Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1994-06-01 / 6. szám

XVII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 1994. JÚNIUS A PAKSI ATOMERŐMŰ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG LAPJA Vajon hová ballagnak? „...fő, hogy jókedvűen. Nemcsak tiszta ésszel és szívvel, hanem mosolygó tiszta arccal is... sorsunkat, épp azért s mert parány, kézbe vehetjük. Nem is nagy figyelemmel és elhatározással, máris alakíthatnunk rajta... Rendbe tehetjük A világot ameddig kezünk elér... A mi akaratunkkal.” Illyés Gyula: Az éden elvesztése Vidám hangulatban a sajtó képviselői A szakközépiskola diákújságjának főszerkesztője, Enyedi Sugárka fogadja vezérigazga­tónk gratulációik felv.: B. „Vannak olyan pilla­natok egy újság életé­ben, amikor érdemes megállni és végiggon­dolni azt az utat, amit addig megtettünk” - mondta köszöntőjében dr. Petz Ernő vezérigaz­gató azon a bensőséges, baráti sajtótalálkozón, amelyen az Atomerő­mű lap régi és új mun­katársai is részt vettek június 2-án. Lapunk, amint erről korábban már beszá­moltunk, a legjobb üze­mi lapok között jelen­tős nemzetközi elisme­rést vívott ki magának. A találkozón - elismer­ve a hosszú évek szívós és következetes mun­káját - dr. Petz Ernő megköszönte az erőmű munkatársaiból szerve­ződött és a külsős újságírói gárda lelkes és áldozatkész munkáját, sju­­talmakat adott át. „Az újság körül olyan jól felké­szült, szakszerűen és színvonalasan író «csapat» szerveződött, amely képes gyorsan és érdekes írásokban reagálni az erőmű eseményeire, s hitelesen mutatni be az itt élő em­bereket. Úgy gondolom - hangsú­lyozta a vezérigazgató - egyetérte­nek velem abban, hogy ez a lap mindig azt írja meg, amit helyesnek tart, s nyugodtan állíthatom, hogy ebben sem én, sem más nem gya­korol fölötte felügyeletet.” Kováts Balázs, a Tájékoztatási Iroda vezetője a folyamatosságot emelte ki a lap életében. „A 17 év óta megjelenő újság mindig is jelen­tős szerepet töltött be az erőmű éle­tében. Itt vannak köztünk a legfiata­labbak is, az ESZI a szakmai után­pótlás mellett az újságírói utánpót­lásról is gondoskodik” - mondta - s reméljük, nem minden célzatosság nélkül Bolgár György kitűnő, új könyvével, A New York Times story-val lepte meg a kollégákat. Lóczyné Fábián Zsóka megkö­szönve a jutalmakat és az elismerő szavakat, hangsúlyozta, hogy a lap változatlanul törekszik az erőmű életének minél teljesebb bemutatá­sára, támaszkodva a színvonalas munkát végző külsős újságírói gár­dára. Úgy hírlik a lap - vélhetően már augusztustól - új köntösben, színes fotókkal jelenik meg. -yz-Múzeumba került a postakocsi Június 2-án délelőtt még a me­netrendszerűen közlekedő sze­mélyvonat is megállt Ó-Paks állo­máson. Nem azért, mert utasok szálltak le, hanem az állomáson olyan tö­meg volt, és a masiniszta kíváncsi volt, miért e népes gyülekezet az 1984-től Vasúti Múzeumként üzemelő és 1896-ban épült Ó­­Paks állomásán. A népes vendégsereg azért ér­kezett a múzeumba, mert a Ma­gyar Posta egy, a forgalomból ki­vont vasúti postakocsit ajándéko­zott a múzeumnak, és ezt adták át ünnepélyesen. Az ünnepség alap­hangulatát a paksi katolikus álta­lános iskola diákjai teremtették meg, akik nagyon szép műsorral kedveskedtek a vasutasoknak, postásoknak és az érdeklődők­nek.- b -„A tervezett munkákat időben elkezdtük, jelen pillanatban a reaktor szétszedése és a zóna kirakása folyik az I. blokkon. Mi a re­víziós munkáinkat kezdtük el a szétszedett berendezéseken, a felső blokkon, ill. a védőcsőblokkon pedig készülünk az összeszerelés­re.” - mondta június 10-én Ozsvart D. Péter szerelésvezető mér­nök. Vele készült interjút olvashatnak a 6. oldalon „Szükség lenne a szakmai továbbképzésre” című cikkünkben. Magunk és mások gyönyörködtetésére ültetik a virágokat, növényeket az erőmű területén. Felv.: Z. Dániai naplóm részletei I. A történet 1989 májusában kez­dődött, amikor az esélytelenek nyugalmával megpályáztam egy ösztöndíjat, melyet a NAÜ hirde­tett meg „extrém alacsony kon­centrációjú mesterséges eredetű radioizotópok meghatározása környezeti mintákban” témakör­ben. Évek teltek el - az ország és a cég átesett egy rendszerváltáson - döntéshozók, engedélyezők, munkakörök, beosztások változ­tak. Végül 1993. augusztus 1-jén Ferihegyen, várakozással és némi szorongással négy hónapra elkö­szöntem az országtól, családtól, munkahelytől. Dánia, Roskilde és a RISO A NAÜ gondos szervezésének köszönhetően a koppenhágai föl­det érés után két órával már szál­láshelyemen voltam. A fogadó in­tézmény a Dán Nemzeti Labora­tórium, a RISO volt (az O betűt egy ferde vonallal át kellene húzni és mint később kiderült a magyar „ö” hanggal azonosan kell ejteni). A RISO vendégháza kívülről jel­legtelennek tűnt. Az egyszintes épület egyik oldala mentén búza­tábla, a másikon gondozott park terült el. Belül azonban több meg­lepetés ért. Szobám berendezése roppant egyszerű, de ízléses és ké­nyelmes volt. Ablaka a kutatóin­tézetre nézett, mely egy keskeny foldnyelvvel a szárazföldhöz kap­csolódó félszigeten épült, a Ros­­kilde-fjordnál.A házban két töké­letesen felszerelt konyha, két ebédlő, társalgók, televíziók, hifi­berendezések biztosították az ott­honos érzést. Az intézet hat km-re fekszik a legközelebbi várostól. Roskilde Dánia legnagyobb városai közé tartozik 55 000 lakossal. Az embe­rek döntő többsége protestáns, a katolikusok száma nem jelentős. A város maga az élő történelem. A roskildei templom ősidők óta a dán királyi család temetkezési he­lye. Ami ott látható azt meg sem kísérelem leírni. Látni kell. Mint a régi városok esetében az jellem­ző, a történelmi negyed jól elkülö­nül a modem városrésztől, bár az építészek és tervezők kínosan vi­gyáznak, hogy ahol csak lehet megmaradjon a szellős, fás kert­városi jelleg. Egy tengeri kikötő mindig él­mény számomra. A Roskilde­­fjord sekély vize nem teszi lehető­vé nagy merülésű, kereskedelmi hajók kikötését, annál inkább kedvez a sporthajózásnak. A szebbnél szebb vitorlások és motoroshajók Dániában is a gaz­dagok úri passziója. Nincsenek kevesen. Érdekes azonban, hogy a gazdagság - ami mindenhol tet­ten érhető - sokkal kevésbé hival­kodó mint más nyugati ország­ban. Talán a „tartalmas, ésszerű gazdagság” a leginkább illő kifeje­zés. Jellemző ez a dán királyi csa­ládra is. II. Margaret királynő rendkívül népszerű alattvalói kö­rében. Elmondások szerint nincs olyan káprázatos vagyona mint például angliai kolléganőjének, de talán nem kell sajnálni. Gyak­ran szerepel a nyilvánosság előtt, szereti saját készítésű kézimun­káival megajándékozni vendéglá­tóit. A férje francia mérnökem­ber. A trónörökös az USA-ban ta­nult. (Folytatás a 2. oldalon.) Mi történt az energetikában 1990-1994 között Összegző és visszatekintő sajtóesemény az IKM-ben Ha summáznom kellene az el­múlt négy év energetikai helyze­tét, akkor azt mondanám, hogy Magyarországnak 1100 éves törté­nelme során soha nem volt még ennyi tüzelőanyag- és motorhaj­tó-tartaléka, mint napjainkban - hangsúlyozta az IKM energetikai helyettes államtitkára a közel­múltban tartott sajtótájékoztatón. A parlamenti szintű döntések között meghatározó fontosságú a magyar energiapolitika elfogadá­sa, amely a korábbi politika sze­rinti autarkiás törekvések helyett a liberalizáció irányába mozdul el, biztosítva az ország többoldalú energiaellátását, a környezet vé­delmét és az érintett lakosság többségi véleményének meghall­gatását a döntések előtt. A törvé­nyek közül kiemelést érdemel: a koncessziós, a bányászati, a kő­olaj-készletezési, a jövedéki, a gázszolgáltatási és a villamos­­energia-törvény is. Az éves költségvetési törvény elfogadásánál rendszeresen évi 2,5-2,8 milliárd Ft-ot adott az Or­szággyűlés a szénbányászat támo­gatására, és leírt mintegy 13 mil­liárd Ft-ot az állam felé fennálló adósságállományából - mondta Szűcs István. Az újságírók számára átadott anyag rögzíti; hogy az elmúlt négy évben a kormányrendeletek vagy határozatok száma 50-52. Rend­szeresen visszatérő téma volt a szénbányászat helyzetének ren­dezése, melynek során létrejött hét bányaintegráció. A szükséges bányászati szerkezetátalakításra, a bányászat helyzetének rendezé­sére korábban megalakult a Szén­­bányászati Szerkezetátalakítási Központ. A bányaerőmű-integrá­­ció után az integrációban nem érintett bányákat bányavagyon­hasznosító részvénytársaságokba vonták: mások pedig önálló társa­ságokká alakultak. Nagy feladat volt az illetéktelen HTO-fogyasztás visszaszorítása, majd az ún. olajmaffia hatalmá­nak megtörése. A vásárlási utalvá­nyok bevezetése után rendszeres­sé vált a motorhajtóanyag-töltőál­lomások ellenőrzése. 