Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1992-03-01 / 3. szám
♦ ♦ ♦ ] MI ÉN K A SZ< Ó ♦ ♦ ♦ A Magyar Villamos Művek Tröszt és ezen belül a Paksi Atomerőmű átalakulása, a működésben bekövetkezett változások felvetik a kérdést - milyen változást hozott ez az esemény az érdekvédelemben, érdekérvényesítésben? Először is tekintsük át, hogy az érdekvédelemnek milyen szintjei vannak! Az első a makroszintű (országos) érdekegyeztetés. Ennek megjelenési formája az Érdekegyeztető Tanács (ÉT). A tárgyaló felek, a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek országosan bejegyzett konföderációi, (pl. MSZOSZ, Autonómok LIGA, Munkástanácsok a munkáltatók szervezetei (pl. Gazdasági Kamara, VOSZ stb.) és a kormány képviselői. Ez a fórum több-kevesebb sikerrel, zökkenőkkel, de működik. A nehézséget a különböző oldalak túlzott tagoltsága és az állam kettős szerepe - munkáltató és békebíró is egyszerre - okozza. A második amezoszintű(közép vagy ágazati) érdekegyeztetés. Ezt a kérdést vizsgáljuk meg az MVM esetében. Kik a tárgyaló felek? Egyik oldalról a munkavállalók érdekképviseleti szervezetei, melyek strukturálisan kialakultak, működőképesek. Ezek: a Villamosipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, a Munkástanácsok iparági szervezete, valamint a LIGA villamosenergia-ipari tagozata. Az átalakulást követően a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság igazgatóságának meghatalmazottal és a paksi atomerőműnél működő érdekképviseletek vezetői megállapodást kötöttek a munkavállalókat érintő humánpolitikai kérdésekről. A második oldalon a munkáltató képviselőjének kellene lennie, de az átalakulást követően ennek nevesítésében zavarok keletkeztek. Az új felállás szerint - a tulajdon működtetését figyelembe véve - ez a fél az MVM Rt. igazgatósága. Az MVM Rt. igazgatósága köti meg a piaci szerződéseket az iparág részvénytársaságaival. Ezek a piaci szerződések döntő mértékben meghatározzák az egyes részvénytársaságok gazdálkodását. A munkahelyi béke fenntartása miatt szükséges az érdekek egyeztetése a szerződések megkötése előtt. Amennyiben ilyen egyeztetés nem történik, ezeket a szerződéseket felfoghatjuk diktátumnak is. Ezen ponton el is jutottunk a harmadik, a mikroszintű (vállalati) érdekegyeztetéshez. Visszatekintve az előzőekben leírtakra, fontos megállapítani, hogy mit jelent a középszintű érdekegyeztetés hiánya a mikroszintű (vállalati) érdekegyeztetésben. Egy hasonlattal élve, körülbelül azt, mintha futballozni kellene egy szűk folyosón, teljes létszámú csapatokkal. Nézzük meg, hogy milyen egyéb változásokat hozott az átalakulás. Az egyszemélyi vezetést, testületi vezetés váltotta fel. Ez a testület az igazgatóság, amely nem tartózkodik rendszeresen az erőmű A megállapodás az alábbi kérdéseket érinti: a Kollektív Szerződés érvényessége, jóléti és szociális létesítmények működtetése, foglalkoztatottság stb. A tárgyaló felek kifejezték azon szándékukat, hogy a rövid idő területén és csak bizonyos időközönként (havonta) ülésezik. Remélhetőleg rövid időn belül tisztázódik, hogy az igazgatóság mely kérdések eldöntését tartja meg saját hatáskörében és melyek azok, amiket át ad az operatív irányításért felelős vezérigazgatóinak. Valószínűleg az igazgatóság csak a stratégiai jelentőségű kérdések eldöntését tartja magánál, ezzel lehetőséget adva a mindennapi munka során felszínre kerülő kérdések rendezésére. Várhatóan ki fog alakulni - a kölcsönös egyeztetések, valamint a várható törvényi változások hatására - az érdekegyeztetés különböző formai és időbeli szabálya is (pl. Kollektív Szerződés kötésének, módosításának szabályai, a bértárgyalások szabályainak kialakítása stb.). Az eddigiekben leírtakból megállapítható, hogy az átalakulás az érdekegyeztetésben is hozott változásokat és ezek a változások - remélhetőleg csak kezdetben - nehezítik az érdekérvényesítési munkát. Őszintén bízom benne, hogy minden munkatársam átérzi az érdekérvényesítési munka fent vázolt nehézségeit és e rögös út kitaposásában a segítségünkre lesz. Nagyon fontos, hogy a dolgozók ezekben a kérdésekben egységesen lépjenek fel, mert érdekeiket csak így tudják érvényre juttatni. KISS MIHÁLY SZB-titkár alatt kialakult korrekt kapcsolatot az elkövetkezendő időben is fenn kívánják tartani, és a munkavállalók érdekeit érintő kérdéseket igyekeznek mindig a tárgyalóasztal mellett egyeztetni. Atomerőmű Érdekvédelmi Szövetség használás az alapítvány céljainak megfelelően történjen. A kuratórium döntéseinek végrehajtására, az alapítványi vagyonnal kapcsolatos nyilatkozatok megtételére (utalványozásra)jogosultak:- a kuratórium elnöke,- a kuratórium titkára,- az elnök és titkár akadályoztatása esetén bármely két kuratóriumi tag együttesen. Az utalványozási jog gyakorlója az alapítvány gazdasági ügyeinek vitelével megbízott személy ellenjegyzését köteles beszerezni. A kuratórium tagjai tisztségüket - a titkár kivételével - díjazás nélkül látják el. E tisztségük betöltésével kapcsolatos feladatainak ellátása során költségtérítésben részesülhetnék az alapítványi alapból, a hatályos jogszabályok szerinti elszámolási rendben. A kuratóriumnak jogában áll foglalkoztatni minden olyan személyt, akinek munkájára az alapítvány feladatainak ellátásához szükség van. A velük kötendő szerződésben fogglalt díj az alapítványi alapból fizetendő a hatályos magyar jogszabályok szerinti elszámolási rendben, az alapítvány költségvetése szerint. Az előbbiekben felsorolt személyek az előbbiekben meghatározott módon - azaz önállóan vagy együttesen - jogosultak az alapítvány nevében jogokat szerezni és kötelezettségeket vállalni. A képviselet módja, az alapítvány jegyzése: az alapítvány előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve alá a kuratórium elnöke, titkára, a gazdasági ügyek vitelével megbízott személy és az 1. sz. melléklet szerint két kuratóriumi tag együttesen írja nevét. Az aláírásra jogosultakról képviseleti könyvet kell vezetni. Á kuratóriumi ülésekről rövid, érdemi jegyzőkönyvet kell készíteni, rögzítve a napirendet, a választási és egyéb, fontosabb eseményeket, a vitát az egyes tagok különvéleményét, valamint a határozatokat. Az alapítványi titkár ellátja az alapítvány végrehajtói, ügyintézői feladatait. Az alapítvány titkárát három évi időtartamra a kuratórium válassza: Neve: Bartha József A titkár gondoskodik az alapítvány 8. § (9) pontja alapján foglalkoztatott személyek Az utóbbi hónapokban sok cikket olvastam, melyben szerepelt a címben'szereplő fogalom. Hajmáskéren, ahol a „Csernobil öröksége” nevű alapítvány belorusz és ukrán gyerekeket kívánt üdültetni, a lakosok tiltakoztak, mondván félnek attól, hogy a „sugárfertőzött” gyerekek őket is megfertőzik. Végül is a helyi népszavazás a gyerekek számára kedvező döntést hozott. Egy magyar tudóskollektíva feltalált egy gyógyszert, mellyel a szervezetbe került Sr-90 izotóp kiürülése nagymértékben gyorsítható káros mellékhatások nélkül. Ezt a gyógyszert is a „sugárfertőzés” elleni gyógyszerként ismertették az újságok. A gyógyszer jelentőségéről a későbbiekben részletesen kívánunk írni, most csak aztjegyzem meg, hogy a csernobili baleset során a környezetbe került Sr-90 mennyisége 5-10%-a volt csak a Cs-137 mennyiségének, pedig a reaktorban kb. azonos mennyiségben keletkeznek. A légköri atomfegyver-robbantások hatására kialakult globális szennyezésben is kb. 1:1 arányban volt jelen ez a két izotóp, hiszen a maghasadások során közel azonos menynyiségben keletkezmegbízásáról és munkájuk összehangolásáról. A titkár gondoskodik az alapítvány által foglalkoztatottak alkalmazásáról. A kuratórium felé beszámolási kötelezettséggel tartozik. A titkár akadályoztatása esetén az alapítvány alkalmazottai felett a munkáltatói jogkört a kuratórium elnöke gyakorolja. Az alapítvány titkára köteles gondoskodni az alapítvány könyveinek szabályszerű vezetéséről, a hatályos jogszabályoknak megfelelő pénzügyi és számviteli rend megtartásáról, az alapítványi értékek jogszabály szerinti kezeléséről. A titkár gondoskodik a fentieken túlmenően:- a kuratóriumi ülések előkészítéséről, jegyzőkönyvezésről,- a pályázatok, jelölések gyűjtéséről, rendszerezéséről, döntésre előkészítéséről,- az alapítványi dokumentációk vezetéséről, nyilvántartásáról,- a szakmai tanácsadói tevékenységek öszszehangolásáról, publicisztikai, információs munkálatok koordinálásáról,- a kuratórium által hozott határozatok végrehajtásáról. A titkári működés helye az alapítvány székhelye. Az alapító az indulási működtetésre alapítvány vagyonából 500000 Ft, azaz ötszázezer forint összegű alapítványi alapot különít el. Az alapítványi alap nagyságát a 2. évtől kezdődően a költségvetés részeként minden évben a kuratórium határozza meg. Az elkülönítetten kezelt alapítványi alapot a kuratórium jogosult felhasználni az alapítvány költségeinek fedezésére, a költségvetés szerint. A költségvetés tervezetét a titkár terjeszti a kuratórium elé, majd gondoskodik az elfogadott költségvetés végrehajtásáról. Ennek érdekében minden évben tételesen elszámol annak végrehajtásáról, amelyet kuratórium fogad el. A kuratórium jogosult mindazokat a szerződéseket megkötni, amelyek az alapítványi vagyon értékének megőrzését, illetve az alapítvány céljainak megvalósítását szolgálják. Az alapítvány nyílt, annak vagyonához bárki jogosult hozzájárulni. A kuratórium ennek érdekében köteles nyilvánosságra hozni az alapítvány számlaszámát. nek, közvetlenül a levegőben. Az atomerőművi balesetnél a kiszabaduló izotópok mennyisége nagymértékben függ azok illékonyságától. Emiatt szabadulnak ki a nemesgázok, ajódizotópok igen könnyen, de a cézium is meglehetősen illékony, szemben a stronciummal, ami a legkevésbé illékony elemek egyike. Most a „sugárfertőzésről” szeretnék néhány gondolatot leírni. A fertőzésre az jellemző, hogy valamiféle kórokozó bekerül a szervezetbe, ott elszaporodik, megbetegíti az illetőt, aki a kórokozó továbbadásával újabb megbetegedéseket válthat ki. A sugárzás és az emberi szervezet között ez a fajta kölcsönhatás nem létezik. Amennyiben külső sugárzás ér valakit, a dózis függvényében megbetegszik, vagy nem betegszik meg (determinisztikus hatások), ill. megbetegedhet (sztochasztikus hatások). Önmaga nem válik sugárforrássá, másokra veszélyt nem jelent. Amennyiben valakinek a szervezetébe kerül radioaktív anyag, annak egy része gyorsan kiürül, egy része beépül (inkorporálódik), majd lassan, az effektiv felezési idővel jellemezhető módon kiürül a szervezet-Ai alapítványhoz pénzbeli, dologi adományokkal és értékpapírokkal egyaránt lehet csatlakozni. A pénzbeli adományokat - az alapítvány számlájára lehet befizetni. A dologi adományokat - a titkár értesítése mellett az adomány tárgyának és értékének meghatározásával lehet az alapítvány kuratóriuma részére felajánlani. A dologi adományok elfogadásáról és felhasználásáról a kuratórium jogosult dönteni. Az alapítvány vagyonának részévé válnak az alapítványhoz csatlakozó bel- és külföldi természetes ésjogi személyek feltétel nélküli pénzadományai és azok a dologi adományok, amelyeket a kuratórium elfogadott. Az alapítvány megszűnik, ha:- az alapítványi vagyon kimerül vagy egyéb (ok/okok) miatt az alapítványi cél elérése lehetetlenné válik,- az illetékes bíróság megszünteti. Az alapítványi vagyont az alapítvány megszűnésekor az alapító tevékenységi területén működő vállalatok dolgozói javára - vagyoni hozzájárulás arányában - a következő célok megvalósítására lehet fordítani:- a dolgozók rehabilitációs gyógykezelésére,- üzemegészségügyi feladatok ellátására (személyi, tárgyi feltételek biztosítására). Az alapítvány törvényes - az alapító okirat szerinti működését - a Fővárosi Bíróság ellenőrzi. Az alapítvány a Fővárosi Biróságáltal történő nyilvántartásba vétellel kezdheti meg működését, nyeri el jogi személyiségét. Csatlakozás - felügyelet: az alapítvány nyílt, annak vagyonához bárki jogosult hozzájárulni. Csatlakozni pénzbeli, dologi adományokkal és értékpapírokkal egyaránt lehet Az alapítvány vagyoni részévé válnak a csatlakozó bel- és külföldi természetes ésjogi személyek adományai, pénzbeli befizetései. A törvényes működést a Fővárosi Bíróság felügyeli, ellenőrzi. A kuratórium tisztségviselői: elnök: Vastag István titkár: Bartha •fee/Tagjai: Dunamenti Hőerőmű Vállalat: Novák Ferenc Sándor, Budapesü Elektromos Művek: Doktor Jenő, Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat: Fekete György, Északdunántúli Áramszolgáltató Vállalat: Kiss Károly, Budapesti Hőerőmű Vállalat: Debreceni Ferenc, VDSZSZ Üzemegészségügyi Tanácsa: dr. Németh Mihály, VDSZSZ Munkavédelmi Bizottsága: Vastag István Mihály, Bakonyi Hőerőmű Vállalat: Czetli Ferenc, VDSZSZ képviselő: Bakay Lehel, VDSZSZ Munkavédelmi Bizottsága: Bartha Józsefből. Semmiképp sem szaporodik! Látható, hogy egyik sugárterhelési mód sem hasonlít a fertőzéshez. Igen, de melyek a jó fogalmak, amelyekkel ezek a folyamatok leírhatók? A sugárzás és az emberi szervezet kölcsönhatása során alakul ki a sugárterhelés. Ha egyszerre, nagy dózist kap valaki, az akut sugárbetegség tüneteiről lehet beszélni. Ismeretesek késői sugárhatások is. Amennyiben a radioaktív anyagok az emberi testre kerülnek, a sugárszennyezödés, sugárszennyezett kifejezések használhatók. Van azonban egy tartomány, amire nincsen jó szavunk. Nem tudom, hogyan kellene azt a személyt neveznünk, aki baleseti körülmények között a dóziskorlátot meghaladó, de sugárbetegséghez nem vezető dózist kapott. Ő nem „sugárfertőzött”, de nem is beteg. Ha az olvasók között van valakinek jó ötlete, örömmel venném. Befejezésül azt kérem, legalább az atomerőmű dolgozói ne használják a „sugárfertőzés”, sugárfertőzött szót, ne hagyjuk magunkat megfertőzni vele! RÓSA G. Ismét az alapítványról Tájékoztató az Egymásért Együtt Alapítványról A február havi lapban megjelent egy tájékoztató az alapítványról. Tekintettel az érdeklődésre és az időközben felmerült kérdésekre, célszerűnek látszik az Alapító Okiratot és Működési Szabályzatot bővebben megismertetni! A Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége felismerte, hogy a foglalkozási balesettel, illetve foglalkozási betegséggel érintett dolgozók vagy azok hozzátartozói súlyos hátrányokat szenvednek el -, hogy a társadalombiztosítás, a munkáltatók vagy a szűkebb környezet sem képes ezeket kompenzálni, élve a Polgári Törvénykönyv 74/Ä-74/F. paragrafusaiban biztosított lehetőséggel alapítvány létesítését határozza el, melynek Alapító Okirata alábbiak szerint rendelkezik. Alapító: Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Az alapító elhatározása ezen Alapító Okirat révén tartósközérdekű célra nyílt alapítvány létesül a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi törvény 74/A-74/F. szakaszai alapján, az alábbiak szerint. Az alapítvány neve: Együtt Egymásért Alapítvány. Az alapítvány induló vagyona: 3 905 000 Ft. Az alapítvány jogi személy. Jóváhagyására és működésére a mindenkori hatályos magyar jogszabályok az irányadók. Az alapítvány a kitűzött cél megvalósítása érdekében önállóan gazdálkodik. Az alapítvány célja, hogy a villamosenergia-ipari dolgozókat - elhalálozás esetén - ezek hozzátartozóit - foglalkozási betegség esetén - a munkáltató által fizetett kártérítésről, a kapott társadalombiztosítási juttatástól vagy egyéb biztosítástól függetlenül - anyagi - ha szükséges - természetbeni támogatásban részesítse (pl. járadékban, egyösszegű pénz vagy egyéb támogatásban). Á cél elérése érdekében:- szociális, gondozási, segélyezési feladatokat iát el, segélyezési alapot képez, ilyen célú kifizetéseket teljesít. Anyagilag támogatja az üzemi balesetet, foglalkozási betegséget szenvedett dolgozó egészségügyi rehabilitációját, gyógykezelését,- rászorultságuk esetén anyagilag támogatja a foglalkozási balesetet szenvedett dolgozót, elhalálozás esetén hozzátartozóit. Az alapítvány a jelen alapító okiratban rögzített célok elvhű és következetes megvalósítása érdekében az alábbiak szerint állítja fel az alapítvány kezelésére hivatott szervezeteket: 1. kuratórium 2. elnök 3. titkár Az alapítvány legfőbb döntéshozó szerve az alapítványkezelői feladatot ellátó kuratórium. Az alapító az alakuló ülésen jelöli a kuratórium tagjait és tisztségviselőit 3 évi időtartamra, valamint elfogadja az alapító okiratot. A megbízatás lejártával, vagy a tisztség egyéb okból való megszűnésével a kuratórium tisztségviselőit a kuratóriumi tagok maguk közül választják a 8. § 5. pontja szerint. Ez alól kivétel a gazdasági ügyek vitelével megbízott személy, aki feladatait munkaviszony alapján látja el. A kuratórium tagjainak száma:- 4 fő a VDSZSZ tagszervezetei és annak a munka és üzemegészségügyi bizottságból delegált személy, továbbá- 500 E Ft vagyonhozzájárulás feletti összeg esetében 1 fő alapító tagi képviselő. A tagok megbízatása 3 évre szól. A kuratórium alapító tagjait az alapító a jelen okiratban jelöli az alábbiak szerint: 1. sz. melléklet szerint. A kuratóriumi tagság megszűnik:- a tag halálával,- lemondással,- visszahívással,- a megbízatás időtartamának leteltével,- a delegáló szerveknél a munkaviszony megszűnésével. Az első kuratóriumi tagok tagsági viszonyának megszűnésekor vagy a kuratórium bővítésekor az újabb tagokat az alapító mindenkori dolgozói kollektívájából kell delegálni. Az elnök tagsági viszonyának megszűnésekor az új elnököt a kuratórium választja, tagjai sorából. Az alapítványt a kuratórium elnöke, akadályoztatása esetén a képviseletre jogosultak közül bármelyik kettő kuratóriumi tag képviseli a hatóságok és kívülálló más személyek, szervezetek előtt. (9. pont szerint.) A kuratórium üléseit bármely tag kérésére, szükségszerint, de legalább félévenként öszsze kell hívni. Az üléseket az elnök hívja össze. A kuratórium akkor határozatképes, ha tagjainak legalább 2/3-a jelen van. A kuratórium zárt ülésen tanácskozik, határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szava dönt. A kuratórium hatásköre:- az alapítvány költségvetésének, ennek keretében az alapítványi alapnak a meghatározása,- dönt az alapítványi vagyon hasznosításáról,- meghatározza az alapítványi célok megvalósításához szükséges támogatási formákat, a támogatások igénybevételének feltételeit,- dönt a dologi adományok elfogadásáról,- megválasztja és felmenti az alapítvány elnökét és titkárát. A kuratórium az alapítvány vagyonát és elkülönített alapítványi alapot a 6. §-ban leírtak értelmében önálló hatáskörrel és felelősséggel kezeli, felügyel arra, hogy a felÉrdekérvényesítés, az átalakulás tükrében SZISZ-ko ngresszus Ez év február 29-én tartotta II. kongresszusát a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség (SZISZ) Budapesten. Ezen országos rendezvényről annak kapcsán tudósítunk, hogy az Atomerőmű Ifjúsági Szövetséget a SZISZ választmányi ülése február 18-án tagszervezetévé fogadta, melyet természetesen megelőzött egy ATISZ-tagsági szavazás a SZISZ-hez való csatlakozásról. Az ATISZ a választmányba Néber Tibort, a szervezet elnökét delegálta. A kongresszusi beszámoló után, melyet Oláhné Kárpáti Zsuzsa ügyvezető elnök tartott, került sor a SZISZ alapszabályának módosítására, mely napirendi pont levezető elnöke Néber Tibor volt. Az alapszabály elfogadását követően az ifjúsági program kiegészítésének vitájára, majd a SZISZ elnökének és a számvizsgáló bizottsági tagok megválasztására került sor. A SZISZ II. kongresszusa a három jelölt közül Oláhné Kárpáti Zsuzsát választotta elnökévé. A küldöttek a kongresszus zárásaként egy nyílt levelet tettek közzé, melyben három pontban összefoglalták a fiatalság legsúlyosabb gondjait. így állást foglaltak az ifjúsági munkanélküliségről, az iskolai képzésről és átképzésről, a minimálbérekről és állami garanciákat kémek a fiatalokat érintő alapvető szociális bizottság, egészségügy és a társadalombiztosítási alapellátás vonatkozásában. GYÁNYI ZSIGMOND A „sugárfertőzésről 9? KÖZLEMÉNY