Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1993-03-01 / 3. szám
ATOMERŐMŰ 7 Felelősséggel a természeti és emberi környezet megóvásáért Általános hulladékprobléma Magyarországon a legóvatosabb becslések szerint is több százezer tonna veszélyes hulladék keletkezik évente. Forrásuk, fajtájuk igen sokféle. Van köztük permetezőszer-maradék, szerves oldószer, vegyipari és gyógyszeripari hulladék, galvániszap stb. A háztartási szemét menynyisége évente több millió köbméter. A hulladékok keletkezése és kezelése az egyik legsúlyosabb környezeti probléma, amely kizárólag civilizációs ártalom. A természetben nem keletkezik hulladék, minden részt vesz a „nagy körforgásban”. Ebben az egyensúlyi helyzetben idézett elő az emberiség az utolsó kétszáz évben súlyos zavart. Villamosenergia-felhasználás A villamos energia meghatározó alapeleme a modem életnek. Az ipari termelés, a szolgáltatás, a közlekedés, a gyógyítás, az oktatás és a kutatás ma már elképzelhetetlen nélküle. A háztartások világítása, az élelmiszerek elkészítése, a szórakoztató elektronika használata, a fűtési-hűtési eljárások alkalmazása, amelyek a napi élet természetes velejárói, a villamos energia használatán alapulnak. A társadalom fejlődésével az összes energiafelhasználáson belül folyamatosan nő a villamos energia alkalmazásának aránya, mert ez a felhasználás helyén hulladékmentes és tiszta. Villamosenergia-tennelés A villamos energia előállítási helyein, az erőmüvekben sajnos már nem jellemző a teljes körű környezetkímélés. Igen komoly ráfordítások történnek a környezeti hatások mérséklésére, de ezeknek megvannak a gazdasági és technikai korlátái. Még a legtisztábbnak tartott vízi erőművek is komoly hulladékkezelési problémát okoznak a víztárolókban leülepedett iszappal. A szénhidrogén- és széntüzelésű erőművek súlyos légköri szennyezést, ill. az utóbbiak salakhegyeket is eredményeznek. Ekkor még nem szóltunk a bányászati kömyezetátalakításról vagy a tartályhajó-katasztrófákról. Az atomerőművekben működésük során radioaktív hulladékok keletkeznek, amelyek minimális szinten tartása, kezelése, feldolgozása és végleges elhelyezése az atomenergia-ipar problémája. A paksi atomerőmű hulladékai A paksi atomerőmű 1992- ben a hazai villamosenergiatermelés csaknem felét szolgáltatta. Ezen időszak alatt ötven tonna nagyaktivitású hulladék és mintegy négyszáz tonna kis- és közepes aktivitású hulladék keletkezett. Egy ugyanekkora teljesítőképességű átlagos műszaki színvonalú széntüzelésű erőmű ezen időszak alatt húszmillió tonna széndioxidot, félmillió tonna kéndioxidot, százezer tonna port és pernyét juttat a környezetbe. > Az atomerőmű hulladékainak fizikai tartalma:- nagyaktivitású - az erőmű elhasznált nukleáris fűtőanyaga (ennek sorsáról sorozatunk következő számában adunk tájékoztatást)- közepes és kisaktivitású - szerkezeti anyagok, technológiai hulladékok, építészeti törmelék, védőeszközök. A hulladékok származási helyei A közepes és kisaktivitású hulladékok az atomerőmű ellenőrzött zónájából származnak, többségük a karbantartási, javítási munkafolyamat során keletkezik. Idetartoznak az ott dolgozók és látogatók védőfelszerelései (pl. cipővédő és kötényfóliák, kesztyűk), szerszámok, alkatrészek, laboratóriumi eszközök, levegőszűrők, tisztítóoldatok, ioncserélő gyanták. Egy év alatt a tömörített szilárd radioaktív hulladék mintegy négyszáz darab kettőszáz literes lemezhordót tölt meg. Emellett kb. kettőszáz köbméter folyékony radioaktív hulladék is keletkezik. A hulladékok jelenlegi tárolása Az átmeneti tárolás az atomerőmű ellenőrzött zónájában az erre a célra rendszeresített helyiségekben és rozsdamentes tartályokban történik. A paksi atomerőmű eredeti tervszámaihoz képest jelentősen kevesebb a radioaktív hulladék, ami a magas színvonalú üzemeltetésnek és a szigorú sugárvédelmi ellenőrzésnek tulajdonítható. A belső tárolókapacitás jelenlegi kihasználtsága kb. 35%-os. Ez azt jelenti, hogy a közepes és kisaktivitású hulladékok problémája legalább 5-6 évig - de mindenképpen csak átmenetileg - megoldható az erőmű üzemi épületében. Végleges tárolási megoldások a világban Angliában és Franciaországban a felszíni, tárolómedencékben történő elhelyezést alkalmazzák. Ezekben az országokban már sokéves tapasztalat gyűlt össze, az alkalmazott megoldás megnyugtatóan biztonságos. Miután a tároló megtelt, a talaj- és növénytakarót helyreállítják. Svédországban és Finnországban stabil geológiai képződményben (pl. gránit) alakítanak ki felszínközeli (10-200 m mélységben) tároló tereket, ami komoly bányászati tevékenységet feltételez. Üzemelő hazai tároló Évtizedek óta működik Püspökszilágy község (Pest megye) önkormányzatának területén a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló. Itt végleges megoldással felszíni tárolómedencékbe helyezik el az ipari, egészségügyi, kutatási és egyéb laboratóriumi radioaktív készítmények hulladékait. Az elmúlt években a paksi atomerőműből is jelentős mennyiségű hulladékot szállítottak erre a telephelyre. Az erőmű teljes élettartamára vonatkozóan nincs lehetőség a radioaktív hulladékok püspökszilágyi elhelyezésére a tárolórendszer bővítési korlátái miatt. A végleges hazai megoldás helyzete Az Országos Atomenergia Bizottság összefogásával a kérdés megoldására célprogram indult. A sikeres megvalósítás érdekében együttműködést írt alá az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Településfejlesztési Minisztérium, a Népjóléti Minisztérium, a Magyar Villamos Művek Rt. és a Paksi Atomerőmű Rt. Ezzel végre nyilvánvalóvá vált, hogy a radioaktív hulladékkezelés problémája nem kizárólagosan paksi, hanem országos ügy. A program első fázisában 1994 végéig alkalmas telephelyet kell találni az országban, amelyhez megindult a sokirányú kutatás. A paksi atomerőmű megkeresésére - amelyet az előzetes eredmények birtokában tett - hét önkormányzat jelentkezett, hogy szigorú garanciák mellett, a lakosság hozzájárulásával területükön a kutatások megkezdéséhez hozzájárulnak. Az önkormányzatok még megfelelő geológiai szakvélemény esetén sem kötelesek engedélyezni a tároló telepítését. Alapelv, hogy a munka minden lépését ismertetjük a£ érintett önkormányzattal és a lakossággal. Biztosítjuk, hogy képviselőjük minden tárgyaláson részt vegyen, a helyi érdekeket védje, lakóhelyén korrekt tájékoztatást tudjon adni. (E cikk az országos lapokban közzétett hirdetéseink egyike.) A radioaktivitás otthonunkban Többletsugárdózis az ágyban Fiatal tehetségek A radon A Föld talajában lévő tórium és urán bomlása szolgáltatja a Föld belső melegét - tudhatjuk meg többek közt Marx György egyik tanulmányából. A bomlássor terméke a toron nemesgáz 1 nap felezési idővel és a radon 3,8 nap felezési idővel. Ezek a talajból kidiffundálva szennyezik a légkört A radont amelyből százszor annyi van a levegőben, mint a toronból, be- és kilélegezzük, de a radon radioaktív bomlástermékei fématomok, amelyek ráülnek a lebegő porszemekre, belélegezve pedig a tüdő falára. A nemzetközi érdeklődés növekvő a radonprobléma iránt, hiszen mértéke összefügg az építkezésekkel. Egy'korszerű, tökéletesen záró nyílászáró és a kevés szellőztetés évi 1 mSv-tel(millisievert) megnövelhetné az elszenvedett dózist. Ennek kockázata az emberi életre egyenlő három pakli cigaretta elszívásával, 25 liter bor megivásával, 600 km kerékpározással, 3000 km autózással, egy veseműködésröntgenvizsgálattal. Az emberi test sugároz De maga az emberi test is sugároz, hiszen egy átlagos, 75 kg tömegű ember testében 8600 atom bomlik el másodpercenként Saját testünk anyaga tehát olyan sugárterhelésnek tesz ki bennünket, amely elérheti a 0,18 mSv/év értéket. 0,2 ezrelék értéket közelíthet meg annak az esélye, hogy saját testünk sugárzása miatt halunk meg De más ember testének a közelsége sem teljesen veszélytelen. Teller Ede szerint egy atomerőmű kapujában ülve kisebb a többletsugárdózis, mint valaki mással egy ágyban hálva. Az erőművi pernye A Pécsi Hőerőmű környezetében felhalmozódott mintegy 25 millió köbmétereröművi pernyét már eddig is megpróbálták felhasználni különböző célokra, például útépítésekre - tudtuk meg dr. Orbán Józseftől, a PMMF tanszékvezető tanárától. De használni lehetne habarcsokhoz, részben homok helyett alacsony szilárdságú betonokhoz, már csak azért is, mert a pernyének nincs agyagiszaptartalma, nincs az az anyagrész ami duzzad és szétfagy. Lehetne belőle gyártani falazóelemeket, födémeket, hőszigetelő betonokat. Ezekkel a kérdésekkel már foglalkoztak szakemberek, de azért nem nyúltak hozzá, mert az volt a közhiedelem, hogy a pernye radioaktív. A korábbi mérések elsősorban mint alapanyagra vonatkoztak, és a pécsi pernye küszöbérték körül volt. Noha nem tiltották le, mint az ajkai, bánhidai, tatabányai pernyék lakásépítési célú felhasználását, nem merték a pécsi pernyét sem használni. Később aztán rájöttek arra, hogy hiába van benne a pernyében a potencionálisan radioaktív elem, a pernyének van egy fantasztikusan érdekes tulajdonsága, az apróra őrölt feketeszén égetés közben teljesen megolvad, és mint egy szilikát anyag, zárt üvegburkölatú gyöngyöcskék formájában jelenik meg. A légátnemeresztő burok nem engedi, hogy a radioaktív radongáz kiáramoljon. Ezért összehasonlítva a dunai kaviccsal vagy az agyaggal, amelynek lényegesen kisebb a rádiumtartalma, a belőlük épült épületek helyiségeiben több a radon, mint a pernyéből készültben. Kísérleti épületek A PMMF tavaly kísérleti épületeket épített pernyét nem tartalmazó, hagyományos elemekből, és az erre a célra gyártott pernyebetonelemekből. A méréssorozat egyértelműen igazolta a fent említetteket. Nyilvánvaló, hogy pernye és pernye közt ebben a tekintetben különbségek vannak. A porotontéglából és gázbetonelemekből épített lakások légterében lévő radon mennyisége nemcsak attól függ, hogy milyen menynyiség áramlik ki a falból, hanem attól is, hogy a helyiség szellőztetése mennyire megoldott, hiszen egy akármekkora tartályt is föl lehet tölteni csöpögő vízzel, attól függően, hogy mennyi ideig csöpögtetjük bele a vizet. Az éltető sugárzás A sugárzás nemcsak veszélyekkel jár. Először az angol nukleáris ipar átlagosnál nagyobb sugárterhelésnek kitett dolgozóinál figyeltek fel arra, hogy alacsonyabb a rák- és a leukémiagyakoriság náluk, mint az átlagpopulációban. Az USA-ban vizsgálták azt a 20-20 megyét, ahol a talaj összetétele miatt a legerősebb illetve a legalacsonyabb a természetes sugárzás. A rák gyakorisága a magasabb sugárterhelésű helyeken alacsonyabb volt. A hihetetlen eredmény miatt a vizsgálatokat kiterjesztették Svédország, Finnország és Kína hasonló vidékeire, az eredmény hasonló volt. Érdekes, hogy akik Nagaszakiban túlélték az első évet, azok életkora négy évvel hosszabbnak bizonyult az átlagosnál. Cs. L. (Az Új Dunántúli Napló nyomán) Az 1992. évi műszaki alkotói pályázat díjazott pályázói közül most két fiatal nyertest mutatunk be. Péger Zoltán megosztott első díjat kapott Csegezy Tiborral együtt végzett és egyedül készített programjaival. Botka Beáta megosztott második díjban részesült két pályázatával. Péger Zoltán paksi születésű, Budapesten a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola villamos energetikai szak, erőművek és hálózatok ágazaton végzett 1988-ban. Jelenleg a MÍG IFO információrendszer-fejlesztési osztályon a CAD fejlesztőcsoportban dolgozik. Első pályázó, bevallása szerint most jutott el arra a szintre, hogy igazán alkotni tudott. Egy nagy csapatmunkának volt a részese, akik a számítógépes tervfeldolgozás területén kezdték új programok szerkesztését. Ennek a munkának részét képező pályaműveket adott be. Évekkel ezelőtt indult a vállalatnál egy számítógépes tervezőrendszer kifejlesztése, aminek egyes részei a mai napra már működőképes, a gyakorlatban is kipróbált eszközök. Ez a tervezőrendszer először azzal a szándékkal készült, hogy a létesítendő 5-6. blokk tervrajzait dolgozza fel. Mivel ezek a blokkok egyelőre nem épülnek, megkezdtük újabb programok írását az 1-4. blokkok terveinek feldolgozása céljából. Tehát ez már nem egy tervező-, hanem egy tervfeldolozó rendszer. Az áramúttervező rendszerhez kapcsolódó nn. copyprogram a tervfeldolgozás gyorsítását hivatott szolgálni. Kihasználja azt a tényt, hogy a villamosáram-úttervek tipizálhatók. Tehát az a feladata, hogy az elkészült tervekből típus file-t készítsen, majd ezt bemásolja egy új rajzterületre, a fontosabb, nagy volumenű változtatásokat elvégezze. Az apróbb módosításokat a felhasználó végzi el. Az áramúttervező rendszerhez kapcsolódva felmerült az igénye egy sorkapocsbekötésiterv-készítő programnak. Feladata az áramúttervek adatai alapján összeállítani - lehetőleg automatikusan - egy formátumot, amely a sorkapcsokba kapcsolódó kábeleket és belső huzalokat foglalja össze, ezzel segítve a szerelést, a hibajavítást és -elhárítást, ill. a rekonstrukciók során az áttervezést. Feladata továbbá ezeket az adatokat megfelelő dokumentációs környezetbe illeszteni. * Botka Beáta paksi születésű. Szegeden a József Attüa Tudományegyetem Természettudományi Karán végzett mint programozó matematikus. Az erőműbe 1989-ben érkezett. A MÍG informatikai főosztályán dolgozik. Ö is első pályázó. A társaságon belüli felkérésre készítette pályázatát. A megrendelőt értékelte az új rendszer, sokat segítették a programozót a feladat megismerésében. A felhasználó így az igényeit, elvárásait a programmal szemben jobban érvényesíteni tudta A szállítási rendszer feladata Botka Beáta pályázatából. A PA Rt. gépjárműparkjának karbantartása, a menetlevelek feldolgozása, az előlegek, balesetek nyilvántartása, a hóvégi és hóközi elszámolások valamint a nyilvántartott adatokból listák és összesítések készítése a szállítási osztály és a pénzügyi osztály részére. A bemenő adatok: gépjárművek műszaki adatai, személyi adatok, üzem- és kenőanyagok ára, költséghelyek, előlegek, menetlevelek segítségével az alábbi listák és összesítők készíthetők:- szemlefigyelés (mikor melyik gépjárműnél esedékes műszaki szemle, motorolajcsere stb.),- előleg nyomtatása különböző feltételek szerint; elszámolás lekérdezése képernyőn és nyomtatón; költséghelyfeladás; költséghely-öszszesítő; havi megtett km gépjárművenként; különféle szempontok szerinti listák a gépjárművekről; lista a súlyadóhoz; éves teljesítmény gépjárművenként; nyilvántartás a balesetekről. A Primerköri nyilvántartó rendszer feladata Ha valaki belép a primerkörbe, tetőtől talpig át kell öltöznie. A rendszer az ekkor kapott cipők, ruhák és a primerköri öltözőszekrények számítógépes nyilvántartására szolgál. Részletesen:- a primerkörben használatos cipők karbantartása;- listák és összesítések a már kiadott és a kiadatlan, leselejtezett és radioaktív hulladékká minősített cipőkről;- összesítés a kiadható ruhákról;- listák, lekérdezések és összesítések az öltözőkben levő szekrényekről; valamint tartalmazza a rendszer működéséhez szükséges állományok (személyi adatbázis és szervezeti kódállomány) karbantartását, az ezekről készült listákat is.- Gyányi -Péger Zoltán A kedvezvény meg(von)ható A villamosenergia-ipari dolgozók kedvezményes tarifamódosításáról (megvonásáról) a március 4-i Világgazdaságban közzétett MTI-közleményböl értesültek az iparág vezetői és alkalmazottai. A közlés tartalma és módja ellen egy ként léptek fel a villamosenergia ipar képviselői (vezető testületek, érdekképviseletek). Az üggyel kapcsolatban az atomerőmű dolgozói rendkívülit tájékoztatóban és a Heti tájékoztatóban tájékoztatta részvénytársaságunk. Lapzártáig végleges döntés még nincs, a mindannyiunkat érintő (zsebbe vágó) kérdésre visszatérünk.
