Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1994-03-01 / 3. szám

1994. MÁRCIUS ATOMERŐMŰ 7 ben több alkalmas terület is van, ezek közül kell valamilyen úton­­módon eldönteni, hogy hová kerül­jön ez a hulladék. A birtokomban tévő legutolsó tá­jékoztató arról nyugtatott meg en­gem, hogy a létrejött műszaki bi­zottság, amelybe egyébként nem vontak be senkit a korábbi ófalui szakmai és társadalmi bizottság tagjai közül - ez nem kritika, csak megjegyzés - hanem új szakembe­rekkel töltötték fel ezt a bizottságot, úgy döntött, hogy azt, amit én mondtam, azt fogják folytatni, vagyis íróasztal mellett megnézik, hogy potenciálisan mi jöhet szóba Magyarországon, és ezután további kutatásokat végeznek ezeken a te­rületeken. ígéretet kaptunk az OMFB elnö­kétől, Pungor úrtól, hogy a paksi vállalat csak akkor kezdi meg a ku­tatófúrásokat a helyszínen, hogyha ezek az előmunkálatok befejeződ­tek." Teljesen korrekt információk. Valóban a Nemzeti Projekt ütem­tervében is ez szerepel. Először egy országos szűrővizsgálat a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére alkal­filleres - az atomerőmű mereteit il­letően - támogatás fejében engedé­lyezzék azt, hogy megalapozatlan munkálatok kezdődjenek, illetve, hogy továbbra is ebben a körben mozogjon a kutatás, mint ami an­nak idején megkezdődött Ofalu kapcsán. Hozzáteszem, megoldan­dó feladatnak tartom a hulladék el­helyezését. Ezt a hulladékot Ma­gyarországon kell elhelyezni, mert Magyarországon termelődik, tehát nyilvánvanló, hogy itt kell megke­resni a legbiztonságosabb, a kör­nyezetet nem veszélyeztető, és a le­hetőségek szerint legolcsóbb megol­dási lehetőséget. ” Csak azért, hogy mindenki megértse, hogy miként „kenye­­reztünk” le önkormányzatokat a megalapozatlan munkálatok megkezdését elősegítendő, le­gyen szabad néhány tényt meg­említenem: 1993-ban a PA Rt. 400-400 ezer Ft értékben szerződést kötött azon települések önkormányzatá­val, melyek nem zárkóztak el terü­letük előzetes geológiai vizsgála­tától. Ebben a helyi és a regionális közvélemény megalapozott és tel­jes körű tájékoztatást, közvéle­Video dialógus Valami biztosan nem stimmel vele különben nem viselkedne úgy ahogy viselkedik tehát azért viselkedik úgy ahogy viselkedik mert valami nem stimmel vele Nem hiszi hogy valami nem stimmel vele mert többek közt pont az ‘ nem stimmel vele hogy nem hiszi hogy valami nem stimmel vele tehát segítenünk kell neki hogy megértse: az hogy nem hiszi hogy valami nem stimmel vele szintén olyasvalami ami nem stimmel vele R. D. Laing: Gubancok Neurózis Nézem a Panoráma műsorát, melyben a műsorvezető azt ecseteli, hogy a bíróság is helyt adott annak a keresetüknek, mely szerint a Ma­gyar Hírlapban megszámlálhatat­lan valótlan, rágalmazó állítás je­lent meg a műsorról és a főszer­kesztővel kapcsolatban. Ezután pe­dig azért füstölög a szerkesztő, mert a citált újság mindössze 12 helyte­len vagy hamis állítást ismer el, hozzátéve, hogy az nem is olyan nagy szám. Szóval, az írott és az elektronikus sgjtó hatalom, mely ömleszti felénk a híreket, információkat, mely utóbbi kategóriáról nem mindig le­het eldönteni, hogy valós, vélt vagy hamis. Mindezt csak azért említem, mert nemrégiben kezembe került egy videofelvétel, mely a bony hádi körzeti stúdió által készített és su­gárzott összeállítást tartalmazta. Hogy megértse a tisztelt olvasó, hogy miért asszociáltam az előbb említett Panoráma műsorban el­hangzottakra. álljon itt egy képze­letbeli beszélgetés, melynek egyik partnere az élő műsorban megszó­lalók. míg a másik jómagam, aki a video előtt ülve teszem fel nekik, magamnak a kérdéseket, illetve próbálom kommentálni a hallotta­kat. Riporter, Wekler Ferenc or­szággyűlési képviselőhöz for­dulva:.