Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1994-06-01 / 6. szám
1994. JÚNIUS ATOMERŐMŰ 3 Bújjunk ki a szarkofágból Ormai Péter A legújabb nemzetközi megállapítások: a sugárterhelés globális szintjei Éves effektiv dózis (mSv) A sugárterhelés forrása Jellegzetes Emelkedett* Kozmikus 0,39 2,0 Terresztriális gamma-sugárzás 0,46 4,3 A testben lévő radionuklidok 0,23 0,6 (a radont kivéve) Radon és bomlástermékei 1,30 10 Összesen (kerekítve) 2,40-Természetes forrásokból származó éves sugárterhelések Az utóbbi néhány hónapban úgy érzem magam, mint az egyszeri fáraó a feltámadáskor. Gondos balzsamozók befáslizták szegényt, s nem találja a fásli végét. A szarkofág nélküli jövőért síkra szálló egyesület megjelenése óta bosszant, hogy az erőmű közel négyezer alkalmazottja, a nekünk is dolgozó cégek alkalmazottai passzívan nézik, hogy néhány műszakilagjáratlan, de szabadidőben bővelkedő paksi lakos fellépése a kiégett kazetták átmeneti tárolójának a felépítését veszélyeztesse, és általában is aláássa az erőmű biztonságába vetett bizalmat. Elmentem a város általános rendezési terve módosításának lakossági vitájára, ahol hosszasan fejtegették nehezen követhető gondolataikat. Mi csak ketten voltunk ott. A képviselő-testület ülésein rendszeresen megjelennek és megszólalnak, a helyi és az országos sajtó tág teret ad gondolataik kifejtésére. Nem akarom most a jelenséget elemezni, sem vitába szállni velük. Csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy közeleg a tároló környezetvédelmi hatástanulmányának nyilvános lakossági tárgyalása. Akiknek nem tetszik a tároló, biztosan ott lesznek. Menjünk el mi is! Minél többen. Mondjuk el mi is a véleményünket, mint paksi vagy környékbeli polgárok! A mi jövőnkröl is dönt a hatóság. Hívjuk fel erre a figyelmét. Addig is gondolatébresztésül ajánlom mindenki figyelmébe az alábbi cikket, amit egy amerikai konferencián mondtak el. A fordítás nem szépirodalmi igénnyel készült, a tartalom a lényeges. Akarsz valamit? Tégy érte! „1994. április 6-án a Northern States Villamos Művek Prairie Island Atomerőművének alkalmazottjai felszólítást kaptak kollégáik egy részétől, hogy találkozzanak Minnesota állam parlamentjében és lobbyzzanak egy népszerű környezetvédelmi jogszabály módosítása ellen. A módosítás elvonná a Prairie Island erőmű tervezett átmeneti fűtőelem-tárolójának engedélyezési hatáskörét a Közmű Bizottságtól és átadná az állami törvényhozásnak. A megjelent alkalmazottak az erőmű különböző szakmáit képviselték: vezetés, oktatás, üzemvitel, műszakiak. Szakszervezeti tagok és szakszervezeten kívüliek - mind önként és korábbi ilyen tapasztalat nélkül - egyaránt elmentek, hogy érveljenek a projekt mellett. A tüntetést egész héten át folytatták, végül a szenátus elvetette a módosítási javaslatot, nem utolsósorban a Prairie Island-alkalmazottak jelenléte miatt. Ez volt az első nyilvános megjelenése a Prairie Islandi Közösségi Részvételt Vezető Csoportnak (KRVCS). Ezt megelőzően számos alkalmazott magánemberként szólalt fel a különböző lakossági fórumokon a jól hangszerelt és néha vehemens ellenzőkkel szemben. Ez a cikk bemutatja a KRVCS erőfeszítéseit, hogy tájékoztassa a lakosságot, és elnyelje egyetértését a projekt megvalósításához. A Prairie Island Atomerőmű Minnesota délnyugati részén van és két Westinghouse nyomottvizes blokkból áll 1040 MW beépített teljesítménnyel. 1973 óta működik világszerte elismert biztonsági, megbízhatósági és gazdasági mutatókkal. Azt gondoltuk, hogy eredményeink önmagukért beszélnek, mivel hatósági és önkéntes vizsgálatok is megerősítették azokat. Nem volt látogatóépületünk, ritkán fogadtunk látogatókat, azokat is megválogattuk, és nem támogattuk alkalmazottainkat, hogy népszerűsítsék környezetükben az erőművet. Fűtőejemtároló-létesítési projektünket tipikus optimizmussal és profizmussal kezdtük, és súlyos megrázkódtatással vettük észre, hogy számos, az építést ellenző csoport célpontja lettünk: 1. Prairie Island Koalíció a Nukleáris Tárolás Ellen 2. Mdewankanton Dakota Indián-Közösség (az erőmű közelében) 3. Minnesota Állam Egészségügyi Minisztériuma, amely 5,4 KT* mSv/év környezeti dóziskorlátot akart megszabni. Bár ennek a korlátnak a jogossága kétséges, mi 2xl0'4 mSv/év számított dózist elfogadtunk. 4. Minnesota Egyházainak Tanácsa 5. jogászok 6. állami iskolai tanárok 7. Barátok és Szomszédok Egyesülete 8. Greenpeace, Sierra Club, Izaak Walton Liga, Asszonyok a Háborús Őrület Ellen 9. Országosan ismert antinukleáris aktivisták: Helen Caldicott, Rosalie Bertell, Marvin Resnikoff, Harvey Wasserman 10. népszerű tévésztárok: Bonni Raitt, Willie Nelson 11. politikusok: a korábbi demokrata elnökjelölt, Jerry Brown Több ellenző csoport jól el volt látva anyagiakkal, ezek egy része állami támogatásból származott. A megtévesztő taktikai lépések és áltudományos „tények” egész arzenálját bevetették. A KRVCS tagjai és a legtöbb erőművi dolgozó személyesen sértve érezte magát, amikor „környezeti rasszizmusban és genocídiumban” marasztalták el, különösen mivel erőművük mindig élenjárt a környezetvédelemben. Felelősnek is érezzük magunkat. Ha több erőforrást szánunk a lakosság tájékoztatására, talán enyhíthettük volna a féleíemérzetet, amelyből az ellenállás nagy része származik. Ezt felismerve a KRVCS a következő programokat indította be: 1. erőművi látogatások 2. előadások a területen lévő polgári csoportoknak, iskoláknak és egyházaknak 3. közművelődési tanfolyamok 4. részvétel a lakóközösségek jótékonysági eseményein és a helyi vásárokon 5. természetvédelmi projektek 6. levélírási kampány és további lobbizás Sok dolgozó önként, szabadidejében vesz részt a projektben. A résztvevők adatait adatbázisba helyezték, hogy gyorsan megtalálják az adott kérdéshez értő személyeket. A közvéleménykutatási eredmények és a felnőtt és gyermek látogatók visszajelzései azt mutatják, hogy munkánk sikeres, és támpontot adnak közelítésmódunk megváltoztatásához. További haszon az alkalmazottak és a társaság tájékoztatócsoportja közti kapcsolat erősödése. Ez a kapcsolat segítette, hogy a műszaki információ hatásosan, jó előadói készséggel párosulva jelenjen meg, és fogékonnyá tette a csoportokat a másik problémái iránt. Ezzel megnőtt mindkét csapat hatékonysága a különböző nyilvános fellépéseken. A Közmű Bizottság által tartott első lakossági meghallgatásokon a bizottság két tagja is az atomenergia ellen lépett fel, azt állítva, hogy megfelelő alternatívát tud ajánlani. Később beismerték, hogy az atomerőművi kapacitás kiváltására nem sikerült alternatív megoldást találniuk. Mégis a közvélemény egységesen azt hiszi, hogy az energiatakarékosság és az alternatív energiák a megfelelő választás, amit tudatosan nem engedünk használni. A fűtőelem-tároló sorsa, tehát a Prairie Island erőmű további működése még mindig Minnesota törvényhozóinak kezében van, akik választókerületük szavazói többsége véleményének megfelelően fognak dönteni. Fennáll a veszély, hogy a hangos antinukleáris kisebbséget többségnek vélik. A kutatás finanszírozása és a nukleáris vállalkozások tehát törvényhozói jóváhagyástól függenek, amely viszont a lakosság támogatásától függ. Ez szükségessé teszi a lakosság tájékoztatását és bevonását a folyamatba, amely nélkül a leggondosabban kidolgozott és abszolút biztonságos projekt sem vihető el a gyakorlati megvalósításig. Ez a tanulság az ország kutatással és fejlesztéssel foglalkozó közösségei részére is: fordítsák figyelmüket a lakossági elfogadtatás felé, ezzel is segítve a jövőbe mutató fejlődési út simává tételét.” Paks, 1994. június 20. Rónaky József Az Egyesült Nemzetek Atomi Sugárzások Hatásait Vizsgáló Tudományos Bizottsága (UNSCEAR) nemrégiben újra áttekintette a világ lakosságát érő sugárterhelési adatokat. Az UNSCEAR 1993. évi, az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlése számára készített riportban megerősítette, hogy a békés célú nukleáris létesítmények normál üzemeltetéséből származó dózisok jelentéktelenek a világ lakosságát más forrásokból globálisan érő sugárterhelésekhez képest. Valamennyi békés célú nukleáris tevékenység összesen a természetes sugárterhelés mindössze néhány napos járulékával egyenértékű terhelést jelent a föld lakóira nézve. Ha az eddig előforduló nukleáris balesetek hatásait vizsgáljuk (Csernobilt is beleértve), akkor is a többlet sugárterhelés mindössze kb. 20 napnyi természetes sugárterhelésnek felel meg. A UNSCEAR-tanulmány szerint a föld lakossága a nukleáris energia katonai célú alkalmazása során szenvedte el a legnagyobb dózisterhelést. A nukleáris fegyverkísérletek következtében - nem számítva egyéb azokhoz kapcsolódó tevékenységeket, mint pl. fegyvergyártást és egyéb katonai tevékenységet - az eddigi és a jövőbeni sugárterhelés mértéke körülbelül 2,3 éves természetes forrásokból származó sugárterheléssel egyenértékű. A második legtöbb dózis maguktól a természetes forrásoktól származik. Messze a harmadik helyen szerepelnek az orvosi besugárzások. Átlagosan az egy év alatti orvosi besugárzások a világ lakosságát természetes forrásokból érő sugárterhelését alapul véve további 90 napnyi természetes besugárzással egyenértékű többletet jelentenek. A hivatásszerűen sugárterhelésnek kitett dolgozók éves sugárterhelése a világ lakosságára átlagolva néhány órányi többlet természetes sugárterheléssel egyenértékű dózist jelent. Igen nagy különbségek lehetnek az egyént ért sugárterhelés mértékében, ám az UNSCEAR elsősorban a sugárterhelések globális hatásait elemezte. A bizottságjelentése alapján megállapítható az a prioritás sorrend, hogy az emberiséget mely sugárzási forrásokkal szemben kell elsősorban védeni. A nukleáris energia békés célú alkalmazása ennek a listának legalján szerepel, noha a lakossági vélemények ettől merőben eltérnek. Az UNSCEAR most is egy részletes összeállítást adott közre a sugárzás - jelenlegi információkra épülő biológiai hatásairól. Megerősíti, hogy a dezoxiribonuklein-sav sérülékeny a sugárzás hatására. A riport elemzi a sejtek genetikai kódjában végbemenő sugárzás indukálta változások hatásait. A sugárzás elpusztítja a sejteket és klinikailag kimutatható determinisztikus hatásokat hozhat létre (sterilitás, szemlencsehomály, vérképzés-anomália stb.) amely azonban csak nagy dózisok esetében fordul elő vagy sejtátalakulásokat idézhet elő, illetve sztohasztikus hatásokat válthat ki (rák kialakulása és örökletes hatások). A riport függelékében a dózis és dózisteljesítmény nagyságának a sztohasztikus és örökletes következményeire gyakorolt hatásaival, valamint a sugárzásnak a kifejlődő emberi agyra gyakorolt hatásával, illetve a gyermekeknél jelentkező késői determinisztikus következményekkel foglalkozik. A klinikailag kimutatható determinisztikus hatások csak egy igen magas küszöbdózis felett jelentkeznek (ezek a hatások könnyen megelőzhetők, mivel a küszöbdózis sokkal nagyobb, mint a hatóságilag meghatározott sugárterhelési korlátok). A sztohasztikus hatások okozta kockázat rendkívül kicsi. Az UNSCEAR megállapítja, hogy a sugárzás gyengén karcinogén (rákkeltő). Becslések szerint a halálos kimenetelű rákos megbetegedések kb. 4%a tulajdonítható az ionizációs sugárzásnak, melynek legnagyobb része az ember által nem ellenőrizhető természetes forrásokból származik. A békés célú nukleáris tevékenységekből származó sugárzási hatás, miként azt az adatok is igazolják, még ennél is sokkal alacsonyabb. Az atomerőművek normál üzemeltetéséből származó és a Föld lakosságát érő sugárterhelés mindössze töredéke a nukleáris ipar amúgy is csekély mértékű dózisjárulékának - állapítja meg az UNSCEAR-riport. A teljes sugárterhelés körülbelül 1,5%-a rendelhető az atomipar okozta sugárterhelés helyi és regionális komponenseihez. Ezen belül is a reaktorok üzemeltetéséből a fenti érték kevesebb, mint a fele származik, míg a másik fele az uránbányászat és az uránérc-feldolgozásának tulajdonítható. A sugárterhelés legfontosabb összetevői az úgynevezett globális komponensek, melyek a hosszú életű radioaktív anyagok kibocsátásaiból származnak. Az uránércbányászatból és az uránérc feldolgozása során kibocsátott radioaktív anyagok - melyeknek hatása akár tízezer évig is figyelembe veendő - ezen globális sugárterhelés kb. 75%-áért felelős. A maradék 25%-a fűtőelem-feldolgozásból és a szilárd radioaktív hulladékok végleges elhelyezéséből származik. Fontos megjegyezni, hogy a táblázatban feltüntetett értékeket kollektív összegekből számították. Az egyént érő sugárterhelés igen jelentősen változhat. A nukleáris fegyverkísérletekből származó radioaktív kihullások többé-kevésbé homogén besugárzást jelentettek a Föld lakosságára nézve. Ugyanakkor a foglalkozásszerűen sugárterhelésnek kitett dolgozók világátlaga nem sokat mond, ugyanis viszonylag kevés embert érő sugárterhelés alkotja az összeget A nukleáris ipar normál üzeméből származó egyéni dózisok szintén elég homogén eloszlásúak a globális komponensek meghatározó jellege miatt. A nukleáris balesetek a világ lakosságának kis hányadát érően okoztak jelentős sugárterhelést, ezért a globális átlag meghatározásánál gondosan kell eljárni. Az orvosi célú besugárzások és a radiodiagnózisok ugyancsak homogén eloszlást mutatnak szerte a világon (a legtöbb ember élete során részese valamilyen radiográfiás vizsgálatnak). Azonban a terápiás célú sugárterhelés a lakosság csak sokkal kisebb hányadát érinti. Az egyént érő dózisterhelések különbsége még a természetes sugárforrások esetében is rendkívül nagyok lehetnek. Nagyságrendi különbség mutatkozik attól függően, hogy valaki egy rosszul szigetelt, nem szellőztetett házban (ahol igen magas lehet a radontól származó háttérsugárzás) vagy pedig egy igen alacsony háttérsugárzású trópusi vidéken él. Forrás A dózislekötés számítás alapja Részarány Természetes források Jelenlegi arány 50 évre vetítve 76,58 % Orvosi besugárzás: Jelenlegi arány 50 évre vetítve Diagnózis 10,68 % Kezelés 8,83 % Légköri atomrobbantások Befejezett gyakorlat 3,53 % Atomenergia A teljes tevékenységi kör napjainkig 0,04 % Jelenlegi arány 50 évre vetítve 0,20% Összes: 0,24% Súlyos balesetek Eddigi események 0,07 % Foglalkozási sugárterhelés: Jelenlegi arány 50 évre vetítve Orvosi alkalmazások 0,005 % Atomenergia 0,010% Ipari alkalmazások 0,003 % Védelmi tevékenységek 0,001 % Nem uránbányászati eredetű 0,050 % Részösszeg (foglalkozási sugárterhelés) 0,070% Összesen: 100,0% 1945 és 1992 közötti időszak egyes eseményeiből; illetve 50 éves folyamatos tevékenységből a Föld lakosságára számított kollektív dózislekötés (százalékosan kifejezve) Forrás Bázis A természetes sugárterhelés időarányos része Orvosi besugárzások Egy éves tevékenység a jelenlegi arányok szerint 90 nap Nukleáris fegyverkísérletek Befejezett gyakorlat 2,3 év Atomenergia ipar (normál üzem) Eddig összesen 10 nap Egy éves tevékenység a jelenlegi arányok szerint 1 nap Súlyos balesetek Eddigi események 20 nap Foglalkozási sugárterhelés Egy éves tevékenység a jelenlegi arányok szerint 8 óra Természetes forrásokból eredő besugárzás Globális átlag (1 év) Mesterséges forrásokból származó sugárterhelés a természetes sugárterhelés időarányos részére vetítve