Atomerőmű, 1990 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1990-05-01 / 5. szám

ATOMERŐMŰ 5 ENERGIA SZINTEK 15,75 kV (csősín, blokktranszformátor, fotranszformátor) 120 kV (120 kV-os kapcsolóállomás) 400 kV (SF-6 gázzal töltött tokozott 400 kV-os megszakító) Fotó és szöveg: S. Nagy I. A Tolna Megyei Műszaki Hetek rendezvény kereté­ben a Híradástechnikai Tudományos Egyesület előadást szervezett a MTESZ-székházban. Az első felkért előadó, Var­sányi János, a budapesti földi mikrohullámú műsorszétosz­tó hálózatot, valamint annak megvalósítási problémáit is­mertette. A Széchenyi-he­­gyen telepített Hirschmann berendezés jelenleg 8 műsort sugároz. A rendszer kialakítá­sának a célja először a szállo­dák tv-jellel történő ellátása volt. Jelenleg már nemcsak irányított nyalábbal, hanem szektorsugárzó tölcséranten­nával is történik sugárzás, így a jelvételi lehetőség Budapest jelentős részén adott. A rendszer kialakítása olyan, hogy a jelek vételéhez nem szükséges demodulátor berendezés, mert a műholdas sugárzástól eltérően frekven­ciaátalakítás után közvetlenül képesek a televíziókészülékek a vételre. A besugárzott terület növe­lésére a Magyar Műsorszóró Vállalat 3 speciális szektorsu­gárzó antennát kíván ez évben felszerelni. Ezeknek az úgy­nevezett „Koszekáns” anten­náknak az a tulajdonsága, hogy közeltérben és távoltér­ben is közel azonos térerővel képesek sugározni. Az így ki­alakított rendszer hozzávető­leg 17 km-es távolságra képes eljuttatni a tv-jeleket. A második előadó Putz Jó­zsef, a PAV mérnöke, a Paks lakótelepen megvalósított 16 csatornás szélessávú kábelte­levíziós hálózat kialakításáról és üzemeltetéséről beszélt. Elmondta, hogy a nagyszámú műholdas műsorok vételéhez szükséges lehetőségek a mű­sorszóró műholdak üzembe állításával alakultak ki. Jelen­leg a földről azonos pozíció­ban látszik a TV-SAT 2, a TDF-1 és az OLYMPOS mű­hold. Ezek vételéhez tehát elegendő egy antenna, a ben­ne lévő vevőfejekkel. A mű­sorszóró műholdak jeleinek vétele és szétosztása nincs jo­­güag korlátozva, így bárki ve­heti a német, olasz és francia műsorokat. A megvalósított hálózat és főállomás bemutatásához ké­szült videofilm került levetí­­tésre, végül az előadók a fel­tett kérdésekre válaszoltak. Esőben Sárban Megáztunk Somogybán Április 21-én sokan jöttünk össze az MMK előtt. Ilyen még nem volt. Annyian je­lentkeztek, két buszt is meg­töltöttünk - volna, ha az egész heti eső el nem ijesztette vol­na, a kényesebb turistákat. So­kan előzetes lemondás nélkül, egyszerűen nem jöttek el. Kedves „sporttársak”, bátor­kodom felhívni figyelmüket két dologra. Az egyik: azt az embert, aki szervez, szállást szerez, programot talál ki, bu­szokért veszekszik, idegeske­dik és mérgelődik 30-40 em­ber helyett és érdekében, tisz­teljük meg annyival, ha nem tudunk menni, akkor időben szóljunk neki, ne várjon reggel a busznál. A másik: a túrázás szabadtéri sport és ki van téve az időjárás szeszélyeinek. Le­het ragyogó idő vagy borult, hóvihar vagy hőség. Még meg is ázhatunk. Ez benne van a pakliban. Aki turistának áll, vállalja ezt is. Az emberek ál­talában húsbólvérből vannak, ám van néhány cukorból ké­szült turista is, akik meghátrál­nak egy esőtől. Talán félnek, hogy elolvadnak? Nekik taná­csolom, hogy meleg napsütés­ben se induljanak útnak, ak­kor is elolvadhatnak. Téijünk vissza a lényegre! Végül is túrázni indultunk. Bár elég „szellősen”, de meg­töltöttük mindkét buszt. Ek­kora létszám az utóbbi időben nem volt. A szakosztály nota­­bilitásainak hízott a mája. Pécset elhagyva már kez­dett borulni, Szigetvár után hidegre fordult az idő. Dom­bok között megbújó, egyutcás falvakon át értünk a Boldogasz­­szonyfához tartozó Tere­­csenybe. A turistaháztól egy darabig követtük a jelzést, mely lassan elmaradt. A tér­képre, a tájolóra és a józan pa­rasztira bízva magunkat, fo­gyasztottuk a kilométereket. Érdekes ez a Somogy. Itt a dombok szintkülönbsége, az igazi hegyekhez képest kicsi, de a púpok szépen sorban kö­vetik egymást. Föl-le, föl-le. A túrázásban járatlan kedves ol­vasónak szolgálhatok egy pél­dával. A paksi lakótelepen át­sétálni a Kurcsatovról a Szed­res utcáig nem nagy út, igaz? Na de tessék felmenni min­den második lépcsőházban a negyedikre - gyalog. Körülbe­lül ilyenek a somogyi dom­bok, csak sokkal szebbek. A táj, az erdő minden időben, minden évszakban más arcát mutatja. Most a hetes eső után üde, harsogóan zöld volt, és a pá­rás, enyhe időben virágillatok fűszerezték a jó erdei levegőt. Az utakat, nyiladékokat be­nőtte a fű, ezért nem volt sár. A vizes fű csak a meredek ol­dalakon okozott gondot, ám a társaság jó hangulatán semmit sem rontott. Nemcsak a ka­paszkodók voltak síkosak, ha­nem a megjegyzések is, amit ilyen helyeken kézről kézre adunk egymásnak. Az idő to­vábbra is borult maradt. Eb­ben az esetben ez jó volt. Ha kisütött volna a nap, a párás erdőben a trópusokon érez­hettük volna magunkat. Azt hiszem, kevés ember viselte volna el nyűgösködés nélkül. Jó háromórai gyaloglás után egy dombtetőről megláttuk az apró falut, Csebényt. Lefelé még átsétáltunk egy nagyon szép tölgyesen, majd kiértünk a falu melletti rétre. Elkezdett szemerkélni az eső. A mező szélén ritkán látha­tó nagy dagonya keresztezte utunkat. Kikerülni nem lehe­tett. Az ügyesebbek kikeres­ték a szigeteket és száraz láb­bal keltek át. Néhányan pedig lábfürdőt vettek bokáig, láb­szárig, kinek hogy sikerült. A meleg buszokban előke­rültek a száraz zoknik, váltóci­pők. Szigetváron már alig sze­merkélt, mikor megálltunk. A melegítő kávé után kezdett ki­derülni az égbolt és felderülni a kedvünk. Néhány szelet sütemény a cukrászdában, pár korty ital a sörözőben és újra buszra száll­tunk és Paksig meg sem áll­tunk. NAGY ISTVÁN Eszünk? - Nem eszünk? Felvételünk az üzemi étterem bejárata előtt készült május 8-án Fotó: S. Nagy István A közgazdászklubról A gazdasági vezérigazgató-he­lyettes területén dolgozó közgaz­dászok kezdeményezésére köz­gazdászklub alakult vállalatunk­nál. A szervezők úgy gondolták, hogy a gazdasági környezet, illet­ve a gazdasági szabályozók válto­zása komoly kihívást jelent a vál­lalatok és ezen belül főként a gaz­dasági szakemberek számára. A klubfoglalkozások keretében ezért lehetőséget kívánunk bizto­sítani a szakemberek és érdeklő­dők számára véleményük kifejté­sére, ütköztetésére annak remé­nyében, hogy egy-egy klubfoglal­kozás után tovább gondolkodunk és véleményünk is formálódik. Az eddigi üléseken megvitatták Kornai János: Indulatos röpiratát, az infláció problémáját, szerepét, a vállalati elszámolást, és a pénz­áramlással kapcsolatos Cash-flow mutató alkalmazási lehetőségeit. A foglalkozásokon az alábbi három síkon zajlik a különböző közgazdasági témák feldolgozása:- gazdasági koncepciók bemu­tatása és értékelése külső előadók által- a klubtagok saját előadásai konkrét makrogazdasági, illetve vállalati kérdésekről öntevékeny, esetlegesen teammunkában végzett, a vállalat gazdasági működésének javítását célzó elemzőmunka A foglalkozásokon - melyeket felszabadult légkör jellemzett - a résztvevők kisebb viták után kö­zös válaszokat fogalmaztak meg a felmerült kérdésekre. A klub üléseit minden hónap első csütörtökön 18x-kor tartjuk az ASE-söröző különtermében, melyekre minden érdeklődőt tisz­telettel várunk. A közgazdászklubról Kábeltelevíziós hálózatok kialakításának alternatívái

Next

/
Oldalképek
Tartalom