a végre megvalósult látogató központ, amely elősegíti egy nukleáris ipari nagyüzem és a társadalom közeledését és a lakosság felkészítését - a fejlettebb országokhoz hasonlóan - az atomerőművekkel kapcsolatos ismeretek befogadására. Sorra-rendre „landolnak” a Paksi Atomerőmű Rt. szépen rendezett bejárata előtt diákokat és felnőtteket, magyarokat és külföldieket ideszállító buszok. Az erőmű szeptember 18-án megnyílt látogatóközpontjába érkezők először a Farkas Pál szobrászművész alkotásaiból létrehozott Paksi disputa című szoborparkjával, a magyar tudomány kiemelkedő személyiségeit megörökítő kompozíciókkal találkozhatnak. Meg-megállnak a vendégek az atomenergiát szimbolizáló kompozíciót körbevevő világhírű magyar tudósok szoborportréinál, elolvasva Hevesy György, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Neumann János és a ma is élő, körünkben lévő Teller Ede nevét. Utóbbiról köztudott, hogy kezdeményezésére átállították az Egyesült Államokban az instabil urán-grafit-víz rendszerű reaktorokat olyanra, mint a paksi is, melyben a neutronokat víz lassítja, nem grafit. A magyar tudóstársaival a XX. század történetét is alakító Teller Ede nem tudott eljönni a látogató központ t megnyitójára, de a Szabó József vezérigazgatónak küldött leveléből szó szerint kell idézni: „Az atomenergiát... biztonságossá lehet tenni, ha kellő tudományos és technológiai felkészültséggel kezelik... Ez a felkészültség és felelősség megvan a Paksi Atomerőműben, ami csak kevés helyen tapasztalható másutt. Kérem Önöket, ezen az úton haladjanak tovább...” A látogató központban a kiállítás, a tárlók mintegy válaszolnak a nagy tudós szavaira, megismertetnek az atomfizika kultúrateremtő, társadalomformáló erejével. Itt megvalósult a nagy magyar tudósok álma: emberközelben ismerkedhetnek meg az érdeklődők a nukleáris energia békés célú alkalmazásával, ami a XX. század és az előttünk álló XXI. század történetétől is minden bizonnyal elválaszthatatlan. A paksi reaktort lokalizációs torony zárja el a külvilágtól, mégis tiszta fény árad a paksi atomerőműből a látogató központbeli kiállítás jóvoltából. (Folytatás a 2. oldalon.) A tartalomból A TUDOMÁNYOS MŰHELYEK SZÁMÁRA STABIL PÉNZÜGYI HÁTTERET KELL BIZTOSÍTANI Interjú Reviczky Lászlóval, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárával (2. oldal.) HÚSZ ÉVES A PAKSI ATOMERŐMŰ Emlékezetes pillanatok képekben (3. oldal.) A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÖZGYŰLÉSE ÉS AZ IGAZGATÓSÁG RENDKÍVÜLI ÜLÉSE Alapító okirat, alaptőke, üzletpolitika (4. oldal.) VÁROSON ÉS FALVAKON SEGÍT AZ ERŐMŰ PÉNZE Mire költötték a milliókat? (5. oldal.) A SZIRÉNÁK REMÉLHETŐLEG SOHASEM KELLENEK A riasztás megbízhatóan működik (6. oldal.) Marx professzor áramot termel A lábhajtású kis bicikligenerátoron még egy professzor is csak annyi áramot tud termelni, amennyi egy kenyérpirító működtetéséhez sem elég. Talán egy negyven wattos izzó... De ez csak a test gyarlósága. A szellem ereje az erőművek közreműködésével akár egy fél ország áramellátására is képes. (Felvételünk a látogató központban készült.) Tárolók Tolnában Hat tolnai település környékét jelölte ki a Nemzeti Projekt Célprogram Irányító Testületé október 2-i ülésén az atomerőmű kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékainak végleges elhelyezését célzó kutatások folytatására. Diósberény, Németkér, Bátaapáti, Udvari, Sárszentlőrinc és Mórágy lakossága és önkormányzata előzetesen kinyilvánította szándékát, hogy kész befogadni a tárolót, amennyiben a geológiai kutatások alkalmasnak minősítik területét annak megépítésére. A vizsgálat most kezdődő szakasza - a helyszíni földtani kutatás - előreláthatóan egy évig tart. 1996 őszén jelölik ki a tároló telephelyét, majd megkezdődik a létesítmény tervezése és az engedélyeztetési eljárás. A helyszíni adottságok ismeretében, geológiai, biztonsági és gazdaságossági elemzések után döntenek a szakemberek, hogy felszíni vagy felszín alatti tároló épül. A kijelölt falvak képviselőivel a Nemzeti Projekt megbízottjai azonnal kapcsolatba léptek, hogy már a geológiai kutatások időszakában is egyenrangú partneri viszony alakuljon ki a majdan megépülő radioaktív hulladéktárolónak helyet adó településsel. A kertész és a virágok és a munkából hazaindulók a műszak után: a hétköznapok pillanatai. Jellegzetes kontrasztja ez az erőműnek: a gépóriást az emberek uralják. Ők, akik együtt roppant erőt képviselnek, külön, külön pedig férjek, feleségek, szülők - paksi emberek. Hazafelé tartanak. Jó pihenést! Alapító okiratot írtak alá az ESZI- ben Közel két éves előkészítő munka előzte meg a Főiskolai Irányítástechnikai Oktatásmódszertani Egyesület alapító okiratának október 6-i aláírását, melyre a paksi Energetikai Szakképzési Intézetben került sor. Az ESZI a kezdettől részt vett az előkészítésben, annál is inkább, mert az egyesület létrehozását 1994. januárjában az itt tartott főiskolai irányítástechnikai-oktatás szimpóziumon határozták el az intézmények. Az egyesület országos jelentőségű, 12 műszaki főiskola hozta létre, azzal a céllal, hogy az irányítástechnika oktatása területén egységesítse az oktatás anyagát és követelményeit, közösen adjanak ki és fejlesszenek jegyzeteket, valamint oktatási segédanyagokat. Ez az előremutató kezdeményezés mintául szolgálhat más területek számára is a felsőoktatásban.-rg-