Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1993-03-01 / 3. szám
ATOMERŐMŰ 13 Megjelent HIVATÁSOS TŰZOLTÓSÁG A PAKSI ATOMERŐMŰBEN című színes, négyoldalas kiadvány Február 18-19-én felvételi vizsgát tartottak az Energetikai Szakképzési Intézetben. A pályaválasztás előtt álló 8. osztályos tanulók számára mindenképpen próbatételt jelentett az írásbeli és szóbeli vizsga. Első megmérettetés volt tanulmányi felkészültségükből. Sok tanulónak fontos volt ez a felvételi, mert nagyon szerettek volna bejutni az iskolába, de voltak olyanok is, akik csak próbálkoztak, hátha sikerül, hiszen nulladik jelentkezés, nincs vesztenivalójuk. Valamennyi szakon kellett írásbeli vizsgát tenni magyarból, a műszaki szakokon továbbá matematika-fizika tárgyakból. A menedzserasszisztens szakon általános tudásszintet felmérő és logikai feladatokat tartalmazó írásbeli vizsga is volt a magyaron kívül. Ezen a szakon a sikeres írásbelizőkre még szóbeli vizsga is várt. Az idén ismét egy új képzési iránnyal állt elő az iskola, ez a műszaki kömyezettechnikus szak. Nem indult viszont szeptembertől az általános gépszerelő és karbantartó szak. Legnagyobb túljelentkezés a menedzserasszisztens és a számítástechnikai szakon volt. A 447jelentkezőből 126 tanuló tett sikeres felvételi vizsgát. Tolna megyéből 68 tanulót, közülük 30 paksit vettek fel. Az iparági dolgozók gyermekei közül 50-en, az atomerőműves gyermekekből 33-an kerültek be az iskolába. Lovásziné Továbbra is tüzes kérdések A Népújság korábbi számában már választ adtam néhány, a gázzal és a tűzoltással kapcsolatos kérdésre. A lapot olvasó ismerőseim azonban további kérdéseket tettek fel. Mit kell tenni, ha tűz keletkezik abban a helyiségben ahol gázpalack, vagy vezetékes gáz van? A két alapszabályt itt is tartani kell: oltani és jelezni. Ha ez nem lehetséges, a következőket kell tenni. Vezetékes gáznál a mérőóra melletti gázcsapot kell elzárni. A palackos gáznál egy kissé bonyolultabb a kérdés. A megértéséhez néhány dolgot el kell mondanom. A palackban annak háromnegyedéig cseppfolyós, onnét pedig légnemű állapotban van a gáz. Ez kerül el a nyomáscsökkentőn keresztül a tűzhelyhez. Előfordulhat, hogy hideg időben beszereljük az újonnan hozett palackott és nem tudjuk a gyújtást elvégezni, mert nincs elegendő légnemű gáz a palackban. Várni kell amíg felveszi a szoba hőmérsékletét és használhatóvá válik. Ez a tulajdonság veszélyes lehet, amikor nagy hő éri a palackot. A szükségesnél nagyobb mennyiség válik légneművé, belső túlnyomás keletkezik és szétdobja a palackot, vagy kilövi a szelepet. Ezt nevezzük fizikai robbanásnak. A kiömlő gáz azonnal robbanóképes elegyet alkot és bekövetkezik a robbanás. Ez dönti romba házat, töri ki az ajtót és az ablakot. Ha lehet azonnal závolítsuk el a palackot. Egy nagykéssel vágjuk el a tömlőt, ügyeljünk arra, hogy a szelep ne legyen nyitva és vigyük a szabadba. Olyan helyzetbe is kerülhetünk, amikor már erre sincs lehetőség. Akkor az épülettől távolabb, védett helyre meneküljünk. Ne legyünk az égő helyiség ablaka vagy ajtaja irányába, mert a robbanás itt vezetődik le. Az érkező tűzoltókat tájékoztatni kell a palack helyéről. Csőglei István tűzvédelmi szaktanácsadó Láttam, hallottam... Két nyugdíjas korú férfi sétál a Duna-parton, az egyik 60, a másik 80 év körüli. Az idősebbik óvatosan lehajol, mert valamit meglátott aföldön. A "fiatalabbik” ráförmed az öregebbikre: - Hagyja már apám azt a vackot! Minden sz...t felvesz a földről. Az édesapa - megfogadva fia tanácsát, vagy in-kább utasítását - durcás arcot vágva, maga elé ledobta az alig egy perccel korábban talált gömbölyű „különös” valamit. A látottakon elmosolyodtam. Talán hat évtizeddel korábban ugyanez megtörtént csak fordítva, esetleg egy figyelmeztető nyakleves kíséretével, nyomatékül az atyai szigor tudomásulvételéről. Hiába az emberfia tanulékony élete végéig. Régi magyar közmondással élve: „A jó pap is holtig tanul”. Lejegyezte: M. J. Egy átlagpolgár dilemmája Nem értem, nem értem Gyermekkoromban megmosolyogtam a századfordulón született nagymamámat, amikor az égre felnézve megjegyezte: ez nem nyár. Ez a sok atomrobbantás miatt van! Télen ugyanezt mondta. Tavasszal és ősszel szintúgy. Valami gyanús kezdett lenni, amikor a nyugati zöldek atomerőműépítés elleni mozgalmairól írt a sajtó, de a paksi atomerőmű építése se pro, se kontra nem érdekelt. Közönyös voltam. Ők tudják... Leszerelési konferenciák. Ekkor tisztulni kezdett bennem, hogy van atombomba és van atomerőmű. A kettő nem ugyanaz. Igaz, végigültem korábban néhány, kötelező légóelőadást, de ki figyelt oda! Különben is, ott csak a bombáról esett szó. Aztán jött Csernobil, és a két fogalom megint eggyé vált. Igaz, hogy kétfejű kecskék legelnek most arrafelé? Annyit tudok, az országnak energiára van szüksége. Bős-Nagymaros nem jött be. Minap a rádióban hallottam, hogy az oroszok, vagy az ukránok, nem tudom biztosan kik, de a lényeg: az ezredfordulóig legalább 20, Csemobilhoz hasonló erőművet akarnak építeni. Mert különben kilátástalan a gazdasági felzárkózásuk. Ezek megőrültek? A Nyugatot akaiják talán zsarolni? A szénbányák bezárnak, a bányászokat elbocsátják. Biztosan olcsóbb a paksi áram. Vagy a százhalombattai. De újabban arrafelé olyan kellemetlen gázszag van! Most, amikor ezekről meditálok, ülök a VIII. kerületi szoba-konyhás földszinti lakásomban. Nem lehet szellőztetni, kint büdösebb van, közel állunk a szmogriadóhoz. Nem illik beülnöm a 15 éves trabantomba sem, a hűséges „kisócskába”. Holnap talán nem is lesz szabad! Atom, atom... Kell, nem kell.. Még valami zavar: az a Teller és Szilárd még él. Hogy-hogy nem lettek betegek az atomtól? És a dolgozók az atomerőműben? Ha nem... hm... Nem értem, nem értem. Vajon miért ijesztgetnek? T-s. Még lehet jelentkezni Mint az előző számainkban jeleztük, az Energiatakarékossági Tanács pályázatot hirdet magyarországi nyomtatott és elektronikus médiák munkatársai részére. A pályázaton azok vehetnek részt, akik az energia hatékony és takarékos felhasználása témakörében publikálnak. Az újságírók maximum háromféle, 1992. január 1-je és 1993. március 31-e között megjelent anyaggal pályázhatnak. Káijük, hogy a pályázók anyagaikat 1993. április 10-ig juttassák el a következő címre: O&M 1034 Budapest, Szőlő u. 38-40. A borítékra íiják rá: ENERGIATAKARÉKOSSÁG I. Februárban csökkent a munkanélküliek száma Valami olyan történt az elmúlt egy hónapban Tolnában, amire ég tudja, mióta nem volt példa. Az évek óta tartó egyenletes vagy rapszodikus emelkedés után először, első alkalommal csökkent a munkanélküliek száma. Lehet, hogy a 20 ezres szám bűvös határ, mert január 20-ra erősen megközelítették ezt, egészen pontosan 19 975 állástalan volt a megyében, s most kevesebb, 19 742 a számuk. A mérséklődés arányát tekintve legnagyobb a hőgyészi, tolnai és a simontomyai körzetben, abszolút számot tekintve pedig Szekszárdon, mivel itt vannak a legtöbben a munkát keresők, s csökkent a gyönki, bátaszéki, s minimális mértékben a bonyhádi körzetben is az állástalanok száma. Nagy volt a növekedés Pakson és Dombóváron, kevésbé jelentős, persze csak a statisztikát tekintve, s nem a munka nélkül maradottak szemszögéből nézve, Nagydorogon és Dunaföldváron. Még egy kedvező hír a statisztikából: nem csak összlétszámúkat tekintve vannak kevsebben a munkanélküliek Tolnában, de mérséklődött az állástalan pályakezdők száma is. Regisztrált munkanélküliek (1993. február 20.) Kirendeltségi körzet létszám (fő) területi megoszlás (%) növekedés az előző hónaphoz képest (%) Bonyhád 2606 13,2-0,2 Dombóvár 2812 14,2 2,0 Paks 1357 6,9 3,0 Tamási 2517 12,7-13 Szekszárd 3292 16,7-1,4 Dunafóldvár 891 4,5 0,6 Tolna 1711 8,7-2,0 Simontomya 705 3,6-1,9 Nagydorog 1014 5,1 1,4 Bátaszék 1416 7,2-0,8 Gyönk 678 3,4-L2 Hőgyész 743 3,8-2,1 Tolna megye 19742 100-03 Megjelent a Magyar Villamos Művek Rt Közleménye XXIX. évfolyam 5. szám Tartalomból: Miniszteri látogatás az MVM Rt-nél Dr. Ládi István-Pécsi Béláné: Középtávú árpolitika, a villamos energia új fogyasztói tarifáinak kialakítása Holló Vilmos: Az erőmű-célbánya tulajdonosi és szervezeti integrációja Dr. Tombori Antal-Kovács Kálmán: A feszültség- és meddőtejjesítmény-szabályozás elvi és gyakorlati kérdései az UCPTE-tagországok hálózatán és a magyar villamosenergia-rendszerben Polgárdi Zoltán: Hálózatok gazdasági elemzése Dr. Kiss József-Dr. Veszély Károly: A Mecseki Kőszénmedence metánvagyonának kitermelése és felhasználása Bemutatkozik a Budapesti Erőmű Rt Bemutatkozik a Bakonyi Erőmű Rt. Bemutatkozik az ELMÍJ Rt Bemutatkozik a DÉDÁSZ Rt Kapás Mihály: Beszámoló a CDU 66. tanácsüléséről Beazámoló az USA-ban 1992. május 30-júnikus 5. között rendezett energetikai konferenciákról Nemzetközi konferencia a feszültség alatti munkákról Az UNIPEDE szakmai szervezet tevékenysége Mohácsi Gábor: Kábeldiagnosztikai mérőkocsi fejlesztése és alkalmazása a DÉDÁSZ részvénytársaságnál Az MVM Rt igazgatóság közleményei A villamosenergia-fogyasztók adatai OTV-közlemények Meglepődve tapasztaltam, hogy az ESZI-ben megszűnt az iskolaorvosi rendelés. Miért? Az intézményben több mint négyszáz diák tanul, ekkora létszám mellett szinte minden nap előfordulnak könnyebb rosszullétek, az influenza is gyorsan befészkeli magát. Ilyenkor az ötödévesektől a titkársági dolgozókig mindenki csak köhög-prüsszög, egymásra szórva a bacilusokat, hogy csak a tavasz jótékony melege vet véget az ördögi körnek. Balesetek forrása a testnevelési óra is, de ezek mind apróságok, jóval nagyobb a veszély a tanműhelyekben. A leendő szakemberek itt ismerkednek meg rengeteg gép működésével, és a legszéleskörűbb munkavédelmi oktatás ellenére sem szabad figyelmen kívül hagyni az „emberi tényezőt”, a ma még tapasztalatlan emberét - hiszen a gyakorlatvezető sem állhat ott mindig mindeki mellett, hogy mindent megmutasson. Eddig is történtek ilyen balesetek, akkor az iskolaorvos a következő pillanatban már ott volt, és el tudta látni a sérültet. Most? A késés amit a riasztott ügyeletes orvos ideérkezése okozhat, még (ne adj’ Isten!) végzetes is lehet. A rendelő zárva Úgy tudjuk, a felszereltsége kitűnő - ilyen probléma nincs. Mi lesz vele? A válasz - reméljük - már nem sokáig várat magára. Nehogy késő legyen... Bajor Péter II. D. A felvételi vizsgáról
