Atomerőmű, 1991 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1991-02-01 / 2. szám
2 ATOMERŐMŰ Kovács András okleveles villamosmérnök, villamosfoosztály-vezető Egyenáramú betétek villamosenergiarendszerekben A villamosenergia-felhasználás térhódításával, a fogyasztói igények emelkedésével már századunk első felében kialakultak kisebb-nagyobb energiakörzetek. A fejlődés következő lépéseként a 60-as évekre szerte a világon kialakultak a nagy energiarendszerek. Miért jöttek létre energiarendszerek?- A fogyasztói centrumok és az energia-lelőhelyek földrajzilag többnyire távol esnek egymástól, az energiát a fogyasztóhoz kell szállítani.- Megnövekedett az ellátás biztonsága, folyamatossága iránt támasztott követelmény. Több együttműködő erőmű, illetve energiakörzet gazdaságos és azonnal bevethető tartalékképzést tesz lehetővé.- A napi termelés területenként és az időeltolódást is tekintve országonként változó. Az energiakörzeteket távvezetékek kötik össze. Több ország villamos hálózatának összekapcsolásával jöttek létre az óriási kooperációs energiarendszerek. Európában három nagy rendszer működik:- Nyugat- és Dél-Európában az UCPTE,- a skandináv államokban a NORDEL,- a Szovjetunió és a volt KGST-országok rendszere. Az ipari és kommunális fogyasztók számára váltakozó áram fejlesztésével állítunk elő villamos energiát. Világszerte a másodpercenkénti 50, illetve 60 periódusú váltakozó áramú rendszerek terjedtek el. Egy váltakozó áramú hálózatban zavarmentes üzem esetén a hálózat bármelyik pontján ugyanaz a periódusszám mérhető. Az energiatermelő egységek - a generátorok - ezen a közös frekvencián, szinkronüzemben működnek. Két energiarendszer együttműködése hagyományos eszközökkel csak úgy lehetséges, ha ugyanazt a frekvenciát képes előállítani és tartani mindkét fél. Óriási energiarendszerek együttműködése üzemzavari kisegítés, vagy tartós villamosenergia-szállítás céljából, csak nagy kapacitású távvezetékek és bonyolult távszabályozás útján lehetséges. Mi az egyenáramú betét? A teljesítményelektronika, a félvezetőgyártás a 60-as években megindult fejlődése új eljárások ipari bevezetését tette lehetővé. A kifejlesztett félvezetős kapcsolók (tirisztorok) alkalmazásával olyan berendezést építettek, amely képes összekapcsolni két energiarendszert függetlenül a rendszerekre jellemző periódusszám nagyságától. Az új berendezés magyar elnevezése: egyenáramú betét. Az egyenáramú betét „lelke” a nagy teljesítményű félvezetős kapcsolókból megépített egyenirányító és váltóirányító hidak alkotják. Az egyenirányító üzembe vezérelt híd a hozzákapcsolt hálózatból vételezett váltakozó áramot alakítja egyenárammá. A váltóirányító (inverter) üzembe vezérelt híd ezt az egyenáramot alakítja vissza váltakozó árammá, de most már az energiaimportáló hálózat periódusszámának megfelelően. Ezzel az eljárással a két hálózat csak közvetett módon áll kapcsolatban egymással, az egyenáramú betéten keresztül. A félvezető hidak megfelelő és megbízható vezérlését mikroprocesszior-bázison működő elektronikus egység biztosítja. Az egyenáramú betét az előre meghatározott szabályozási jellemzőknek megfelelően alkalmas lehet kétirányú teljesítmény szállítására. Az egyenáramú betét alkalmazásának előnyei:- alkalmas eltérő frekvencián üzemelő hálózatok öszszekapcsolására,- a szállított teljesítmény gyorsan és pontosan szabályozható,- az összekapcsolt hálózatok belső zavarai nem terjednek tovább a szomszédos hálózatra,- lehetővé teszi a kapcsolt hálózat minőségi jellemzőinek javítását. Hátrányaként említhető, hogy bonyolult berendezés lévén viszonylag költséges és az éves kiesések száma nagyobb, mint egy hasonló teljesítményű távvezeték-transzformátor egységnek. Az egyenáramú betéthez a már említett félvezetős berendezésen kívül hagyományos nagy teljesítményű transzformátorok és kapcsolóberendezés, továbbá harmonikus szűrőegységek tartoznak. A félvezetős egységek vízhűtésűek, a félvezetőkből épült tornyokat zárt épületben helyezik el. Az egyenáramú betét egy másik alkalmazási módja a nagyfeszültségű egyenáramú energiaátvitel. Számítások bizonyítják, hogy igen nagy teljesítmények szállítása esetén 500 km távolság felett már olcsóbb az egyenáramú átvitel. Működése olyan mint az egyenáram betété, csak itt az „adó” és „vevő” oldal nem közös épületben, hanem több száz kilométer távolságban, két vezetékkel összekötve helyezkedik el. Egyenáramú betétek és energiaátvitel a világban __I_____________________ 1990-ben összesen 47 egyenáramú rendszer üzemelt a világ 18 országában öszszesen 35232 MW beépített kapacitással. Az első 20 MW- os berendezés 1954-ben lépett üzembe, a legnagyobb Brazíliában lévő Itaipu vízerőmű 3150 + 3150 MW kapacitású egyenáramú átviteli rendszere. Az üzemelő berendezések 67%-át az Asea-Brown-Boveri konszern szállította. Magyarországi lehetőségek Magyarország két nagy energiarendszer határán helyezkedik el. A szovjet belső helyzet bizonytalansága, 10 év múlva lejáró import szerződéseink új villamosenergia-koncepció kidolgozását tették szükségessé. A szovjet villamosenergia-import lehetőségét feladnunk nem szabad, jövőnket mégis az európai UCPTE-rendszerhez való csatlakozás határozza meg. A szerződésekben nem biztosított szovjet kapacitás helyett hazai alaperőmű kapacitást kell üzembe állítani 12-15 éven belül. Magyarország UCPTE csatlakozása csak a meglévő szovjet kooperációs vezetékekre telepített 500-1000 MW kapacitású egyenáramú betétek üzembehelyezése esetén valósulhat meg. Jelenleg az MVMT tárgyalásokat folytat egyenáramú betétek telepítéséről. Az első 500 MW-os egység üzembehelyezése 1995-ig megvalósulhat. Nem csökken a munkanélküliek száma Tavaly év végén az országos összesített adatok szerint 81379 fő volt a munkanélküliek száma, melyből 58 406 fő részesült segélyben. A segélyezettek száma az átlagot meghaladóan növekedett Békés, Heves, Vas és Tolna megyében. A munkanélküli-járadékosok - vágyis az egy évnél hosszabb ideje munkanélküliek - száma 3241 fő. A nyilvántartott munkanélküliek 27,3%-a szakmunkás, 21,7%-a betanított, 30,9%-a segédmunkás, 20,1%-a szellemi foglalkozású. Egy. fő átlagosan 5866 Ft bruttó segélyben részesült, a munkanélküli-járadék havi átlagos összege 4183 Ft-ot tett ki. 1990-ben a munkanélküliek átlagos napi létszáma 29 711, a munkanélküliség átlagos időtartama 139 nap volt. Tavaly minden 5-6. segélyezett tudott ismét elhelyezkedni, a járadékosoknak azonban még a 10 százaléka sem talált ismét munkát. (Országos Munkaerőpiaci Központ adatai) Zsúfoltság a főporta bejáratánál. Ei meg fog szűnni márciusban a/ új beléptetőrendszer átadásával. * Hibapont nélkül adták át tavaly év végén az erőmű előtt lévő Volán buszváró épületet és a hozzá tartozó fedett várót. Huzavona van ma még a beléptetőrendszer körül; a jelenleg érvényes biankós belépő legyen-e vagy az újfajta kódkártyás? Simon Attila létesítményfelelős véleménye szerint az új technológia bevezetése már napok kérdése. Valószínű márciusban, de legkésőbb áprilisban már a dolgozók 2/3 része ezen a kapun keresztül jön az erőműbe dolgozni. Ha ritkán adunk is hírt róla, azért még működnek... Több fordulós tárgyalás folyt az elmúlt időszakban a vállalatvezetés és az alapító munkástanácstagok között. A párbeszéd, a hajlandóság az együttműködésre örvendetes lépés, még akkor is, ha a megbeszélések során személyes konfliktusokra is sor ke^ rült. No, csak úgy szőrmentén. Ki mit és hogyan mondott, kinek van jogosítványa és mire és így tovább. Mint sok minden társadalmi változást, az érdekvédelmi szervek kibővülését is szoknunk kell. Elismerték a tárgyaló spartnerek, hogy szükség van jó érdekvédelmi szervezetre, és a munkástanácsban megvan a lehetőség, hogy azzá váljon. A tulajdonosi törekvésükről az a vélemény, hogy azt nem a vállalattal kell megtárgyalniok, hiszen az a törvényalkotásban dől majd el. A munkástanács vezetése tisztújításra és egy teljes körű munkástanácsgyűlés megszervezésére készül, addig is az igazgatókkal való kapcsolattartásra összekötőket jelöl ki, amelyről a megbízóleveleket az igazgatóknak megküldik. Hamarosan kiadásra kerül a „Kapcsolattartás a vállalatnál működő érdekvédelmi szervezetekkel” című anyag, mely elősegíti a vállalati demokratizálási törekvéseket.
