Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1994-01-01 / 1. szám
1994. JANUAR ATOMERŐMŰ 11 Aramdíjkedvezmény (?!) kötelezettséget. Ehhez viszont növelni kell az iparág bevételeit, ami várhatóan az országos lakossági tarifa emelkedését eredményezné. kunkban. Terület-előkészítő munkák folynak a helyszínen, ami tereprendezést, csatorna- és útkiváltást jelent. Megnyugtató az a tény, hogy az áramdíjkedvezményért indított paksi állampolgári kezdeményezés választott vezetői egyértelműen kinyilatkoztatták, hogy követeléseik nem az atomerőmű léte és működése ellen, nem is a részvénytársaság dolgozói ellen irányulnak. A város és az erőmű között hosszú évek alatt jött létre a megbékélés. Ennek kikezdése csak újabb belharcokat eredményezne, amely nem vezetne sehova. A paksi atomerőmű dolgozóit néhány évvel ezelőtt egy hasonló ügy kapcsán országosan pellengérre állították. Akkor a vállalatot a lakossági frontvonalba küldték, majd a helyzet éleződésekor teljesen magára hagyták. Ennek eredménye egyértelmű kudarc és jelentős presztízsveszteség lett. Sokat tanultunk az akkori eseményekből, és a Paksi Atomerőmű Rt. kollektívája még egyszer nem fogja vállalni ezt a dicstelen szerepkört. Nem kívánunk faltörő kosként vagy pajzsként viselkedni sem az egyik, sem a másik oldalon. Nem ez a mi feladatunk. A lakossági gyűléseken, fórumokon - csakúgy, mint eddig - ezután is részt kívánunk venni, hogy tájékoztatást adjunk az erőmű működéséről, a fennálló problémákról és azok tervezett megoldásáról. Az áramdíjkedvezmény ügyében továbbra sem vagyunk ületékesek, annak bonyolításában semmilyen intézkedési jogkörrel nem rendelkezünk. Ebben a témában csak olyan, célszerűen megrendezett lakossági fórumokon kívánunk részt venni, amelyen ott lesznek azok is, akik válaszadásra jogosultak és intézkedési illetékességük van. Nevezetesen: a kormányzati, az árhatósági, az állami tulajdonosi képviselők, a törvényhozás megbízottjai (országygyűlési szakbizottság tagjai és a helyi országgyűlési képviselők), továbbá a helyi önkormányzatok képviselői. Paks város lakossága nagy fába vágta a fejszéjét, amikor az áramdíjkedvezmény megszerzését tűzte ki célul. Nagyon kell ügyelnie arra, hogy minden lépését átgondoltan és a törvényesség keretein belül tegye meg. Paks polgárai nem engedhetik meg maguknak, hogy jóhírükön, tisztességükön és hitelességükön csorba essék. Kívánok Paks minden lakójának az elkövetkezendő időszakban is higgadt, megfontolt hozzáállást, nyugalmat és békét, mindehhez pedig jó egészséget! Kováts Balázs oki. atomerőmű szakmérnök, paksi óvárosi őslakos Fotó: Degré Gábor (Megjelent a Tolnai Népújság 1994. február 1. számában) Felújítják a kelenföldi erőművet Tisztelt paksi polgárok! Az 1994. január 27-i esti lakossági gyűlésen meghívott vendégként vettem részt a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság képviselőjeként Arra készültem, hogy pontos tájékoztatást adok az ott megjelent városlakóknak az áramdíjkedvezmény jelenlegi szerkezetéről, mértékéről és folyósításának lehetőségéről. Biztos vagyok benne, hogy ezeket az alapdolgokat nagyon kevesen ismerik, pedig egy induló polgári mozgalom követelésének megfogalmazásánál nagyon kell ügyelni, hogy azok kezdettől fogva a realitások talaján nyugodjanak, megalapozottak és indokoltak legyenek, a törvényesség keretein belül maradva. Reménykedtem, hogy a csütörtök estére tervezett tájékoztatóm támpontokat ad az áramdijkedvezmény megszerzéséért indított mozgalomnak. Sajnos a már széles körben ismert események miatt nem állt módomban átadni az információkat A városház bejárata elé állított asztal tetejéről azt ígértem Paks lakosságának, hogy rövid időn belül írásban továbbítom feléjük az elmaradt mondandómat. Mindent elkövettem, hogy a Tolnai Népújság mai száma Paks város összes postaládájába bekerüljön. Azokhoz is, akik egyébként nem előfizetői a lapnak. Ez a levél-újságcikk nem szól senki ellen és senki mellett, nem akar sem rábeszélni, sem lebeszélni. Ez mindössze egy tájékoztató, amely tényeket közöl. Az áramdíjkedvezmény az elmúlt évtizedekben a villamosenergia-iparág dolgozóinak biztosított különleges elszámolási tarifát jelentette, ami olcsóbban juttatta áramhoz az iparág alkalmazottait. A pénzügyi fedezet biztosítása központilag történt az akkori Magyar Villamos Művek Tröszt szintjén. Ez a megoldás jellegében hasonló volt a közlekedési dolgozók utazási kedvezményéhez, a bányaipari dolgozók szénjuttatásához vagy a termelőszövetkezeti tagok ún. háztáji juttatásához. 1993-ban a helyzet gyökeresen megváltozott. Az illetékes árhatóság, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium új lakossági tarifarendszert dolgozott ki, amely azóta életbe is lépett. Ezen intézkedések keretében változtatást terveztek az alkalmazotti áramdíjkedvezmény jelentős mérséklése irányába is. A vülamosenergia-iparág (erőművek és áramszolgáltatók) dolgozói egységesen léptek fel a tervezett intézkedések ellen. Talán még sokan emlékeznek arra, hogy ezzel összefüggésben tavaly tavasszal a paksi atomerőműben is sztrájkhangulat volt. Végül kompromisszumos megoldás született az érdekvédelmi szervezetek és az árhatóság között. Ez ma is érvényes, s eszerint a dolgozók 90 fillér (+ áfa) térítést fizetnek 1 küowattóra áramért, de ezt a kedvezményt már csak egy fogyasztói helyen lehet igénybe venni. A legfontosabb döntés azonban jóval kevesebb nyilvánosságot kapott: a kedvezményt már nem központilag adják, hanem minden vállalatnak magának kell kigazdálkodnia. Az 1994-ben életbe lépett új törvényi szabályozások tovább egyértelműsítik a helyzetet. Az idei év kezdetétől a kedvezmények kapcsolatrendszere érdekesen alakult. Ennek értelmében bármelyik munkavállaló (aktív kereső) részesülhet közüzemi kedvezményekben (víz-, csatorna, villany, vezetékes gáz stb.), független attól, hogy hol dolgozik. Viszont a kedvezményes ár és a tényleges fogyasztói ár különbözeiét a munkáltatónak (vállalat, szövetkezet, kisvállalkozás) ki kell fizetnie a szolgáltató (pl. vízmű, áramszolgáltató) felé. A kedvezményt ezen túlmenően még egyéb járulékos kifizetések is terhelik, amelyek az állami költségvetésbe kerülnek. Tisztelt paksi városlakók! Engedjenek meg egy konkrét példát a kilowattóránkénti 90 filléres kedvezményes árból kiindulva Milyen áron? Az illetékes áramszolgáltató társaság viszonyítási árként az általa ellátott terület (a DÉDÁSZ Rt. esetében tehát a Dél-Dunántúl) az öszszes lakossági fogyasztást figyelembe véve átlagárat képez. Ennek aktuális értéke 3,70 Ft kilowattóránként. Ennyit kellene fizetnie a fogyasztónak, de mivel kedvezményezettnek feltételezzük, ezért csak 90 fillér terheli őt. A különbözeiét, azaz 2,80 Ft-ot pedig a munkáltatója fizet ki helyette az áramszolgáltatónak. Ez a támogatási forma természetbeni juttatásnak minősül. Ennek megfelelően a munkáltatónak a kedvezménykülönbözet (2,80 Ft) után 44% társadalombiztosítási járulékot, továbbá még 44% személyi jövedelemadót kell befizetnie az államkasszába. Ez végeredményben azt jelenti, hogy a dolgozó kilowattóránkénti 90 filléres térítését a munkáltatójának 5,25 Ft-tal kell kiegészítenie, ami természetesen rontja gazdálkodási mutatóit, mert ezeket költségként kell elszámolnia. Egy átlagos magyar család havi fogyasztása 200 kilowattóra körül van. Fia ez a család átkerül a kedvezményezettek körébe, akkor „valakinek” havi 1000 Ft-tal meg kell támogatnia a család fogyasztását. A tapasztalatok szerint kedvezményes áramdíj esetén a fogyasztás rövid idő alatt jelentősen meg is emelkedik. Ez természetes, mert a napi élet megkönnyítésére ösztönöz, több háztartási gép kerül felhasználásra és a takarékossági szempontok is hátrébb szorulnak. Ebben még nincs feltételezve a vülanyfütés tömeges elteijedése. Jelenleg a kedvezményes áramdíjjal rendelkezők átlagosan legalább ötször annyi villamos energiát fogyasztanak, mint a többiek. Ha mindössze csak kétszeres növekedést veszünk figyelembe, akkor is családonként havonta legalább 2000 Ft, azaz évente mintegy 25 000 Ft befizetési kötelezettsége van a támogatónak. Pakson kb. 5000 család él, a PA Rt. dolgozók családjait leszámítva. Ennek megfelelően 1 év alatt 125 millió Ft hozzájárulást kell biztosítani valahonnan, ha az általános áramdíjkedvezmény bevezetésre kerülne. Mindannyian tudjuk, hogy a kedvezmény követelése nem ál! meg a város határainál. Vannak települések, melyek lakói közelebb élnek az erőműhöz, mint a paksiak. A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság az erőmű 12 km-es körzetében élő települések önkormányzataival folyamatos párbeszédet folytat. Ennek a távolságnak nincs környezetvédelmi vagy kockázati magyarázata, csupán az ebben a körzetben dolgozó polgármesterek szövetkeztek öszsze és léptek fel együttesen az erőmű irányába. A 13 településen Pakssal együtt 60 ezer ember él, ami mintegy 20 ezer családot jelent. A kedvezmény megadása ilyen körben évente mintegy 600 millió Ft kiegészítő támogatást igényelne. Nem biztos, hogy ezzel a követelések földrajzi terjedése megállna. Van az áramdíjkérdésnek egy ritkábban említett oldala is. A kedvezmény életbe tépése utáni fogyasztásemelkedést a jelenlegi elosztóhálózat nem tudná kielégíteni. Nagyméretű hálózatrekonstrukcióra lenne szükség, beleértve a transzformátorcseréket is. Ennek költsége csak paksi vonatkozásban több százmillió forintot emésztene fel. Téves az a nézet, hogy ezt fedezni lehetne a hálózatfejlesztési hozzájárulásokból, mert a fogyasztás emelkedése nem feltétlen igényli a kisautomaták (biztosítékok) tömeges lecserélését nagyobb értékűekre. Túllépve a számszerűsített adatokon, nézzük, milyen jogi-pénzügyi lehetőségek kínálkoznak az áramdíjkedvezmény megszerzésére. Már volt róla szó, hogy a kedvezményt bármelyik gazdálkodó egység adhatja a dolgozójának, de ennek a mai gazdasági helyzet alapján nincs realitása. Jogszabály nem tiltja, hogy akár a település önkormányzata biztosítsa költségvetéséből a kedvezménytámogatást a lakosság részére. Ezzel a javaslattal semmiképpen nem kívánom kényszerhelyzet elé állítani a paksi önkormányzatot, ugyanis ez a megoldás egyrészt a városfejlesztés és -fenntartás, az intézményműködtetés feladataitól vonná el a pénzt, másrészt Pakson kívül egyetlen más környékbeli önkormányzat sem tudná ezt megtenni. A vonatkozó hazai szabályzók szerint ugyanis a Paksi Atomerőmű Rt. összes iparűzési adója, ami évente csaknem 300 millió forint, kizárólag Paks város költségvetését gyarapítja. A többi környező település egyetlen fillért sem kap. Korábban sokszor elhangzott, hogy fizesse a kedvezmény terheit a Paksi Atomerőmű Rt. Az előzőekben ismertetettek szerint ennek sem jogi, sem gazdasági realitása nincsen a jelenlegi szabályozás keretei között A részvénytársaság 99,84%-ban állami tulajdonú és gazdálkodásának minden eleme szigorú korlátok közé van szorítva, ezt a tulajdonos képviselőjeként az Állami Vagyonkezelő Rt. folyamatosan ellenőrzi. A társaság helyi vezetésének nem állnak rendelkezésére szabad pénzkeretek. Az áramdíjkedvezmény megszerzésére szerveződött paksi mozgalom képviselői kezdettől fogvájói látják ezt a helyzetet, és nem is ebbe az irányba indultak el követeléseikkel. A Paksi Atomerőmű Rt. 1993. derekán azért kezdett tárgyalásokat a környező települések polgármestereivel és meghatalmazott bizottságaival, mert áramdíjkedvezményt adni nem tud, helyette viszont a maga lehetőségeinek határain belül egyszeri lakossági támogatást próbál nyújtani a tervezett átmeneti tároló létesítési terhére. 12 település vezetőivel szándéknyilatkozatot írt alá a PA Rt. 190 millió Ft értékben, Paks város vezetőivel szintén befejezéséhez közelednek a tárgyalások. A legtisztább megoldás mindig a törvényesség útján születik meg. A paksi atomerőművet az ország villamosenergia-ellátására építették, termelésének eredménye sok millió magyar család lakásában jelenik meg. Nagyon furcsa az a sokszor felemlegetett szemlélet, mely szerint az erőmű energiatermelését az ország élvezi, de annak gondjaival már nem kíván foglalkozni, azt oldja meg az erőmű maga. Az áramdíjkedvezmény esetleges lakossági kiterjesztését egyértelműen csak törvényi úton lehet szabályozni. Ebben a tárgyalópartner a magyar kormány, mint a törvényjavaslatok előteijesztője a parlamentben. Néhány hónapon belül napirendre kerül az új Energiatörvény és az új Atomtörvény tárgyalása az Országgyűlésen. A lakossági juttatások formáját és mértékét ebben lehet rögzíteni. Véleményem szerint ez az egyetlen helyes út, amelynek végigjárásában vezető szerepet kell vállalni az érintett területek országgyűlési képviselőinek. Az áramdíjkedvezmény ügyében árhatósági szempontból az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium az illetékes. Az esetleges szélesebb körű áramdíjkedvezmény bevezetésének azonban van még egy vonzata, amiről nem szabad megfeledkezni. A kedvezményes fogyasztás utáni pénzügyi különbözeiét valamilyen forrásból fedezni kell. Ha megszületne egy ilyen jellegű törvény, akkor nagy valószínűséggel a villamosenergia-iparra terhelnék vissza ezt a Tisztelt paksi polgárok! Ismertetőm végén nagyon fontosnak tartom a Paksi Atomerőmű Rt. helyének, szerepének és magatartásának tisztázását az áramdíjkedvezmény ügyben. Az erőműben dolgozó 3500 szakember azért kötött munkaszerződést a részvénytársasággal, hogy biztonsággal, a környezet megóvása mellett, jó kihasználtsággal üzemeltessék a blokkokat, és ezzel az ország lakosságát szolgálják. A jól felkészült, a biztonság iránt maximálisan elkötelezett szakemberek minden szervezési, műszaki intézkedést megtesznek azért, hogy az erőmű zavartalanul működhessen. Ennek egyik alapeleme az elhasznált fűtőanyag átmeneti tárolójának javasolt létesítése, amely a már 10 éve zavartalanul működő tárolórendszer kapacitását és a tárolási időt növelné meg. Ez egy eredetileg nem tervezett pótmegoldás, ami az erőmű folyamatos üzemben tarthatóságának egyik biztosítéka lenne. Az átmeneti tároló nem valamiféle rögeszméje a társaság 3500 alkalmazottjának, hanem egy kényszerhelyzet feloldását jelentené. Mindent elkövetünk, hogy az elhasznált nukleáris fűtőanyag Magyarországról történő végleges kiszállítása Oroszországba továbbra is folytatódjék, és ne kelljen Pakson még átmenetileg sem tárolni. De fel kell készülnünk arra is, hogy az egyeztető tárgyalásaink nem hoznak gyors eredményt, eközben pedig a meglevő tárolóink betelnek. Nem tartjuk elképzelhetőnek és megengedhetőnek, hogy a hazai villamosenergia-termelés csaknem felét adó paksi atomerőmű leálljon. Nem kizárólag az erőmű, hanem elsősorban az ország működéséért aggódunk. Nagy nyilvánosság előtt többször elhangzott már, hogy a Paksi Atomerőmű Rt. zsarolja az országot, mert az erőmű leállításával fenyegetőzik. Ezt mindenkor a leghatározottabban visszautasítjuk. Mi mindenkor mindent megteszünk annak érdekében, hogy az erőművet üzemben tartsuk. A tények pontos feltárása, azok hiteles és őszinte ismertetése nem zsarolás, az erőmű működtetése érdekében tervezett műszaki intézkedések meghozatala pedig előrelátó gondoskodás Magyarország zavartalan villamosenergiaellátása érdekében. Nagyon fontosnak tartom megjegyezni, hogy a híresztelésekkel ellentétben nem kezdődött meg az átmeneti tároló építése. Több, mint 10 főhatóság engedélyére lenne szükség a kezdéshez, jelenleg még sem építési, sem létesítési engedéllyel nem rendelkezünk, sőt a műszaki tervek sincsenek még birtoElőtérben a környezeti szempontok Byen lesz az erőmű. (A munkákat Tallósi János irányítja)
