Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1993-03-01 / 3. szám
12 ATOMERŐMŰ Mi mindentől függ a biztonság? A biztonsági kultúra A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Nemzetközi Biztonsági Szakértői Tanácsadó Testületé javaslatára fontos követelménnyé és értékelési szemponttá vált az atomerőművek megítélésében a biztonsági kultúra kialakítása és működtetése. A NAÜ által kiadott INSAG-4- es kötet tartalmazza a biztonsági kultúra megítélésének összetevőit és függelékében megadja azokat a kérdéseket is, amelyek megválaszolásával, értékelésével mérhetővé lehet tenni a biztonsági kultúra színvonalának megvalósulását akár állami-, akár a felügyelő hatóság, és a kísérleti kutatást végzők vagy a tervező intézetek szintjén is. A tanácsadó testület egyik fontos megállapítása az, hogy egy atomerőműben jelentkező szinte valamennyi probléma valamilyen emberi hibára vezethető vissza. • Az emberi hibák kiküszöbölése határozott felsővezetés-szintű intézkedéseket, számonkérést és példamutatást igényel ahhoz, hogy az emberi hibák megelőzhetők legyenek és a humán tényezők pozitív vonatkoztatásai működjenek a biztonsággal kapcsolatos minden cselekedetben. Hogyan definiálható hát a biztonsági kultúra? A biztonsági kultúra szervezetek és az egyének jellemzőinek és viselkedésének olyan összessége, amely megalapozza, hogy egy atomerőmű biztonsági kérdései mindenekelőtti elsőbbséget élvezve és jelentőségünknek megfelelő figyelemben részesüljenek. Tekintsük át először az összefoglaló táblázaton a biztonsági kultúra fő összetevőit. Jól elkülöníthetően, de egymással összefüggésben látható a három fő egység. 1. Elvi és szervezeti szintű elkötelezettség. A vezetői hierarchia felelőssége és ennek kapcsán a szervezeti struktúra felállítása, a szervezeti-működési keretek számon kérhető felelősséggel való működtetése. Elemei: az 1.1,1.2,1.3,1.4 pontokban meghatározottak. 2. A vezetők elkötelezettsége. A biztonság iránti elkötelezettséget tükröző elemek működtetését célzó intézkedések valamint a folyamatos számonkérés a feladat. Elemei: a 2.1,2.2,2.3,2.4,2.5 pontokban meghatározottak. Az egyéni elkötelezettség. A személyzet viselkedése és hozzáállása a szervezeti struktúra minden szintjén, amely a meghatározott keretekre reagál, igénye- ■ két támaszt és hasznosítja azokat. Elemei: a 3.1, 3.2, 3.3 pontokban Február 5-én összeült az üzemi lap szakosztályunk azon csoportja, amely konferenciánk felhívására vállalta megújult szakosztály programjának kidolgozását. Az alábbiakban ismertetjük, milyen terveket tár a csoport a szakosztály elé. 1. Munkánk elsősorban az önszerveződésen, saját szervező munkánkon és erőnkön alapul, ezért terveinket ennek tükrében, a realitás talaján lehet kialakítani. A gyakorlati munkához az előrelátás, az összehangolás, a feladatok felelős vállalása és önálló elvégzése nélkülözhetetlen. Tevékenységünk minden kolléga előtt nyitott. 2. Javaslatainkat, munkánkat kísérje a nyilvánosság. A Hírlevél és az egyesületi tagok lehetőségei és más médiák is segíthetnek a párbeszédben. 3. A szakosztályi élet anyagi alapjához saját kapcsolatával és lehetőségével minél több tagjáruljon hozzá. 4. A munkahelyi, üzemi lapokat tartalmazó adattárunkat és a külfölmeghatározottak. Mindhárom fő összetevő irányában az alábbi követelményeket kell támasztani és értékelni:- a biztonság tudósítása a szervezet minden szintjé az egyénekben;- a szaktudás és alkalmasság, amelynek a végzettség, képzés, önképzés valamint az emberi és egészségi alkalmasság a fontos elemei;- az elkötelezettség, amely kapcsán a felsővezetés elsőrendű kérdésként kezeli a biztonságot és erkölcsi ráhatással, alkalmasan megválasztott vezetési módszerekkel úgy alakítja elvárásait, hogy a biztonságot az egyének közös célként tudják elfogadni;- a motiváció, amely a célkitűzésekhez kapcsolódva a jutalmazási és szankcionáló rendszerben is kifejezésre jut és pozitív ösztönzést ad az egyéneknek;- a felügyeleti tevékenység kialakítása olyan módon, amivel elérhető az egyéneknél a kritikus hozzááállás iránti fogadókészség;- a felelősség, amelyek meghatározása és lebontása az egyének részére is egyértelmű és számonkérhető kell, hogy legyen. A biztonsági kultúra kialakításában különböző szervezető egységek vezetőinek a szervezettől elvárható feladatok végrehajtását egységesen megadott és értékelhető szempontok alapján kell megoldani. .A szintű • IkótelezattsÓQ--1 «"t**1 •"'A'*“ |--1 srMorrások ~| ZJ 2. A vazalök--1 énuabMyozéa | aikötelazattsóga .m. | , ||1T '. '...."I 3. Egyéni ■ ..... atkőtaiazattség -----1----__1 ___ BIZTONSÁGI KULTÚRA —1 ----- 1 Az első fő egység: 1. ELVI ÉS SZERVEZETI SZINTŰ ELKÖTELEZETTSÉG Elemei: 1.1. Biztonsági politika A biztonsági politikára vonatkozó nyilatkozatban a felső vezetés kinyilatkoztatja a biztonság iránti elkötelezettségét, meghatározza a biztonság összetevőinek és elemeinek azon követelményeit, amelyek betartását megköveteli, úgymint: 1.2 Vezetési struktúrák A szervezeti felállást követően di kapcsolatokat közösen érdemes és lehet továbbfejleszteni, pontosítani. Indokolt a hazai kiadványok listájának elkészítése, folyamatos bővítése. 5. A munka alapjainak megbeszélése után készüljön terv időrendi ütemezéssel is az I. félévre és körvonalazódjanak a távlati elképzelések. A munkahelyi lapok szakosztályának vezetését lássa el egy „A munkahelyi lapok asztaltársasága”, melyhez kérjük a kollégák segítségét az operatív tennivalók kimunkálása érdekében. A feladatok megbeszélését érdemes összekötni jóízű újságírói csevegéssel - praktikusan egy kávé, egy tea mellett havonta egyszer, minden hó első péntekén 15 órakor, az egyesület szobájában. Első kézből sorozat: előadás a magyar iparpolitikáról, látogatás az MVM Rt-nél, találkozás az rt. prszakembereivel, a tűzoltóság ma - munkahelyeken. Flórián-napi találkozó a Tűzoltóság lapjával. Egy vállalkozó - lehetőségek és nehézségek. Találkozó az AUTÓHÍD vezetésével. a működésre vonatkozó szabályzatnak meg kell fogalmaznia az egyes szervezetek konkrét feladatait, a tőlük elvárható alaposságot, hatásköri felelősségüket. A feladatok leoszthatok, de a biztonságért való felelősséget vezetői szinten kell meghatározni. 1.3 Erőforrások E körben kell számbavenni a személyi, technikai és pénzügyi erőforrásokat, az oktatási- és vizsgakövetelményeket, valamint a humánpolitikai intézkedéseket:- a biztonsággal összefüggő feladatok ellátására megfelelő számú, képzettségű és gyakorlatú személyzet szükséges,- az egyének értékelését, karrier-tervezését humánpolitikai intézkedésekkel kell biztosítani,- az oktatási feladatok meghatározását a munkakör-analízisből kiindulva kell megtenni azalap-és ^zintentartó képzések, de az ismétlődő oktatások szintjén, valamint a szimulátoros képzés szintjén is. A szakmai képzéseket a személyzeti politikával összhangban kell tervezni,- szükséges pénzügyi eszközöknek az erőforrások, eszközök, létesítmények és technikai felszerelések biztosítására rendelkezésre kell állni. 1.4 Önszabályozás Felügyeleti, tevékenység működtetésével, önvizsgálattal és folyamatba épített minőségbiztosítási tevékenység működtetésével biztosítható. Melyek ezek?- az üzemviteli, karbantartási tapasztalatok értékelése és visszacsatolása;- szabályzatok, ügyrendek, kezelési- és karbantartási valamint a felső vezetés utasításainak naprakészsége, időszakos felülvizsgálata;- az oktatási tevékenység hatékonyságát biztosító tapasztalatok visszacsatolása;- a személyzeti politika megvalósulási gyakorlata. A cél az, hogy az irányítási láncon kívül eső, hozzáértő egyének és szervezetek legyenek bevonva az értékelésbe és javaslataik figyelembe vételével tudja a vezetés irányítani és működtetni a folyamatokat. A második fő egység: 2. A VEZETŐK ELKÖTELEZETTSÉGE Elemei: 2.1 A felelősség meghatározása Az egyéni felelősség egyértelmű -és az utasítási-jogosultságikötelezettségi láncolat megvalósulása világos kell, hogy legyen, Munkánk tükörben. Hogyan működik és mit tud az üzemi és szaklapokról egy sajtófigyelő. Egyesületi sajtónap a MAHIR-Observemél. Sajtótájékoztatókon való részvétel, az egyesület szervezésében zajló események sikerének segítése, azokról publikációk közreadása. A Hírlevélben megfelelő előrelátással meghívó közlése, illetve átvehető cikek közreadása betétként. Kirándulások, üzemlátogatások. Pályázati lehetőségek felkutatása, kiírása, lebonyolítása. Szakelőadások, fórumok. Az újságkészítés mai, továbbadható tapasztalatai. Fórum - mit mond vitás kérdésekben a jog. Meghívottak: társ. jogász, sajtó jogász. azt minden munkaköri leírásnak tartalmaznia kell. 2.2 A munkamódszerek előírása és ellenőrzése A vezetők megfelelő tartalmú, jóváhagyott írásos utasításokkal és a vezetői ellenőrzés megvalósításával kell, hogy biztosítsák a biztonságot érintő feladatok precíz végrehajtását, a mindenkori rendet és tisztaságot. 2.3 Oktatás és képzés . A vezetők feladata biztosítani, hogy az irányításuk alá tartozó személyzet megfelelő színvonalú elméleti és gyakorlati képzéssel felkészült legyen feladatai ellátására.; Az oktatási láncolatba be kell építeni azon elemeket is, amelyek biztosítják azt, hogy az adott szervezet szintjén megértsék az egyének feladataik fontosságát, más feladatokhoz, elvárásokhoz való kapcsolatát és az esetleges olyan hibák következményét, amelyet a nem kellő ellenőrzés, odafigyelés vagy nemtörődömség okozhat. Az oktatásnak kellő mélységig dokumentáltnak kell lenni. Az egyéneknek joga van ahhoz, hogy előre ismerjék azon vizsga- és egyéb követelményeket, amelyek értékelésük, megítélésük szempontjai. 2.4 Jutalmazás és felelősségre vonás A biztonsági szempontokat figyelembe vevő kritikus egyéni hozzáállás megköveteli a csoportos motiváció és hozzáállás alakítását is. Olyan ösztönzőket kell kialakítani, ami a csoport és egyéni érdekeket egyaránt arra ösztönzi, hogy a kimagasló termelési eredményeket csak a biztonság tükrében; a műszaki üzemeltetési szabályzat és más, biztonsági vonatkozású szabályozás maradéktalan betartása mellett valósulhassanak meg.- Az elkövetett hibák felismerése, jelentése, kivizsgálása, értékelése és visszacsatolása hasznosítható tapasztalatként kell, hogy megjelenjen. Az ösztönzőket úgy kell alakítani, hogy az egyéneket arra bátorítsák, hogy felismerjék, jelentsék a munkájukat negatívan befolyásoló és biztonságra vagy minőségre is kiható tényezőket. Szükség van-e egy neoreneszánszra?Mennyivel változtatná ez meg életünket? Egyáltalán, mi is történik velünk mostanában, mi romlott el? Ezekre az izgalmas kérdésekre próbálok meg az alábbiakban válaszolni. Először is tisztáznunk kell, hogy mi is a reneszánsz. Annyit mindenki tud, hogy művészeti kor, és még talán néhány név is felrémlik (pl. Leonardo, Dante stb.). Ennyi tehát a reneszánsz?Hát... nem egészen. A művészetek mindössze csak a külső megnyilvánulásai egy szellemi újjászületésnek. Az antik kultúra követői felfedezik önnön tehetségüket, érezhetik, hogy Valakik. Felfedezik a természet tökéletes szépségét, nyugalmát és újra létrejön az ember és a természet közötti harmónia. A reneszánsz tehát kora emberét valami hallatlan életörömmel, nyugalommal ajándékozta meg. Most, hogy már teljesebb képünk van a reneszánszról, megkezdhetjük a válaszadást eredeti kérdéseinkre. Kezdjük talán azzal, hogy mi romlott el. Nos, azt leszögezhetjük, hogy a ma emberének élete örökös nyugtalanságban, kapkodásban múlik el. Megbomlott a családi harmónia is. A szülők el vannak foglalva a napi gondokkal, és alig jut idejük egymásra és gyermekeikre. Gyakran csattan a gyerekeken az ostor, mert valahol már a szülőknek is le kel! vezetni az idegesséa.- A biztonságra ható nagyfokú hanyagság, gondatlanság ismétlődése esetén a vezetők által felelősségükkel és fegyelmező intézkedéseket tesznek. Minden szankció olyan legyen, hogy az ne vezethessen a hibák eltitkolásához. 2.5 Ellenőrzés, felülvizsgálat, öszszehasonlítás A felső vezetés a biztonsági bizottság és a biztonsági igazgatóság éves munkatervei részeként biztosítja a biztonsági kultúra elemeinek megvalósulási és működési vizsgálatát, értékelését, valamint a nem rutinszerű üzemviteli szituációk megoldásának értékelését. A harmadik fő egység: 3. AZ EGYÉNI ELKÖTELEZETTSÉG Elemei: 3.1 Kritikus hozzáállás Az új vagy az eddigi gyakorlattól eltérő feladatokra - amelyek a biztonságra hatással lehetnek - írásos utasításokat, programokat kell kiadni és végrehajtását megelőzően oktatást vagy gyakorlatot tartani. De a rutinszerű feladatoknál is végig kell gondolni azokat a kérdéseket, hogy- Megértettem-e a feladatot?- Mi az egyéni felelősségem a végrehajtásban vagy a közreműködésben?- Hogyan függ össze a feladat és ezen belül a felelősségem a biztonsággal?- Felkészült vagyok-e a feladat végrehajtására?- Tudom-e a kapcsolódó feladatokat és felmérem-e, hogy másoknak mi a felelőssége?- Vannak-e szokatlan, tisztázásra váró követelmények?- Mik lehetnek a hibalehetőségek és ezeknek milyen következményei vannak?- Mit kell tennem a hibák megelőzésére?- Meg tudom-e oldani, vagy szükségem van-e segítségre?- Tudom-e mit kell tennem, ha a hiba bekövetkezik? 3.2 Precíz és körültekintő megközelítés Akkor valósul meg, ha minden biztonsággal kapcsolatos tevékenységhez az egyének és csoporgüket. Pedig dehogy akarják bántani őket, de néha már csordultig telve az a bizonyos pohár, és nincs elég türelmük. Sajnos a földlakók életében mindinkább a pénz válik az irányítóvá, nyugtalanok, nem lelik helyüket a világban. Hogy miért? A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk. A reneszánsz embere és a természet között ma már elképzelhetetlen összhang uralkodott. Ha már végleg csendre és nyugalomra volt szüksége, csak ki keltett mennie a szabadba. És mi van ma? Az európai ember távolabb van eredeti környezetétől, mint valaha! Körbevesszük magunkat tökéletesnek, harmonikusnak éppen nem mondható dolgokkal (betondzsungel, füstöt okádó jármüvek stb.). Milyen nyomasztó érzés például Pesten a szmogba, szürke házfalak mellett sétálni. Az ember már vágyik valami harsogó színekkel teli környezetre, de mindenhol csak egyhangú szürkeséget lát. Itt is alátámasztást nyert az elmélet, miszerint: „A környezet alakítja az embert”. Ha tehát ilyen a háttér, előbb-utóbb ilyenek lesznek az emberek is. Változásra van tehát szükség! Természetesen nem arra gondolok, hogy romboljunk le mindent, fogjunk egy husángot és vonuljunk be a barlangokba (a mamutok különben is már rég kihaltak, és a tok végigelemzik az alábbi megközelítést:- megértették-e a tevékenységet szabályozó utasítást, eljárásrendet és be tudják-e tartani azt. Ellentmondás, bizonytalanság esetén útmutatást kell tartani;- felkészültek-e az esetleges váratlanul fellépő körülményekre;- probléma esetén kapkodás nélkül, higgadtan próbálják végiggondolni az eseményeket, mérlegelni a várható következményeket,- ha szükségesnek ítélik, segítséget kémek a probléma megoldására;- mindenki belső igényként követeli meg a rendet és tisztaságot a környezetében;- a munkavégzés során körültekintően járnak el;- nem alkalmaznak jóvá nem hagyott könnyítő megoldásokat. 33 Kommunikáció Mindenki igyekszik- a hasznos információkat begyűjteni másoktól,- a szükséges információkat továbbadni másoknak,- a rutin és váratlan események végrehajtása során tapasztaltakat jelenteni és dokumentálni,- a biztonság növelése irányában ható javaslatokat tenni, kezdeményezni a hibák feltárását,- az atomerőművön kívüli kommunikációs kapcsolataiban etikus magatartást tanúsítani, elkötelezettségét kifejezésre juttatni. A biztonsági kultúra társasági szintű elemeinek kimunkálásán most dolgozik a biztonsági bizottság és a biztonsági igazgatóság. A biztonsági kultúra oktatását az INSAG-4. kötet megjelenését követően elsőként Vámos Gábor kezdte meg az üzemviteli személyzet számára. De a biztonsági kultúra elemeit számba véve mindenki előtt világos lehet, hogy az a felső vezetéstől kezdve minden dolgozóig lebontva elkötelezettséget igényel és fontos feladatokat takar. A BIZTONSÁG mozaikokból áll össze. Kritikus hozzáállással, precíz és körültekintő megközelítéssel és kommunikációs kapcsolatainak alakításával mindenki képes arra, hogy kimondhatatlanul is részese legyen létrehozásának. * - Sju -barlangok légkondicionálása sem tökéletes). Már az is sokat segítene, ha az emberek ténylegesen, minden anyagi kicsinyeskedéstől mentesen kiállnának a környezetvédelem mellett. Milyen szép lenne, ha a városokban hatalmas parkok zöldellő gyepén játszhatnának a gyerekek. Az autók nem hagynának hátra hatalmas füstfelhőket, és eltűnnének az óriási, szürke háztömbök. Egy ilyen környezetben egy lélekben és testben egyaránt egészséges és erős társadalom nőhetne fel. A másik érv egy újabb szellemi újjászületésre az emberek bizonytalanságában rejtik. Nem biztosak magukban, ettől romlik a munkájuk minősége és idegesek tesznek. Pedig ha már magunkban sem bízunk, hogyan bízhatnánk embertársainkban? Ez az állapot hosszú távon elmagányosodáshoz, és az embertársaink iránti közömbösséghez vezet. Itt is a reneszánsz emberre, az önbizalmára van tehát szükség. Láthatjuk, hogy igenis eljött az ideje egy neoreneszánsznak. A milyen gyorsan csak lehet, el kéne indítani ezt az irányzatot, amíg nem késő. Az ember ugyanis, ha már valamihez - még ha az rossz is - hozzászokott, akkor már sem kedve, sem ereje nem lesz harcolni ellene. Lehotai Gábor ,1/B. ESZI Reneszánsz az ezredforduló küszöbén?
