Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1994-03-01 / 3. szám
6 ATOMERŐMŰ 1994. MÁRCIUS „A figyelmesség mindig jólesik” Az elmúlt évtizedek megszokott ünnepei helyett új ünnepek biztosítják a munkavállalók és munkaadók pihenését, a múlthoz, a gyökerekhez való kötődésünk megmérettetését. Ünnepeink sorában régen is és ma is „fekete betűs” ünnep a nőnap. Jó, hogy megmaradt? Meg kell tartanunk ezt az ünnepet? Ezt kérdeztem Szalai Károlynétól, a Balatonfüredi Rehabilitációs Központunk asszisztensétől.- Szerintem van létjogosultsága ennek az ünnepnek és igénylik is a nők. Sajnos egyre több vállalatnál vetnek véget a nőnapi köszöntőknek. Egyre több vállalatot privatizálnak, és az ilyen helyeken befejezték a nőnapokat. Balatonfüreden a nagyobb munkahelyeken, mint például a szanatórium, már meg sem említik a nőnapot. Szerencsére mi abban a helyzetben vagyunk, hogy a részvénytársasággá alakulás ellenére is megmaradt a cégnél a nőnap. Ezjólesik az itt dolgozó nőknek, de személy szerint nekem is.- A csatádban egyedül van nő?- Szerencsére nem, mert a lányommal igyekszünk ellensúlyozni a férfiakat, hiszen két nagy fiam is van.- Akkor van aki köszöntse a nőket! Ennek ellenére tisztelettel köszöntőm önt és lányát, valamint minden kolleginát a nőnap alkalmából.- béri -Március 8. Milyenek a nők? „A nő méregből, mézből összeszűrve, mégis miért vonz? mert a jó sajátja, míg bűne a koré, mely szülte öt. ” (Madách) A nők születésünktől halálunkig végigkísérnek bennünket. Nekik köszönhetjük életünket. Általuk ismerhetjük meg a leggyönyörűbb érzéseket. Hogy milyenek? Azt hinnénk, hogy olyan gyengék, törékenyek, hogy a legkisebb érintésre összetörnek. Ám de Ök mégis erősek, szívósak, többet elbírnak, mint mi férfiak. Milyen a nők? Eme pár mondattal nem lehet válaszolni. Mi, férfiak is különbözőek vagyunk, hát még a nők! Gyengédek és amazonok. Flörtölök, cicababák és komolyak, méltóságteljesek. Elnézőek, gondoskodók és szigorúak. Hűségesek, hűtlenek. Könnyelműek, költekezők és megfontoltak, spórolósak. Bármilyenek, nekünk, férfiaknak akarnak tetszeni. Bármilyenek, a mi számunkra vonzóak. Értük küzdünk, betöltik életünket. Ezért hát vigyázat, férfitársaim! Jól válasszuk meg azt a nőt, aki majd végigkíséri életünket. - P -Bajsz József Üdvözlet Skóciából Amikor az angol Know-How Fund ösztöndíjasaként Skóciába érkeztem, biztos voltam abban, hogy rengeteg élményben lesz részem. De arra nem számítottam, hogy fázni fogok. Mindig. Ugyan fagypont alatti hőmérsékletek az eltelt másfél hónap alatt nem igazán voltak, az itteni éghajlat azonban a kontinentális Európához szokott szervezetet meglehetősen próbára teszi. A két fő jellemző: a folyamatos eső - eddig talán három esőmentes nap, ha volt - és az orkánszerű szél. (A szelesebb időszakokban az időjárás-előrejelzés része, hogy mely területeken nem tanácsos kamionnal közlekedni, illetve hol kell számítani a háztetők sérülésére.) Idő kellett, míg átálltam az itteni viszonyokra, míg megszoktam a padlófűtés helyett a vastag, süppedő, ugyanakkor hideg szőnyegpadlót, a hideget sugárzó kövekből (helyenként a XVI. és XVII. században) rakott falakat, a 16 °C- os fürdőszobát. Eleinte azt hittem, hogy a skót whiskyt csak azért találták fel, hogy az éghajlat az itt élők számára elviselhető legyen. Házigazdáim az első napokban tettek is kísérletet a szobahőmérséklet általam hiányolt értékeinek whiskyvel való kompenzálására, de megegyeztünk, hogy az sem rossz, ha a hőfokszabályozó alapjelét tekerjük egy kicsit feljebb. A másik meglepetés mindjárt a pályaudvaron ért: alig értettem valamit az itteni beszédből. Gyorsan megnyugtattak, nem az angol tudásommal van baj, a skót tájszólás meglehetősen elüt az angoltól. Nem csak a kiejtésben, hanem szavakban is. S ez csupán az ún. „low-land”-i nyelvjárás és nem a gaelic nyelv. A munkahelyen angol kollégáim is vigasztaltak, ők sem értenek mindent. Vendéglátóimnál többnyire a háziasszonyom az, aki vállalja a tolmács szerepét, amikor a férjjel a történelem és a politika kérdéseit vitatjuk. A fogadó cég, a Scottish Nuclear Limited (SNL) két atomerőművet üzemeltet Skóciában. A társaság 1991-ben alakult az elődcég - South of Scotland Electricity Board (SSEB) - megszűnésekor, amikor a villamosenergia-ipar atomerőműveken kívüli részét privatizálták. A két erőműben - Hunterston és Tomess - két-két AGR (továbbfejlesztett gázhűtésű reaktor) blokk működik összesen 2260 MW beépített teljesítménnyel. A cégnél 2200 fő dolgozik, ebből 1660 a két erőműben. A cég központja East Kilbrideben található. Ez, a Glasgowtól 16 km-re lévő város meglehetősen fiatal, 1947-től kezdődött a fejlődése az akkor 2500 lelket számláló faluból. Mára Skócia hatodik legnagyobb városa lett: 72 ezer lakosa van. A városi vezetés céltudatos politikájának köszönhetően East Kilbride ma már a skót Szilícium völgyének számít. A kedvező feltételek ide vonzották a neves cégeket, Peel Park-ot, az ipari negyedet igazi „high-tech” központnak tartják. Amikor az SNL létrejött, a vezetés a kedvező feltételek (alacsony telekár, infrastruktúra kiépítettsége) miatt döntött úgy, hogy a cég székhelyét itt alakítja ki. (Korábban a SSEB központja Glasgowban volt.) East Kilbrideből mindkét atomerőmű autóval 60-70 perc alatt érhető el. Az 1992-ben elkészült irodaépület építészeti szempontból is rendkívüli teljesítmény. (Nem véletlen, hogy tavaly Skócia öt legszebb középülete közé választották.) A háromemeletes sátortetős (a sok eső miatt errefelé csak ilyenek épülnek), kereszt alakú épület már külső megjelenésével is az átgondoltságot, a céltudatosságot sugallja. A kereszt központjában lévő átrium jó áttekintést ad a látogató számára is. Az egyes épületszárnyakban az egyes divíziók - otthoni értelmezés szerint: igazgatóságok - kaptak helyet. A szárnyakon belül nincsenek szobák, csak a vezetőknek van egy üvegfallal leválasztott külön tárgyalója. (Sem a főnök, sem a beosztottak nem kapnak sokkot, amikor az előbbi megjelenik a munkatársak között.) Az épületszámyakban minden emeleten található egy nyomtató és egy másológép. Mindezek remekül kiszolgálják a 30-40 mérnököt és ugyanennyi számítógépet. A számítógépes ellátottság természetesen jobb, mint otthon nálunk, de hogy fele annyi nyomtatót sem használnak, mint mi, az is biztos. A biztonsági és minőségbiztosítási (S&Q) osztályon - ahol „letáboroztam” - harmincán dolgoznak. Az ügyvitelt három titkárnő végzi, külön titkárnőjük a vezetőknek sincs. (Az egész cégnél csak az igazgatóknak van külön titkárnője.) Utóbbiaknak nagyobb a tekintélyük, mint a főnököknek - kevesebben is vannak -, s valóban az ügyvitellel foglalkoznak. A bejövő és kimenő iratok iktatásával, továbbításával, a nyilvántartási feladatok elvégzésével. Munkájukat számítógép segítségével végzik, ebbe beletartozik a rövidebb dokumentumok megszerkesztése is (kísérő levelek, körlevelek stb.), de a nagyobb volumenű szövegszerkesztés nem feladatuk. Ha ilyenre szükség van - gyakorlatilag mindenki szabadon hozzáfér a számítógéphez - arra egy külön szervezet áll rendelkezésre. Ottlétem alatt QA auditot tartottak a S&Q osztályon, s legalaposabban a három titkárnő munkáját vizsgálták. Az erőművekben is ugyanezt a célszerűséget, professzionalizmust tapasztaltam. Legfontosabbnak a kooperatív szellemet tartom, ami gyakorlatilag mindenütt érezhető. Az egyes szervezetek nem a vezetőkön keresztül kommunikálnak, nincsenek egymástól „vízhatlanul” elszigetelve. A munkaértekezletek hatékonyak, arra szolgálnak, amire valók, s nem a lejárt határidejű és nem teljesített határozatok felelőseinek keresésére. A kellemes benyomások a munkahelyi fogadtatással kezdődtek. Az, hogy mindenki maximális mértékben nyitott és segítőkész, hogy bárkihez fordulhatok, igazából nem lepett meg. Az azonban igen, hogy az általam leírt másfél oldalas pályázatból megértették és tudomásul vették, hogy mivel szeretnék foglalkozni. (Az erőművi módosítások, biztonságnövelő intézkedések gazdasági vonzatainak kezelése.) Rögtön elém tették a vonatkozó dokumentumokat. Ezekből az anyagokból két napi tanulmányozás után összeállíthattam a programom, amelynek a végrehajtásához minden segítséget megkaptam. Itt minden 1000 font (~ 150 ezer Ft) feletti költséggel járó javaslat esetében megkövetelik a gazdaságossági analízis készítését. Ezt a módosítási javaslat tevőjének kell összeállítania. Ehhez jól átgondolt formanyomtatványok állnak rendelkezésre, a kitöltésük különösebb közgazdasági képzettség nélkül is elvégezhető. A gazdaságossági kalkuláció (költség-nyereség elemzés) két független ellenőrzésen is átesik, míg az erőmű szintű döntéshozó fórum elé kerül. Ott döntenek a javaslatok rangsorolásáról. Természetesen azok a tételek élveznek prioritást, amelyek a biztonsági problémák megoldására irányulnak. (Folytatás az áprilisi számban.) Még itthon Válogatott versezetek Kibékülés Csendesedj el e néma órán Csendben hallgasd mit mondani Szeretnék neked. Ülj le nyugodtan, kapcsold Be az órád, szépen, nyugodtan, Hunyd be a szemed! Kedves barátnőm Meddő árán írom e versemet neked Magam előtt látom ibolyakék szemed, Szőke hajad fürtjeit lobogtatja a szél, Lehull az ágról egy elsárgult falevél. Egy lány Sokat gondolok arra a lányra aki a könyvtárban Kosztolányit olvasott. Fejében szikra pattant, s egyszerűen mindent otthagyott. Siitkei Gábor Grábóci gráciák Veronika, Irénke, Erzsiké Fotó: B. M. Higgye el a kedves olvasó, hogy ha négy nő találkozik és huzamosabb időt, mondjuk három órát együtt tölt, leginkább a családról, a megélhetésről esik szó. Még akkor is, ha a találkozásra a radioaktív hulladéktároló közelében kerül sor. (A Tolna megyei Grábócról néhányan kíváncsiak voltak arra, milyen is „az a” kisaktivitású radioaktív hulladéktároló Magyarországon, Püspökszilágyban, mivel már a franciaországi L’Aube-i hulladéktárolót látták, megismerkedhettek működésével, pár hónappal ezelőtt.) Túróczy Lászlóné, Erzsiké előnyugdíjas a hatvan fős grábóci szociális otthonban. A 400 lélekszámú faluban sajnos csak ez az egyetlen munkahely létezik. Erzsiké a középiskola elvégzése után ápolónőképzőt végzett és az egészségügy területén helyezkedett el; Tulajdonképpen orvosnak készült, de szülei nem tudták taníttatni. Amikor lehetősége adódott, képezte magát, szeretett volna minél többet tudni a gyógyítás tudományáról. Gyermekei már felnőttek, mindketten családot alapítottak. Az elmúlt évben sajnos elveszítette a férjét, mégsem érzi magát egyedül, mert mindig betoppan valamelyik gyereke, olyankor színházba, moziba, vagy kirándulni invitálják. Irénke, Deér Lajosné Grábócon polgármester-helyettes, sok kis gyermek születésénél bábáskodott már. Erről így mesél:- Csodálatos érzés jelen lenni a kis életek születésénél. Látni a ragyogó arcokat, a mamák határtalan boldogságát. A nő életében az a legfelemelőbb érzés szerintem, amikor gyermeke születik. Csak azt nem tudja megérteni, hogy miért örülnek inkább a fiúk születésének. Képviselő-testület tagjaként sok a tennivalója, amire most már több ideje van, amióta az ő gyermekei is önállóak, felnőttek. Azon munkálkodik, hogy agrábóciak élete - amennyire lehetséges - könnyebbé, szebbé alakuljon. Hegedűs Sándorné, Veronika szintén a helyi szociális otthonban dolgozik. Amikor a munkatársairól érdeklődöm, felvidul az arca és nem győzi mesélni, hogy milyen jó légkörű kollektíva az övék. Úgy élnek ott, mint egy nagy családban. Névnapjára, januárban, még felsorolni sem könnyű, mennyi ajándékot kapott. Ismerik mindegyikük gondját, baját, tulajdonképpen jó szívvel vannak egymás iránt. Az asszonyok élete még mindig nehéz a faluban, igaz, a féljek sokat segítenek a házimunkában. Neki is részt kell vállalnia a kapálásban, veteményezésben, hiszen nehéz a megélhetés, és mi az a tízezer forint, amit keres az otthonban. Ők tizenhármán voltak testvérek, ma már elképzelhetetlen ilyen nagy család. Neki öt gyerekp van, közülük mindig hazaszalad valamelyik, közel laknak, egyik például Bonyhádon. * Asszonyok, sorsok. Mindhármójuk élete tele küzdelmekkel. Nők, szeretnek szépen, divatosan öltözködni, néha-néha hosszabb kirándulást tenni. Sokat dolgoznak a megélhetésért. Nem panaszkodnak, nem keresik a bajok okait másokban. Grábóciak. F. Zsóka Szeresd a Nőt s a virágot, Megnyerheted a világot. /• A bölcsek is azt tanítják: ( Amióta férfi s világ, v. Mindig a Nők irányítják!
