Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1992-03-01 / 3. szám
i mmm. GYORSINFORMÁCIÓ A Megalakult az MVM Rt. A Magyar Villamos Művek Tröszt átalakult, 1992. január 1-jétől Magyar Villamos Művek Rt. néven kétszintű részvénytársasági formában működik. Az átalakult tröszt több évtizeden keresztül biztosította az ország villamosenergia-ellátását olyan időkben is, amikor a környező országok villamosenergia-rendszereiben kisebb-nagyobb zavarok voltak. A központosított és monopolisztikus tröszti forma és irányítás összhangban állt az elmúlt évtizedek társadalmi és gazdasági szerkezetével, eredményeit és hibáit ennek tükrében lehet megítélni. A társadalom és a gazdaság rendszerváltozása szükségessé tette a tröszt átalakítását is. Ennek szükségességét a tröszt vezetői és felügyelő hatóságai kellő időben felismerték, kidolgozták az átalakulás koncepcióját, amit a kormány 1991 áprilisában határozatban is előírt. Az átalakulásnak számos alapvető célt kell elérnie. Létrehozza az erőmű és áramszolgáltató részvénytársaságok önállóságát, az együttműködésben a központi utasítások helyébe a szerződéses kapcsolatok lépnek, megteremtődnek a felelős és hatékony gazdálkodás feltételei. A tulajdonosi és irányítási feladatok elkülönülnek. Az igazgatóságok testületként működnek, tulajdonosi feladatokat látnak el, stratégiai kérdésekben döntenek. A vezérigazgatók közvetlenül irányítják a részvénytársaságok tevékenységét. A vezérigazgatók részvétele az igazgatóságokban biztosítja az egyszemélyi és a testületi vezetés összhangját. Az átalakulással létrejött gazdasági társaságok belülről és kívülről jól kontrollálhatók. Az ellenőrzést önmagában lehetővé teszi az áttekinthető szerkezet, mert látni, hogy az adott tevékenységért és döntésért ki a felelős. A kontrollt biztosítják a részvénytársaságok felügyelő bizottságai is, amelyekbe a tagok egyharmadát a dolgozók közvetlenül választották. A hites könyvvizsgáló a gazdasági eredmények hitelét igazolja. Messzemenően érvényesül a tájékoztatás a társadalmi ellenőrzés, elsősorban a megalakított lakossági és nemzetközi kapcsolatok (PR) iroda útján, illetve a tömegkommunikáció tájékoztatása és kérdései nyomán. Ez különösen fontos egyrészt a költségek alakulása és az árak kapcsolatában, másrészt a felmerülő fejlesztési lehetőségek társadalmi elfogadtatása érdekében. Az átalakítás önmagában nem jelent privatizációt. Az átalakítás után a konszern tulajdonába, ill. kezelésébe került mintegy 513 milliárd forint értékű vagyon - eltekintve az önkormányzatok 10 milliárdos részesedésétől - továbbra is állami tulajdont képez. A konszern és részvénytársaságai elsőrendű feladata, hogy ezt az abszolút és relatív mértékben is igen jelentős vagyont hatékonyan üzemeltesse a gazdaság és a társadalom érdekében. Ugyanakkor a fejlesztésekhez meg kell teremtenie a későbbi privatizálás, elsősorban a külföldi tőke bevonásának számunkra célszerű lehetőségeit is. Az átalakulás amellett, hogy agazdaság és a társadalom igényeit elégíti ki, érdeke részvénytársaságaink dolgozóinak is. A részvénytársasági formában gazdaságilag hatékonyan működő villamosenergia-iparág biztonságos és kedvező munkahelyet biztosít munkavállalóinak. DR. BÜKI GERGELY DR. HALZL JÓZSEF elnök sk. vezérigazgató sk. Az átalakulás érdekében tett fontosabb lépések Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium előterjesztése alapján a kormány 3165/1991. április 25-i keltezéssel határozatot hozott arról, hogy a Magyar Villamos Művek Tröszt 1991. december 31-től társaságok rendszerévé, „a társaságok kétszintű, konszern típusú szervezetévé” alakuljon át. Felmérésre, átértékelésre került a tröszt és tagvállalatai vagyona, a tröszti vállalatok vezetésének bevonásával elkészültek az átalakulási tervek, az alapító okirat tervezetei. A dolgozók, a munkavállalói érdekképviseletek tájékoztatást kaptak az átalakulás céljáról, a foglalkoztatást érintő kérdésekről. Az átalakulási folyamatot az Állami Vagyonügynökség, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az MVMT Felügyelő Bizottságának és az érdekképviseleti szervek képviselőiből, valamint az MVMT felső vezetőiből álló Átalakulási Tanács irányította, és hozta meg az előkészítési folyamat munkadöntéseit. Az MVMT szervezete 11 erőmű vállalatot, 6 áramszolgáltató vállalatot, 1 alaphálózati elosztó vállalatot és 4 háttéripari vállalatot tartalmazott. A háttéripari vállalatok közül a Villamos Erőmű Tervező és Szerelő Vállalatot (VERTESZ) az Állami Vagyonügynökség külföldi többségű részesedéssel francia-magyar vegyes vállalattá alakította át 1991. áprüis 2-ával. Az MVMT feladatul kapta, hogy az átalakulás előtt hajtsa végre mindazokat a vagyonátcsoportosításokat, illetve szervezeti korszerűsítéseket, amelyekkel a kormányhatározat szerinti társasági rendszer megfelelő működése biztosítható. Ennek megfelelően:- a 11 erőmű vállalatnál alapítói engedéllyel összevonások történtek 1991. november 1-jével, így az erőmű vállalatok száma 8-ra csökkent;- az Országos Villamos Távvezeték Vállalatról, az OVIT-ról a teljes hálózati vagyon leválasztásra került. Az alaphálózati vagyon a tröszt vagyonába, a többi pedig az érintett áramszolgáltatók vagyonába került;- a Villamosenergia-ipari Tatarozó és Építő Vállalat, a VITÉV tevékenységét beszüntette, vagyonátcsoportosításra, illetve értékesítésre került. A dolgozók lehetőséget kaptak kft.-k alapítására;- az anyagellátási és szolgáltatási feladatok ellátására az MVMT az Erőmű Karbantartó és Javító Vállalat, az ERŐKAR és az Erőmű Beruházó Vállalat (ERBE) Anyagellátó és Szolgáltató Kft.-t hoz létre, amellyel lehetővé válik a feladatok ésszerű, egy szervezetbe történő csoportosítása;- az ERBE és az ERŐKAR részvényei az átalakulás után az ÁVÜ tulajdonába kerülnek. A Magyar Villamos Művek Tröszt és vállalatai átalakulási tervét a fenti elvek szerint, az említett kormányhatározat, az 1989. évi XIII. sz. „A gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról” szóló, többször módosított törvény, és az 1988. évi VI. sz. „A gazdasági társaságokról” szóló törvény szerint terjesztette elő. ATOMERŐMŰ Felelős szerkesztő: Lóczy Istvánné Tervező szerkesztő: Németh Zoltán Szerkesztőbizottság: Medgyesy Ferenc, Medveczky Gábor, Nagy István, dr. Ormai Péter, dr. Ótós Miklós, Serdültné Benke Éva Szerkesztőség címe: Paks, Pf.: 71. 7031 Kiadja: AS-M Kft. Tolna Megyei Irodája. Irodavezető: Dr. Murzsa András Levélcím: Szekszárd, Postafiók: 71., 7101 Engedélyszám: III/ÜHV/306/T Megjelenik havonta Készül a Szekszárdi Nyomdában 1500 92.618 Felelős vezető: Vadász József Az átalakulás előkészítése és végrehajtása során kitűzött alapelvek Az átalakulást úgy kell végrehajtani, hogy az ne veszélyeztesse az ellátás biztonságát. A tulajdonosi struktúra korszerűsítése- Biztosítsa az állami tulajdon majoritását a villamosenergia-iparban azért, hogy az állam érvényesíthesse stratégiai érdekeit.- Az új tulajdonosi formáció teremtse meg a tőkebevonás feltételeit, tegye vonzóvá az iparágat mind a hazai, mind pedig a külföldi befektetők számára. Egyben tegye lehetővé az indokolt és gazdaságos tőkekoncentrációt is.- A tulajdonosi átalakítás során létrejövő új információ segítse az országosan egységes, minimális villamosenergia-fogyasztói árszint kialakulását. Az irányítási rendszer korszerűsítése- A villamos energia termeléséhez, szállításához és elosztásához szükséges vállalati hatásköröket és felelősséget a létrejövő irányítási struktúrának biztosítania kell.- A villamosenergia-rendszer optimális működtetéséhez nélkülözhetetlen műszaki és gazdasági irányítási funkciókat központosítani kell.- A funkciók egy része a vállalatok, vagy különféle vállalatcsoportok elhatározásából, az ebből származó gazdasági előnyök érvényesítése érdekében centralizálható.- Az állami dereguláció miatt megszűnő, de a rendszer működése által igényelt feladatok kerüljenek célszerű megosztásra, az irányítás megfelelő szintjei között.- A részvénytársaságok számára mérhető és hosszú távon érvényes gazdasági feltételrendszert kell működtetni. A szervezeti rendszer korszerűsítése- A szervezeti rendszernek a tulajdonosi és az irányítási struktúrához kell igazodnia, azok optimális működtetéséhez szükséges szervezeti kereteket kell biztosítania.- A szervezeti struktúra kialakításánál kapjon preferenciát az optimális mértékű decentralizáció. Az átalakulási határozat Az Állami Vagyonügynökség Igazgató Tanácsa - az IKM egyetértésével - a beterjesztett dokumentációk alapján hagyta jóvá és engedélyezte a Magyar Villamos Művek Tröszt és tagvállalatai átalakulását részvénytársaságokká. A Magyar Villamos Művek Trösztből és tagvállalatai egy részéből kétszintű, konszern típusú részvénytársasági rendszer jött létre, amelyben a felső konszernszintet a Magyar Villamos Művek Rt. képviseli. A konszern részvénytársaságai (alsó szint):- Bakonyi Erőmű Rt.,- Budapesti Erőmű Rt.,- Dunamenti Erőmű Rt.,- Mátrai Erőmű Rt., j- Paksi Atomerőmű Rt.,- Pécsi Erőmű Rt.,- Tiszai Erőmű Rt.,- Vértesi Erőmű Rt.,- Budapesti Elektromos Művek Rt.,- Dél-dunántúli Áramszolgáltató Rt.,- Dél-magyarországi Áramszolgáltató Rt.,- Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt.,- Tiszántúli Áramszolgáltató Rt.,- Országos Villamostávvezeték Rt. Az MVMT - mintegy 1,3 milliárd Ft értékű - különféle társaságokba befektetettvagyoni betétét és részvénytulajdonát az ÁVÜ az átalakulással egyidejűleg elvonta. Az MVMT-ből kialakított - konszern típusú, kétszintű - részvénytársaság hivatott ellátni a társaságokban megtestesülő (vagyonértékeléssel átértékelt) vállal-Sajtótájékoztató az átalakulásról Február 7-én 9 órakor az MVM Rt-ben sajtótájékoztatót tartottak az átalakulásról. Az újságírók kérdéseire Slosár Gábor (AVÜ), dr. Bakay Árpád, dr. Büki Gergely, dr. Halzl József, dr. Járosi Márton, dr. Boczor István, dr. Vikmon András, dr. Benkó Balázs és dr. Szörényi Gábor adtak választ. A sajtó és a közvélemény nagy érdeklődésétjelezte, hogy több mint 40 újságíró vett részt a tájékoztatón. A megjelent újságcikkekből, rádió- és tv-tudósításokból az tűnt ki, hogy a sajtó képviselői egyaránt választ kaptak az átalakulásra és a villamos energia árára vonatkozó kérdéseikre. kozói vagyon kezelését, valamint elvégezni a villamosenergia-rendszer specifikumaiból adódó stratégiai, üzemeltetői feladatokat. Az átalakulás során a konszern felső szintjén létrejött részvénytársaság elsődleges feladata megteremteni a villamosenergia-iparágban a fejlesztéshez szükséges tőkebevonó képességet a privatizáció végrehajtása érdekében. A társasági rendszer létrehozásával olyan működési mechanizmust lehet kialakítani, amelyben biztosítható a tőke megtérüléséhez, a vagyon gyarapításához és a tőke ennek megfelelő áramoltatásához fűződő érdek, ugyanakkor feloldható az eddigi termelési, elosztási monopolhelyzet, megoldható az iparág társadalmasítása, valamint elérhető a társadalmi kontroll kiszélesítése, felerősítése is. Az önkormányzati tulajdonon keresztül a szükséges mértékben érvényesülhet a helyi érdek. Az alkalmazott modell biztosítja az irányító szervezet (a konszern) részére, hogy a klasszikus, holding típusú vagyonkezelésen keresztül szakmai követelményként érvényesítse a villamosenergia-rendszer üzemirányításából, valamint a nemzetközi kooperációból adódó rendszerirányítási követelményeket, az ennek kihasználásából származó előnyök nemzetgazdasági érdekből történő biztosítását, valamint a gazdaság átalakításával összefüggő, értékaránytalanságból következő átmeneti kereszttámogatások kényszerű fenntartását. A tagvállalatok az átalakulási törvény szerint részvénytársaságokká alakultak át és az így meghatározott alaptőkének 50%-a a konszern, míg a fennmaradó 50% - az önkormányzatokat megillető részvények levonása után - az ÁVÜ tulajdonába került. Az ÁVÜ részvényhányadát külön szerződéssel - elidegenítési tilalommal - az MVM Rt. vagyonkezelésébe adta. A konszern mint részvénytársaság vagyonát képviselő részvények - amelyek tartalmazzák a társaságok részvényértékeinek konszernhez kerülő 50%-át is - az átalakulás következtében szintén a végső tulajdonoshoz, az ÁVÜ-höz kerültek. Az ÁVÜ a hozzákerült konszernvagyont tartós kezelésbe adta az IKM-nek, amely a trösztből átalakult társaságokból kialakította a vázolt (konszern) típust. Ebben a lépcsőben is megjelenik a Tröszt Központ és a hozzákapcsolt OVIT alaphálózati vagyon területileg illetékes helyi önkormányzatokat földterületük után megillető részvényérték, amelyet az ÁVÜ a konszern részvényeiből ad át. Végeredményben a konszern a részvénytársaságai felé tulajdonosi és vagyonkezelői jogosítványainál fogva tud fellépni egy konszernszerződés keretében a vagyon értékmegőrzésére, a fizetendő osztalék vállalására, illetve az állam - ma még szükséges - beavatkozásainak végrehajtására. Ugyancsak megfelelő mozgástere van a jelenleg még fennálló, torzult piaci viszonyok - az árak értékaránytalansága miatti - kereszttámogatással történő kezelésére. A Magyar Villamos Művek Részvénytársaság (MVM Rt.) 1992. február 6-án dr. Bakay Árpád úr, helyettes államtitkár, dr. Szabó Iván miniszter úr megbízásából - átadta a Magyar Villamos Művek Részvénytársaság igazgatósága, Felügyelő Bizottsága tagjainak és könyvvizsgálójának a megbízóleveleket. Az igazgatóság tagjai: Dr. Botsai József, osztályvezető jogtanácsos, Vízkutató és Fúró Vállalat; Dr. Büki Gergely, egyetemei tanár, Budapesti Műszaki Egyetem; Dr. Cinkotai János, a kormány főtanácsosa, Miniszterelnöki Hivatal; Dr. Fáy Gyula elnöki főtanácsadó, Magyar Hitelbank; Dr. Halzl József, vezérigazgató, Magyar Villamos Művek Rt; Hoffman Miklós, igazgató, Schlesswag AG.; Dr. Járosi Márton, vezérigazgató-helyettes, Magyar Villamos Művek Rt., Knizner István tanácsos, Pénzügyminisztérium; KünszlerBéla főosztályvezető-helyettes, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium; Dr. Szűcs István, országgyűlési képviselő, Képviselői Irodaház. A Felügyelő Bizottság tagjai: Dobozi György, vezérigazgató-helyettes. Energiagazdálkodási Intézet; Dr. ErdősiPál, nyugdíjas, volt Ipargazdasági Kutatóintézeti főosztályvezető; Dr. Farkas József, ügyvéd, Ügyvédi Iroda; Holló Vilmos, gazdasági vezérigazgató-helyettes, Mátrai Erőmű Rt.; Dr. Nagy Zoltán, Magyar Villamos Müvek Rt.; Simig Péter, Magyar Villamos Művek Rt. A könyvizsgáló Laky Árpád, nyugdíjas, az OVIT volt gazdasági vezérigazgató-helyettese Az igazgatóság és a felügyelő bizottság 1992. február 6-án megtartotta első ülését és megválasztotta elnökét:- az igazgatóság elnöke Dr. Büki Gergely,- a felügyelő bizottság elnöke Dobozi György. A Magyar Villamos Művek Rt. részvénytársaságainak tisztségviselői, felügyelő bizottság tagjai és könyvvizsgálói részére az MVM Rt. igazgatóság elnöke február 7-én adta át a megbízóleveleket. * Az MVM Rt. igazgatósága a konszern szervezeti felépítését a következők szerint fogadta el: Az MVMT Rt. vezetősége kérte a sajtót, hogy a jövőben is érdemben foglalkozzon iparágunkkal, amelyhez a szükséges információkat készséggel rendelkezésükre bocsátjuk. Megbízások az MVM Rt. konszernnél Dr. Halzl József ve zérigazgató 1992. február 7-i hatállyal a következő döntéseket hozta az 1/1992. sz. vezérigazgatói utasításban:- általános vezérigazgató-helyettesnek dr. Járosi Mártont,- üzemviteli igazgatónak Kacsó Andrást,- fejlesztési igazgatónak Bakács Istvánt,
