Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1994-09-01 / 9. szám

1994. szeptember

ATOMERŐMŰ

11

Ép lélekben ép test

Sokan vannak, akik munka és család mellett képezik tovább magukat. Főiskolára, egyetemre járnak, nyelveket tanulnak. Medgyesy Ferencné, az ASE sportszervezője, aki négy gyermeket nevel, két évvel ezelőtt nehéz vállalkozásba kezdett, a Testnevelési Egyetem Továbbképzési Intézet Sportszervező - menedzser - rekreációedző szakára jelentkezett. A vizsgaidőszak befejeztével kértem őt egy beszélgetésre.

— Az idegen szavak szótára szerint a rekreáció üdülést, pihenést, felfrissülést jelent. Tanulmányaid során pontosan kiderült mit is takar ez a fogalom?

— Valóban, menet közben derült ki, ugyanis a jelentkezéskor még nem tudtam, pontosan mi is a rekreáció. A lényege nagyon tömören, hogy a fizikai és szellemi tevékenységnél elérjük, hogy mindenki fitt legyen a munkájában. Persze ez nemcsak a munkahelyekre érvényes, hanem a mindennapi életünkre

ugyanúgy vonatkozik, különösen negyvenen túl. Ha valaki fásultan, elgyötörtén dolgozik, a mindennapok taposómalommá válnak. Sokszor nem is fizikailag, hanem pszichésen vagyunk kimerültek. Márpedig egyik munkahelynek sem kifizetődő, ha a dolgozója nem teljes értékű. Erre is hivatott a rekreáció. Mérésekkel, tesztekkel meg lehet állapítani a fizikai erőnlétet, és ha szükséges tréningekkel, az életmód változtatásával jelentős javulás érhető el. A rekreációhoz szorosan hozzátartozik a relaxáció. Nem mindegy, hogy hogyan, vagy egyáltalán feltudja-e dolgozni az egyén a napi stresszhatásokat, vagy benne marad és szorongásban, feszültségben telnek a napjai, ami előbb vagy utóbb kikezdi a szervezetet. A nyugaton bevált módszer mintájára az erőműben is megalakult egy egészségmegőrző bizottság. Céljuk, hogy felmérjék a dolgozók fizikai állapotát és segítsenek annak megőrzésében, illetve javításában. Ha valaki fontosnak tartja az állását, ösztönözni kell, hogy megőrizze egészségi és fizikai állapotát, fittségét is. Persze nagyon sokaknak kellene az életmódjukon változtatni. Talán legsúlyosabbak a súlytöbbletből és a mozgáshiányból adódó egészségügyi problémák. Itt azért nagyon fontosnak tartom megemlíteni a szociális hátteret, a szabadidőt, ami egyre kevesebb az embereknek. Sajnos ezt a keveset is nagyon rosszul használjuk ki.

— Milyen tárgyak oktatásából állt a képzésetek?

— Az elméleti tantárgyak:

pedagógia, pszichológia,

gimnasztika, edzéselmélet,

élettan, szervezés, menedzselés. A szakmai oktatás három-négynapos előadások keretében folyt Budapesten. Több érdekes és hasznos témából kaptunk ízelítőt, mint például szellemi, fizikai szintentartás és annak mérése, elméleti tesztek, gyakorlatok,

autogén tréning, rekreációs edzéselmélet. Egy-egy foglalkozás után tele voltam szorongással, hogy fel tudom-e dolgozni az újabb és újabb ismereteket. Az első előadásokon 180-an voltunk az ország minden részéből, de csak 32-en diplomáztunk. Tolna megyéből pedig mindössze ketten. Az elméleti előadások mellett kétszer egyhetes szakmai táborban is részt vettünk, ami gyakorlati foglalkozásokból állt. Megtanultuk a méréseket, különböző fittségi teszteket végeztünk. Mértünk és minket is mértek. Elsajátítottuk a szabadidős sportok mozgásanyagát, játékszabályát, elővettünk régi népi játékokat, melyeket nagyon jól lehet alkalmazni a rekreációban. Akik elhatározzák, hogy „holnaptól kezdve változtatnak az életmódjukon", akik mozogni akarnak, fontosnak tartom, hogy az első lépésekben nem magukat kell kifárasztani, hogy soha többé kedve ne legyen hozzá. Olyan terhelést kell adni a szervezetnek, amely edző hatású. Ezt meg lehet tenni játékosan, jókedvvel, szórakoztatóan. Lényege, hogy az ember társaságban volt, kikapcsolódott, jól érezte magát, levezette a napi feszültséget. Másnap csak egy kis izomláz jelzi, hogy az egészségéért is tett valami hasznosat. Ez heti háromszor negyvenöt perc aktív mozgást jelent annak, aki vállalja.

— A két év alatt megszerzett tudást mennyiben tudod majd hasznosítani munkád során?

— Az ASE-nak sajnos nincsenek rövidtávon tervei a rekreációval, de a szervezésből tanultakat nagyon jól tudom hasznosítani a jelenlegi munkámban. Persze azért reménykedem, hogy nem tanultam a többi tárgyat sem hiába, s hosszabb távon a rekreáció se szorul teljesen háttérbe itt Pakson. H. M

Diadal a mozdulat korlátja fölött

Aki nemrégiben több mozgássérült emberrel találkozott az Energetikai Szakképzési Intézet és a Duna Hotel környékén, az nem tévedett amikor arra gondolt, hogy városunk megint egy jelentős rendezvénynek adott otthont. Tudniillik öt ország százhuszonnyolc versenyzője jött el a második alkalommal megrendezett Duna Kupára, amelynek ezúttal is az ESZI volt a „házigazdája".

— Honnan jött össze ez a tekintélyes létszámú mezőny?

— Galántáról, Lúgosról, Belgrádból, Újvidékről, Bietigheim-Bissingenből, s többségében az országunkból jöttek el a versenyzők - mondta Kapás János, a Mozgássérültek Tolna Megyei Szövetségének elnökségi tagja, a rendezvény főszervezője.

— A versenyzők két olimpiai számban, asztaliteniszben és lövészetben bizonyították felkészültségüket, tették próbára állóképességüket, s ez utóbbit elsősorban a nagy hőség váltotta ki. Asztaliteniszben a nőknél két, a férfiaknál négy kategóriát alakítottak ki, a sérülés súlyosságától és a létszámtól függően. így a közel nyolcvan fős mezőnyben a nők ülő (tolókocsis) és álló, a férfiak ezen belül az enyhébbek az egyes, a súlyosabban sérültek a kettes kategóriában versenyeztek.

— Az már szinte a bemelegítés pillanatában kirajzolódott, hogy kik lesznek a végső győztesek. A döntőt a meglepően gyors, nagy erejű ütésekkel játszó paraolimpikon belgrádiak, valamint a világ- és európa-bajnoki helyezetteket felvonultató budapestiek között lehetett tippelni.

— A lövészetre közel nyolcvan fő nevezett. Az ESZI udvarán, a délelőtti rekkenő hőségében a jugoszlávok méltóságteljesen csattogtatták a legkorszerűbb winchestereiket, de a versenybíróság szigorú tekintete láttán lemondtak a belőtt csodáikról, s beérték az „őskövületű" fegyverekkel.

A kétnapos rendezvény szüneteiben beszélgettünk Kapás Jánossal és Pancsa Józseffel, mindamellett, hogy a bajnoki pontokért ők is derekasan küzdöttek.

— E jó hangulatú nemzetközi sporteseménynek melyek az előzményei?

— Tolna megyéből évek óta járunk versenyekre - mondta Kapás János. - Ennek természetes következménye volt, hogy a viszonzást megyénk is megtegye. így jutottunk el tavaly arra a gondolatra, hogy mi is jegyeztetünk egy pontot az országos szövetségünk sporteseménynaptárába. A helyszínválasztás tekintetében abból kellett kiindulnunk, hogy lehetőleg (közel) vagy egy helyen legyen a sportcsarnok, az étterem és a szállás. Ezen belül fontos volt a sík mozgás lehetősége, mert a lépcsőzés például tolókocsival körülményes. Nos, e szempontból az ideális környezete Paksnak van. Meglehetősen sok városban jártunk már, s elmondhatjuk, hogy sportolásra országos szinten is Pakson legjobbak a körülmények. Kilencvenháromban rendeztük meg első alkalommal a Duna Kupát, s az eseménynek akkor is az atomerőmű adott otthont.

— Hogyan tovább, milyennek tervezik a jövőt?

— Szeretnénk ezt a versenyt hagyománnyá nemesíteni, elképzelésünk szerint évente megrendezni. Tavaly közel nyolcvan, most száz fölött volt a versengő sportolók száma. A mezőny létszámával nem szabad a kétszáz fölé mennünk. Természetesen, ha továbbiakra is sikerülne paksi helyszínben megállapodnunk, még a színvonalat is tudnánk

emelni, minthogy szeretnénk több külföldi sportolót a Duna Kupára meghívni. Sportágban egyelőre e kettőt, s csak ennyit tervezünk.

— Úgy vélem, többen is vagyunk, akik keveset tudunk az Önök szervezetéről.

— A Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetsége (MMS), miként azt a neve is kifejezi, a mozgáskorlátozottakat egyesíti - mondja Pancsa József, a szövetség elnöke. - Csak mellesleg jegyzem meg, külföldön minden fogyatékos sportoló egy szervezetbe tartozik. Az MMS több mint húsz éve alakult, budapesti székhellyel. Huszonhét tagszervezete van, melyek közé a fogyatékosokat foglalkoztató iskolák és sportegyesületek tartoznak. Mi, az előbb említettek sportját szervezzük, irányítjuk, kevéske anyagival támogatjuk. Jelenleg tizenkét sportágban tevékenykedünk, éves költségvetésünk hét millió forint, ebből kettő milliót a Nemzeti Sportalap, másik kettőt a Magyar Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetsége Központ biztosít, a további három jogi- és magánszemélyek adományaiból tevődik ki. Nem panaszként mondom, az infláció miatt ez az összeg kevés. Sok rendezvényünk volt már ebben az évben, és még lesz is. Öt világbajnokság (vívó, úszó, ütőröplabda stb.), közel harminc hazai rendezvény: ebbe beletartoznak a felmérő versenyek és a nemzeti bajnokságok is. Ezért mondom, nekünk nagyon jól jön minden apró forint.

— Háládattal szólunk e rendezvény anyagi támogatóiról, segítőiről is. így szeretnénk köszönetünket kifejezni elsősorban a Paksi Atomerőmű Részvénytársaságnak, továbbá a Paksi Polgármesteri Hivatalnak, a Paksi Konzervgyárnak, a Dunacenter Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-nek, a Ritter és Plézer Kft-nek, a Paksi Ruhaipari Szövetkezetnek, a Partner Kft-nek, a Paks és Vidéke ÁFÉSZ-nek, a Szekszárdi Polgármesteri Hivatalnak, a Kreátor Kft-nek, az OTP-, a Postabank-, a KHB Szekszárdi Igazgatóságainak, a Tinabex Kft-nek, a Luxin Kft-nek, a Gemenc Gabona Rt-nek, a Tolna Megyei Sporthivatalnak. Külön szeretnénk szólni az Energetikai Szakképzési Intézetről, a Paksi Móra Ferenc Általános Iskola Maria Curie DSK-ról, a Tolna Megyei Asztalitenisz Szövetségről és a P & P Kereskedőház Kft-ről, mert ők fizikai értelemben is sokat tettek azért, hogy ez a verseny kellemes és feledhetetlen legyen.

A sporttalálkozó ügyes-bajos dolgaiban részt vettem, s mivel soha nem voltam még ilyen versenyen, az élmény számomra megható és feledhetetlen. A sors árnyékosabb oldalán, derékba tört lendülettel, újra tanult mozdulattal élnek, s e kegyetlen, nem kívánt mélységből pillanatonként, naponta fölkelnek ezek az emberek. Ellenszegülnek a kihívásnak, mérhetetlen akaraterővel rombolják le a tétlenség falát.

— Hála és szeretet sugárzott számomra az egymással versengő emberekből, akikben mindvégig ott hevült a coubertin-i mondás, tudniillik számukra sem az eredmény volt a legfontosabb, hanem az, hogy itt lehettek. Szeretném, ha ez még sokáig így lenne.

Az eredmények összesítése alapján a Duna Kupa vándordíj védője hatvanhárom ponttal Belgrád csapata lett. A második helyen harmincnyolc ponttal Győr, a harmadik helyen harmincöt ponttal a Budapesti Halassi Ólivér SC csapata végzett.

G. Szabó Pál

Magyarország környezeti jövőképe

A következő évezredre készülődve, a környezet és fejlődés ellentmondásos fogalompárja kulcskérdéssé vált világszerte, így Magyarországon is. Ezzel a gondolattal vezeti be a Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi Konfliktusok Kutató Központja azt a tanulmányát, melyet az MTA és a KTM megbízásából készített el.

A természeti környezet állapotát felmérő - számos akadémikus, autentikus szakértő bevonásával készült - dolgozat Vázolja a levegő minőségét, vizeink állapotát, talajaink és az élővilág helyzetét. Áttekinti a hulladékok kezelését, a szennyvizek problematikáját és a környezet más terhelését is. Mindezekre ajánlásokat is kidolgozva fogalmazza meg az állapotot javító beavatkozásra vonatkozó megállapításait.

Jelentős érdeme a munkának, hogy a természeti és az emberi hatótényezők várható hatásait is értékeli. A megállapításait gazdasági, társadalmi szcenáriókban összegzi. Arra számít, hogy bekövetkezhet egy olyan gazdaságfejlesztési alternatíva az ipar, a technológia, a termelészszerkezet, az energetika és az energiafelhasználás területén, melyet környezetkímélő struktúraváltás címen lehet átfogni. Lehetőség az is, hogy a technológiaváltás egésze legyen környezetkímélő folyamat. Ebben a szecenáriumon azzal számolnak, hogy az egységnyi megtermelt értékre eső energiafelhasználás csökken. A jogi szabályozás területén pedig a környezeti értékek és érdekek részbeni érvényesülését feltételezik.

Megfogalmazódott egy olyan lehetőség is, amelyben a jelenlegi struktúrák tovább élnek, a fogyasztás összvolumene csökken, szerkezete nem változik. A környezeti szempontok háttérbe szorulása okoz majd gondokat. A következtetések között környezetkímélő fogyasztást és termelést, anyag- és energiatakarékos erőforrás-felhasználást javasolnak. Megfelelő és koordinált működésű figyelőrendszerek és értékelő programok is szükségesek. Fel kell készülni a vízjárási viszonyok megváltozására, a globális klímaváltozásból adódó Kárpát-medencei helyzetre.

A környezetpolitikai célkitűzések nem valósíthatók meg a lakosság életmódjában, fogyasztási és közlekedési szokásaiban való jelentős változások nélkül. A kutatómunka, a környezetvédelmi díjak, a jogi szabályozás, a környezeti határértékek fokozott szigorítása, a társadalom egyes csoportjai közötti stratégiai célokból kiinduló környezet- és természetpolitikai együttműködés nem nélkülözheti a jelentős anyagi eszközöket. A társadalmi közmegegyezés igénye mellett a következtetésekben arra jutottak tudósok, hogy megnő az igény az államigazgatás, a gazdaság és a lakosság szintjén is az információk és az információs rendszerek iránt.

Éppen ezért jelentős a tanulmány közreadása a Környezet és Fejlődés V/3. számozású különszámában. Á 84 oldalas magyar nyelvű anyagrész bőven tartalmaz áttekintő adatsorokat, táblázatokat. Az ezt követő 10 oldalas angol nyelvű összefoglaló pedig alkalmas a téma iránt érdeklődők, külföldi partnerek tájékoztatására is. Ezért ajánljuk különös gonddal az ipar és az energetika területén dolgozók figyelmébe a Környezet és Fejlődés tematikus számát és az abban megfogalmazottakat.-L.T.Hurrá, megérkezett!

Avagy mozgásfejlesztő eszköz a PA Rt segítségével

Július közepén vették birtokukba a Gesztenyés utcai óvodába járó gyermekek a „játszótéri dühöngő"-nek nevezett mozgásfejlesztő játékot. Ez az első része a tervezett „szabadtéri tornatermünknek".

Még az év elején elnyertük a Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport Alapítvány 35 ezer forintos pályázatát, de ebből a pénzből még nem tudtuk volna megvenni azt a kombinált mozgásfejlesztő eszközt, amelyet a Testnevelési Egyetem is javasol az óvodáskorúak komplex mozgásfejlesztéséhez.

Mivel óvodásaink nagy részének egyik vagy mindkét szülője a paksi atomerőmű dolgozója, arra gondoltunk, hogy támogatásért fordulunk a PÁ Rt. vezetőihez. A támogatást, 50 ezer forintot meg is kaptuk, s ebből, meg az alapítványi pénzből megvásárolhattuk az eszközt.

Miért is van szükség erre az eszközre? Az óvodások életeleme a mozgás. Fejlődésük elengedhetetlen feltétele az, hogy mozgásukhoz megfelelő eszközeik legyenek és kellően tágas terük. Óvodánk eredetileg bölcsődének készült épületben működik. A csoportszobák 10-12 férőhelyesek, s ide 20-24 gyermek jár. Tehát széleskörű mozgásfejlesztésre,

ilyen szűk helyen nincs lehetőség.

Ez adta az ötletet, hogy „szabadtéri tornatermet" alakítsunk ki az udvar egy részén, ahol a gyerekek szervezetten mozoghatnak a szabadban, amíg csak az időjárás megengedi. Ennek az első lépése a „dühöngő", s később szeretnénk ezt az udvarrészt egy úgynevezett lépegetővei leválasztani (lépegető: különböző magasságú farönkök sora, amely egyben kitűnő egyensúly érzék fejlesztő), s ha anyagi helyzetünk engedi, ezt a „tornatermet" más eszközökkel is bővítenénk.

— Mit tud ez a „dühöngő"? - merülhet fel a kérdés az olvasóban. - Létrákon fel- és lemászást, vízszintes lépegetést, magasban mászást gyakorolhatnak a gyerekek. Mozgó gerendán lépegetve fejlődik egyensúlyérzékük, térérzékük, lengő trapézokon függeszkedve erősödik kar- és hátizomzatuk, s így edzettebbek, egészségesebbek lesznek.

Köszönjük a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság támogatását, mellyel a jövő nemzedék fejlődését elősegítik.

A gyerekek és az óvoda dolgozói nevében:

Illés Zoltánná (Gesztenyés úti óvoda)

Ricsi, Dávid, Balázs, Leila, Dóra, Bogi, Anna és Marcsi néni