Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1994-02-01 / 2. szám
4 ATOMERŐMŰ 1994. FEBRUAR Hulladéktárolás a Mecsekben? Reménybeli területet kutatnak a szakemberek „A görög mitológia szerint Prométheusz megrabolta az égi tüzet. Az ember birtokába adta, hogy az jót tegyen vele. De az istenek megátkozták a tüzet...” A termelés, a fogyasztás, az élet hulladékképződéssel jár. Ennek egy része elbomlik, visszakerül a természetbe anélkül, hogy kárt okozna, másik része azonban súlyos veszélyt jelent a bioszférában. Ennek kezelése, tárolása egyre inkább az emberi civilizáció legnagyobb problémájává válik. Hosszú távú, biztonságos megoldást kell találni. A hulladékot nem lehet a világűrbe lőni, a tenger mélyébe süllyeszteni, s bizonyos esetekben nem lehet a föld felszínén sem tárolni. A probléma felismerését mutatja az is, hogy Magyarországon nemzeti célprojekt, kutatók sokasága foglalkozik a veszélyes, ezen belül a radioaktív hulladékok tárolásának megoldásával. A Mecsek hegység nyugati részén a Mecseki Ércbányászati Vállalat szakembereit már régebben foglalkoztatja ez a kérdés. . Erről beszélgettünk Kovács Lászlóval, a vállalat kutatómérnökével.- Mióta foglalkoznak a MÉV szakemberei ezzel a problémával?- 1983-ban merült fel az ötlet, meg kellene vizsgálni, hogy a Nyugat-Mecsek kőzetei, az itt található homokkő alkalmas lehet-e veszélyes hulladék mélységi tárolására. A vizsgálatok egyértelműen bebizonyították, hogy a perm időszaki homokkő viszonylag nagy porozitása (lyukacsossága) és permeabilitása, (átbocsátó képessége) valamint az uránbányászat üregeinek jelenléte ezt a geológiai formációt teljesen alkalmatlanná teszi ilyen célú felhasználásra. Ugyanakkor felmerült az is, hogy az urántartalmú rétegek fekükőzeteként ismert ún. bodai aleurolit (agyagkő) formáció - amelynek Bodához annyi köze van csupán, hogy Boda községnél a felszínen is megjelenik -, alkalmas lehet hulladéktároló kialakítására. Akkor azonban ez a kutatási program „elaludt”.- 1989-ben a hazai uránbányászat felszámolására született kormánydöntés. Hogyan hatott ez a hulladéktároló-kutatásokra ?- Akkor újra felvetődött, mint a másik lábra állás lehetősége. A vállalat saját erőből, mintegy 100 millió forint felhasználásával kutatási programot készített, s hajtott végre, melyet külföldi szakértők komoly célprogramnak minősítettek, s a mélységi aleurolit testet részletesen megvizsgálták. A végső megállapítás az volt, hogy a bodai aleurolit formáció mélységi kőzettömbje homogén, nagy kiterjedésű, vízvezető képessége szempontjából rendkívül kedvező, éppúgy mint porozitása A kőzettömböt két mélyfúrással és egy bányabeli fúrással sikerült feltárni, s az új adatokat illesztettük az uránérckutatás során korábban birtokunkba jutott adatokhoz. Megkezdtük az ún. alfa vágat kihajtását is, mely bányaüreggel kívánta elérni a közettestet, ez azonban pénzügyi okok miatt mind a mai napig nem valósulhatott meg. Mivel nem tudtunk in situ paramétereket felmutatni, a kőzettest egyértelmű nemzetközi szabványok szerinti minősítése nem volt lehetséges. A furás-karotázs mérések, szeizmológiai vizsgálatok azonban további kutatásokra tették érdemessé ezt a geológiai formációt Ezt nemzetközi szakemberek és tanácsadó testületek is elismerték, kimondva, az eddigi eredmények között egyetlen sincs, mely a további kutatást kizárná.- Az ófalui döntés, valamint a Paksi Atomerőmű Rt. fűtőelemeivel kapcsolatos jelenlegi helyzet hogyan hatott az itteni munkákra?- Az 1989-ben megindított kutatási program elsődleges célja a paksi kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék elhelyezési lehetőségeinek vizsgálata volt. Bár vizsgáltuk az egyéb toxikus veszélyes hulladékok elhelyezhetőségét is. Később a paksi fűtőelemek körül kialakult megoldatlan helyzet következtében - a MÉV korábbi szándékától eltérően - a kutatások kiterjedtek arra is, hogy a kőzet alkalmas lehet-e nagy aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére. Ebben jelentős szerepe volt annak az 1992-ben Pakson tartott OAB- ülésnek, mely az említett nemzeti projekt beindulásáról döntött Ennek első szakaszában kellett meghatározni azt a komplex stratégiát amely az erőművi radioaktív hulladékok keletkezésétől a kezelésén, térfogatcsökkentésén, csomagolásán, szállításán át egészen a végleges elhelyezésig tartó koncepciót tartalmazta. E szakaszban a megvalósítás teljes körű, gazdasági, politikai, műszaki, szociológiai előkészítése volt a fö cél. 1993 elejére összeállt a szervezet is, és a finanszírozási feltételek is megteremtődtek. Az alapdokumentum szerint az első szakasz végéig, 1994-ig 275 millió forint fordítható a projekt céljainak teljesítésére.- Mennyire sürgős a nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésének kutatása?- A Pakson most készülő közbeeső tárolás műszakilag szükséges előfeltétele a végleges elhelyezésnek. Ez azt jelenti, hogy a probléma 50 évvel látszólag kitolódik. Azért látszólag, mert a kívülálló számára szinte érzékelhetetlen az a hatalmas feladat, amelyet a kutatóknak, politikusoknak, szociológusoknak a létesítmény megvalósítása érdekében meg kell oldaniuk. Gondoljunk csak bele! Több tíz-, esetleg százezer évre előre prognosztizálniuk kell a földkéreg eseményeit olyan biztonsággal, hogy a radioaktív hulladék úgy legyen elzárva a bioszférától, hogy sem véletlen, sem szándékos esemény ne hozhassa felszínre.- Milyen előnyei vannak a mecseki kutatásnak a többi helyszínnel szemben?- Ez a formáció azért is kedvező, mert a teljes fedőösszletét az uránérckutatás és -bányászat következtében 40 éve tanulmányozzuk. A nemzetközi szakirodalom szerint is a fedőösszlet tanulmányozása a konkrét tárolókőzet tanulmányozásával szinte azonos fontosságú, hiszen a szennyezőanyag és a bioszféra közötti kapcsolat a fedőösszleten át valósulhat meg. Esetünkben ez igen nagy pontossággal ismert, s ezt az ismeretanyagot pusztulni hagyni több, mint felelőtlenség lenne. Az uránbányászat felszámolására hozott döntés miatt már amúgy is sok értékes információ ment veszendőbe, sok jó szakember is eltávozott. A kutatás itteni folytatása tehát értékmentés is. Mindettől eltekintve, a hazai és külföldi szakértők egybehangzó álláspontja szerint tisztán szakmai alkalmassági szempontból is a bodai aleurit formáció a Magyarországon fellelhető egyik legmegfelelőbb kőzetösszlet.- A tavalyi év jelentős előrelépést hozott a kutatásban. A Célprojekt Irányító Testület döntést hozott a kutatások folytathatóságáról, és ennek érdekében a nemzeti projekt költségvetésének további 50 millió forinttal történő kiegészítéséről. Ezzel egy időben felkérte a MÉV-et, teijessze elő a koncepcióját. Mit tartalmazott ez?- Leírtuk az előzményeket, a jelenlegi állapotot, a szakmailag legfontosabb elvégzendő lépéseket, javaslatot tettünk egy mélységi -1100 m - kutatólaboratórium létesítésére és hosszú távú -10-15 éves - működtetésére, melynek feladata, hogy mérésekkel igazolja a hely alkalmasságát, előkészítse minden szempontból a végleges tárolást. A koncepciót kemény szakmai vitákban tisztáztuk, s ezután, október 14- én a Paksi Atomerőmű Rt és a MÉV, mint vállalkozó, aláírt egy 20 millió forint felhasználását meghatározó szerződést. Ebben vállaljuk, hogy földtani kutatásokat végzünk, hogyan lehet a legkönnyebben, leggyorsabban és legolcsóbban megközelíteni az aleurolit formációt, valamint az így kijelölt optimális nyomvonalon vágatot hajtunk az aleruit összletig. A CIT előirányzott egy második szerződést is 30 millió forint értékben, melyet úgy használunk fel, hogy kialakítjuk a kísérletekhez szükséges üregeket és elvégezzük azokat az in situ vizsgálatokat, melyek alapján az aleurolit minősíthető. Ez volt a terv. A valóságban a két szerződés szükségszerűen átfedi egymást, váratlan földtani körülmények is adódtak, mely a határidők módosítására kényszerít bennünket. Az októberben az AECL-lel aláírt műszaki együttműködési szerződést betartva kanadai szakemberek is segítenek a kutatási terv kidolgozásában.- Mit mutatnak a legújabb földtani vizsgálatok?- A most végzett kutatások azt mutatják, hogy nemcsak a 700-900 m vastagságú aleurolit tetején, hanem a tektonikai helyzet miatt a felső harmadát meg tudjuk vizsgálni. Hangsúlyozni kell, hogy ebben a szakaszban nincs szó mélységi kutatólaboratórium végleges telepítéséről, csupán „előlaboratóriumról”, ahol a hiányzó in situ adatokat megszerezhetjük. A program teljesítése után, várhatóan 1994. év végére a projekt mellett működő szakértői bizottság állásfoglalása alapján három alternatíváról dönthet a CIT: 1. vessük el a bodai aleurolit formációt, mint potenciális telephelyet; 2. telepítsünk mélységi laboratóriumot a bodai aleurolit formáció külszíni kibúvásából kiindulva; 3. telepítsünk mélységi kutatólaboratóriumot a jelenlegi vizsgálatok 1100 m-es szintjére. Megnyugtatóan folynak tehát a munkálatok a nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésének kutatásában, a hatósági szabályozások kidolgozásában, a finanszírozási források lehetőségének kidolgozásában, a tömegtájékoztatási program megalkotásában. Kablár János Az atomerőműben a technológiai folyamatok során keletkezett kis és közepes aktivitású radioaktiv hulladékok hordókba kerülnek, majd a püspökszilágyi tárolóba. Képünkön szállítás előtti végső ellenőrzést végeznek a dolgozók. A Pest megyei Püspökszilágy területén lévő hulladéktároló (Fotók: B. M.) Dinasztiák, önzetlenség, megszállottság Szent Flórián katonái hadrendben Sajnálatos, de legtöbbször csak egy-két komolyabb tűzeset vitte előbbre a tűzvédelem és a szervezett tűzoltás ügyét - tudjuk meg Csöglei Istvántól, a megyei tűzoltószövetség elnökétől a közelmúltban, a PA Rt. támogatásával megjelent „100 éve alakult a Tolna Megyei Tűzoltószövetség” című könyvéből. A szövetség 1893. szeptemberi megalakulását például két nagy tűz előzte meg; áprilisban Bölcskén leégett 9 présház és 200 ház semmisült meg, Zombán pedig - ugyanezen a napon - 44 ház és 23 melléképület vált a lángok martalékául. Szekszárd 3 fos (!) hivatásos állományú tűzoltói szolgálatának létrehozásához a belvárosi templom tornyának és a Pimitzer Áruháznak kellett leégnie! Pedig ekkor már 1927-et írtunk... A korabeli írásbeli dokumentumokat, fényképeket is bemutató és 69 forrásmunkát feldolgozó könyv II. József 1788-ban kiadott híres tűzrendészeti pátensétől egészen napjainkig mutatja be a „megszállottak” küzdelmét a lángok és az emberi felelőtlenség ellen, valamint harcukat a kellő anyagi támogatás elérése érdekében. Tevékenységük fontosságát ugyan elismerik, rengeteg szónoklat hangzik el mellettük, de „ígéretekkel pedig tüzet oltani nem lehet”. A szerzőt jól ismerik dolgozóink. Pista bácsi lelkesen és fáradhatatlanul dolgozik az erőmű megépítése óta, szervez, oktat, előadásokat tart - páratlan humorral. A könyvet nemcsak szakembereknek, de a megye története, kultúrája iránt érdeklődők széles körének is jó szívvel ajánljuk.- ács. Újabb erőmű-bánya integráció fejeződött be Újabb két integráció szervezőmunkáinak záróülését - az érintett villamos energetikai és bányász szakemberek képviselőinek jelenlétében - tartották 1994. január 17-én az MVM Rt. székházában. Az ünnepélyes eseményen megjelent dr. Latorcai János ipari és kereskedelmi miniszter is. A szélesebb szakmai közvélemény előtt ismert, hogy a múlt év júliusában megszületett 2014/1993. (HT 9.) sz. kormányhatározat 1. pontja rendelkezik arról, hogy 1993. december 31-ig „Lyukóbányát és a hozzá tartozó infrastrukturális létesítményeket a Tiszai Erőmű Rt. tulajdonában lévő gazdasági társasággá kell szervezni.” A múlt év végén pedig újabb kormányhatározat jelent meg további bányák integrációjáról. A 3412/1993. (XI. 11.) sz. kormányhatározat ugyancsak az 1993. december 31-i határidővel írta elő a Balinkai Bányaüzem szervezeti integrációját a Bakonyi Erőmű Rt.-vel. Mindkét integráció határidőre megvalósult - hangsúlyozták a munkát irányítók a rendezvényen. Intézkedéseinktől legfőképpen azt várjuk - mondta a tárca vezetője - hogy a magyar bányászat versenyképes része, amelyik olyan szenet tud termelni, ami a magyar villamos energia költségszerkezetébe illeszkedik, az továbbra is fönnmaradjon. Ezáltal biztos munkahelyet teremtve az ezredfordulóig. A Borsodi Szénbányákat és a Borsodi Erőművet érintő integráció, ebből is elsősorban Lyukóbányán, még lehetőséget adhat az elkövetkező időszakban olyan jellegű fejlesztésekre is, amely végül is új bányanyitást is eredményezhet. Ez egy jelzésérték arra, hogy a magyar energiapolitikában 2000 körül is várható, hogy a szénbányászat betölti azt a feladatát, amit a világ energiaellátása területén mindig is betöltött. Az eseményen kiadott információk kiemelték, hogy a Borsodi Energetikai Kft. kazincbarcikai székhellyel alakult meg, és 2656 bányász, valamint 845 erőműves munkavállalónak biztosít ebben a térségben egyelőre biztos munkahelyet. Ami a gazdasági, szociális és a helyi politika tényezője is: a múlt év márciusában átvett több mint 2000 ajkai bányász után újabb 1200 bányásznak jelent az integrált Bakonyi Erőmű Rt. biztos munkahelyet és lehetőséget a jobb megélhetéshez. L.T. Dél-Dunántúlon 100 éves az áramszolgáltatás Tizenkét évvel a New York-i „világpremier”, s tíz évvel a Temesváron történt magyarországi honosítás után, csupán egy évvel elmaradva a fővárosi alkalmazástól, 100 esztendővel ezelőtt (Kaposvár, 1893. december 17.) indult meg régiónkban az áramszolgáltatás. Az évforduló kapcsán az ünneplő Dél-dunántúli Áramszolgáltató Részvénytársaság munkatársai egybegyűjtik és bemutatják a régió városaiban az egy évszázados szolgáltatás tárgyi emlékeit. Az egész éves ünnepi rendezvénysorozatot 1994. novemberében nemzetközi tudományos konferencia záija, amelyen az elmúlt 100 év fejlődési irányairól beszélnek a villamos szakemberek. K. E.
