Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1994-09-01 / 9. szám
10 ATOMERŐMŰ 1994. szeptember Tiszta lappal lehet indulni Az etikai kis kódex füzetet minden atomerőműves dolgozó megkapta. Hírt kaptunk arról, hogy megalakult az Etikai Bizottság. Tagjai: Doma Árpád, Dórnak Gáborné, Czekmeister Sándor, Pálmai István, Szigeti József. A bizottság vezetőjét, Doma Árpádot kérdeztem: — Az Etikai Kódexet mi alapvetően nem a törvénykönyvünknek tekintjük, amelynek a betartását vagyunk hivatottak folyamatosan ellenőrizni, hanem olyan műnek, amely segítséget ad minden dolgozónak a napi munkakapcsolatok kialakításában. Bízom benne, hogy a kódexet áttanulmányozva dolgozóink zöme értékeli az eddigi tevékenységét és ahol szükségesnek látja, változtat. Tanulmányozzuk más társaságok etikai kódexeit, amelyeket felhasználunk munkánk folyamán. Első feladatunk a bizottság eljárásrendjének kidolgozása. Ennek során többek között az alábbiakat kívánjuk rögzíteni: a bejelentések fogadásának lehetőségeit és rendjét, az iratok nyilvántartását, a kivizsgáláshoz szükséges adatgyűjtés módszereit, a vizsgálat lefolytatásának menetét, az ügyintézési időt, a bizottság határozatképességi előírásait, esetenként a kivizsgálási eredmény nyilvánosságra hozatalának lehetőségeit, stb. Az Etikai Bizottság hiszi, hogy a PA Rt. dolgozói az Etikai Kódex iránymutatásait magukévá teszik, munkájuk során alkalmazzák és így a bizottság tevékenységének igénybevételére csak ritkán lesz szükség. (Fotó: B. M.) Doma Árpád Szigeti József: „Az Etikai Kódexet úgy értelmezem, mint a közlekedésben az útjelző táblát: irányt jelez, tilt, korlátot szab stb. Azt várom tőle, hogy elősegítse a zavartalan haladást, ne legyenek „szembe közlekedők", kevesebb legyen az ütközés, tisztuljon a levegő, csökkenjen az üzemi zaj, a gyorshajtók és másokat elütök is megtanulják és alkalmazzák a mindenki számára kötelező írott és Íratlan szabályokat". Dórnak Gáborné: „Ralf Dahrendorf véleménye szerint politikai rendszerváltás megvalósítható hat hónap alatt, a gazdasági rendszerváltáshoz hat évre van szükség, míg a megfelelő etikai normákat és mintákat közvetítő civil társadalom kiépüléséhez hat évtized kell". Optimista vagyok, így abban bízom, hogy az Etikai Kódex segítségével ennél rövidebb idő is elegendő lesz cégünknél az etikus viselkedés terjedéséhez. Pálmai István: „Az etika - nagyobb optikájú értelmezés szerint - a morál filozófiája. A filozófia pedig - az én felfogásom szerint - tulajdonképpen honvágy, annak a vágynak a kifejeződése, hogy mindenütt otthon lehessünk. Az etikai bizottság tagjainak három tulajdonsága mérettetik meg működésük folyamán: a tisztességük, a bölcsességük és nem kis mértékben a bátorságuk. Ebből kiindulva, úgy érzem mindannyian elmondhatjuk a már-már sztereotípiává vált amerikai imádságot: Uram! Add meg nekem a békét, hogy el tudjam fogadni amin nem változtathatok, a bátorságot, hogy megváltoztassam, amit megváltoztathatok, és a bölcsességet, hogy tudjam a különbséget." Czekmeister Sándor: „Remélem, hogy a munkánkra nemigen lesz szükség." Egy esemény háttere Olvastam tudósításodat egy eseményről, Tisztelt Erdei Lajos, Kedves Kollégám! (Múlt havi számunkban - a szerk.) Kicsit bánt, hogy Veled esett meg. Pontosabban az, hogy ilyen megeshetett épp Veled, akivel a hármas blokk üzembehelyezésén még együtt dolgoztunk! Mégis örülök ennek, mert Te azok közé tartozol, akik nem hallgatják el a problémáikat, így most lehetőségem van arra, hogy válaszképpen szót ejtsek az erőmű életének egy olyan területéről és annak szigorú szabályairól, amely fontossága ellenére sokak számára ismeretlen. Cikkedre azért válaszolok én és nem a benne érintettek, mert beosztásomnál fogva részem van a blokkügyeletesek munkastílusának kialakításában. Remélem, hogy válaszomat végigolvasva megérted a történteket. Az atomerőmű veszélyes üzem, amelynek működési kockázatát elsősorban műszaki megoldások, ezeken túl pedig egyebek mellett írásos üzemeltetési és adminisztratív utasítások alkalmazásával csökkenthetjük társadalmilag elfogadhatóan alacsony szintre. Az írásos utasítások azonban csak akkor lehetnek megfelelő biztosítékai a biztonságos üzemeltetésnek, ha azok betartását az erőmű vezetése szigorúan megköveteli. Ezen túl biztosítani kell a lehetőségét annak is, hogy az írásos utasítások esetleges hibái, hiányosságai esetén, vagy különleges szituációkban legyen egy döntésképes, megfelelő jogokkal és felelősségekkel felruházott személy, aki meghatározza a teendőket. A fentieknek megfelelően 1992. decemberében a blokkügyeletes kollégák részére a következő irányelvet adtam ki: „Az erőműben szükséges tevékenységek végzéséhez... írásos utasításokkal rendelkezünk. Kérem munkátok során alkalmazzátok ezeket. Ha hibát, problémát, ellentmondást találtok akkor lehetőség szerint az ÜM-hez fordulva elemezzétek a helyzetet és utasításai alapján válasszátok ki a megfelelő megoldást." Mi is történt az általad leírt esemény során? Mint a cikkből kiderül, nem voltál rajta a kulcs felvételére jogosultak listáján. A blokkügyeletes a szabályoknak megfelelően nem adta oda a kulcsot. Az ügyeletes mérnök a részvénytársaság által ráruházott felelősséggel és jogával élve döntött úgy, hogy biztosította számodra és vendégeink számára a látogatóhelyiségbe való bejutást. Úgy gondolom egyikük sem mérte fel a másiknál jobban, vagy rosszabbul a részvénytársaság érdekeit. A blokkügyeletes sem volt rosszindulatú vagy etikátlan, és az ügyeletes mérnök sem jószívű angyal. Nem történt más, csupán mindketten korrektül teljesítették a feladatukat. Én nagyon remélem, hogy bármilyen más esetben is hasonló korrektséggel járnának el. Hadd idézzem még a blokkügyeletesek munkájára vonatkozó alapelvek közül a pozitív hozzáállás elvét: „Munkátok során hibázó kollégákkal, érdektelenséggel, ismerethiánnyal, fegyelmezetlen munkavégzéssel, szervezetlenséggel stb... találkozhattok. Elvárom tőletek, hogy ilyen esetekben mindig a szükséges feladatok végrehajtása érdekében, a biztonságos energiatermelést elősegítve tevékenykedjetek." Ugye így történt? A blokkügyeletes javasolta, hogy fordulj az ügyeletes mérnökhöz, mivel neki van joga dönteni, és bár nem voltál rajta a listán, a megfelelő személy helyes döntése alapján megkaptad a kulcsot és megmutathattad vendégeinknek azt, amit nézni jöttek. Azt hiszem ez a kulcs ügy egy apróság, még akkor is ha a benne érintettek számára igen kellemetlen pillanatokat jelenthetett. Sokkal fontosabbak azok az általános tanulságok, amelyeket ennek kapcsán felismerhetünk. A feladatok, döntési szintek, a felelősségviselés mértéke pontos meghatározásának szükségességét. Leveledben rendre, etikára, erkölcsre hivatkozol. Ezek nagyon komoly dolgok. Nekem nincs bátorságom olyan szigorú szavakkal leírni a véleményem, ahogy Te tetted. Én akkor vagyok nyugodt és „mosolygós" és azt hiszem akkor „virágozhat a cég", ha mindenki ismeri kötelezettségeit és végrehajtja a feladatát a pozitív hozzáállás elvét alkalmazva. Mivel erkölcsről írtál, javaslom, hogy ajánljuk fel ezt az eseményt frissen alakult etikai bizottságunknak elemzésre. Ha az elemzés eredménye szükségessé teszi, ígérem, hogy új módszereket és munkastílust dolgozunk ki. Ellenkező esetben Téged kérlek, hogy változtasd meg tudósításod egy részét a következőkre: Hiba 4. Nem magyaráztam el vendégeinknek, hogy az esemény során mind a blokkügyeletes, mind az ügyeletes mérnök a kötelességét teljesítette. Az előírások szerint jártak el, még akkor is, ha ez az erőmű vendégeinek pillanatnyi kellemetlenséget okozott, bár remélhetően egyben meggyőzte őket arról, hogy az erőműben a biztonsági szabályok betartása még a vendégek hangulatánál, és a pillanatnyi látszatnál is fontosabb. Nem mondtam el nekik, hogy a Paksi Atomerőmű blokkvezénylője nem kedves falusi kiskocsma, ahova a tulaj záróra után is beengedi a jobb vendégeket, hanem olyan munkahely, ahol bármely pillanatban forintmilliárdok sorsa dőlhet el. (Mellesleg nekem a jó falusi kiskocsma és a PÁ Rt. blokkvezénylője a maga módján egyaránt kedves hely. A szerző.) Ezért van a szigorúság, amit még a vendégeknek is meg kell érteniük és el kell fogadniuk. Szucsán Sándor üzemviteli osztályvezető A tanuló vállalattól az intelligens termékig A Qualifikation '94 - a szakmai képzés és továbbképzés világszerte első nemzetközi szakvására idején (szeptember 27-30, Hannover) megtartandó kereken 20 szakmai konferencia lehetővé teszi a szakképzés mindazon koncepcióinak, modelljeinek, valamint konkrét megvalósításainak elmélyítését, melyeket a vásári premierhez felkínálnak. Az érdekelteknek kiváló referensek ajánlanak a különféle ágazatokban meglévő szakmai képzés különböző súlyponti témáiba illeszkedő előadásokat. A Qualifikation idei mottója: „A tanuló vállalattól az intelligens termékhez. Külön aktualitása van a „A szakképzés európai dimenziója - az Európai Unió tagországai szakképzés-politikájának tapasztalatai és feladatai" címmel rendezendő kongresszusnak. Az európai belső piac fejlődése a szakmai képzésben is új szabványokat állít fel és növekvő mértékben kölcsönöz neki európai dimenziót. Ennek a rendezvénynek a középpontjában ezért az Európai Unió tagországainak határokon átnyúló együttműködése áll. Azért, hogy végleges következtetéseket vonhassanak le az Európai Unió tagországai képzéspolitikájának feladataira, a kormányok, a szocialista pártok, valamint a szakképzés gyakorlati és kutatási területeiről delegált külföldi képviselők az egyes tudományos műhelyekben kidolgozott témákat nemzeti nézőpontból fogják tárgyalni. Áz „Európa alulról", „Szakképesítés Európa számára" és „Együttműködés az európai szakképzéskutatásban" műhelyeket kínálják. Az európai szakképzéskutatás tapasztalatainak és ismereteinek cseréje jellemzi a Művelődési és Tudományos Szövetségi Minisztérium, valamint a Szakképzési Szövetségi Intézet által rendezendő szimpóziumnak az alapját. A Süddeutsche Zeitung egyik előadói rendezvénye a „mesterkvalifikációt" választotta témájául. A „Lean-Production" gyakorlati átültetéséhez felhozott példaeseteket mutatnak be, és azoknak a mester, a szakmunkás mindenkori kvalifikációjára vonatkozó jelentőségét érzékeltetik minden síkon. Mivel az úgynevezett szakmunkásválsággal szemben éppen a szakmunkás kulcsszerepe rajzolódik ki hatványozottan az iparban jelentkező szükséges és időközben elkezdődött változások során. A szakmunkás hivatásának, szerepének, valamint feladatainak helymeghatározását reprezentálja ezért az előadói rendezvény központi kérdésfelvetése, amely elsődlegesen a szakmunkásokra, üzemvezetőkre és a középvezetésre irányul. Egy több tudományágra kiterjedően összeállított referens-csoport, melyben a tudomány, valamint a vállalati gyakorlat területéről kiválogatott szakértők kapnak helyet, ismerhetik a szakmunkás hivatás új tájékozódását a „bestpractice-példák" alapján. (A Deutsche Messe AG. Hannover sajtótájékoztatói anyag alapján összeállította: Sipos László.)