- „Ön volt az, aki nagyon sokat tett azért, hogy ne épüljön meg a paksi atomerőmű atomtemetője. Változott-e azóta a véleménye, illet­ve napjainkban, amikor újra elin­dult a kutatófúrás Bátaapáti és Ófalu térségében, amelyet igen ve­gyes fogadtatással kísérnek a kü­lönböző települések, akik érdekel­tek ebben. Milyen tanácsot tudna adni az ott élő lakosoknak, illetve önkormányzati képviselőknek?" Te jó Isten! Mi kezdődött el? Minek vegyes a fogadtatása, és mit kell tanácsolni az emberek­nek? Nem értem. (Visszajátszom háromszor, mert lehet, hogy rosszul értettem valamit. De nem. Ez a kérdés.) Nagyon remélem, hogy Wekler képviselő úr helyreteszi ezt a dol­got azzal, hogy ő sem igazán érti a felvetést, vagy úgy, hogy vissza­kérdez, honnan származnak a Jól informált” úr információi. Wekler Ferenc képviselő úr:- „Pontositanám az Ön megfo­galmazását. Én nem azért dolgoz­tam sok társammal együtt, hogy ne épüljön meg a paksi atomerőmű atomtemetője, hanem, hogy ne úgy, és ne ott épüljön meg. Megalapozat­lannak tartottuk azt a felvetést, hogy csak ez a környék alkalmas a hulladék elhelyezésére, és nagyon féltünk attól, ami bekövetkezett azóta, hogy nemcsak a másodlagos hulladékot fogják itt elhelyezni, ha­nem - amennyiben Oroszország és Ukrajna nem hajtandó befogadni - a paksi atomerőmű kiégett fűtőele­meit és egyéb elsődleges szennyező hulladékait is ezen a telephelyen fogják elhelyezni. Ennek a veszélye ma nagyobb, mint a 80-as évek kö­zepén, ugyanis Oroszország- infor­mációim szerint - nem fogadja be, és Ukrajna nem hajlandó áten­gedni. ” Méghogy kiégett fűtőelemet és egyéb elsődleges szennyező hul­ladékot (Vajon ez mi lehet?) ugyanoda helyezze el Paks, ahol a feltételezett fúrások vannak? Na ne! Tegyük helyre csak a fogalma­kat. Az Ön által említett „elsődle­ges” és „másodlagos” hulladék el­helyezésének kérdése valójában két teljesen külön kezelendő té­makör. Az atomerőműben keletkező nagyaktivitású hulladék tárolása a teljes élettartam alatt az atomerő­műben biztosított. A paksi atom­erőmű elhasznált fűtőelemeit öt év pihentetés után visszaszállítják Oroszországba. Arra az esetre, ha ez a lehetőség megszűnne, folya­matban van egy átmeneti tároló létesítésének előkészítése az atomerőmű területén. Ez leg­alább 50 évre megoldja a kiégett fűtőelemek tárolását. Itt jegyzem meg, hogy a sajtó­ban mostanában ez a témakör van terítéken. Az atomerőműben keletkező kis- és közepes aktivitású radioak­tív hulladékok (elhasznált vé­dőeszközök, a víztisztítás maradé­kai stb.) tartós elhelyezése egy másik fontos és megoldásra váró feladat. A két dolgot nem célszerű összekeverni. Wekler Ferenc képviselő úr így folytatta:- „A paksi atomerőmű az egész ország számára terme! villamos energiát, ezért országos ügy ennek a hulladéknak az elhelyezése. A meg­oldás az, hogy fel kell kutatni az egész ország területén szóba jöhető elhelyezési területeket, és amennyi­matlan területek kizárására, majd pedig a fennmaradó területek to­vábbi vizsgálata a szóba jöhető po­tenciális telephelyek azonosításá­ra. Pungor úr adott szava így nem forog veszélyben. Már-már kezdett helyreállni a lelki nyugalmam, amikor a képer­nyőről a következő mondatok hangzottak el: Wekler Ferenc képviselő úr:- „Én magam is a múlt héten ér­tesültem Mecseknádasd polgár­­mesterétől, hogy a környékbeli pol­gármesterek összeültek azért, mert az erőmű vállalat ennek az ígéret­nek az ellenére elkezdte a kutatófú­rásokat több településen, amely az ún. mórágyi rögöt érinti." Szóval megszegtük az ígéretet, és több helyen fúrunk. Szerencsé­re Wekler úr megadta a hír forrá­sát is, Mecseknádasd polgármes­tere személyében. Legyen szabad megemlítenem a következőket: A Nemzeti Projekt keretein be­lül a hulladék elhelyezésére alkal­mas telephely kiválasztása egy többlépcsős folyamat, mely egy országos szakirodalmi feltáró munkával indulva szűkíti le a ku­tatásra kijelölhető területeket. En­nek a folyamatnak az elején tart a Nemzeti Projekt, így helyszíni vizsgálatok még nem kezdődtek, sőt még terepi bejárás sem történt. Ezért minden olyan állítás, mely szerint a PA Rt. kutatófúrásokat folytat több település határában, egész egyszerűen nem felel meg a valóságnak. Azt, hogy a kutatófú­rásokra mikor és hol kerülhet sor, ezt kizárólag az illetékes szakem­berek fogják meghatározni, de semmi esetre sem a Paksi Atom­erőmű Rt. saját hatáskörben. Kedves mecseknádasdi polgár­­mester úr (és az információt kriti­ka nélkül átvevő újságíró, riporter urak)! Ezúton is kérném, hogy nevez­ze meg pontosan, hogy hol fúr a paksi atomerőmű. (Hozzáteszem, hogy a mi feladatunk alapvetően a villamosenergia termelése, és ku­tak fúrásával nem foglalkozunk.) Továbbá kérném, hogy az én kon­tómra készíttessen a környékeken található fúróeszközökről, brigá­dokról (vagy bármiről, ami bizo­nyíthatná állítását) fényképet vagy videofelvételeket. Ha erre nincs módja, akkor csak a fúrást irányító mérnök nevét legyen szíves kö­zölni. Ha esetleg ezt sem tudja megtenni, akkor gondolja végig, hogy Ön - mint felelős helyható­sági vezető - kinek is adott a való­ságnak nem megfelelő informá­ciót. Esetleg az országgyűlési kép­viselő úr is rosszallását fejezheti ki az autentikusnak nem nevezhető információért. Hozzáteszem, nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a környéken fúrnak, ám eh­hez a paksi atomerőműnek és a ra­dioaktív hulladékok elhelyezésé­re indított Nemzeti Projekt egyet­len közreműködőjének sincs sem­mi köze. Már régen hallottuk a jól infor­mált riportert, aki a következőket kérdezte:- „Ön nyilván arról is tud, hogy különböző céltámogatást juttat­nak el azoknak a településeknek, melyek engedélyezték a kutatófú­rásokat.” Wekler Ferenc képviselő úr:- „Én pontosan tudom, és etikát­lannak tartom azt, hogy nehéz hely­zetben lévő, szegény önkormányza­tokat kenyereznek le, hogy néhány mény-kutatások elvégzését, köz­vetlen kapcsolattartást a szomszé­dos önkormányzatokkal és a PA Rt. képviselőivel, és a majdani ku­tatási munkák segítését és ellenőr­zését kértük. Az 1994-ben megkötött szerző­dések