Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1994-06-01 / 6. szám

2 ATOMERŐMŰ 1994. JÚNIUS Tisztújítás a MESZ-nél Új lendületet vehet a Műszakosok Érdekképviseleti Szervezete Hirt adunk arról, hogy hosszas előkészítés után 1994. június 5-én tisztújitás következett be a Műszako­sok Érdekvédelmi Szervezeténél. A PA Rt. földszinti tanácstermében megtartott közgyűlés - a jobb mun­kamegosztás érdekében -hétfőre bő­vítette az elnökségét Hahóit Miklós elnök érdeklődé­sünkre elmondta, hogy az érvényes szavazatok alapján az elnökség tag­jai lettek: Csemy Ferenc (elnökhe­lyettes), Kapocs György, Seres Ottó, Lovász Sándor, Szűcs Imre és Ko­vács György.- Mi a legfrissebb információ, me­lyet olvasóink elé tárhatunk?- Folyamatosan munkálkodunk működési feltételeink javításán. Tárgyalásaink eredménye, hogy az rt vezetése biztosított számunkra irodahelyiséget, ahol kulturált kö­rülmények állnak az érdekvédelmi feladatok folyamatos, elsősorban adminisztratív jellegű ellátására. Az iroda telefonszáma: 77-51. (101/C épület, 125. ajtó.) A műszakos dolgozók javasla­taikkal, öüeteikkel már megkeres­hetnek bennünket, mert az irodá­ban függetlenített ügyvezető gon­doskodik arról, hogy ezek a felveté­sek nagy biztonsággal eljussanak az elnökséghez. A közeljövőben egyik legfonto­sabb tennivalónk az lesz, hogy a már meglévő működési szabályza­tunkhoz pénzügyi szabályzatot és a mindenkit érdeklő segélyezési sza­bályzatot dolgozzuk ki. Elnökségünk folyamatosan fog­„Bízzanak a szervezetben" - Haholt Miklós lalkozik továbbra is olyan fontos kérdésekkel, mint a bértarifarend­szer és a létszámhelyzet. Az elkövetkezendő hetekben a munkahelyeken elbeszélgetéseken szerezzük be tagságunktól azokat a véleményeket, információkat, me­lyek előkészítik a szeptemberre ter­vezett közgyűlésünket. Ezen a köz­gyűlésen kell felülvizsgálnunk a je­lenlegi működési szabályzatunkat és elfogadnunk azokat a javaslato­kat, melyek elősegíthetik szerveze­tünk hatékony működését. Kéijük a tagság türelmét és kér­jük, legyen bizalommal az új elnök­ség iránt A nyári periódusban elő­készítjük a Műszakosok Érdekkép­viseleti Szervezetének új arculatát, stratégiáját, hogy teljes mértékben eleget tehessünk megbízóink elvá­rásának, hathatós érdekképviseletet biztosítva az atomerőmű műszakos dolgozóinak. M. T. Sugárvédelmi továbbképző tanfolyam Balatonkenesén Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Sugárvédelmi Szakcso­portja a korábbi évek hagyomá­nyaihoz hűen ez évben is Bala­tonkenesén, a Honvéd üdülő­ben tartotta immár XIX. sugár­­védelmi továbbképző tanfolya­mát. A konferencián a sugárvé­delemmel foglalkozó, vagy azzal valamilyen kapcsolatban levő intézményektől mintegy 150 szakember vett részt, s vitatta meg az aktuális problémákat. Az előadásokat, illetve a poszterek bemutatását kilenc, egymást kö­vető szekcióban tartották, s a té­makörök a nukleáris környezet­­ellenőrzést, a munkahelyi sugár­­védelmet, a sugárvédelmi mé­réstechnikát egyaránt átfogták. Ami a fenti csoportosításba nem volt besorolható, az „Általános sugárvédelem” szekcióban hangzott el, mint például Volent Gábor kollégánk ismertetése a tervezett kiégett fűtőelem-táro­ló sugárvédelmi vonatkozásai­ról. A tematikát színesítette az „Oktatás” szekcióban a „Ra­dioaktív hulladékok elhelyezé­sének nemzeti projektje" c. elő­adás, továbbá - még nagyon so­káig aktuális és megdöbbentő lévén - a Csernobil környékén élő lakosság sugárterheléséről szóló videofdmes, egyórás be­számoló. Uray István debreceni (ATOMKI) fizikus kolléga tavaly félévet töltött az erőmű környéki szennyezett területe­ken különböző német kutató­csoportokkal, s képsoraiból em­berközelből láthattuk az ott élők viszontagságait. A tanfolyamon mintegy 15 erőművi kolléga vett részt egy-két vagy három napig, s tartottak - részben külső szakem­berekkel együtt - öt előadást, be­mutattak hat posztert, továbbá va­lamennyi résztvevő megkapta a dr. Virágh Elemér osztályvezető által összeállított információs anyagot a paksi atomerőműben folyó sugárvédelmi tevékenység­ről. Germán Endre laborvezető ATISZ-TEDISZ Holocaust-megemlékezés In memóriám 1944 Ötven évvel ezelőtt, 1944-ben Pakson, a Villany utcában gettóba zártak, majd koncentrációs tábor­ba hurcoltak mintegy 1600 paksi és környékbeli zsidó embert. En­nek a tragikus eseménynek állí­tott méltó emléket az a rendez­vény, melynek május 3-án 18 órai kezdettel adott otthont a polgár­­mesteri hivatal díszterme. Az em­lékestet neves művészek és köz­életi személyiségek részvételével rendezte meg az Atomerőmű If­júsági Szervezete és a TEDISZ (Teljes Evangéliumi Diák- és Ifjú­sági Szövetség). A rendezvényen fellépett Osz­­ter Sándor színművész, Pákolitz István, valamint Mezei András költő, a szünet után pedig az Im­­manuel-Horem Színházi Társa­ság megrázó, élő „Holocaust-kép­sorait” láthatta az önkormányzat nagytermét megtöltő közönség. Az est paksi aktualitását Bencze Barnabás tanár, helytörténész szolgáltatta, aki érdekfeszítő elő­adásában tárta fel a helyi zsidóság több évszázados történetét. A rendezvény ideje alatt az előtér­ben Erdélyi Lajos fotóművész Er­délyi zsidó temetők c. kiállítását tekinthették meg az érdeklődők. A polgármester megnyitóját követő prózai és zenés programok sokszínűsége ellenére a mondani­való közös volt: emlékeztetni az ötven évvel ezelőtti eseményekre és arra, hogy hasonló embertelen­ség soha többé ne fordulhasson elő. Az emlékünnepségen a város több vezető személyisége mellett a Magyar Zsidók Hitközsége kép­viseletében részt vett Beer Iván, a MAZSIHISZ alelnöke is. Az est befejezéseként az össze­gyűlt vendégeket állófogadásra invitálta a házigazda ATISZ és TEDISZ. (T. L.) I Dániai naplóm részletei I. A roskildci templom (Folytatás az 1. oldalról.) Az egész országban szembetűnő a tisztaság, a természettel való harmo­nikus együttélésre való törekvés. A dán emberek keveset autóznak, an­nak ellenére, hogy szinte minden háztartásban van legalább egy autó. Érdekes azonban, hogy az autópark feltűnően öreg. Ez egyrészt az új autók csillagászati ára miatt van, más­részt az idős kor ellenére tapasztalha­tó kifogástalan műszaki állapot azt sugallja, hogy előnyben részesítik a rendkívül szervezett, megbízható és kényelmes tömegközlekedést, így az autók inkább hobbiból tartott, agyonápolt „család kedvence” szere­pet töltenek be. Gyakran látni né­hány tízezer kilométert futott, 15-20 éves autókat. Sokkal népszerűbb, szinte nemzeti közlekedési eszköz a kerékpár. Igaz, minden elképzelhető feltételt biztosítottak annak érdeké­ben, hogy az legyen. Még a harmad­rendű portalanított utak mentén is mindkét oldalon megtalálhatók a jó minőségű aszfaltburkolatú kerékpár­utak. Reggelenként a RISO parkolója zsúfolásig telik bringákkal, autó alig akad. A mi parkolónkkal valahogy más a helyzet. Ez biztosan nem a mi hibánk! Időnként meghökkentő példákkal találkoztam, ami a dán ember kör­nyezethez, természethez való viszo­nyát illusztrálja. Egyik, az idő során hozzám közelebb került munkatár­sam elmondta, hogy amikor a gyer­mekei esti fogmosását ellenőrzi, el­meséli nekik, hogy az nem csak azért fontos, mert az egészséges fogazat ál­lapota egész életre szól, nemcsak azért fontos mert szép, hanem a lyu­kas fog betömésére szolgáló higany­tartalmú amalgám halálunk utáni hamvasztáskor mérgező égéstermék­kel szennyezi a környezetet... A vadá­szokat például erősen ösztönzik az acélsörét használatára ólom helyett. Nálunk nehéz lenne ezt keresztülvin­ni, mert a hatótávolság és a találati pontosság csökkenése mellett rövi­dül az amúgy is drága fegyverek élet­tartama és a lőszer is többe kerülne. (Még ennél is.) Dánia a „legdrágább” országok egyike ahol jártam. Adórendszere egy kicsit még a miénknél is szigo­rúbb és nagyon bonyolult. Jellemző, hogy a tartózkodási engedélyem és a társadalombiztosítási kártyám után az adóhivatal levelét kaptam kézhez először ott-tartózkodásom harmadik napján. Négy hónapon át intenzív - egyoldalú - levelezésben álltunk. Előzékenyen ajánlották a legkülön­bözőbb adózási formákat. A NAÜ Hízelgett nemzeti önérzetemnek, hogy a nemzetközi tudományos élet magyar képviselői mennyire ismer­tek itt. Amerre megfordultam szinte mindenhol feltették a kérdést: isme­­rem-e ezt, vagy azt a KFKl-ból, az ATOMKI-ból az OSSKI-ból? A Környezeti Tudomány és Tech­nológia Osztályon 135 kutató és egyéb kisegítő személyzet dolgozik a következő fő kutatási területeken:- ökológiai szekció,- kémiai szekció,- növénybiológiai szekció: Tervezett működési területem a radioanalitika valamennyi szekcióját érintette, hiszen ez egy eszköz a kuta­tó kezében. A radioanalitikán belül a négy hónap alatt részletesebben az alfa-sugárzók spektometriás megha­tározásával, nagy érzékenységű Sr- és tricium meghatározással, gamma­­spektrometriával és a mi folyamato­san működő kömyezetellenőrző rendszerünkhöz hasonló automata gamma-állomások jelzéseinek fel­dolgozásával foglalkoztam. írásaimban egy-egy érdekesebb te­rületről is szeretnék beszámolni re­mélve, hogy hasznosítható informá­ciókat juttatok el az olvasóhoz. Ahogyan a dánok élték meg Csernobilt Az előzményekhez tartozik, hogy Dániának nincsen atomerőműve. Három kísérleti reaktora van a RISO területén, melyek közül az egyiket már évekkel ezelőtt leállították. En­nélfogva a telephelyen kívül nem rendelkeztek kifejezetten sugárvé­delmi ellenőrző rendszerrel. A RISO Sugárvédelmi Osztályán üzemben tartottak egy „Reuter-Stokes” nagy­nyomású ionizációs kamrát a háttér­­sugárzás változásainak mérésére. (Ilyen készülék található a PA Rt. Kömyezetellenőrző Laboratóriumá­ban is.) A detektort egy m-re a fold felett, szabad téren helyezték el. 1986. április 28-án, hétfőn reggel friss hasadási termékeket találtak a nagy térfogatú aeroszol szűrő rutinel­lenőrzése során. Késő délután, a skandináv kollégákkal történő kap­csolatfelvétel után az a vélemény ala­kult ki, hogy valamilyen nukleáris baleset történt skandináv területen kívül. Ezt erősítette meg az ionkamra regisztrátuma, melyen az „első cser­nobili csúcs” egy kb. 10%-os növek­ményként jelent meg április 27-én. (Ld. a II. jelű csúcsot.) Csapadékot nem észleltek, a növekmény egyér­telműen főleg nemesgázokat tartal­mazó radioaktív felhőnek volt tulaj­donítható. Ugyanakkor a terjedésszá­mítások nem erősítették meg a felté­telezést, csak pár hónappal később, a Dán Meteorológiai Intézet révén. A DMI megállapításait egy lengyel me­teorológiai ballon adatainak részletes vizsgálata alapján tette. A csóva egy kis része kb. 400 m magasan haladt el Dánia északi része felett. Dániában egy vészhelyzet-értéke­lő koordinációs bizottságot állítottak fel a csernobili baleset következmé­nyeinek kezelésére az összes illetékes hatóság bevonásával. A bizottság úgy döntött, hogy az ionkamra diagram­ját közzéteszi a sajtóban. Ez a regiszt­­rátum járta be egész Dániát és ez volt az alapja annak az igénynek, hogy hozzanak létre egy országos sugárvé­delmi monitorrendszert a következő feltételekkel: •külső gammasugárzás mérésén kell alapulnia; ■a rendszernek mérni és jelezni kell az olyan apró szintemelkedése­ket is, mint az a bizonyos 10%-nál nem nagyobb „első csernobili csúcs” volt, és meg kell tudnia különböztet­ni a természetes háttér ingadozását a mesterséges eredetű radioaktivi­tástól; • a rendszernek képesnek kell len­nie arra, hogy az érintett hatóságokon keresztül pontos, hiteles információ­kat továbbítson a lakosság felé né­hány óra alatt; ■Dániához közeli (150 km-es kö­rön belüli) nukleáris baleset esetén képes legyen nagyságrendekkel na­gyobb, precíz adatok szolgáltatására. Még mielőtt a monitorrendszert röviden bemutatnám, érdekes lehet még egy pillantást vetni erre a külön­leges regisztrátumra. Néhány szem­beszökő jellegzetesség: •a II. számú ún. „első csernobili csúcs” kisebb, mint az I. jelű, napok­kal korábban egy kiadós eső okozta háttérszint-emelkedés; •az „e.cs.cs.” lényegesen széle­sebb, időlefutása a radioaktív felhő tartózkodási idejével van szinkron­ban; • a III. jelű csúcs az, amitől ilyen esetekben tartani szoktak, a diagram szerint legalább 6-8 mm/h intenzitá­sú csapadék nagy mennyiségű ra­dioaktív anyagot mosott ki a felszín­re, a háttér hosszabb idejű jelentős emelkedését okozva; (Megjegyzem, hogy a Pakson regisztrált dózisteljesít­­mény-változás időbeli lefutása szinte órára ennek a kopírozott mása.) • a IV. és V. jelű csúcsok a folyama­tosan csökkenő, de magasabb háttér­re ülő - az I.-hez hasonló - csapadék­tól származó növekmények. A monitorrendszer felszerelését a korábban vázolt feltételek teljesítése érdekében a következő elemekből építették fel: ■ széles méréshatárú nagynyomású ionizációs kamra (Reuter-Stokes ion­kamra 0,01 mikro Sv/h-100 milli Sv/h méréshatárral); •3x3 incses NaI szintillációs de­tektor 256 csatornás analizátorhoz kapcsolva, olyan számítástechnikai lehetőséggel, hogy a Rn-lányelemek okozta szintnövekmény megkülön­böztethető legyen, és a háttér 10%-os mesterséges eredetű növekménye már figyelmeztető jelzést adjon; ■ csapadékintenzitás-mérő bérén-' dezés a Rn-lányelemek koncentrá­ciójából származó szintváltozás és a csapadék mennyisége közötti korre­láció ellenőrzésére (0,1 mm/h meg­szólalási határral); •mindezen adatok fogadására és feldolgozására on-line számítógép a RISO területén. Az állomás elvi kap­csolása a 2. ábrán látható. Az illetékes dán hatóságok 10 állo­más létrehozásáról döntöttek. Föld­rajzi elhelyezkedésük szinte körszim­metrikus, koppenhágai középpont­tal. Az atomerőművektől tartózkodó dánok alaposan körül vannak véve atomerőművekkel. A legközelebbiek Brunsbüttel, Stade, Unterweser, Krümmel, Brokdorf és Greifswald 120-150 km-re Németország terüle­tén, és a legfájóbb számukra Ringhals és Barsebeck Svédországban - ez utóbbi mindössze 20 km-re Koppen­hágától a tenger túlsó partján. Négy hónap alatt többször is tetten érhető volt a sajtóban, hogy komoly politikai csatározások folytak a két ország kö­zött, főleg Barsebeck miatt. A következő számban néhány to­vábbi - nemcsak saját - szakmai érde­kességről szeretnék beszámolni. Olyanokról, mint pl. a szélenergia ku­tatása és felhasználása Dániában. KEMENES LÁSZLÓ A dán automata gamma-állomás el\i sémája ösztöndíja adómentes. Az árakról csak annyit, hogy nagyon hamar meg­tanultam - a dán polgárokhoz hason­lóan - merre van az üzletekben az al­só polc és merre vannak a kirakat nél­küli „gödör” áruházak. Ottani mun­kahelyem, a RISO Dánia legnagyobb kutatóintézete. Ez nem is elsősorban a nem egészen ezerfős dolgozói lét­szám miatt van így, hanem a felhal­mozott tudományos kutatói eszköz­park és tudás miatt. Valóságos tudo­mányos átjáróhoz. A vendég kutatók közel annyian fordulnak meg évente, mint a „leigazolt” dolgozók. Érdekes talán, hogy gyakran találkoztam a fo­lyosón egy mosolygós, többnyire ha­nyagul öltözött úrral, aki mindig har­sányan köszöntötte kollégáit. Ké­sőbb tudtam meg, hogy ő a dánok Nobel-díjas büszkeségének, Niels Bohrnak, a róla elnevezett atommo­­dell kitalálójának az unokája, Jakob Bohr. Köztiszteletben álló személyi­ség, évekig dolgozott Amerikában és munkatársai szerint nem szédítette meg a jeles nagyszülő hímeve. Ionisation chamber readings IlyR/h-------------------------------------------------------------­III Precipitation------------------------------------------------------------------------------------------------—— 10 mm/h ■ • y ■ V 8yR/h II Hö“ Vw L V ~ri 7y R/h-6uR/h —-.1 1'___________________J iL L..... lI : 24 25 26 27128 29'30 1'2 1 3 1 4 1 5 1 6 1 71 8'9 'lO April 11'12,13,14,15'16,17,18,19120,21,22,23,24,25,26,27I28I29 30*31 V May

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom