Atomerőmű, 1990 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1990-09-01 / 9. szám
Tisztelt Olvasók! Városunk felnőtt polgárai nagy érdeklődést tanúsítanak a helyi önkormányzati választásokkal kapcsolatban. Természetes ez, hiszen e választással titokban megvalósulni vélik azokat a terveket, „álmokat” amelyeket már régebben megfogalmaztak, vagy amelyekről környezetükben egyre többször hallottak. Felvetődik a kérdés, ki lesz az aki a legjobban képvisel bennünket, akiben bízhatunk, aki nyíltszívű és - szavú, tisztességes, iskolázott, rátermett? Összeállításunkkal szeretnénk segíteni Önöknek a választásban, az atomerőmű dolgozói közül az önkormányzati képviselő-testületbe jelöltek bemutatásával. Listánk valószínűleg nem teljes. A bemutatkozásra való felhívásunkat közzétettük a Heti Tájékoztatóban, lapzártáig (szept. 11-e) az itt bemutatottak jelentkeztek írásaikkal. Sok szerencsét, jó erőnlétet, egészséget kívánunk mindannyiuknak! - szerk. -Tudnivalók a helyi önkormányzati választásokról A helyi önkormányzatokkal kapcsolatos legalapvetőbb rendelkezéseket az alkotmány IX. fejezete tartalmazza: Többek közt itt szerepel: „A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása.” A helyi önkormányzat feladatai és jogai igen sokrétűek, ezekből csak néhány mutatóban:- tulajdonosi jogokat gyakorol,- állami támogatást kap a kötelező feladatokhoz,- vállalkozhat,- helyi adókat állapíthat meg,- nemzetközi kapcsolatokat tarthat,- bizonyos hatósági jogokat gyakorol. Az alkotmányhoz képest sokkal részletesebb az 1990. évi LXV. törvény, ami a helyi önkormányzatokról szól. Itt olvashatók a kötelező feladatok. Ezek:- egészséges ivóvíz biztosítása,- alapfokú oktatás biztosítása,- egészségügyi és szociális alapellátás biztosítása,- közvilágítás fenntartása,- helyi közutak és köztemető fenntartása,- a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítése. Néhány a nem kötelező, de mégis ellátandó feladatok közül (itt a saját igényeket és anyagi lehetőségeket össze kell hangolni):- településfejlesztés,- környezetvédelem,- csatornázás,- településtisztaság fenntartása,- helyi tűzvédelem,- közművelődési, művészeti tevékenységek, sport támogatása,- az egészséges életmód közösségi feltételeinek biztosítása. A helyi önkormányzat szervezete: képviselő-testület, melynek elnöke a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, alpolgármester(ek), jegyző, a képviselő-testület hivatala. A törvény kimondja, hogy a helyi önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi, törvényességi ellenőrzésüket pedig a köztársasági megbízott látja el. Az 1990. évi LXIV. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának egyes szabályait tartalmazza. E törvény alkalmazását Paks esetében mutatjuk be, hangsúlyozva, hogy eltérő lélekszámú településekre némileg eltérő szabályok vonatkozhatnak. Pakson a képviselő-testület első megközelítésben 19, a lakosság részéről megválasztott képviselőből fog állni. A 19- ből 10 képviselő egyéni választókerületben szerezhet mandátumot, 9 pedig listán. Az egyéni választókerületeket már megállapították, jelenleg (a cikk szeptember 7-én íródott) a jelöltállítás zajlik. Jelölt csak választópolgár lehet, és csak egy egyéni választókerületben és egy listán fogadhat el jelölést. Jelöltnek az a választópolgár ajánlhat, aki az adott választókerületben gyakorolja választójogát. Jelöltnek párt, társadalmi szervezet is ajánlhat. Jelöltté az válik, akit a választókerület választópolgárainak l°/o-a jelöltnek ajánlott. Amelyik párt, társadalmi szervezet az egyéni választókerületek legalább egynegyedében (ez Pakson kettő, mivel a törtszámokat itt lefele kell kerekíteni) jelöltet állított, az listát is indíthat. A szavazás napján tehát két kérdésben kell szavazni: 1. az adott választókerületben az egyéni képviselőjelöltre, 2. az adott településen listát indított pártokra, társadalmi szervezetekre. Érvényes a szavazás, ha a választópolgárok több mint 40%-a szavazott. Ebben az esetben az adott választókerületben az lesz az egyéni képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapta, feltéve, hogy megkapta az érvényes szavazatok több mint 25%-át. Az érvénytelen, ill. eredménytelen választást követő második forduló szabályait most nem ismertetjük. A listás mandátumok elosztása: Össze kell állítani egy táblázatot, melynek a fejlécében a listát állított pártok, társadalmi szervezetek neve áll, a név alatt a megszerzett szavazatok száma, ennek fele, harmada, negyede stb. Meg kell keresni a táblázatban szereplő számok közül a legnagyobbat, a második legnagyobbat, egészen a kilencedikig. Ezek a listák kapnak ebben a sorrendben mandátumot. Egyenlő számok esetén az a lista kap mandátumot, amelyik addig még nem szerzett mandátumot, ill. kevesebbet szerzett. A listáról a feltüntetett sorrendben kapnak a jelöltek mandátumot. A kisebbségek jelöltjei kisebbségenként egy közös független listán is indulnak. Ez egy viszonylag bonyolult módon biztosítja a kisebbségi képviseletet, ez a képviselőtestület létszámának növekedését eredményezi. A polgármestert és alpolgármestert Pakson a képviselőtestület fogja megválasztani, méghozzá a választást követő 15 napon belül megtartandó alakuló ülésén. Itt a korelnök elnökletével nyíltan kell javaslatot tenni. Polgármesterjelölt az lesz, aki nyílt szavazáson a települési képviselők egyharmadának szavazatát megkapta. A jelöltek közül titkos szavazással választanak polgármestert. Az alpolgármester választására hasonló előírások vonatkoznak. Amennyiben a polgármester korábban nem volt képviselő-testületi tag, megválasztásával azzá válik, így a testület létszáma tovább bővülhet.
