Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1993-03-01 / 3. szám
6 ATOMERŐMŰ A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság a nemzetközi kapcsolatok tükrében Nemzetközi műszaki kapcsolatokról Beszélgetés Vámos Gábor termelési igazgatóval A paksi atomerőmű nemzetközi kapcsolatainak első láncszemét az üzemviteli beosztásokhoz való betanítás jelentette.- Mielőtt az atomerőmű kialakította saját oktató rendszerét, hol történt a szakemberképzés?- 1976-tól a szovjet fél vállalta azt, hogy az általa eladott atomenergiái blokkok üzemeltetéséhez kiképzi a szakembereket. Ez főként a novovoronyezsi oktatóközpontban zajlott típusprogram szerint. A képzések időtartama 1-8 hónap közötti volt, egybekötve ún. másodkezelési gyakorlattal. Kisebb létszámban, de hasonló képzések folytak a greisfwaldi és a rheinsbergi szimulátoron, valamint a bohunicei erőműben.-Az elsőfejlettebb ipari kultúrájú országra való kitekintés, melyik országot célozta meg?- Finnországot. A finnek is ráéreztek arra, hogy viszonylag elszigeteltek a WER típusú blokkok üzemeltetési tapasztalataikkal és partnert kerestek a szerzett tapasztalatok megoldására és fogadására. így alakult ki a finnországi loviisai kapcsolat, mely sok más kapcsolatnak irányt adó etalonja volt a nyitottság és a gyors reakciókészség tekintetében. Az üzembe helyezés időszakában a kapcsolattartásnak a helyszíne áttevődött a paksi telephelyre, ahol ez idő tájt mintegy 300 különböző nemzetiségű külföldi szakember dolgozott.-Az 1980-as években a liberálisabb gazdaságpolitika teret nyitott a külföldi utazások egész sorának. Visszatekintve az elmúlt évekre, hogyan használta ki az új lehetőséget az akkori vezetőség?- Felismerte azt, hogy a szakmai utak szorgalmazása egy olyan ráfordítás, amely hatványozottan térül meg. Egyre tudatosabb politikával igyekezett igénybe venni a különböző nemzetközi szervezetek, mint pl. a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) vagy a Villamosenergia-termelők Szervezete (UNIPEDE) valamint a nemzetközi társaságok és erőművek kínálta szakmai utakat. Nem vitatható el ezeknek az utaknak a tudatformáló szerepe, a rálátási kényszere, amely a saját tevékenységünk esetleges színvonalbeli elmaradásának javítását is megcélozta. De mindenekfelett a szakmai utak inspiráló szerepét emelném ki, amely a külföldön szerzett tapasztalatok hasznosítása révén, mégjobb munkavégzésre ösztönöz valamennyiünket.- A vállalat részéről nem kevés anyagi támogatással megszervezett angol nyelvi kurzusok meghozták-e a várt eredményt?- Az orosz nyelv ismerete már adott volt a mérnökök zöménél, így inkább az angol nyelv elsajátítására kellett nagyobb hangsúlyt helyezni. Ez a befektetés valójában a nemzetközi vizsgálatok kapcsán térült meg.- A kapcsolatlánc arculata egy kissé megváltozott a francia, német vagy az amerikai atomerőmüvekkel való kapcsolatfelvétellel. De mielőtt az új kapcsolatokat sorolnánk, megkérdezem önt, hogy a szakmai tartalmon túl, mi volt az, amit a volt Szovjetunió atomerőmüveivel való kapcsolattartás adott?- Figyelve az ottani szűkös anyagi lehetőségek között dolgozók erőfeszítését egy színvonalas munka elérése érdekében, úgy érzem, hogy ez valamennyiünket hozzásegített a saját feltételeink értékeléséhez.- Merre irányulnak az új kapcsolatkeresések?- Nemzetközi kapcsolatainkban mindenkor teret kell biztosítanunk a WER erőműveknek. Az együttműködés palettáján tudjuk jelenleg a következő atomerőműveket: BLAYA1S LOVIISA ROVNO KOLA GPU TMI PECO LIMERICK KORI ISAR 2 BOHUNICE DUKOVANI MOCHOVCE- A KOR1 és az ISAR- Franciaország- Finnország- Ukrajna- Oroszország- Amerikai Egyesült Államok- Amerikai Egyesült Államok- Korea- Németország- Szlovák Köztársaság- Cseh Köztársaság- Szlovák Köztársaság 2 atomerőművek neve újként jelenik meg. Mikor alakultak ezek a kapcsolatok?- A WANO programjában szerepel egy olyan elképzelés, hogy a nagy távolságok ellenére, a különböző régiók között induljon meg az együttműködés. így a TOKYO régióból a koreai atomerőmű volt az, amelyik a magyar kapcsolat iránt érdeklődött, a másik az ISAR 2 németországi atomerőmű. A német kormány felkérte országa atomerőműveit, hogy keressenek maguknak társ atomerőműveket Közép-Kelet Európában, és a tapasztalatok kétoldalú cseréjével segítsék a biztonsági kultúra színvonalának emelését, a műszaki szervezési megoldások érvényesülését ebben a régióban. A paksi atomerőmű előzetes kapcsolataival beillett a képbe, és immár a kapcsolatfelvétel hivatalos programmá vált. A felsorolt erőművekkel, úgy hisszük, kialakult az a kapcsolatrendszer, ami még kezelhető és szükséges egy ekkora erőmű számára.- Mit jelent a tengerentúli kapcsolattartás?- A távolság miatt elektromos eszközök útján történő kommunikációt és kis létszámban, két-három hetes időtartamra szakemberek cseréjét jelenti. Mint konzultációs lehetőségre feltétlenül szükség van a tengerentúli kapcsolatok ápolására.- Milyen rendszer segíti az atomerőmüvek közötti kapcsolatteremtést?- Korábban, az atomenergia területén, nemzetközi együttműködés kormányzati szervek, kutatóintézetek között vagy a NAÜ révén valósult meg. Legritkábban alakult ki közvetlen együttműködés az üzemeltető szervezetek között. Ennek a hiánynak a „pótlására” alakult meg az Atomerőmű Üzemeltetők Világszövetsége, ismertebb nevén a WANO, mely az üzemeltetők saját kapcsolatrendszerét jelenti.- Kérem, említsen néhány gondolatot a WANO programjából.- A WANO keretei között folyik az üzemviteli eseményeket érintő információcsere, a kölcsönös csereutak szervezése vagy pld. a kísérleti program az erőművek felülvizsgálatában, amelyben elsőként mérettettünk meg.- Mit nyújt a NA U kapcsolatrendszere?- A NAÜ-vel az Országos Atomenergia Hivatal révén tartunk kapcsolatot. Itt előtérbe kerülnek az atomenergia hasznosításának kormányzati és biztonsági szempontjai. Ugyanakkor az ENSZ-nek ez a szakosított szervezete kétfajta szolgáltatást nyújt, amivel a paksi atomerőmű is él. Míg az OSART (Üzemeltetés biztonságát vizsgáló csoport), mely az erőmű üzemviteli biztonsági gyakorlatának egészét vizsgálja felül, addig az ASSET (Biztonságot érintő eseményeket kivizsgáló csoport) mint a legújabb vizsgálati forma, a biztonságot érintő események évi vizsgálatát, azok tapasztalatainak hasznosítását elemzi utólag.- Milyen a megítélése a paksi atomerőműnek, az ország határain kívül?- Az a paradox helyzet állt elő, hogy nemzetközi hírünk messze megelőzi a hazai elismertségünket. Ez iskolapélda arra, hogy a hírnév és az „image” nemcsak a teljesítmény függvénye, hanem függ annak a megfelelő megjelenítésétől és eladásától. A nyugat által megítélt jó hírnevünk, annak a sajátos helyzetnek is köszönhető, hogy a világtól vasfüggönnyel elzárt régióból elsőként nyitottunk, utaztunk külföldre és hívtunk hozzánk viszontlátogatókat. Érezték fogadókészségünket, értékelték nyílt válaszadásainkat a feltett kérdéseikre. Az atomerőműnél fellelhető külső rend, a belső rend érzetét keltette. A nálunk járt látogatók, különböző fórumokon pozitívan nyilatkoztak az atomerőműről. Ez a folyamat önmagát geijesztette. A paksi atomerőmű léte bizonyította azt, hogy a szovjet tervezésű atomerőműveket lehet színvonalasan üzemeltetni ebben a közép-keleti régióban.- Visszatérek az ön által előbb említett paradox helyzetre. Ez azt jelenti, hogy az országon belüli elfogadtatásunk még várat magára ?- Addig amíg a nyugati országok szakmai köreitől elismerő szavakat kapunk, addig az ipari vezetőinkben egy, személyes tájékozódás nélküli, másoktól átvett kép él a paksi atomerőműről. Nem vállalják azt a helyzetet, hogy szoros munkakapcsolatot tartsanak fenn az atomerőművel. Igaz, a politika küzdőterén ma sokkal „akuttabb” problémákkal foglalkoznak, mint a villamos energetika vagy az atomenergetika fejlesztése. A részvénytársasági forma végül is kizárja azt, hogy az atomerőmű irányában szubjektív megítélés érvényesüljön vagy egyedi utasításokkal való irányítás valósuljon meg. Az új gazdálkodási körülmények között, előbb-utóbb a Paksi Atomerőmű Rt. a maga súlyának megfelelő helyét fogja elfogadtatni. Hogy ezzel párhuzamosan az atomerőműkép milyenné formálódik a gazdasági döntéshozók körében és a közvéleményben, nagymértékben függ attól, hogy mennyire aktív politikát alakítunk ki, és milyen gyakorlatot sikerül megvalósítanunk a közvélemény tájékoztatásában. Külkereskedelmi kapcsolataink A kérdésekre Bilecz Ferenc külkereskedelmi osztályvezető válaszol- Mikor létesült a paksi atomerőmű külkereskedelmi osztálya?- 1981-82-ben alakultunk meg. Ezt megelőzően a beruházási osztályon működött egy 4-5 fős csoport a külkereskedelmi feladatok ellátására. Az atomerőmű már 1976 óta rendelkezett külkereskedelmijoggal, ami meghatározta az, hogy egy vállalat önmaga kötheti meg külkereskedelmi szerződéseit, vagy mindez bizományi szerződéseken keresztül valósul meg.- Mit jelentett a bizományi szerződés?- A megértés végett mondom el, hogy az atomerőmű külkereskedelmijoga kezdetben csak az üzemanyagra ésa kiégett üzemanyagra szólt. Az országban volt néhány kijelölt vállalat, amely külkereskedelmijoggal rendelkezett, ide sorolható az ERBE is. A létesítéskor ez a vállalat végezte az import-berendezések vásárlását. A beruházási szerződésben rögzítették az atomerőmű tartalékalkatrész-ellátás módját, beruházási forrásból. Ezt nevezték első készlet feltöltésnek. Az ipari külkereskedelmünk valójában a vállalat külkereskedelmi osztályának megalakulásával kezdődött, amikor átvettük az ERBE-től a berendezések tartalékalkatrészének külkereskedelmi beszerzési jogát. Ekkor már közvetlen kapcsolatokat létesítettünk és szerződéseket kötöttünk az akkori generális partnerünkkel, az ATOMENERGOEXPORT-tal.- A külkereskedelem liberalizálódásával párhuzamosan bövültek-e ezek a jogok?- A későbbiek folyamán már rendelkeztünk az atomerőmű építésszerelésnek, sőt komplett atomerőmű vásárlásának a külkereskedelmijogával is, természetesen azokkal a kötöttségekkel, amelyek a rubel elszámolásból és a kötött devizagazdálkodásból adódtak.- Mikor és mi motiválta a tőkés piacra való kilépést?- A szovjet szállítással érkezett berendezések némelyike nyugati eredetű volt, pl. az armatúrák, a szivattyúk. Ezekhez biztosítani kellett az alkatrészeket, majd a későbbiek folyamán a berendezések cseréje is szükségessé vált. Biztonsági szempontból akár típusváltásokra is sor került. így a kereskedelemben egyre szélesedett a dolláros részarány. A tőkés piacra 1983-ban léptünk ki.- A későbbiek folyamán milyen új feladatokkal bővült a külkereskedelem tevékenységi köre?- 1986-ban a Szovjetunióval megkötöttük a kiégett üzemanyag visszaszállítására a szerződést, amely ma Oroszországgal érvényes. 1989 körül a nyugati berendezések megvásárlásával együtt az ún. szerviz szerződések megkötése is ránk hárult.- A piackutatást felkérésre végzik?- Megbízóinknak minimum három ajánlatot adunk, felkutatva a lehetőségeket. Megtesszük ezt akkor is ha céltudatosan egy országból egy bizonyos terméket kémek.- A részvénytársasági forma változtatott-e a külkereskedelmi gyakorlaton?- A lényeges változást nem a tulajdonváltás hozta, hanem a magyar külkereskedelemben történt alapvető változás. Az engedélyezési rend menete, a vámrendszerben történt változások kétség kívül feladatban többet jelentenek, de az egész forgalmat rugalmasabbá tették.- Törekszenek új piacok felkutatására is?- Többen feltették mára kérdést, miért nem fordulunk a jóval olcsóbb távol-keleti piacok felé? Európában teljes mértékben megtaláljuk az atomerőmű biztonságos üzemeltetéséhez szükséges minőséget az alkatrész-, a berendezés- és az üzemanyagellátáshoz. A földrajzi közelség segít abban, hogy alkatrészhiány miatt, ne kerüljön sor valamelyik blokk leállására.- Néhány számadat ismertetése elkerülhetetlen. Hogyan változott társaságunk tartalékalkatrész forgalma az elmúlt tíz év alatt?- Az 1982-ben elért 10 millió forint, 1992-ben már 900 millió forintra növekedett.- És mekkora volt az elmúlt év külkereskedelmi forgalma?- A 11 milliárd forintot kitevő forgalomból 10 milliárd Ft az üzemanyag és a kiégett üzemanyag forgalmát jelenti.- Végezetül, hogyan vélekednek rólunk külkereskedelmi partnereink?- A PA Rt. feltétlenül korrekt, hiteles partner. Ennek egyik záloga a mindenkori fizetőképességünk. A riportokat készítette Topor Magdolna
