Atomerőmű, 1990 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1990-06-01 / 6. szám
4 ATOMERŐMŰ- Képek rendezvényekről - S. Nagy István összeállítása Az irodalom és a képzőművészet kapcsolatáról röviden S/cnátiusz Tibor: kaloala Plugor Sándor: Farkas Árpád A megyében először Pakson tekintették meg a Berzsenyi Társaság Kettős Zsoltár című magyar irodalmi művek illusztrációs kiállítását. A 45 darabból álló anyagot külföldön is ismerik, hiszen nem sokkal ideérkezése előtt Svájcban mutatták be. A rangos alkotók által készített művek méltán reprezentálták a magyar irodalomnak azt a vonulatát, amely a mai napig meghatározó életünkben. Irodalom és képzőművészet. Irodalom, ami nélkül az írásbeliség nem létezne, és nem lenne ismeret sem, mert a korok üzenetét ugyan mi más vállalhatná föl. A ptolemaioszi kultúra időben távol esik korunkhoz, mégis ha vissza akarunk nyúlni az írásos történelmiség kezdeteihez, akkor az alexandriai nagy könyvtárszervezések éveit kell figyelembe venni. Ugyanis erre az időszakra tehető az akkori ismert világ szellemi produktumainak rendszerbe gyűjtése. A későbbi századok szellemiségére is hatással volt, hiszen sokáig a sötét középkornak titulált XI-XII-XIII. század Európája ekkor alapította első városi iskoláit, főiskoláit, a Studium generale-t, Párizsban, Bolognában - hogy csak a jelentősebbeket említsem. Magyarországon az első egyetemet Nagy Lajos alapította 1367-ben Pécsett. De ekkor virágzott fel a kolostorirodalom is, ahol világtól elvonult szerzetesek ültették át latinra a keleti kultúrák alkotásait. Avicennától kezdve egészen Arisztotelészig. S megjelentek az első szimbolikus kódexillusztrációk és az iniciálék, amelyek minden bizonnyal alárendelt szerepet töltöttek be. Ám tagadhatatlan, hogy egy nagyfokú harmóniára való törekvés is jellemezte ezeket a könyveket. A későbbi idők művészeteinek kapcsolata egyre szervesebbé vált, s már nem csupán a szépségre való törekvés jegyei bontakoztak ki, hanem értelmezései a tanítást is szolgálták. A képzőművészeten belül maradandó helyet vívott ki magának, mint például a szeceszszió irányzata, amely különböző kézműves remekekben és a grafikákban alkotott kimagaslót. A XIX. és XX. század aztán fölnevelte gyümölcsét, mert kiteljesedett és beépült az irodalom a társművészetekbe. Alkotókat ihletett meg a szobrász. Babits Hegeso lágy vonásait örökítette meg gyönyörű sorokban. Zichy az Ember tragédiáját illusztrálta. Kassák avangárd festményei és rajzai egyenragúvá váltak verseivel. És Kondor Béla, Nagy László is szívesen időzött rajzeszközeinek a társaságában. Ami látható volt a vándorkiállításon az gyönyörűen egységes. Bálványosi Hubát József Attila ihlette meg. Kő Pál Ballasi-illusztrációi a költő hányatott életét idézték föl. Macskássy Izolda színes textilképei megállásra késztették a szemlélődőt. Orosz János kiállítása a paksi művelődési házban volt látható. Kós Károly követői mutatták be alkotásaikat, terveiket. A rangos művészek között szerepelt Csete György, Blazsek Gyöngyvér, Deák László, Dulánszky Jenő, Jankovics Tibor, Kistelegdi István, Oltai Péter. A kiállítás híven tükrözi azt a törekvést, amely a népi építészettől kezdve egészen napjainkig meghatározta szellemi életünk ébren tartását. Csoóri Sándor arcvonásait, Tornai József Ajándékozások című művét és Nagy László földi vonulását álmodta papírra. Szervátiusz Tibor a finn nemzeti eposz egyegy jelenetét rögzítette képein. Az illusztrációk az irodalom és a képzűművészet kapcsolatát jelenítették meg, amely egyben a természet és az ember kapcsolata is: hiszen benne élt és benne él ma is. LÁSZLÓ-KOVÁCS GYULA A Pécs Csoport építészeinek Házilag készített játékukból, díszekből ízléses kiállítást rendeztek Tolna megyei bölcsődék az MMh-ban A dobozvár építői a gyerekek, „építésvezető" Bencze Barnabás Ügyességi versenyek egy ik jelenete, szervezők dr. Czámé Nagy Ildikó, Daróczi Béláné Agyagozás Kőműves István irányításával
