Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1993-03-01 / 3. szám
ATOMERŐMŰ 9 Nemzetközi ellenőrző vizsgálatok a paksi atomerőműben Egy olyan országban, ahol az atomenergetikai program nem rendelkezik évtizedes hagyományokkal, különös jelentősége van az üzemelő atomerőmű időszakos nemzetközi felülvizsgálatának, amely biztosítja a biztonsági szempontok torzításmentes érvényesülését. Pusztán a hazai szakértők tapasztalatára és tudására támaszkodva nem nyerhető pontos kép a biztonság állapotáról, a kialakult gyakorlatok helyességéről. A paksi atomerőműben eddig elvégzett vizsgálatok igazolták ezt a gondolkodást. A következőkben a lefolytatott ellenőrző vizsgálatokról adunk tájékoztatást. A szovjet szállító által végzett vizsgálatok Az első felülvizsgálat már 1984- ben az 1. blokk második üzemévében megtörtént. Erre az erőmű és a szovjet szállító közötti megállapodás keretében került sor, amelynek alapját a szállító nukleáris biztonsági garanciavállalása képezte. A felülvizsgálaton részt vevő - zömmel minisztériumi - szakemberek elsősorban azt vizsgálták, hogy az erőmű berendezéseinek és rendszereinek állapota, az üzemeltetés gyakorlata és dokumentációja mennyiben elégíti ki az érvényes szovjet előírásokat. Az észrevételek többsége a nem lényeges részletekre irányult. A második felülvizsgálatra a szovjet szállító részéről egy év múlva, 1985-ben került sor. Ez esetben a szakértők szakmai kompetenciája már jóval magasabb volt, de a vizsgálat alapvetően abból indult ki, hogy a paksi atomerőmű biztonsága a tervezési megoldások által biztosítva van, pusztán a szovjet előírások szerint kell azt üzemeltetni. A harmadik hasonlójellegű ellenőrzés 1986 decemberében volt. Ennek során már a pozitív tapasztalatok is - rend és tisztaság, esztétikus megjelenés - tükröződtek a felvett jegyzőkönyvben. Az abban szereplő javaslatok elsősorban a tűzbiztonság növelésére irányultak, nem véletlenül, hiszen fél év telt el a csernobili baleset óta. A paksi atomerőmű ez alkalommal nyilvánította ki először, hogy a vizsgálat szakmai színvonalának növelése, valamint az egységes megközelítés érdekében szükségesnek tartja a vizsgálatba más WER erőművek szakértőit is bevonni. A következő és egyben utolsó ilyen jellegű vizsgálat 1987 decemberében zajlott le. A szovjet fél - bizonyos mértékig megszívlelve kritikánkat - erőműves embereket is delegált a bizottságba, de külföldi szakértők részvétele ügyében nem tett semmit. Annak érdekében, hogy ez a felülvizsgálat immár ne legyen teljesen szovjet, a munkába a paksi atomerőmű saját felelősségére loviisai (finn) és bohunicei (csehszlovák) képviselőt hívott meg. A vizsgálat első ízben történt egyeztetett program és tematika alapján, ezzel annak szubjektívjellegejelentős mértékben csökkent. A vizsgálatról készült jegyzőkönyvben tükröződnek a Csernobil utáni forrongásban a Szovjetunióban megszületett szigorító intézkedések is. A szovjet felülvizsgálatok tapasztalatai alapján a paksi atomerőmű úgy döntött, hogy ezen vonatkozásban is nyitni kíván a fejlett atomenergetikai kultúrával rendelkező országok irányába és tényleges, nemzetközileg is minősített vizsgálatokat kér saját tevékenységének ellenőrzésére. Az OSART-vizsgálat A paksi OSART-vizsgálatra 1988 novemberében került sor elsőként a volt KGST- és a WER atomerőművi blokkokat üzemeltető országok között. Az OSART-programot (Üzemviteli Biztonságot Felülvizsgáló Csoport) a világon felhalmozódottjelentős tapasztalat hasznosítása, valamint az atomerőművek biztonságának növelése céljából hirdette meg 1984-ben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség. Ennek keretében a tagország kérésére nemzetközi szakértői csoportot küld az atomerőművek biztonságának értékelésére. A paksi vizsgálat egyértelműen felszínre hozta azokat a különbségeket, amelyek az atomerőművek üzemeltetése terén a Nyugat és Kelet között a súlyponti problémák megítélésében jelentkeznek. A Nyugat e téren sokkal egységesebb megközelítéssel rendelkezik. A különbségek szembeötlőek az adminisztratív szabályozás területén, ahol jóval részletesebb, mindent írásban rögzítő, az egyéni mérlegelésnek kevés teret adó gyakorlatot követnek. Hasonló okokból más a minőségbiztosítás szerepe is. A10 országból érkezett 13 szakértő a vizsgálat 15 napja alatt a paksi atomerőmű tevékenységének valamennyi területét áttekintette. A konzultációk, az interjúk során közel 200 szakemberünk volt érintve. így ez egy valóságos tapasztalatcsere is volt, amelynek megszervezése más formában egyszerűen lehetetlen lett volna. A szakértők felkészültsége és szakmai tapasztalata nem volt egyforma, azonban a csoporton belül a sok egyéni ismeret tiszteletre méltó véleménnyé szintetizálódott. A vizsgálat befejeztével a nemzetközi ellenőrző csoport az atomerőmű rendelkezésre állását kiválónak, biztonságát megnyugtatónak értékelte. Az OSART-vizsgálat legnagyobb hasznát a felkészülés során végrehajtott számos javító intézkedésen túl a zárójegyzőkönyvben megfogalmazott javaslatok, ajánlások jelentették. Ezek kitértek a vezetés, a képzés, az üzemvitel, a karbantartás, a műszaki háttér, a sugárvédelem, a vegyészet és a baleseti készültség témaköreire. A vizsgálat az alábbi területekre terjedt ki: A biztonság alapvető kritériumai, a biztonsági és védelmi rendszerek tervezése, üzemzavari elemzések, berendezésfelügyelet és üzemközbeni ellenőrzések, lokalizálórendszerek, a paksi biztonságnövelő program. A megfogalmazott javaslatok több pontban kiegészítették a biztonságnövelő intézkedési listánkat, illetve módosították tevékenységünk súlypontját. Az utó-OSART- vizsgálat Ezt a vizsgálatot a NAÜ az OSART-program standard elemeként kezeli. Célja, hogy egymásfél évvel, az OSART-vizsgálatot követően áttekintse az akkor tett ajánlásokra és javaslatokra hozott válaszintézkedéseket és ezen intézkedések végrehajtása során az esetlegesen felmerülő problémákat megvizsgálja. Az utóvizsgálatra 1991 februárjában került sor. Az OSART-vizsgálat eredetileg 62 ajánlást és 78 javaslatot fogalmazott meg. Ezeket az utóvizsgálat az alábbiak szerint minősítette: teljesítve 56%, megfelelő előrehaladás 34%, kismértékű előrehaladás 9%, visszavonva 1%. Az Országos Atomenergia Bizottság testületi ülésen tekintette át az OSART, mind az utó-OSART- vizsgálat eredményeit. Az OAB elismerésre méltónak minősítette az erőmű tevékenységét a vizsgálatok előkészítésében és lefolytatásában, és megerősítette a további feladatok végrehajtását célzó paksi intézkedéseket. Az OAB elnöke által felkért szakértői testület vizsgálata Ez nem nemzetközi vizsgálat volt, hanem egy állampolgári bejelentés alapján indult. Az ellenőrzést a hazai szakértők 1991-ben az alábbi témákban végezték el: Nincsenek-e túlterhelve az erőmű reaktorai? Eleget tesz-e jelentéstételi kötezettségének az erőmű a hatóság irányában? Kielégítő-e az erőmű biztonsága? A vizsgálat mind három témában megfelelő eredménnyel zárult, a szakértők nem találtak semmi elmarasztalnivalót az erőmű gyakorlatában. A zárójelentésben megjelent annak igénye, hogy szükséges az úgynevezett biztonsági jelentésnek a mai kor tudásszintjén való megújítása. Ilyen jellegű munka beindításáról már korábban vállalati döntés született, ezt erősítette meg az OAB döntése a vonatkozó projekt beindításáról. WAN O-vizsgálat A WANO (Atomerőműveket Üzemeltetők Világszövetsége) 1991. évi közgyűlésén született döntés egy új program indításáról, amely elemző felülvizsgálatot ajánl a tagvállalatoknak, amit az üzemeltető vállalatok szakemberei végeznek. Az 1992 februáréban Pakson végrehajtott WANO- vizsgálat volt az első a sorban. Azóta ilyen vizsgálat zajlott le a Diablo Canyon (USA) és a Bruce (Kanada) atomerőműben. A tapasztalt atomenergetikai szakemberekből álló 13 fos csoport a kéthetes paksi tartózkodása alatt sokoldalúan áttekintette az erőmű üzemeltetési gyakorlatát, tüzetes ellenőrzésnek vetette alá a berendezések, rendszerek állapotát, az írásos dokumentumokat, interjúkat folytatott a személyzet tagjaival. Észrevételeiket rögzítették, amelyek szintéziséből a zárójelentés összeállt. Ennek tartalmát a vizsgálat befejezésekor az erőmű vezetésével tartott megbeszélésen ismertették, majd annak megszerkesztésére az atlantai központban került sor. Ennek során a jelentésbe beépítették a kritikai észrevételekre tett paksi reflexiókat is. így a végső jelentés a vizsgálat eredményein túl tartalmazza azokat az intézkedéseket is, amelyeket munkája javítása érdekében a paksi atomerőmű a közeljövőben el fog végezni. Ajelentés többek között megállapítja, hogy különösen kiemelendők az alábbi pozitív jelenségek: az erőmű kiemelkedő működési mutatói, a gyakorlatias és profeszszionális blokkvezénylő, erőteljes oktatási program és teljes léptékű szimulátor használata, kitűnő berendezésállapot és rendtartás, a sugárzási és kontaminációs források folyamatosan alacsony szintje, évenkénti átrakásoknál széles körű karbantartó tevékenység végzése. A jelentés több területen tett javaslatot az előrelépésre, melyek többsége a meglévő szabályozások, előírások következetesebb betartására és szigorúbb számonkérésére irányult. Mindössze egy területen javasolták új előírások kidolgozását: a berendezéskizárási gyakorlatunkat illetően. A WANO-vizsgálat alatt tapasztalt lényegre törő, a biztonságot mindenütt prioritásként kezelő, ugyanakkor a felesleges formalitást mellőző hozzáállás, valamint a vizsgálat szakmai tanulságai alapján alakult ki az a véleményünk, hogy az eddigi vizsgálatok közül az erőmű számára ez utóbbi volt a leghasznosabb. ASSET-vizsgálat Az ASSET- (Assessment of Safety Significant Event Team) vizsgálat alapgondolata arra épül, hogy a biztonságos atomerőműben nincsenek üzemzavarok, biztonságot érintő események. Ez a cél csak átfogó, mindenre kiteijedő eseménymegelőzési tevékenység eredményeként érhető el. A paksi atomerőműben 1992 novemberében vizsgálatot folytató ASSET-csoport tagjai 9 országból érkeztek, volt közöttük atomerőmű-igazgató és hatósági vezető beosztású alkalmazott egyaránt. A vizsgálat konkrét alapjául az atomerőműben történt események szolgáltak. Az események súlyosságának értékmérőjeként a Nemzetközi Nukleáris Esemény Skálát használják, amelynek alkalmazására a paksi atomerőmű is elkötelezte magát. Maga a vizsgálat két fő részre bontható. Az első szakaszban a megtörtént események felülvizsgálatát végezték, szükség esetén módosítva azok besorolását. Ezután történt meg azon három esemény kiválasztása, amelyeket a vizsgálat második szakaszában az ASSET „alapvető ok” elemzési módszere szerint részletes vizsgálatnak és elemzésnek vetettek alá. A megállapításokat írásosjelentésben összegezték. Rögzítették, hogy az elmúlt tíz év eseményei között a paksi atomerőműben nem volt olyan, amelyik telephelyi, vagy azon kívüli következményekkel járt volna. Bár az okok jellegét tekintve az események többsége berendezéshibára (60%) vezethető vissza, az események bekövetkezésében szerepet játszottak a személyzet hibái is, különösen az üzemeltetés korábbi időszakában. Az emberi tényezőt illetően a változás pozitív, amit az emberi hibás események számának csökkenése mutat. Megfogalmazásra került az a probléma is, amely szerint az erőmű viszonylag fiatal ugyan, mégis már az öregedés korai gondjaival küzd. Ez a jelenség csak további komoly erőfeszítések árán kompenzálható. Az, hogy az öregedés kezdődő problémái ellenére üzemviteli mutatóink kiemelkedően jók, az erőmű személyzetének magas szintű műszaki tudását és műszaki elkötelezettségét bizonyítja. Összefoglalás Áttekintve a lezajlott felülvizsgálatokat megállapítható, hogy azok a paksi atomerőmű életének szerves részévé váltak. A vizsgálatok által feltárt problémák és azok további sorsa jól tükrözik üzemeltetési gyakorlatunk fejlődését a ’80-as évek elejétől napjainkig. Vannak olyan dolgok, amelyeket ma már magától értetődőnek tekintünk, másrészt vannak olyan problémák, amelyeknél a megoldás azok összetettsége miatt még várat magára, továbbá vannak ismétlődő észrevételek, amelyek esetében az eddigieknél határozottabban kell a válaszintézkedéseket megvalósítanunk. A problémák megoldhatók, a jelenleg futó programokkal erre jó esélyünk van. A jövő problémáinak felismeréséhez, valamint gyakorlatunk független megmérettetéséhez azonban a korábbiakhoz hasonló felülvizsgálatokra a jövőben is szükségünk lesz. Bajsz József oki. mémök-hőfizikus A paksi atomerőmű termelési mutatói (1983-92) 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 Összesen Termelés (GWh) 1. blokk 2473 2784 3193 3324 3078 3299 3408 3442 3082 3499 31582 2. blokk-982 3286 3339 3387 3237 3507 3548 3631 3175 28092 3. blokk-762 3412 3513 3340 3486 3461 3587 21561 4. blokk-1108 3396 3636 3255 3552 3703 18650 TKT % 1. blokk 65,6 72,0 82,8 86,2 79,9 85,4 88,4 89,3 79,7 86,6 81,6 2. blokk-77,7 83,4 84,7 85,9 81,9 89,0 90,0 91,9 78,6 84,8 3. blokk-76,0 88,5 87,6 82,9 86,5 85,9 88,8 85,2 4. blokk-76,0 87,9 90,6 80,8 88,1 91,6 85,8 ÜV-1 működések száma 1. blokk 5 2 5 2 1 1 4 1 3 3 27 2. blokk-1 4 2 1 1 0 1 0 1 11 3. blokk-0 2 2 2 0 0 1 7 4. blokk-0 0 0 1 3 1 5 Leghosszabb folyamatos üzemidő (nap) 1. blokk 119 87 88 185 109 94 169 159 162 136 328 2. blokk-26 104 134 186 158 153 174 230 108 313 3. blokk-38 83 108 140 192 119 151 250 4. blokk-72 119 138 117 133 244 239 Nagyjavítás időtartama (nap) 1. blokk _ 73,5 45,8 46,0 68,7 33,1 35,9 32,7 74,0 46,3 2. blokk-47,1 42,6 34,5 59,2 33,3 30,9 34,0 75,8 * 3. blokk-35,0 34,8 53,7 42,7 44,7 29,6 4. blokk-37,1 30,3 63,0 36,4 28,4 Nagyjavítás kollektív dózis (mSv) 1. blokk _ 520 546 465 948 569 610 1139 1813 863 2. blokk-404 441 387 605 571 729 316 1275 3. blokk-58 111 152 247 167 232 4. blokk-84 87 340 118 141 Összes termelés (GWh) 2473 3766 6779 7425 10985 13 445 13891 13 731 13 726 13 964 99885 Részesedés a magyar termelésből (%) 10 14,9 24,5 27 37,2 46,5 47,5 48,9 46,3 44,6 TKT (%) 65,6 73,4 83,1 84,4 83,8 85,7 87,7 86,6 86,4 86,4 Önfogyasztás (%) 7,49 6,99 6,11 6,39 6,25 6,1 6,1 6,1 6,0 6,0 Önálló standdal jelent meg az idei sajtófesztiválon a paksi atomerőmű a BNV területén, március 5-8-ig. Látogatók, érdeklődők egy csoportját látjuk.