gyakorlatilag megegyeznek az előző évivel - csak az összeg változott 1 millió Ft-ra s mint ilyen, folyamatos keretszerződés­nek tekinthető. Ezzel a szerződés­sel a PA Rt. megbecsülését kíván­ja kifejezni azon települések la­kossága felé, akik segítő módon vállalták a telephelyi vizsgálatokat a területükön, és időközben sem változtattak véleményükön. Csak ennyit vállaltak és nem többet. Hulladéktároló létesítésére senki nem tett ígéretet sem szóban, sem írásban. Azt pedig, hogy az ismert okok miatt még nem kezdődtek el a vizsgálatok, a szerződés teljesí­tését érdemben nem érinti. Wekler Ferenc képviselő úr folytatta:- „Mindenképpen fel kell készül­ni egy hosszú távú probléma megol­dására, mert lehet, hogy a tárgyalá­sok ott állnak, hogy befogadják, és egy év múlva jön az újabb Zsili­­novszkij és azt mondják, hogy még­se hozzátok ide, és akkor sem lehet ezeket a problémákat az asztalról lesöpörni. Hogyha a paksiak zsarolják a kormányzatot, azt én el is tudom fo­gadni, ugyanis az ügy már évek óta húzódik, és úgy tűnik, hogy a kor­mány igazán nem foglalkozott ezzel az elmúlt négy évben. Ott állunk, ahol Ófalu kapcsán abbahagytuk. Akkor is a kutatófúrások zajlottak. Minimális előkészületek után 1989-ben leállt a program. Most 1994-ben gyakorlatilag ugyanitt tartunk. Tehát igazán nem is vehet­­ném rossz néven, hogyha nyomást gyakorolnának a kormányzatra, hogy ezt a problémát oldja meg, vagy segítsen megoldani. Mert úgy gondolom, hogy országos szintű problémáról van szó, és azt is gon­dolom - és ezt a paksiak érdekében mondom -, hogy nemcsak az ö fel­­adatukfelvállalni azokat a konflik­tusokat, amelyeket itt a lakosság­gal, egyes politikusokkal és mások­kal szemben fel kell majd vállalni, ha megalapozatlanul kezdenek el kutatni. Teljesen más, hogyha korrekten, szakmailag megalapozott szakvéle­mény kapcsán azt mondják, hogy Magyarországon nincs más lehető­ség, csak a mórágyi elhelyezés. Ak­kor jönnek a különböző alternatí­vák, hogy a felszínen vagy a mély­ben helyezik el a hulladékot. De ilyen nincs. Ezt mégnem bizonyítot­ta be senki, viszont azt bebizonyí­tották a szakembereink, hogy ez egy csomó veszélyforrást rejt magában. Csak egy megjegyzés a fentiek­hez: A radioktív hulladékok végle­ges elhelyezésének biztonságos, társadalmilag elfogadható megol­dása sokrétű tudományos, gazda­sági-műszaki, társadalmi, jogi- és pénzügyi tevékenység összefogá­sát igényli. Ezt felismerve, az Or­szágos Atomenergia Bizottság el­nöke kezdeményezésére 1992- ben döntés született arról, hogy a feladat Nemzeti Projekt kereté­ben, célpályázati rendszerben ke­rüljön kidolgozásra. A célkitűzé­sekkel valamennyi, az ügyben érintett minisztérium egyetértett, ezt tanúsítja az öt miniszter által aláírt együttműködési megállapo­dás. Ez akár tekinthető annak is, hogy a kormány azért valamit tett. A Nemzeti Projekt - melynek alapcélkitűzése alkalmas telep­hely kiválasztása a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére - irányítását a Cél­projekt Irányító Testület (CIT) végzi, melynek elnöke az OAB el­nökhelyettese, tagjai pedig az érintett minisztériumok és finan­szírozók képviselői. A szakmai kérdésekben egy szakértő bizott­ság javaslatai és véleményezése alapján dönt a CIT! A projekt irányítását az Or­szágos Atomenergia Hivatal kere­tén belül működő CIT titkárság végzi. A Paksi Atomerőmű Rész­vénytársaság ebben a struktúrá­ban a végrehajtásért felelős intéz­mény, s mint ilyen, a CIT dönté­sei alapján végzi feladatait. Tehát nem hiszem, hogy ott állnánk, ahol Ófalut követően ab­bahagytuk. A kormányt pedig miért kellene zsarolnunk? Ismét Wekler képviselő úr:- „Ez a mai beszélgetés nem első­sorban a paksi atomerőmű problé­májáról szót, bár a környéket, a ré­giót izgató kérdés ez, mint ahogy iz­gathatja a Paksi Atomerőmű Vál­lalatnak a biztonsági rendszere, amely ugye az elmúlt nyáron gya-. korlatilag csődöt mondott. Ezt utá­na a bizottságunkban hosszasan tárgyaltuk, és kiderült, hogy sem­miféle biztonsági rendszer nincs, hanem az van, hogy van három em­ber, aki körbefutja a falvakat égő fáklyával egy robbanás után. Ez ott feketén-fehéren kiderült. Azóta nem tudom, hogy áll ez az ügy, de tartok tőle, hogy ez sem megnyug­tató. ” Azt hiszem, erre mondják a fej­lett nyugati világban, hogy „No comment”. Snitt. Újra a riporter, most már új riportalannyal, Mecseknádasd polgármesterével. Riporter:- „1991 novemberében a Paksi Atomerőmű Vállalat képviseleté­ben voltak itt urak, akik testületi ülésen vázolták, hogy a Szekszárdi dombság, valamint a Mórágy-Fa­­zekasboda-Cikó háromszög hatá­rolta területen szeretnének másod­lagos hulladékot elhelyezni. Mi ez a páifordulat, hiszen most már hal­lottuk, hogy nem másodlagos hul­ladékról, hanem izotóp elhelyezésé­ről volna szó. ” Nézem a riporter arcát, melyről a felkészült újságíró magabiztos­sága árad felém. Ó már tudja, hogy nem hulla­dékot, hanem „izotópot” akarunk elhelyezni. Talán azt is meg tudná mondani, hogy mi a különbség a két szubsztancia között. De nem teszi, csak jelzi, hogy ő pontosan tudja, hogy itt mire készülnek, a riportalany pedig mindössze egy ürügy, hogy visszaigazolja csal­hatatlan tudományos alaposságú kérdését. Bischoff Ádám, Mecseknádasd polgármestere:- „igen, ez az, ami minket is meg­döbbentett, mivel annak idején vé­­gigküzdöttük ezt a tortúrát más po­litikai légkörben, más viszonyok között. Akkor bebizonyosodott, hogy-a független szakértői bizottság szak­­véleménye folytán - erre a célra a térség nem alkalmas. Most annál is megdöbbentőbb, hogy újra kezdő­dik a kutatgatás. És ahogy az újságok jelezték, nem a másodlagos hulladékok el­helyezéséről van szó, hanem a ki­égett izotópok elhelyezéséről, és ez rettenetes dolog számunkra." Kedves polgármester úr! Ko­rábban önt neveztem meg, mint a „hír” forrását. Most már tudom, hogy ön is az újságból értesült a fúrások tényéről és ama bizonyos izotóptelhelyezési szándékunk­ról. Ügy gondolom, az ön felelős­sége sokkal nagyobb, sem mint kritika és ellenőrzés nélkül átven­ni esetleges újságírói spekuláció­kat. Nem akarok régi sebeket fel­tépni, de amikor ön azt írja, hogy korábban már bebizonyosodott, hogy az említett térség alkalmat­lan hulladék elhelyezésére, akkor nyilván elfelejtette a Magyar Tu­dományos Akadémia Elnöksége - 32/1988. sz. határozatának a ra­dioaktív hulladéktemető létesíté­sével kapcsolatban felmerülő tu­dományos kérdések megvizsgálá­sára kiküldött - alkalmi bizottság jelentésébe foglaltakat, mely sze­rint: „... természettudományi és mű­szaki szempontból nem áll fenn veszélyhelyzet, és a javasolt terü­let radioaktív hulladéktárolásra nem alkalmatlan. A létesítmény a nemzetközi normatíváknak meg­felel.” , Ormai Péter A dr. Laing pszichiáter-költő ál­tal leírtak szellemesen foglalják össze a lelki betegségek - köztük a neurózisok - lényegi vonását: olyan sokágúak, önmagunk szá­mára is nehezen követhetőek sa­ját viselkedésünk mozgatórugói, hogy gyakran mi magunk látunk ki magunkból a legkevésbé. Ilyen „gubancok” a neurózisok is. A neurózisok igen gyakoriak nap­jainkban, sőt, a leggyakoribb be­tegségnek mondhatók, hiszen se­regnyi embernek okoznak gondot és szenvedést. A nemzetközi vizs­gálatok világszerte azt mutatják, hogy a fejlett, civilizált országok lakosságának az egynegyede (!) neurotikus. Ez azt mutatja, hogy neurózis valamiféle civilizációs betegség. Mi a helyzet ezen a té­ren hazánkban? 1983-ban egy or­szágos felmérést végeztek. A vizs­gálat az ország 20 év feletti lakos­ságát reprezentálta, s a megvizs­gáltak közel 24 százalékát találták neurotikusnak, illetve a neuroti­kus betegség szempontjából erő­sen veszélyeztetettnek. Az egyes társadalmi rétegek és az ország egyes vidékei között igen jelentős eltéréseket találtak. A neurotikusok aránya Somogy és Veszprém megyékben a legki­sebb (12 százalék), Tolna megyé­ben (15 százalék) és Győr-Sopron megyében (19 százalék) sem éri el az országos átlagot. A neurotikusok aránya Nógrád, Szolnok és Fejér megyében a leg­nagyobb (30 százalék fölött), s nem sokkal marad el mögöttük Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye sem. A nemek között is jelentős kü­lönbséget mutattak ki: a nők köré­ben kétszer annyi, mint a férfiak­nál. A női segédmunkások, a ház­tartásbeliek és a nyugdíjasok kö­zött különösen sok a neurotikus, miként a vezető beosztású férfiak körében is. A legtöbb neurotikus a rokkantnyugdíjasok csoportjá­ban van (55 százalék), a legkevés­bé veszélyeztetett társadalmi cso­port ellenben a szakmunkásoké, köztük találtak a legkevesebb be­teget. Gyakoriságuk és jelentőségük ellenére elég kevés ismeret él a köztudatban a neurotikus meg­nyilvánulásokról. Elég sok bajnak a forrása, hogy az emberek java ré­sze nem ismeri fel magán a neuro­tikus tüneteket és mechanizmu­sokat vagy éppenséggel túlzott fé­lelemmel reagálnak rájuk. Emiatt sokan vagy elhanyagolják ideges panaszaikat, vagy nem működnek megfelelően közre a gyógyítás fo­lyamatában. E helyzetnek nem az az oka, hogy az emberek nem akarnak tudni a neurózisról, vagy kerülik ezt a témát. Ellenkezőleg, igen nagy az érdeklődés e kérdés iránt. A neurózisról szóló írások rend­szerint nagy népszerűségnek ör­vendenek. A neurózisról viszont nagyon nehéz pontos és korszerű ismereteket közvetíteni, számos homályos pont van még a lélek­tanban e betegségek kialakulásá­ról és gyógymódjairól. Nehezen eldönthető kérdések, mikor te­kinthető valamely ideges panasz vagy viselkedészavar betegség­nek? Mikor mit érdemes kezeltet­ni? Mi tartozik az orvosra és mi a pszichológusra? Milyen panaszok esetén van kilátás egyszerű, akár házilagos gyógymódokra? Az ide­ges állapotokról szerzett tudás se­gíthet a betegség elviselésében és leküzdésében, hiszen a neurózis gyógyítható. Viselkedészavar Mit értünk neurózison? A neu­rózis az emberek közötti kapcso­latok nehézségeire visszavezethe­tő, tartós érzelmi feszültséggel já­ró krónikus magatartászavar. Az érzelmi feszültség negatív érzel­mekben és viselkedésmódokban nyilvánul meg, ilyen például a szorongás, levertség, irtózás vala­mitől, kimerültség stb. Ezek a tel­jesen hétköznapi érzelmek és vi­selkedésformák neurotikus pana­szokká és tünetekké akkor válnak, ha állandósulnak és felerősödnek: neurózisban ugyanezek a negatív érzelmek és viselkedésformák tar­tósan, hónapokon, éveken keresz­tül fennállnak, s igen gyakran az idő múltával egyre inkább súlyos­bodnak. Ezek a tünetek nem engedik meg, hogy a személy az átlagos megterhelést jelentő helyzetek­ben - akár a munkában, akár a ma­gánéletben - könnyen tudjon a követelményekhez, elvárásokhoz alkalmazkodni, tűrőképessége alacsony, szoros emberi kapcsola­tok, meghitt párkapcsolati helyze­tek megteremtésére, a meglévők megtartására legfeljebb csak nagy nehézségek árán képesek. E betegség tüneteinek sora igen hosszú, és bár számos testi panasz (rossz közérzet, fáradékonyság, fejfájás, szédülés, hányinger, há­nyás, szívdobogás, légszomj, izomgörcsök stb.) szerepel közöt­tük, a neurózisban ezek kialakulá­sa nem testi, hanem lelki okokra vezethető vissza. A neurózisok típusai A neurózisoknak több formája ismeretes, ezeket a főbb tüneteik alapján különíthetjük el. , Szorongásos neurózis: ez a leg­gyakoribb neurózisforma, amely­nek előterében állandósult fenye­getettség, félelemérzés húzódik meg. Legnagyobb előfordulási gyakoriságát az magyarázza, hogy a jövőbeni követelményeknek, el­várásoknak való megfelelés kény­szere, a különböző stresszhatások gyakran szorongást okozhatnak, így például az iskola és a munka­hely - ahol a teljesítmény folya­matosan mérlegre kerül -jelentős szorongást kiváltó tényezővé vál­hat. E betegségtípusban testi tü­netek szinte mindig megjelennek, sőt gyakori az is, hogy a.szorongá­sos neurózis kizárólag testi pana­szokban nyilvánul meg. Depressziós neurózis: e beteg­ségforma fo tünete - a szomorú­ság - az enyhe bánattól a teljes életuntságig változhat. A betegek többnyire kedvetlennek, boldog­talannak, elhagyatottnak, kilátás­talan helyzetűnek, reményvesz­tettnek, letörtnek, gondterhelt­nek, kimerültnek érzik magukat, s ez a rossz lelkiállapot különféle testi tünetekkel, fájdalmakkal pá­rosulhat. Fóbiás neurózis: a görög fobosz szóból származó fóbia menekü­lést, pánikot, félelmet jelent. Sok fajta fóbia létezik, hogy csak a leg­ismertebbeket említsük: az akro­­fóbia a magasságtól, az agorafóbia a nyílt utcáktól, terektől, a klauszt­­rofóbia a zárt helyiségektől, a pi­­rofóbia a tűztől, áz ailurofóbia a macskáktól, a kinofóbia a kutyák­tól, a mizofóbia a piszoktól, fertő­zéstől, mikrobáktól való félelmet jelenti. Enyhe esetben csak arról van szó, hogy valaki mondjuk nem mer lenézni a tizedik emeleti erkélyről vagy kerüli az állatokkal való érintkezést, ami nem vagy csak alig jelent számára hátrányt. Ekkor még szó sincs betegségről. Súlyos esetben azonban odáig fo­kozódhat a félelem, hogy a beteg kis sem mer moccanni a lakásá­ból. A cikk következő számunkban folytatódik, a neurózisok típusai­ról, továbbá kialakulásuk okairól és gyógyításukról lesz szó.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom