Atomerőmű, 1991 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1991-09-01 / 9. szám
2 Fájdalommentes létszámcsökkentő intézkedések Amit a végkielégítésről és korengedményes nyugdíjról tudni kell Gallyas Vilmos Pakson az elmúlt évtizedekben - az erőmű építését kivéve - nem valósultak meg munkahelyteremtő beruházások. Az erőmű építésének megkezdése előtti időkben, több mint 800 fő járt Dunaújvárosba dolgozni, illetve Szekszárdon kerestek munkát, vagy elköltöztek Paksról. Az építkezési hullám lefutása után, az 1980-as évek közepétől ismét egyre .nyomasztóbbá válnak az elhelyezkedési gondok Pakson. Napjainkban egyre nagyobb ütemben folyik a gazdaság átalakításával kapcsolatos tervek megvalósítása, melynek szoros velejárója a létszámleépítés. Az erőműben eddig nem alkalmaztak drasztikus létszámcsökkentést, hanem megpróbáltak kedvezőbb megoldásokat keresni. Ilyen megoldásnak szánják a végkielégítés és a korengedményes nyugdíjazás bevezetését. Mivel a vállalatnál igen nagy az érdeklődés a két jelzett létszámcsökkentő formáció után, ezért Gallyas Vilmos személyzeti és szociális igazgató úrtól kértünk bővebb tájékoztatást a végkielégítésről és a korengedményes nyugdíjazás feltételeiről.- Igazgató úr! Mi indokolta a végkielégítés és a korengedményes nyugdíjazás bevezetését?- A rendszerváltás kezdetével bizonyossá vált az is, hogy megindul a vállalatok átalakulása, melynek eredményeként jelentős létszámcsökkentést hajtanak végre a vállalatok, így az elbocsátástól való félelem, a kiszolgáltatottsági érzés növekedése késztette a vállalatok vezetését arra, hogy a Nyugathoz hasonlóan bevezessék a „végkielégítés” intézményét. Esetünkben elsősorban a beruházási igazgatóságon dolgozóknál jelentkeztek ezek a gondok, és mindenki attól félt, hogy az itt dolgozók kerülnek máról holnapra az utcára, hiszen az igazgatóságot fel kell számolni. Ilyen előzmények és indítékok alapján kezdtünk el foglalkozni a végkielégítés rendszerének a kimunkálásával. Ezt a munkát kezdeményezően segítették és felkarolták az érdekképviseleti szervek is. Nehezen indult meg az egész, mert az elszámolás technikája és forrásoldala nem volt szabályozva. Sem a számviteli rendben, sem egyéb jogszabályban nem volt olyan előírás, amely rögzítette volna, hogy az így kifizetett összeget minek a terhére keli elszámolni. Bér terhére? Nyereség terhére? Az adózott nyereség terhére, vagy az egyéb költségek terhére? Végül több hónapos huzavona után született egy pénzügyminisztériumi állásfoglalás, mely szerint egyéb bérjellegű költségként kell a végkielégítés összegét elszámolni. Ez nem a közismert bérköltség, de mint költség a vállalat adózatlan nyereségét csökkenti.- Mikor kaphat a dolgozó végkielégítést?- Végkielégítést csak olyan esetben fizet a vállalat, amikor a vállalatnak érdeke fűződik hozzá. Általában a vállalat a kezdeményező, ám ha a dolgozó kezdeményezi, a vállalat előbb mérlegeli, hogy neki érdeke-e megválni a dolgozótól. Végkielégítést két esetben fizetünk:- ha felmondunk a dolgozónak, önhibáján kívül, például átszervezés folytán megszűnik a dolgozó munkaköre és ilyenkor a vállalat felmondani kényszerül.- Ha nem akarunk ilyen goromba eszközhöz nyúlni, mint a felmondás, hanem közösen megegyezünk a dolgozóval, és az eddigi érdemei elismerése mellett ajánljuk fel a végkielégítés lehetőségét.- Hányán kaptak eddig végkielégítést és milyen összegekben?- Eddig ebben az évben 29 fő részesült végkielégítésben és 3 főnek van folyamatban az ügye. Eddig megközelítően 10 millió forintot fizettünk ki, ami azt jelenti: 100 és 300 ezer forint között van az az összeg, amit a többség kapott. Két fő kapott 1 millió forint feletti összeget. Ők 1976-tól a vállalat dolgozói voltak.- A kifizetett összegekkel meg voltak-e elégedve az érintettek?- Az eddig eltávozott dolgozók nem észrevételeztek semmit, és az érdekképviseletek sem reklamáltak ezzel kapcsolatban. Viszont van negatív visszacsatolás, mert volt aki betelefonált a volt kollégáinak, hogy annyi pénzért nem érdemes bejárni, amennyit ők kapnak, hiszen ő megkapta a végkielégítést és most kap 13 000 Ft munkanélküli-segélyt.- Úgy érzem, a legfontosabbakat elmondta a végkielégítésről, a részletek a KSz-ben megtalálhatóak. Most ejtsünk néhány szót a korengedményes nyugdíjról, melyet szintén sokan szeretnének igénybe venni.- Ebben az esetben a jogszabályi előírások azt mondják, hogy 5 évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt férfiak esetében 30, nők esetében 25 év munkaviszony szükségeltetik, és ebből a munkaviszonyból legalább 5 évet a vállalatnál kell eltölteni. További feltétel a munkavállaló és a vállalat megállapodása, valamint az érdekképviseleti szervek személyre vonatkozó egyetértése.- Tehát az a dolgozó, aki teljesítette az előbb felsorolt minimális feltételeket, akkor kérheti a korengedményes nyugdíjaztatását?- Igen, a dolgozó kezdeményezheti, melyet a munkahelyi vezetőjénél kell kezdeni. Keresse meg a közvetlen vezetőjét, és neki jelentse be: szeretne elmenni, mert ilyen és ilyen gondja van. Ezután a vezető majd megmondja, hogy van-e rá esélye vagy nincs.- Ha a közvetlen vezetője hozzájárul, akkor mehet?- Mehet, mert a vezető véleményét általában nem bíráljuk felül, hiszen ott egy munkafeladatot kell ellátni, és a vezető tudja, hogy az adott munkakör feladatát hogyan és kikkel tudja a továbbiakban megoldani.- A pótlás azt jelenti, hogy az elengedett dolgozó munkáját szétosztják a többiek között, és új embert nem vehetnek fel a helyére?- Helyette nem engedünk felvenni új munkaerőt. Ez is és a végkielégítés is egy létszámcsökkentést ösztönző juttatási rendszer. Ha végkielégítéssel vagy korengedménnyel megy el a dolgozó, az azért van, mert a vállalat úgy ítélte meg, hogy azon a területen az illető nélkülözhető munkaerő és így pótlása indokolatlan.- Igazgató úr! Hogyan számítják ki a nyugdíj összegét?- Itt egy táblázat, ezt szíveskedjen közölni, és ennek alapján mindenki kiszámíthatja a saját nyugdíját.- Jó számolást kívánunk mindenkinek! Igazgató úr! Köszönöm a tájékoztatót.- beregnyei -Nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset:- a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapításáig, valamint- a nyugdíjazás évét közvetlenül megelőző 5 naptári év közül a 3 legkedvezőbb naptári év alatt elért kereset havi átlaga szolgál. A havi átlag megállapításánál keresetként minden pénzbeli és természetbeni juttatást számításba kell venni, ami után nyugdíjjárulékot kellett fizetni. A havi nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset meghatározásánál a vetítési alap 12000 Ft-ig 100%-át 12 001-14000 Ft közötti rész 80%-át 1600 Ft 14001-16000 Ft közötti rész 70%-át 1400 Ft 16001-30000 Ft közötti rész 60%-át 8400 Ft 30001-40000 Ft közötti rész 50%-át 5000 Ft 40001-50000 Ft közötti rész 40%-át 4000 Ft 50001-60000 Ft közötti rész 30%-át 3000 Ft 60001-70000 Ft közötti rész 20%-át 2000 Ft 70001-80000 Ft közötti rész 10%-át 1000 Ft 80001 Ft feletti rész 5%-át kell az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni. Az öregségi nyugdíj mértéke: Az öregségi nyugdíj összege a szolgálati idő tartamától, és az előzőek szerint kiszámított havi átlagkeresettől függ. Szolgálati idő (év) havi átlagkereset %-a 10 33 11 35 12 37 13 39 14 41 15 43 16 45 17 47 18 49 19 51 20 53 21 55 22 57 23 59 24 61 25 63 26 64 27 65 28 66 29 67 30 68 31 69 32 70 33-41-ig évi 0,5%-kal nő 42 és ennél több 75 Példa: 30 000 Ft bruttó havi átlagnál a vetítési alap: 12 000 + 1600 + 1400 + 8400=23 400 Ft Tételezzünk fel 25 év munkaviszonyt, akkor a vetítési alap 63%-a a nyugdíj havi összege: 23400x0,63 = 14742 Ft. 30 éves munkaviszony esetén: 23 400x0,68 = 15 912 Ft. A megállapított nyugdíj adómentes (jelenleg). A nyugdíj legkisebb összege 5200 Ft/hó. ATOMERŐMŰ „(Középen a tolmács)” 1983-ban negyven napra kérték kölcsön a budapesti fordítóirodától, hogy tolmácsoljon az atomerőműben. A negyven napból immáron nyolc év lett. Bencze Imre beosztása tolmács, műfordító. Két nyelven, angolul és oroszul jól beszél, lengyelül is tud, bár azt mostanában nem gyakorolja. „Az idegen nyelv elsajátításához nem kell tehetség, csak szorgalom. Aki azt mondja, hogy nincs tehetsége, vagy nyelvérzéke, annak szorgalma nincs” - mondja. Nyelveket beszélő családba született: édesanyja lengyelül, édesapja több nyelven beszél. Különösen édesapja sokat segített eligazodni a nyelvek világában. Tőle tanulta a nyelv logikáját, ami nem olyan, mint pl. a matematika. A moszkvai Maurice Thorez idegen nyelvű egyetem orosz-angol szakán végzett. Az egyetem elvégzése után - egy ideig idegenvezető - a hivatásának, de a hobbijának is tekinti a tolmácsolást. Véleménye szerint van az országban egy tolmácsokból álló „elit” csoport, melybe igen nehéz bekerülni. Egy kicsit irigyli őket. Atomerőműves helyismerete előnyt jelent a többi tolmáccsal szemben. Legjobban a gépészeti, és a villamos területet ismeri. A vállalatnál ma már van választék tolmácsokból illetve azokból, akik jól tudnak angolul, oroszul. Jóleső érzés, ha kifejezetten hozzá ragaszkodnak, az ő közreműködését kérik. Mások mondták róla, úgy dolgozik, hogy személytelen marad, és ez fontos ebben a szakmában. Számtalan hazai és nemzetközi értekezleten, konferencián láthattuk, hallhattuk szinkrontolmácsolását. Bencze Imre3\ éves, nős, van egy másfél éves kislánya. „Nyelvet fog tanulni, akár mi lesz is belőle” - mondja. Bencze Imre- A tolmács neve általában nem szerepe! az újságokban, a fényképek alatt. Vagy csak így, balra, jobbra vagy középen a tolmács. Nem sértő ez?- Számomra nem. Hozzá lehet szokni. Amikor fordítunk, személytelenek vagyunk. Egy feladat van, hűen visszaadni az elhangzottakat, észrevétlen maradni, minél kevésbé zavarni a tárgyalást.- Ilyen értelemben a tolmács egy eszköz. .- Valóban. Tapasztalom viszont, hogy az esetek 90%-ában mégis észrevesznek, figyelik, hogy milyen sebességgel beszélek, pillanatnyi kontaktus alakul ki közöttünk. Őszintén mondom, hogy aki csak tárgynak tekint, az átnéz a gépírónőn, a gépkocsivezetőn is, az önmagáról mond véleményt.- Pár éve divat lett nyelvet tanulni. Minden harmadik hirdetés ígéri „ könnyen, gyorsan ’’ megtanít valamelyik idegen nyelvre. Mi a véleménye erről?- Az, hogy ez szélhámosság. Becsapják az embereket, ha azt mondják, hogy könnyen meg lehet tanulni egy nyelvet. Az oroszt húsz, az angolt tizenöt éve tanulom és azt mondom, hogy nem tudok jól egyik nyelven sem. Miért pont a nyelvtanulásról tételezik fel, hogy könnyű?- Miért, tapasztalata szerint, hogyan kell tanulni?- Mindenekelőtt, mint említettem, szorgalom és kitartás kell hozzá és valamilyen cél. Tanulásra szánjunk naponta 2-3 órát. Hallgassunk - akár háttérzajként is - rádiót, olvassunk idegen szöveget. S ami a legfontosabb, merjünk megszólalni. Akármilyen kevés szót tudunk, formáljuk mondattá, mert így haladhatunk előre a tudásban. A finneket jó példának hozom fel, akik jól - rosszul, de mernek beszélni angolul. Az atomerőműben már egyre többen beszélnek idegen nyelven, főleg angolul. Az itteni nyelvtanítási módszert nagyon jónak tartom.- Vannak tanítványai?- A tanításhoz több kell, mint a nyelv tudása. Többek között némi pedagógiai érzék, türelem és szabadidő. Én ezeknek a híján vagyok. Ha tanítanék, fontos lenne számomra, hogy a tanítvánnyal legalább egy nyelvvizsga megszerzéséig eljussunk.- Ön szerint melyik ország polgárai beszélnek a legtöbb idegen nyelven?- Nehéz lenne megmondanom. De talán a kis nemzeteké. Nekik fontos, ha nem akarnak elveszni a süllyesztőben, hogy minél több nyelven beszéljenek. Magyarországon is hiába a nagy átalakulási folyamat, a rendszerváltás, megfelelő idegen nyelv ismerete nélkül nehezen jutunk a fejlődésben előre. Ha idegen nyelven beszélünk, ráébredünk saját nyelvünk szépségére, jelentőségére úgy, hogy közben magyarul is megtanulunk.- Mondja, valójában szép ez a pálya?- Szép és én nagyon szeretem. Nem egyhangú. Szeretek utazni és ezen a pályán igen sokat lehet. Jó érzés tudni, hogy szükség van rám, nélkülem nem boldogulnának a tárgyalópartnerek. Lné
