Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1994-03-01 / 3. szám
8 ATOMERŐMŰ 1994. MÁRCIUS Kinőtték az iskola falait Az Atomerőmű újság kérdéseire Takács József üzemeltetési és sportlétesítményi vezető, DSE-elnök válaszolt. A diáksportról érdeklődünk.- Ön sportolt-e, és ha igen, milyen sportágban?- Tolnai születésű vagyok, a vízpart mellett nőttem fel. Gyermekkoromban szinte minden vízi sporttal közelebbről megismerkedtem. Középiskolás koromban atlétizáltam és tornásztam. Mára a heti másfél órás foci maradt, baráti körben.- Mikor és milyen körülmények között alakult a Diáksport Egyesület?- 1988. május 6-án alakult meg intézetünkben, 76 fővel. Volt egy korszerűen felszerelt intézet csodálatos sportcsarnokkal, szabadtéri sportpályával, pezsgő iskolai sportélettel, ezt azonban kevésnek tartottuk. Néhány megszállott vezető, testnevelő tanár, sportbarát elhatározta, hogy ki kell lépni az iskolai sportélet szűkebb kereteiből. Kerestük a lehetőségeket, egy színesebb, szerteágazóbb tevékenységre. így született meg az elhatározás, melynek kapcsán megalakult az Energetikai Szakképzési Intézet Diáksport Egyesülete. Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy megköszönjem a DSE volt elnökének, Kováts Balázsnak a munkáját, aki tavaly októberig töltötte be a sportegyesület elnöki tisztét. Nélküle úgy gondolom nem értünk volna el annyi szép sikert és eredményt.- Mi változott azóta?- Sok minden. A kezdeti „tanulóidőszak” elteltével egyre jobban belejöttünk ebbe a fajta tevékenységbe. Megalakultak a sportcsoportok, szakosztályok, elkezdődött a versenyeztetés. Ma már taglétszámunk meghaladja a 300 főt. A megye egyik legjobb, és országosan is elismert diáksport egyesülete vagyunk.- Mennyiből gazdálkodnak?- Az egyesület rendelkezik saját vagyonnal, például sífelszerelések, túrakenuk, túrakerékpárok, mikrobusz. Éves gazdálkodási keretünk közel 1 M Ft.- Az ESZI sporttevékenysége mit jelent az ittlévő közösség és a város számára?- Diákjaink, dolgozóink. DSE tagjaink megtalálják programjainkban azt a sporteseményt, ami számukra megfelelő. A város lakóinak is az évek során számos színvonalas sport- és kulturális rendezvényt biztosítottunk. Hogy mást ne említsek: FESTO-kupa, diákolimpia, ESZI-DSE foci kupa, „Környezetvédelmi ifjúsági napok”.- Milyen az iskola vezetése és az atomerőmű hozzáállása az egyesülethez?- Nyugodtan fogalmazhatok úgy, hogy jó. Az intézet vezetősége messzemenően támogatja az egyesület elképzeléseit mind sport, mind kulturális és egyéb rendezvények vonatkozásában. Mivel önálló jogi személy vagyunk, így bizonyos esetekben gyorsak és rugalmasak is. Számos olyan iskolai rendezvény van, amelyet közösen szervezünk. A PA Rt.-vel is korrektek kapcsolataink, támogatják a DSE munkáját. Hogy mást ne is említsek: az anyagi támogatáson túl rendezvényeinkre térítésmentesen biztosítják a nagy sportcsarnokot és a berendezéseit.- Diáksport egyesület az önöké, de a tanárok és a szülök részt vesznek-e a programokban, milyen a kapcsolatuk?- Egy-egy kiemelt, nagyobb rendezvényünkön felkérünk tanárkollégákat pl. nyitó vagy záróünnepségek megszervezésére, lebonyolítására, amiben a diákok aktív szerepet vállalnak. A szülők segítőkészsége is fontos ilyen esetekben. Úgy gondolom a tanár, diák, szülő kapcsolat jó, amit ezek a közös rendezvények is elősegítenek.- Milyen kimagasló eredményeik voltak és milyen sportágban?- Talán a legszebb eredmények kosárlabdában születtek. Öt év munkájának eredményeként csapatunk 1992-ben megnyerte az V. jubileumi FESTO-kupát, ugyanabban az évben a rangos Árpádkupát és „levezetésképpen” az Országos Diákolimpiát. Csodálatos sorozat és élmény volt. A gokartosok is szépen szerepeltek a magyar bajnokságban, dobogós helyezéseket értek el. Egy versenyzőnk válogatott kerettag. Kézilabdázóink, tájfutóink, teniszezőink is szép megyei és országos eredményeket értek el. Az eddig elmondottakon kívül nem szabad megfeledkeznünk a sportnak egy sajátos formájáról, a tömegsportról, ebben is szervezett sítúráinkkal, vízi túráinkkal élen járunk.- A szűkén vett sporttevékenysé-Takács József gén kívül részt vesznek e más eseményen, rendezvényen?- Bár természetesen „fő profilunk” a sport, igen sok városi, kulturális rendezvény, koncert stb. szervezésében és lebonyolításában részt vettünk.- Milyen gondjaik vannak?- Gondjaink nagyjából azonosak más sportegyesületek gondjaival. A mai nehéz gazdasági helyzetben nem könnyű feladat előteremteni a működéshez szükséges pénzt. Az elkövetkezendő időszakban is fő feladatomnak tartom reklám, szponzorálási, vállalkozási tevékenységek kiszélesítésével a diáksport egyesület működéséhez szükséges anyagi eszközök előteremtését. Ez egy háttérben zajló, nem könnyű munka. Végső soron az a célunk, hogy diákjainknak, dolgozóinknak, környezetünkben élő atomerőműves dolgozóknak, a város lakóinak, egyesületi tagjainknak jó egészségmegőrző programokat, színvonalas sport- és kulturális rendezvényeket biztosítunk. Megtérül-e és mikor az épületkábelezés?- Exponet ’94 Wien -Február 8-10. között rendezték meg Bécsben az idei exponetet, melyen a Paksi Atomerőmű Részvénytársaságot két fő, egy informatikai és egy távközlési szakember képviselte. A szakkiállítás és konferencia szervezője a Deutsche Congresse+Fachmessen GmbH szerint az exponet sikerének a titka, hogy a piacra koncentrál. A piac volt a fő témája a vállalatok döntéshozói számára rendezett előadássorozatnak is, ahol a közép- és keleteurópai országok informatikai és távközlési piacának helyzetével és a befektetési lehetőségekkel ismerkedhettek meg a résztvevők. Szintén ennek a rétegnek jelenthetett fontos eseményt a kelet-nyugati kooperációs beszélgetések rendezvénysorozat, ahol a nyugati cégek vezetői Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szlovénia és Ukrajna cégvezetőivel és államigazgatási tisztségviselőivel találkozhattak. Mindezekkel párhuzamosan zajlott 3 szekcióban egy szakmai konferencia is. Mi mérnökök természetesen emiatt utaztunk Bécsbe. A rendezvények fókuszában három fo téma állt: a hálózatok, a vállalati információ-feldolgozó rendszerek és a távközlés. A konferencia előadói arra törekedtek, hogy a vállalatok informatikai és távközlési szakemberei számára olyan, már ma is hozzáférhető megoldásokat kínáljanak, melyek ajövőben is megállják a helyüket és ezentúl még költségkímélőek is. Mivel a Paksi Atomerőmű Rt.nél jelenleg informatikai és távközlési rekonstrukció zajlik, természetes, hogy bizonyos témák rendkívül aktuálisak voltak számunkra. Ezek egyike a vállalatok, intézmények területét behálózó kábelezés elméleti és gyakorlati kérdései. Lehet, hogy sokan azt gondolják, a kábelezés rendkívül egyszerű dolog, nem érdemes rá sok szót vesztegetni. Mégis a konferencián több mint tíz előadás foglalkozott ezzel a témával. Vajon miért? Talán azért, mert egy korszerű informatikai rendszer kialakításánál a kábelezés költsége eléri a beruházás összköltségének 50%-át. Talán azért, mert egy meglévő hagyományos kábelezés erősen határt szab az informatikai rendszerfejlesztési elképzeléseknek. És nem utolsósorban azért, mert egy épület újrakábelezése rendkívül sok kényelmetlenséget okoz az ott dolgozó embereknek. Számunkra műszakilag eddig is nyilvánvaló volt, hogy épületek között csak fénykábeleket célszerű alkalmazni. Az előadások megerősítettek bennünket abban, hogy ez a .döntés gazdaságilag is helyes. A tapasztalatok azt mutatják, hogy kisebb vállalkozásoknál 5, nagyobb cégeknél 3 év alatt térül meg az épületkábelezésre fordított összeg, amely a hagyományos hálózatépítéssel szemben ezután megtakarításként jelentkezik. Az épületek kábelezésénél már bonyolultabb a kérdés. Általában igaz az, hogy a fénykábelezés és a strukturált csavartérpáras kábelezés valamely műszakilag és gazdaságilag is elfogadható kombinációját kell megvalósítanunk. A konferencia egyik szekciója egy teljes napot szentelt az ISDN témakörének, reflektorfénybe állítva az ISDN és a LAN-ok kapcsolatát. A vállalati irodaautomatizálási elképzelések kapcsán igen érdekes volt számunkra, vajon hogyan biztosíthatók ezen szolgáltatások azon felhasználók számára akik nincsenek bekötve egyetlen helyi hálózatba sem. Úgy érezzük rendkívül tanulságos volt a német és osztrák felhasználók gyakorlati tapasztalatait megismerni ebben a témában. Ugyancsak érdemes megemlíteni, hogy a Microsoft egy berlini céggel együttműködve kifejlesztette a Windows for Workgroups termékének ISDN- en keresztüli kapcsolatát. Egy másik lényeges tapasztalat, hogy egy kicsit más cipő szorítja a keletet és más a nyugatot. Odaát a legnagyobb gondot a „downsizing”, azaz a „nagyszámítógépekről” az ügyfélkiszolgáló típusú rendszerekre való áttérés jelenti. Itt nem csak elsősorban a hardverről van szó, hanem a nagyságrenddel nagyobb befektetést fölemésztett szoftverek és adatok átalakítása köti le a figyelmet. A keleti országoknál maga az infrastruktúra kiépítése, a PC-kről munkaállomások és az ügyfélkiszolgáló típusú kapcsolatok felé való elmozdulás figyelhető meg. Ezekben az országokban nem kell a hagyományos nagygépes rendszerek fejlesztésébe befektetett tőkét átmenteni, azonnal a közös jövőkép felé fordulhatnak. Egyértelműen azok az eszközök kerültek előtérbe, melyek a gyárfófíiggetlen megoldásokat támogatják. Ilyen szoftverként mutatták be a HP hálózatmenedzselő eszközét és a DEC Pathworks-öt. A kiállításon ezen témakörben megtekinthető volt a DEC LinkWorks irodaautomatizálási terméke is. Az ilyen rendezvényen való részvételt rendkívül fontosnak ítéljük, mivel azonkívül, hogy egy tanfolyamnak is felfogható és világra kitekintve a látókört szélesíti, a helyes döntések meghozatalát segíti elő. Papp Zsolt Pataki János Induló egészségvédelmi sorozatról „Az egészség nagy kincs, az egyetlen, amely arra érdemes, hogy ne csak időt, verejtéket, fáradtságot, vagyont vesztegessünk rá, de még az életünket is kockára tegyük a nyomában, hiszen nélküle az élet, csak szánalmas botrány." (Montaigne, Bölcsességek könyve) Több, mint 100 évvel ezelőtt az akkor készülő Pallas lexikon felkérte Fodor Józsefet, a magyar közegészségügy megalapítóját, hogy újon néhány cikket a készülő kötetbe egészségügyi, közegészségügyi témakörben. Meglepő, hogy már ebben a lexikonban az egészségügy feladatát a testi és lelki egészség javításában látta és kifejtette, hogy ehhez a gyermekkorban elkezdődő felvilágosító munka és a társadalom közös munkája szükséges. Örökérvényű szabályt ismert fel. 1984-ben az Egészségügyi Világszervezet közgyűlése megfogalmazta és elfogadta hosszú távú programját, célkitűzését: „Egészség mindenkinek 2000-re.” Úgy érzem, lenne okom elkeseredésre, ha hazánk egészségi mutatóit összehasonlítom az észak-vagy nyugat-európai, USA-beli adatokkal. Az elmúlt évben több mint 70 000-en haltak meg szív- és érrendszeri betegségben, melynek mint tudjuk rizikófaktorai vannak: túlhajszolt életmód, stressz, mozgáshiány, vér magas koleszterinszintje, magas vérnyomás. A daganatos megbetegedések közül férfiaknál a tüdőrák a „listavezető”, melynek fő előidézője a mértéktelen dohányzás, füstös környezet, szmog. Nőknél a méhnyakrákot és a rosszindulatú emlődaganatokat emelném ki, amelyek kellő odafigyeléssel, némi időráfordítással biztosan megelőzhetőek, szűrővizsgálattal kimutathatóak, időben felismerve gyógyíthatóak. A rosszindulatú daganatos betegségek miatti halálozások száma hazánkban évente 30 000 felett van. Magyarországon a 3. vezető halál ok: a balesetek, mérgezések, erőszak következtében létrejövő évi közel 13 000 haláleset. Talán nem figyelünk egymásra eléggé? Mint tudjuk, újra előtérbe került a lelki egészségvédelem, s a mondás fordítva is igaz: „Ép lélekben ép test.” Ugyanis sok betegség - mint a gyomorfekély, bizonyos esetekben az asztma, a magas vérnyomás, vastagbélfekély, allergiás bőrelváltozások - hátterében a szorongás, lelki kiegyensúlyozatlanság állhat. Amíg hazánkban több tízezer csonka család van, évente 25 000 válás és több mint 4000 öngyilkosság történik, addig kevés az esély helyzetünk változtatására. Az igény mindenkiben felmerül: egészséges, hosszú, kiegyensúlyozott, értelmes életet élni. Az egészség a kulcsszó, erre utal egy angol mondás is, miszerint: „Az egészség nem minden, de az egészség nélkül minden semmi.” Az újságban induló egészségvédelmi sorozatunk hozzájárulhat bizonyos betegségek megelőzéséhez, életvitelünk javításához. Ezt szeretnénk segíteni a városi rendelőintézet egészségnevelőjével, dr. Vöröss Endrénével, a város orvosaival, védőnőivel, egészségügyi és ÁNTSZ dolgozóival együtt abban a reményben: nem hiába tesszük ezt! Tervezett témáink: dohányzás, magas vérnyomás, szívinfarktus, daganatokról általában, egészséges táplálkozás, TBC, fogápolás, terhesség, anyatejes táplálás, alkoholizmus, hasmenéses megbetegedések. Molnámé Haholt Zsuzsanna Ha támadna, segítsen nekem Desdemona... ATOMERŐMŰ Felelős szerkesztő: LÓCZYISTVÁNNÉ Tervező szerkesztő: GALAMB MARIETTA Szerkesztőség címe: Paks, Pf.: 71. 7031. Kiadja az AS-M Kft. Tolna Megyei Irodája. Irodavezető: DR. MURZSA ANDRÁS Levélcím: Szekszárd, Pf.: 71. 7101 Megjelenik havonta. ■ Készül a Szekszárdi Nyomdában. 5000 94.534 Felelős vezető: VADÁSZ JÓZSEF Kéziratokat és fényképeket kérésre megőtzünk és visszaküldőnk. A változtatás jogát fenntartjuk!