1994. április 30-ig bezárólag 770 db töltőállo­mást ellenőriztek a megfelelő szervezetek közreműködésével, amelyeket számos feljelentés, zá­rolás, pénzbírság kiszabása köve­tett. Az ellenőrzések következté­ben a motorhajtóanyag-piac je­lentősen megtisztult, de az ered­mények nem tekinthetők végle­gesnek. Fontos az energiaellátás biz­tonságának növelése, ezért villa­mosenergia- és földgázhálóza­tunk Nyugat-Európához történő csatlakoztatása kiemelt témaként kezelendő. Meghatározó a Nemzeti Ener­giatakarékossági Program elkészí­tése és annak kormányszintű jó­váhagyása - emeli ki az IKM anyaga. Az írásban is kiadott informá­ció szerint elkészült az országos „Erőműépítést és Selejtezési Program”, amely egy későbbi idő­pontban kerül a kormány elé. A legfontosabb energetikai kérdé­sek megtárgyalása az Energiastra­tégiai Tárcaközi Bizottságban tör­ténik (IKM, PM, NGKM), mely indokolt esetekben más tárcák képviselőivel is kibővül. Tárcaközi bizottság jött létre (IKM, KTM és független szakér­tők) azvüj energetikai létesítmé­nyék építésének előzetes jóváha­gyására, melynek három legfon­tosabb célja: a legmagasabb tech­nológiai színvonal melletti biz­tonságos és gazdaságos ellátás, a környezetvédelem és lakossággal történő párbeszéd a teljes nyilvá­nosság jegyében. Az energetika területén meg­hozott miniszteri rendeletek szá­ma mintegy 50. Közülük kieme­lést érdemel a hálózatfejlesztési hozzájárulás mérséklése vakok, gyengénlátók, mozgássérültek, karitatív intézmények és egyhá­zak számára. A villamosenergia-ellátásban bevezették a harmadik tömbtari­fát, hogy aki az országos átlagnál ténylegesen több villamos ener­giát fogyaszt, az fizessen többet is érte. Az előző rendeletet lakossági kezdeményezésre néhány ponton enyhítette a tárcav hogy a közös használatú helyiségek áramdíja kerüljön vissza a kedvezőbb tari­fával rendelkező második tömb­be. A sajtótájékoztatón Szűcs Ist­ván kitért arra, hogy rendkívül széles körű tevékenység folyt ha­zánk korábbi elszigeteltségének mérséklésére, így az ország több­oldalú energiaellátásának biztosí­tására. A témában folyamatos tár­gyalások folytak több ország ener­getikai kormányzatával, így az orosz, az osztrák, a szlovák, a hor­­vát és a szlovén illetékesekkel. Tagságot kezdeményeztünk az OECD-ben és a Nemzetközi Energia Ügynökségben, melynek kapcsán aktív tevékenységet foly­tattunk az Európai Energia Char­ta előkészítésében, a Közép- Európai Kezdeményezés Energe­tikai Munkacsoportban és a kü­lönböző PHARE energetikai programokban - mondta az IKM vezető szakembere. Kétoldalú energetikai kapcso­lataink vannak Belgiummal,. Tö­rökországgal, az USA-val, Izrael­lel, Norvégiával, Kanadával, Szlo­vákiával, Szlovéniával, Németor­szággal, Ukrajnával, Ausztriával, Iránnal, Kuvaittal, Kazahsztánnal is. Nagyon fontosnak ítéljük a ki­égett atomerőművi fűtőelemek sorsának rendezését, valamint a kis- és közepes aktivitású hulladé­kok átmeneti tárolásának megol­dását. Ennek érdekében részlete­sen foglalkozunk az Oroszország­ba történő visszaszállítás lehető­ségével, a föld feletti vagy kis mélységű átmeneti tárolók meg­építésével és a fold alatti tárolási lehetőségek vizsgálatával is. Fen­tiekkel összefüggésben rendsze­resen foglalkozunk a mecseki uránbányászat helyzetével, annak rövid és hosszú távú működési és támogatási lehetőségeivel - tájé­koztatta a hírlapírókat az IKM he­lyettes államtitkára. Elhangzott az is, hogy a jogi szabályozás folyamatát értékelve megállapítható, hogy a kormány négyéves gazdasági programjához legjobban illeszkedő sokoldalú - energetikát érintő - törvények megszülettek. Ezen törvények hosszabb távon esélyt adnak a nyugati szín­vonalhoz történő felzárkózáshoz és rövid távon pedig biztosítják, hogy a távolság a fejlett országok és hazánk között ne növekedjék tovább. Folyamatban van a Magyar Energia Hivatal létrehozása. Mű­ködése hosszabb távra határozza meg a magyar energetikai iparok­ban az engedélyezési, ellenőrzési, érdekképviseleti és árképzési te­vékenységeket. L. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom