Atomerőmű, 1990 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1990-09-01 / 9. szám
8 ATOMERŐMŰ Jobbegyenesek - világszínvonalon Hogy a befejezések az éjszakába nyúltak? Jövőre több napban kell majd gondolkodni és akkor huszonegy, huszonkét óráig lehetne tervezni a mérkőzéseket. De reméljük, ez mindig tökéletesedik! Álló sor balról jobbra: Horváth György MÖSZ-fötitkár, Papp Gyula szakosztályelnök, Hlavati József szakosztályvezető, Szakály Sándor, Selmer György MOSZ-elnök, Hart Péter, Forgács Sándor, Szabó Lóránt, Szili Zoltán, Feil Ádám edző, Papp László magyar válogatott szövetségi kapitány, Balzsay Károly vezetőedző. Guggoló sor balról jobbra: Kalocsai Zoltán, Bognár László, Kocsis Zsolt, Petrovics János, Ledneczki Antal. Bevallom férfiasán én viszolygom az ökölvívástól, ellenben e sport művelőjét tisztelem verejtékéért, sajnálom véréért. Bár ez a saját véleményem, ami bírjon most annyival, amennyivel egy halott elefánt. A fontos az, hogy a X. Atomkupa néven rendezett nemzetközi ökölvívóversenyen, tizenkét csapat (hat hazai és hat külföldi) nyolwankét versenyzője szállt ringbe az egyre nemesebbé váló kupáért. Az eseményről számos cikk (különböző konzekvenciával) látott napvilágot, tessék, most itt a miénk. Elsőként nézzük, hogy Balzsay Károly a Paksi SE vezetőedzője miként vélekedett.- Európából egy jó középmezőny jött össze, s ezzel a szinttel már ott lehet lenni bármelyik világversenyen. Úgy vélem, hogy a Autóra magyar... A „vágtázó” infláció és az életszínvonal csökkenése mindenkiben sokkoló hatást vált ki. Talán az autótulajdonosokat érintette legelőször - 1973-1974-es olajválság idején - az áremelkedések szele. Egy hordó (159 liter) olaj világpiaci ára 3 dollárról 13 dollárra ugrott fel hordónként. 16 év alatt közel 900%-kal emelték meg hazánkban az üzemanyag árát! (HVG-ben közöltek alapján.) „Mese” - több variációban - az áremelések okairól:- Az olajválság nem érinti a Szovjetuniót és azon országokat sem, akik részére olajat importál. A megnyugtató hírre megnyugodtunk. A valóság teljesen más volt. 1979 és 1982 között 5 esetben emelték meg az üzemanyag árát. 1979-ben és 1982-ben 2-2 alkalommal volt áremelés! Majd 1987- től - napjainkig - minden évben egyszeri jelentős áremelés volt. Ebben az évben már 2 alkalommal! Korábban olyan kijelentés is történt, hogy az olaj árának megállapítására - figyelembe véve a világpiaci árakat (!) - 5 évenként kerül sor. Ennek ellenére az emelések rendszeressé váltak! Ezzel együtt - indoklásképpen - a „mese” is folytatódott.- Fogyóban a földben lévő olajkészlet!- Újabb lelőhelyek felkutatása hatalmas költséget emészt fel!- Korszerűtlen berendezéseket korszerűbbre kell kicserélni! Ilyen indokok alapján nem került sor a csökkenésre. Közben az olaj világpiaci ára közel 50%-ára csökkent! Az „őszinteség” is néha felszínre került.-A szükségszerű (?) emelések ellenére jelentős az állami nyereség is. Ebből a nyereségből tudják karbantartani az utakat, építeni korszerű autóutakat a későbbiek során.- Az üzemanyag árában benne van a kötelező biztosítási díj is! Az „eredmény” ismert. Évenként - ígéret szerint - 60 km hosszúságú út nem épült! Legtöbb helyen csupán erősen kifogásolható útjavításokat végeztek. A befolyt biztosítási összeg is kevésnek bizonyult. Autópálya-díjbeszedéstől - közfelháborodás miatt - egyelőre elálltak! (meddig?) Jövő évtől a kötelező biztosítás bevezetésére sor kerül. Szovjetunió a szerződésben vállalt kötelezettségének csak a 80%-át tudja teljesíteni. Nem beszélnek arról, hogy ilyenkor ki fizeti ki az országunknak a plusz költségeket? Ez újbóli áremelkedéssel jár. Jövőre újból emelni fogják az üzemanyag árát, mivel a Szovjetunió is dollárért adja az olajat. Nem kell jósnak lenni, de még szakembernek sem, hogy tisztán lássuk a közelgő káoszt. Magyarországon közel 2 mülió magángépjármű van forgalomban, nem számolva a vállalati gépkocsikat. Ha a magángépkocsik jelentős része nem venne részt a forgalomban, hogyan lenne képes a Volán és a MÁV a tömegközlekedési eszközeivel lebonyolítani az utasforgalmat? Válasz nélkül is van elképzelésünk, ami csöppet sem biztató. Mi a helyzet jelenleg? Milyen a közlekedési morál? Majd minden nap halljuk a rádióban, látjuk a tv-ben a súlyos - sokszor tragikus, halálos - baleseteket. Legtöbb esetben a baleset okát az elsőbbség meg nem adása, a szabálytalan kanyarodás, előzés és a relatív gyorshajtással indokolják. Ez a megállapítás csak részben igaz. A valós helyzet az, hogy az útjaink roszszak, korszerűtlenek! Útjaink telítettek! A felelősség elsősorban azokat terheli, akik az üzemanyagból, valamint az autók értékesítéséből befolyt nyereséget - ígéretük ellenére - lelkiismeretlen módon nem arra fordították, amire kellett volna. Mi lesz ezután? Még több lesz a hétvégi autós, aminek a veszélyességét nem kell külön ecsetelni. Az autók árainak drasztikus emelésével - minden valószínűséggel - jövőre az igénylők ki lesznek elégítve, mivel a Merkúrtól nem tudják elhozni a régen várt gépkocsit. Jelenleg is az autókínálat nagyobb mint a kereslet. A gépkocsik egyre öregebbek lesznek. Egyre többen lesznek azok, akik a gépkocsijukat - barkácsolással - kénytelenek lesznek javítani, mivel a magas javítási költségeket nem tudják megfizetni. A biztonságos közlekedés feltételei még jobban romlani fognak! Sajnos emelkedni fog a közlekedési balesetek száma, ezzel együtt a kárösszeg is! Reményt keltő ígéretek ezután is el fognak - központilag - hangzani. Ennyi csalódás után ki fog hinni? Egy biztos. A szenvedők mindenkor az autósok voltak és lesznek ezután is! Eszembe jutnak a gyermekkori apró csínytevéseim. Olykor-olykor, ha valami rosszat csináltam és észrevették, mindig füllentéssel akartam kibújni a felelősségre vonás alól. Valamennyi esetben a szülői figyelmeztetéskor azzal ijesztgettek, hogy hazugoknak parazsat tesznek a nyelvére. Az igazság nem sokáig váratott magára. Igazmondás-szoktatásra nem ártana - ha csak átmenetileg is - bevezetni a felelős beosztású embereknél az előbb említett módszert. Mennyivel könnyebb volna megérteni mindent. Parázsosztásra sorakozó! Hányán állnának sorba? Győznénk-e parázssal? Ki tudja? Valószínű, a későbbiek során több lenne az igazmondó (vezető) ember! M. J. súlycsoportok között nem volt nagy a minőségi különbség. Színvonalas, izgalmas meneteknek lehettünk szemtanúi. Mi a kupa viszszahódításának vágyával készültünk, amelyben - utólag elmondhatom - tökéletesen sikerült a formaidőzítés. Tíz versenyzőnk közül hat került be a döntőbe! Számomra külön öröm a junior korú Kocsis Zsolt eredménye. A legjobb négy között (!) klubtársával szemben „felmentettük”. Csalódás volt viszont Szabó Lóri, aki a litván Maleckijtöl (talán jogosan) 3:2 arányban vereséget szenvedett.- Az eredményhirdetés még hátra van, s én remélem, hogy a kupa most itt marad. Ha nem, akkor szomorú leszek és nyugodt, mert egy kiváló litván csapat fog bennünket megelőzni.- A rendezvény úgy érzem jól sikerült, még a kezdési időpontok is szerencsések voltak. Mellesleg ezt igazolja a mindvégig telt ház.- Az esemény „tehetetlen” szemlélője volt Erős Lajos, akit „kiöregedett” csapattársával Rimóczi Jánossal együtt, szeptember másodikán a döntő napján búcsúztatott el a szakosztály-vezetőség. A megható pillanatok előtt, a már profinak számító Erős Lajossal beszélgettünk.- Nagyon izgulok a srácokért, Ledneczkivel úgy érzem igazságtalanok voltak. Szili szintén áldozat lett, Takács Sanyi nem volt vitás, ő sajnos az első nap kiesett. Kalocsaitól vártam is, hogy első legyen, most Forgács Sanyiban bízom - mondja Lajos, miközben a ring felé tekintget. Ha Hárt Peti is megnyeri, akkor bizonyára meg lesz a kupa. Nagyszerű ez a verseny, ezt külföldi tapasztalatom alapján mondom. Jók a szovjetek, de látszik, hogy a románok sem „ma kezdték.”- Most már „profi szemmel” nézve, milyennek ítéled meg az amatőrök versenyét?- Én nem akarom, mert nem is lehet a kettőt összevetni. Itt három-, ott nyolc-tíz menetben kell a bajnoki cím sorsát eldönteni. Ez nyilván más felkészülést, más szemléletet és a ringben végzett munka is más stílust jelent. Egyszóval más az elvárás, ami sok esetben fizikai károsodáshoz is vezet. De beszéljünk az amatőr ökölvívásról, amit véleményem szerint nem szabad megváltoztatni. Maradjon ez a klasszikus forma, ezt nagyon jól találták ki. Bár a szovjetek próbálkoztak 5x2 perces menetekkel, de ez amolyan „öszvér” megoldás, amit nem vett át még senki.- Lajos, hamarosan elbúcsúztatnak az amatőr sporttól, ezek után, hogyan tovább?- Három profi mérkőzésem volt már, most a negyedikre várok minden percben. Valószínű, hogy a szeptember közepére kitűzött mérkőzés csúszik. Természetesen hazai körülmények között készülök keményen... talán, még ez évig. Tulajdonképp tervezem, hogy jövőre már abbahagyom. Sajnos a bal vállam „elkopott” a hoszszú évek során, egyre sűrűbb a probléma vele. Ott kemény a tíz menet, s nem lehet bliccelni. Mi lesz ha abbahagyom? Szeretnék e sportág közelében maradni, e sportot segíteni, felszínen tartani. És eljött a torna utolsó összecsapása. Hart Péter (PSE) lépett a szorítóba, ellenfele a litván Sodovskij Leonid. A „box”-vezényszó után, némi méricskélés és „simogatás” után a litván fiú egyre határozottabban támadott. A baj az volt, hogy ütött... sajnos a Péter órája is, amikor az időjelző egy perc negyven másodpercet mutatott, majd Balzsay Károly törülközős jelenete következett. g.sz.p. A X. Atom-kupa egyéni végeredménye: 48 kg-ban: I. Lakatos Pál (VASAS SC) 51 kg-ban: I. Jiga Gheorghe (Cluj Napoca, Románia) 54 kg-ban: I. Bognár László (Paksi SE) 57 kg-ban: 1. Kalocsai Zoltán (Paksi SE) 60 kg-ban: 1. Nagy Lajos (Debreceni MTE) II. Petrovics János (Paksi SE) 63,5 kg-ban: 1. Nosov Aleksandr (Litván v.) II. Ledneczki Antal (Paksi SE) III. Kocsis Zsolt (Paksi SE) 67 kg-ban: I. Lőrincz József (Debreceni MTE) 71 kg-ban: I. Forgács Sándor (Paksi SE) 75 kg-ban: I. Dzjadaravicus Kastutis (Litván v.) 81 kg-ban: I. Ion Mihai (Macva Sabac, Jugoszlávia) 91 kg-ban: I. Sodovskij Mihail (Litván v.) + 91 kg-ban: I. Sodovskij Leonid (Litván v.) II. Hart Péter (Paksi SE) A csapatverseny végeredménye: I. Paksi SE 25 pont II. Litván v. 24 pont III. VASAS SC 14 pont. A különböző vállalatok által felajánlott különdíjak nyertesei: a „legjobb harcos” címet Lakatos Pál (VASAS SC), a „legtechnikásabb versenyző” Bognár László (Paksi SE), a „legjobb külföldi versenyző” Nosov Aleksandr (Litván v.), a „legeredményesebb edző” Balzsay Károly vezető edző (Paksi SE), a „legeredményesebb külföldi edző” Sarabura Vasilij (Litván v.) Töltött dagadó gyufával «Ép •■•'■T' V:-; ■ i SÍV: : ...... 1 I Fotó: P. ATOMERŐMŰ - Felelős szerkesztő: LÓCZY ISTVÁJNNÉ - Tervező szerkesztő: RUSZ GYÖRGY - Szerkesztőség címe: Paks, Pf.: 71. 7031 - Kiadja az AS-B Kft. Tolna Megyei Irodája. Irodavezető: DR. MURZSA ANDRÁS - Levélcím: Szekszárd, Postafiók: 71., 7101 - Engedélyszám: III/ÜHV/306/T - Megjelenik havonta - Készül a Szekszárdi Nyomdában - 5000 90.1996 -Felelős vezető: VADÁSZ JÓZSEF mb. igazgató.
