Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1994-03-01 / 3. szám

8 ATOMERŐMŰ 1994. MÁRCIUS Kinőtték az iskola falait Az Atomerőmű újság kérdései­re Takács József üzemeltetési és sportlétesítményi vezető, DSE-el­­nök válaszolt. A diáksportról ér­deklődünk.- Ön sportolt-e, és ha igen, milyen sportágban?- Tolnai születésű vagyok, a vízpart mellett nőttem fel. Gyer­mekkoromban szinte minden vízi sporttal közelebbről megismer­kedtem. Középiskolás koromban atlétizáltam és tornásztam. Mára a heti másfél órás foci maradt, ba­ráti körben.- Mikor és milyen körülmények között alakult a Diáksport Egyesü­let?- 1988. május 6-án alakult meg intézetünkben, 76 fővel. Volt egy korszerűen felszerelt intézet cso­dálatos sportcsarnokkal, szabad­téri sportpályával, pezsgő iskolai sportélettel, ezt azonban kevés­nek tartottuk. Néhány megszál­lott vezető, testnevelő tanár, sportbarát elhatározta, hogy ki kell lépni az iskolai sportélet szű­­kebb kereteiből. Kerestük a lehe­tőségeket, egy színesebb, szerte­ágazóbb tevékenységre. így szüle­tett meg az elhatározás, melynek kapcsán megalakult az Energeti­kai Szakképzési Intézet Diáksport Egyesülete. Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy megköszönjem a DSE volt elnökének, Kováts Ba­lázsnak a munkáját, aki tavaly ok­tóberig töltötte be a sportegyesü­let elnöki tisztét. Nélküle úgy gondolom nem ér­tünk volna el annyi szép sikert és eredményt.- Mi változott azóta?- Sok minden. A kezdeti „tanu­lóidőszak” elteltével egyre jobban belejöttünk ebbe a fajta tevékeny­ségbe. Megalakultak a sportcso­portok, szakosztályok, elkezdő­dött a versenyeztetés. Ma már taglétszámunk meghaladja a 300 főt. A megye egyik legjobb, és országosan is elismert diáksport egyesülete vagyunk.- Mennyiből gazdálkodnak?- Az egyesület rendelkezik sa­ját vagyonnal, például sífelszere­lések, túrakenuk, túrakerékpárok, mikrobusz. Éves gazdálkodási ke­retünk közel 1 M Ft.- Az ESZI sporttevékenysége mit jelent az ittlévő közösség és a város számára?- Diákjaink, dolgozóink. DSE tagjaink megtalálják program­jainkban azt a sporteseményt, ami számukra megfelelő. A város la­kóinak is az évek során számos színvonalas sport- és kulturális rendezvényt biztosítottunk. Hogy mást ne említsek: FESTO-kupa, diákolimpia, ESZI-DSE foci ku­pa, „Környezetvédelmi ifjúsági napok”.- Milyen az iskola vezetése és az atomerőmű hozzáállása az egyesü­lethez?- Nyugodtan fogalmazhatok úgy, hogy jó. Az intézet vezetősé­ge messzemenően támogatja az egyesület elképzeléseit mind sport, mind kulturális és egyéb rendezvények vonatkozásában. Mivel önálló jogi személy va­gyunk, így bizonyos esetekben gyorsak és rugalmasak is. Számos olyan iskolai rendezvény van, amelyet közösen szervezünk. A PA Rt.-vel is korrektek kap­csolataink, támogatják a DSE munkáját. Hogy mást ne is említ­sek: az anyagi támogatáson túl rendezvényeinkre térítésmente­sen biztosítják a nagy sportcsar­nokot és a berendezéseit.- Diáksport egyesület az önöké, de a tanárok és a szülök részt vesz­nek-e a programokban, milyen a kapcsolatuk?- Egy-egy kiemelt, nagyobb rendezvényünkön felkérünk ta­nárkollégákat pl. nyitó vagy zá­róünnepségek megszervezésére, lebonyolítására, amiben a diákok aktív szerepet vállalnak. A szülők segítőkészsége is fontos ilyen ese­tekben. Úgy gondolom a tanár, diák, szülő kapcsolat jó, amit ezek a közös rendezvények is elősegí­tenek.- Milyen kimagasló eredményeik voltak és milyen sportágban?- Talán a legszebb eredmények kosárlabdában születtek. Öt év munkájának eredményeként csa­patunk 1992-ben megnyerte az V. jubileumi FESTO-kupát, ugyan­abban az évben a rangos Árpád­kupát és „levezetésképpen” az Országos Diákolimpiát. Csodála­tos sorozat és élmény volt. A go­­kartosok is szépen szerepeltek a magyar bajnokságban, dobogós helyezéseket értek el. Egy versenyzőnk válogatott ke­rettag. Kézilabdázóink, tájfu­tóink, teniszezőink is szép megyei és országos eredményeket értek el. Az eddig elmondottakon kívül nem szabad megfeledkeznünk a sportnak egy sajátos formájáról, a tömegsportról, ebben is szerve­zett sítúráinkkal, vízi túráinkkal élen járunk.- A szűkén vett sporttevékenysé-Takács József gén kívül részt vesznek e más ese­ményen, rendezvényen?- Bár természetesen „fő profi­lunk” a sport, igen sok városi, kul­turális rendezvény, koncert stb. szervezésében és lebonyolításá­ban részt vettünk.- Milyen gondjaik vannak?- Gondjaink nagyjából azono­sak más sportegyesületek gond­jaival. A mai nehéz gazdasági helyzetben nem könnyű feladat előteremteni a működéshez szük­séges pénzt. Az elkövetkezendő időszakban is fő feladatomnak tartom reklám, szponzorálási, vál­lalkozási tevékenységek kiszélesí­tésével a diáksport egyesület mű­ködéséhez szükséges anyagi esz­közök előteremtését. Ez egy háttérben zajló, nem könnyű munka. Végső soron az a célunk, hogy diákjainknak, dol­gozóinknak, környezetünkben élő atomerőműves dolgozóknak, a város lakóinak, egyesületi tagjainknak jó egészségmegőrző programokat, színvonalas sport- és kulturális rendezvényeket biz­tosítunk. Megtérül-e és mikor az épületkábelezés?- Exponet ’94 Wien -Február 8-10. között rendezték meg Bécsben az idei exponetet, melyen a Paksi Atomerőmű Részvénytársaságot két fő, egy in­formatikai és egy távközlési szak­ember képviselte. A szakkiállítás és konferencia szervezője a Deutsche Congres­­se+Fachmessen GmbH szerint az exponet sikerének a titka, hogy a piacra koncentrál. A piac volt a fő témája a vállalatok döntésho­zói számára rendezett előadásso­rozatnak is, ahol a közép- és kelet­európai országok informatikai és távközlési piacának helyzetével és a befektetési lehetőségekkel is­merkedhettek meg a résztvevők. Szintén ennek a rétegnek jelent­hetett fontos eseményt a kelet-nyu­gati kooperációs beszélgetések ren­dezvénysorozat, ahol a nyugati cé­gek vezetői Csehország, Horvátor­szág, Lengyelország, Magyaror­szág, Szlovénia és Ukrajna cégveze­tőivel és államigazgatási tisztségvi­selőivel találkozhattak. Mindezekkel párhuzamosan zaj­lott 3 szekcióban egy szakmai kon­ferencia is. Mi mérnökök természe­tesen emiatt utaztunk Bécsbe. A rendezvények fókuszában há­rom fo téma állt: a hálózatok, a vál­lalati információ-feldolgozó rend­szerek és a távközlés. A konferencia előadói arra törekedtek, hogy a vál­lalatok informatikai és távközlési szakemberei számára olyan, már ma is hozzáférhető megoldásokat kínáljanak, melyek ajövőben is me­gállják a helyüket és ezentúl még költségkímélőek is. Mivel a Paksi Atomerőmű Rt.­­nél jelenleg informatikai és táv­közlési rekonstrukció zajlik, ter­mészetes, hogy bizonyos témák rendkívül aktuálisak voltak szá­munkra. Ezek egyike a vállalatok, intézmények területét behálózó kábelezés elméleti és gyakorlati kérdései. Lehet, hogy sokan azt gondolják, a kábelezés rendkívül egyszerű dolog, nem érdemes rá sok szót vesztegetni. Mégis a konferen­cián több mint tíz előadás foglalkozott ezzel a témával. Vajon miért? Talán azért, mert egy korszerű informa­tikai rendszer kialakí­tásánál a kábelezés költsége eléri a beru­házás összköltségének 50%-át. Talán azért, mert egy meglévő ha­gyományos kábelezés erősen határt szab az informatikai rendszer­­fejlesztési elképzelé­seknek. És nem utol­sósorban azért, mert egy épület újrakábele­­zése rendkívül sok kényelmetlen­séget okoz az ott dolgozó embe­reknek. Számunkra műszakilag eddig is nyilvánvaló volt, hogy épületek között csak fénykábeleket célsze­rű alkalmazni. Az előadások meg­erősítettek bennünket abban, hogy ez a .döntés gazdaságilag is helyes. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy kisebb vállalkozásoknál 5, nagyobb cégeknél 3 év alatt té­rül meg az épületkábelezésre for­dított összeg, amely a hagyomá­nyos hálózatépítéssel szemben ezután megtakarításként jelent­kezik. Az épületek kábelezésénél már bonyolultabb a kérdés. Általában igaz az, hogy a fénykábelezés és a strukturált csavartérpáras kábele­zés valamely műszakilag és gaz­daságilag is elfogadható kombiná­cióját kell megvalósítanunk. A konferencia egyik szekciója egy teljes napot szentelt az ISDN témakörének, reflektorfénybe ál­lítva az ISDN és a LAN-ok kap­csolatát. A vállalati irodaautomatizálási elképzelések kapcsán igen érde­kes volt számunkra, vajon hogyan biztosíthatók ezen szolgáltatások azon felhasználók számára akik nincsenek bekötve egyetlen helyi hálózatba sem. Úgy érezzük rend­kívül tanulságos volt a német és osztrák felhasználók gyakorlati ta­pasztalatait megismerni ebben a témában. Ugyancsak érdemes megemlíteni, hogy a Microsoft egy berlini céggel együttműködve kifejlesztette a Windows for Workgroups termékének ISDN- en keresztüli kapcsolatát. Egy másik lényeges tapasztalat, hogy egy kicsit más cipő szorítja a keletet és más a nyugatot. Odaát a legnagyobb gondot a „downsi­zing”, azaz a „nagyszámítógépek­ről” az ügyfélkiszolgáló típusú rendszerekre való áttérés jelenti. Itt nem csak elsősorban a hard­verről van szó, hanem a nagyság­renddel nagyobb befektetést föl­emésztett szoftverek és adatok átalakítása köti le a figyelmet. A keleti országoknál maga az infrastruktúra kiépítése, a PC-kről munkaállomások és az ügyfélki­szolgáló típusú kapcsolatok felé való elmozdulás figyelhető meg. Ezekben az országokban nem kell a hagyományos nagygépes rend­szerek fejlesztésébe befektetett tőkét átmenteni, azonnal a közös jövőkép felé fordulhatnak. Egyértelműen azok az eszközök kerültek előtérbe, melyek a gyárfó­­fíiggetlen megoldásokat támo­gatják. Ilyen szoftverként mutatták be a HP hálózatmenedzselő eszközét és a DEC Pathworks-öt. A kiállításon ezen témakörben megtekinthető volt a DEC LinkWorks irodaauto­matizálási terméke is. Az ilyen rendezvényen való rész­vételt rendkívül fontosnak ítéljük, mivel azonkívül, hogy egy tanfo­lyamnak is felfogható és világra ki­tekintve a látókört szélesíti, a helyes döntések meghozatalát segíti elő. Papp Zsolt Pataki János Induló egészségvédelmi sorozatról „Az egészség nagy kincs, az egyet­len, amely arra érdemes, hogy ne csak időt, verejtéket, fáradtságot, vagyont vesztegessünk rá, de még az életünket is kockára tegyük a nyomában, hiszen nélküle az élet, csak szánal­mas botrány." (Montaigne, Bölcsességek könyve) Több, mint 100 évvel ezelőtt az akkor készülő Pallas lexikon fel­kérte Fodor Józsefet, a magyar közegészségügy megalapítóját, hogy újon néhány cikket a készü­lő kötetbe egészségügyi, köz­egészségügyi témakörben. Meg­lepő, hogy már ebben a lexikon­ban az egészségügy feladatát a testi és lelki egészség javításában látta és kifejtette, hogy ehhez a gyermekkorban elkezdődő felvi­lágosító munka és a társadalom közös munkája szükséges. Örök­érvényű szabályt ismert fel. 1984-ben az Egészségügyi Vi­lágszervezet közgyűlése megfo­galmazta és elfogadta hosszú távú programját, célkitűzését: „Egészség mindenkinek 2000-re.” Úgy érzem, lenne okom elkeseredésre, ha ha­zánk egészségi mutatóit összeha­sonlítom az észak-vagy nyugat-eu­rópai, USA-beli adatokkal. Az elmúlt évben több mint 70 000-en haltak meg szív- és ér­rendszeri betegségben, melynek mint tudjuk rizikófaktorai van­nak: túlhajszolt életmód, stressz, mozgáshiány, vér magas koleszte­rinszintje, magas vérnyomás. A daganatos megbetegedések közül férfiaknál a tüdőrák a „lista­vezető”, melynek fő előidézője a mértéktelen dohányzás, füstös környezet, szmog. Nőknél a méh­nyakrákot és a rosszindulatú em­lődaganatokat emelném ki, ame­lyek kellő odafigyeléssel, némi időráfordítással biztosan meg­előzhetőek, szűrővizsgálattal ki­mutathatóak, időben felismerve gyógyíthatóak. A rosszindulatú daganatos betegségek miatti halá­lozások száma hazánkban évente 30 000 felett van. Magyarországon a 3. vezető halál ok: a balesetek, mérgezések, erőszak következté­ben létrejövő évi közel 13 000 ha­láleset. Talán nem figyelünk egy­másra eléggé? Mint tudjuk, újra előtérbe ke­rült a lelki egészségvédelem, s a mondás fordítva is igaz: „Ép lélek­ben ép test.” Ugyanis sok beteg­ség - mint a gyomorfekély, bizo­nyos esetekben az asztma, a magas vérnyomás, vastagbélfe­kély, allergiás bőrelváltozások - hátterében a szorongás, lelki ki­egyensúlyozatlanság állhat. Amíg hazánkban több tízezer csonka család van, évente 25 000 válás és több mint 4000 öngyilkos­ság történik, addig kevés az esély helyzetünk változtatására. Az igény mindenkiben felmerül: egészséges, hosszú, kiegyensú­lyozott, értelmes életet élni. Az egészség a kulcsszó, erre utal egy angol mondás is, miszerint: „Az egészség nem minden, de az egészség nélkül minden semmi.” Az újságban induló egészség­­védelmi sorozatunk hozzájárul­hat bizonyos betegségek megelő­zéséhez, életvitelünk javításához. Ezt szeretnénk segíteni a városi rendelőintézet egészségnevelőjé­vel, dr. Vöröss Endrénével, a vá­ros orvosaival, védőnőivel, egész­ségügyi és ÁNTSZ dolgozóival együtt abban a reményben: nem hiába tesszük ezt! Tervezett témáink: dohányzás, magas vérnyomás, szívinfarktus, daganatokról általában, egészsé­ges táplálkozás, TBC, fogápolás, terhesség, anyatejes táplálás, alkoholizmus, hasmenéses meg­betegedések. Molnámé Haholt Zsuzsanna Ha támadna, segítsen nekem Desdemona... ATOMERŐMŰ Felelős szerkesztő: LÓCZYISTVÁNNÉ Tervező szerkesztő: GALAMB MARIETTA Szerkesztőség címe: Paks, Pf.: 71. 7031. Kiadja az AS-M Kft. Tolna Megyei Irodája. Irodavezető: DR. MURZSA ANDRÁS Levélcím: Szekszárd, Pf.: 71. 7101 Megjelenik havonta. ■ Készül a Szekszárdi Nyomdában. 5000 94.534 Felelős vezető: VADÁSZ JÓZSEF Kéziratokat és fényképeket kérésre megőtzünk és visszaküldőnk. A változtatás jogát fenntartjuk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom