Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1994-01-01 / 1. szám

10 ATOMERŐMŰ 1994. JANUAR Varga Károly * Halden Boiling Heavy Water Reactor Az általunk kifejlesztett és a paksi atomerőműben már jól ismert Hungarian Underwater Telescope-t a norvégjai Haldenben működő atomreaktor vizuális ellenőrző vizs­gálatainál is alkalmazni fogják. Tor Hemes úr, az atomreaktor műszaki főtanácsadója felkeresett bennünket, hogy arról tájékozód­jék: berendezéseinkkel hogyan és milyen megbízhatósággal/hibaki­­mutathatósággal tudjuk reaktoruk tartályát és szerelvényeit felülvizs­tanulmányozására magas hőmér­sékleten és nagy nyomáson. 1955: A norvég parlament dön­tött az új reaktor felépítéséről. 1959: Felépült az új reaktor (ek­kor érte el a kritikus állapotot). Halden Boiling Heavy Water Reactor A HBHW-reaktor zónája hét tonna-alumínium burkolatú termé­szetes uránt és 16 tonna nehézvizet Euratom államok (hat) 1,00 Nagy-Britannia 0,66 Svédország 035 Svájc 035 Dánia 0,15 Ausztria 0,15 Összesen: 3,66 A Halden Reactor Project költ­ségvetési összege az 1988-1990 (3 évre) 43,12 M USD volt. Kérdé­sünkre, hogyha ma egy magyar vál­Az OECD keretében a norvégjai Haldenben működő atomreaktor vá/Jatr^jza és folyamatábrája gálni. Ezt követően felkértek arra, hogy tekintsük meg az atomreak­tort és nyilatkozzunk a kívánt vizs­gálatok elvégezhetőségéről. A meghívásnak eleget téve, munkatársammal, Csőke Antallal ellátogattunk Haldenbe, hogy meg­tapasztaljuk: hogyan is működik az OECD égisze alatt egy reaktor, mi­lyen nagyjelentőségű kutató és fej­lesztő tevékenységet végeznek. Úgy vélem, Magyarország OECD- hez** való csatlakozása a későb­biekben lehetőséget teremt a Paksi Atomerőmű Rt. szakemberei szá­mára is, hogy részt vehessen az OECD Halden Reactor Project­­ben. Történelem Gunnar Randers, aki alaptanul­mányait tekintve asztrofizikus, egyik nemzetközileg elismert úttö­rője volt az atomenergia békés al­kalmazásának. Ő alapította a Nor­wegian Institute for Atomic Energy-t. Randers kezdeményezte a Halden Boiling Heavy Water Reactor felépítését, majd ugyan­csak ő dolgozta ki 1958-ban az OECD Halden Reactor Projectet. 1951: A Norwegian Institute for Atomic Energyben ebben az évben végezték az első reaktorkísérletet. A reaktorban nehézvizes moderá­tort és természetes uránt használ­tak. A JEMER elnevezésű reaktor hároméves üzemeltetése után a szakemberek elhatározták, hogy felépítenek egy 20 MW teljesítmé­nyű 200 °C-on működő Boiling Heawy Water reaktort, amelyben lehetőség nyílik az energiatermelés tartalmazott; a reaktor teljesítmé­nye 6 MW volt. A HBHW-reaktor módosított zónájában már 2 tonna 1,5%-ra dú­sított urán volt és teljesítménye 200 °C vízhőmérséklet mellett ekkor ér­te el a tervezett 20 MW-ot. A HBHW-reaktor 1962-1966 között 25 MW maximális teljesítményen üzemelt. A HBHW-reaktor amellett, hogy bázisa volt és ma is az számos reak­tor és fűtőanyag-ellenőrzési kísér­letnek, rendszeresen gőzt is szolgál­tat a szomszédos papírgyárnak. A reaktor teljesítményadatai Üzemidő Osszteljesítméy Átadott hő ,959-1982 76000 b 900000 MWh 840000t Nehézvíz-veszteség ny0I^^S Teljes nehézvíz-veszteség 11000 kg OECD Halden Reactor Project Az OECD-én belül már 1957- ben kezdeményezték, hogy célsze­rű lenne egy közös európai nukleá­ris kutatási és fejlesztési programot indítani. A francia Lew Kowarski ja­vasolta, hogy legcélszerűbb lenne, ha a program bázisa a Halden-reak­­tor lesz, bár a H BHW-reaktor építé­se ekkor még nem fejeződött be. Végül is 1958. május 22-én a tizen­két nyugat-európai ország aláírta a Halden Reactor Projectet és az alábbi összegeket bocsátotta ren­delkezésre a program hároméves költségeire: Ország Összeg M USD-ben Norvégia 1,00 lalat be kívánna lépni a projectbe mennyit kellene fizetnie, közölték, hogy 2,Q-2,5 M NOK-ot, amely 26,60-33,37 M forintnak felel meg. Haldenben fenti program kereté­ben az alábbi területeken folynak kutatások: 1. Fűtőelem előállítását támoga­tó vizsgálatok. A már kész fűtőele­mek viselkedésének tanulmányo­zása a reaktorban. 2. Ember-gép kapcsolat mibenlé­te, ha számítógépet használnak a reaktorirányításban. 1. Egyszerűen lenyűgöző volt azoknak a vizsgálatoknak a felsoro­lása, amelyeket a megbízható fű­tőelem-tabletták gyártása érdeké­ben végeznek. 1.1. Igen behatóan tanulmányoz­zák a fűtőelemek (tabletták-henge­­rek) hőtani viselkedését, az elem­ben a hőelosztást, mert így kaphat­nak képet arról:- hogyan, milyen mértékben fog az elem kiterjedni,- hogyan befolyásolódik a hasad­ványok migrációja a pelletben,- hogyan lép ki a gáz a pelletből,- hogy határozza meg a hőtani vi­selkedés az energiatárolást a fűtő­elemben. Ezek az adatok azért szükségesek, hogy normál és rendhagyó körülmé­nyek között meghatározhassák a fű­tőelemek hőtani viselkedését 1.2. A fűtőelemrúd mechanikai felépítése és így viselkedése sok mindentől függ, ezért tanulmányo­­zandók: a pelletek közötti hézagok, a pelletek hosszának változása, mi­lyen legyen a pellet: lapos, tabletta­szerű vagy hengeres, a pellet és a burkolat összefüggése. Igen érdekes kísérleteket végez­tek azzal kapcsolatban, hogy kell-e a pelleteket kenni, hogy azoic köny­­nyen csússzanak a cladding-ben. 1.3. Köztudomású, hogy az urán­­oxid mátrixból hasadási mellékter­mékként nemesgázok szabadulnak ki. Tanulmányozták mitől függ a gáz mennyisége, hogyan lép ki a gáz a mátrixból, a gázkilépések milyen mértékben rongálják a matrix struktúráját és így hogyan jönnek létre a meghibásodások (stress cor­rosion, cracking stb.). 1.4 Hogyan hat a LOCA-típusú meghibásodás a fűtőelemre. Ebben a kísérletsorozatban a túlmelege­dett burkolat hirtelen lehűtésének következményeit vizsgálták. Ahhoz, hogy a reaktorban az 1.1—1.4 szempontok alapján vizsgál­ni lehessen a fűtőelemeket, a Hal­den Reactor Project mérnökei szá­mos vizsgálóberendezést raódosí­csolatban az OECD-tagállamokban üzemeltetett atomreaktorok eseté­ben is számolni kellett azzal, hogy mi történik akkor, ha:- a számítógép segítségével szá­zával, sőt ezrével gyűjthetjük a reak­torra vonatkozó adatokat; az irányí­tó központ tele lehet villogó, csipo­gójelzésekkel, amelyek az üzemirá­nyítókat figyelmeztetik; viszont ha az operátor éppen a kritikus pilla­natban omlik össze és válik teljesen alkalmatlanná az üzemirányításra?- Mi történik akkor, ha nincs elég jelzés és így nincs késztetés a be­avatkozásra? A Halden Reactor Projectben el­fogadták, hogy a jövőben természe­tesen „számítógépek fogják imyíta­­ni” a reaktorüzemet, de ebben az esetben világossá kell tenni az ope­rátor és a számítógép kapcsolatát, mert végső soron az operátor az üzemirányító. gyan működik a „Reactor Safety System”, hogyan történik a riasztás. Arra is gondolnak, mely döntése­ket kell a számítógépnek hoznia és mely döntések azok, amelyek kife­jezetten az operátor beavatkozását igénylik. A Halden Reactor Projectben mintegy 24 különböző kérdést ta­nulmányoznak annak megállapítá­sára: hogyan használjuk a számító­gépeket? Milyen legyen az ember­gép kapcsolat? Milyen legyen a hardware-software? A kapott eredményeket nemcsak az atomreaktorok üzemirányításá­nál alkalmazzák, hanem a Norvé­giában oly fontos North Sea Oil Platform-ok termelési üzemágai­nak irányításánál is, amikor ez utób­binál is bevezették a PICASSO- rendszert, amelynél az adattári vál­tozások azonnal megjelennek szí­nes grafikákon is. Ebben a berendezésben - amelynek külső méretei megegyeznek egy reak­tor fütököteggel - besugárzás alatt vizs­gálják, hogyan viselkedik a fűtőanyag Ebben a berendezésben, amely a reaktorzónában van, azt vizsgálják, hogyan viselkedik a fűtőanyag, ha hűtés nélkül marad tott fűtőköteget-besugárzó beren­dezést fejlesztettek ki. Az ismerte­tett mintegy 26 „módosított köte­­get” nem all módomban bemutat­ni, közülük csak hármat mutatok be vázlatszerűen. Dicsérőleg kell meg­jegyeznünk, hogy ezek a berende­zések a finommechanika csodái, a beépített elemek mind sugárzásál­lók és megbízhatóan működnek a reaktorzónában is. Ismertették a vizsgálati programokat, az össze­gyűjtött eredményeket. 2. Ember-gép kapcsolat a reak­torirányításban. A számítógépnek a reaktorirá­nyításban való alkalmazásával kap­Haldenben HAMMLAB elneve­zéssel megalapították a Man-Man­­chine System Laboratory^, ahol kü­lönböző szakterületek specialistái tevékenykednek, beleértve pszi­chológusokat és számítógép-szak­értőket is, akik a következőket ta­nulmányozzák: információáram­lás, kijelzéstechnika, hogyan szület­nek az operátori döntések (agyi reakciók figyelése, döntéskényszer hatása alatt az operátor hogyan dönt, egyáltalán alkalmas-e a fel­adatra), hogyan történik a döntés üzemzavar esetén, hogyan történik a döntés, ha abnormálisán megfut az üzem, kézi irányítás mellett ho­A Halden reactor Project mérnö­kei legutóbb a finn Loviisa Atomerő­műben a Combustion Engineering Inc. által kifejlesztett Critical Func­tion Monitoring Systemet vizsgálták, hogy az hogyan alkalmazható egy PWR-típusú atomreaktornál. Kilátá­saink szerint idén elvégezzük a Hal­den Boiling Heavy Water Reactor helyszíni vizuális ellenőrzését és megkezdjük együttműködésünket a reaktoröregedés vizsgálata területén. * Varga Károly fizikus, igazgató. Atomtechni­kai Szolgáltató Kft. ** Organisation for Economic Co-operation Development (OECD). Nemzetközi Együtt­­működési és Fejlesztési Szervezet Magyaror­szág 1993. december 22-én kérte felvételét Egy kiállítás r • r margójára Az elmúlt év decemberében kiállítás nyílt a városi könyv­tárban az építendő átmeneti amelyeket itt tartanak a peda­gógusok és ilyenkor van nyüzsgés a kultúra ezen szen­télyében. Jó választás volt az, hogy ezen a helyszínen igyekszik információkat adni az erőmű, életéről, gondjáról és terveiről.- Mik a tapaszta­latai a kiállítással kapcsolatban?- Sokat beszél­nek az emberek erről az átmeneti tárolóról, elváiják az ilyen és ehhez hasonló tájékozta­tást, bár kifogásol­ják: miért nincs fó­rum ezzel a témá­val kapcsolatban. A paksiak szere­tik tudni mi törté­nik környezetük­ben. De nemcsak tárolóval kapcsolatban. Ebből az alkalomból keres­tem fel Herczeg Ágnest, a könyvtár igazgatóját, kér­deztem: hogyhogy helyet adott a könyvtár ennek a kiállí­tásnak?- A városi könyvtár minden, a helyi közélettel kapcsolatos témának-eseménynek helyet biztosít - mondja. - Látoga­tottságunk jó, hiszen naponta átlagban 70-80 ember fordul meg a könyvtárban. Vannak olyan iskolai órák, Herczeg Ágnes az átmeneti tárolóval kapcso­latban hiányolják a fórumot, hanem általában az erőmű­ről. Meg kellene gondolni: leg­alább évente egy alkalommal az erőmű vezetésének városi fórumon kellene tájé­koztatni a lakosságot az erőmű életéről. Csernobil után na­gyon várta a lakosság egy ilyen fórum összehí­vását, de hiába. így ma­radt a „suttogó propa­ganda”. Tömören fogalmaz­va: a paksi ember nem­csak az országos lapok­ból szeretne értesülni a helyi eseményekről. Visszatérve a kiállítás­hoz: volt olyan gyerek, aki nyolcszor jött pros­pektusért. Gondolom valakik elküldték a gyereket. Egyébként ezt a kiállítást olya­nok is megtekintették, akik más helyen nem nézték volna meg. Ugyanis ide kötényben is átlép egy-egy idősebb ember, a házimunkát abbahagyva egy fél órára. Ezért mondtam a be­szélgetés elején, hogy jó volt a helyszín megválasztása. Ha­sonló témában máskor is ren­delkezésre állunk, akár városi fórumnak is helyet tudunk biztosítani. Ibrányi Ebben a berendezésben besugárzás alatt vizsgálják, hogy a fűtőanyag­ból hogyan lépnek ki a gázok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom