Atomerőmű, 1990 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1990-05-01 / 5. szám
4 ATOMERŐMŰ A Tagore sétányról megpillanthatjuk a szívkórházat Füredi fürdőzések A táj nem csupán szép, hanem termékeny is: s az ember ezért már a történelmiség hajnalán megtelepedett a vidéken. A szelíd, szőlővel befuttatott dombok, életet adó völgyek nemzedékeket kötöttek meg; olyanynyira, hogy mára a Balaton-felvidék, s a közeli Bakony, az ország egyik leggazdagabb múltú részévé vált. Települések százai nőttek föl az apró, szélvédett öblökben meghúzódó halászfalvakból. Mint egy hatalmas és színes képeskönyv! Olyan ez a vidék. A fútkározó szél, s a hebehurgyán csapkodó eső évszázadok alatt kialakította a ma is látható formákat. A közeli Csopak a Nosztorivölgy torkában fekszik, s a tó fölé emelkedő dombokon egykor római villák falai fehérlettek. Onnan látni lehet Füredet, s a kékeszöld távolba vesző apátsági tornyokat is. A vízfelület hatalmas és lenyűgöző, s a napszakok váltakozása, a szél erőssége, mindig és mindig új színeket komponál. Hol sötét ibolyát, hol pedig sárgászöldet. „Olyanforma, mintha tiszta fűzőid vízbe egy kis szennyes sárgát kevernénk” - mondja Cholnoky Jenő. A Balaton s körülvédő hegyei szép harmóniát alkotnak. Az évszázadok emberei belakták, otthonossá tették a vidéket, falvakat, városokat alkottak, s hírül adták, szívesen vendégszeretők. Amit aztán a korabeli sajtó világgá is kürtőit. Elsőként az északi parton, Füreden létesült szálloda, az ún. Horváth-ház, amely a Balatonpart legszebb copf épülete volt. Nem véletlen, hiszen a városban és környékén bőven fakadtak savanyúvízforrások, s ekkor kaptak jelentőséget. A XVII. sz-ban ugyan már történt róluk említés, de csak 1743-tól vált szerepük jelentőssé, amikor vizüket melegítve gyógyfurdőzésre is felhasználták. A füredi források vízét kezdettől fogva egyaránt használták ivásra és fürdésre. Különösen híresek voltak az érvágással és purgálással egybekötött májusi kúrák, az ún. majálisok. Az ország minden részéből tódultak a betegek Füredre, s foként a szívpanaszok, a vérszegénység, a gyomorbántalmak ellen használták pezsdítő vízét. A gyógyforrás első költői „vegyelemzését” Garay János adta. S Berzsenyi súlyos vesebaját kúráltatja a füredi kútfőnél. Ugyanakkor a tóban való fürdésről a Hazai és Külföldi Tudósítások egyik 1821. évi száma ad hírt:....megtudódott, hogy több vendégnek a Balatonba felállítandó hideg fürdővel örömest élni kívánnának.” A füredi fürdőélet örömei a táncban teljesedtek ki. A vacsorák akár a Horváth-házban, akár a nagyvendéglőben, mindennap bállal folytatódtak, amely nem ritkán éjfél utáni egy óráig együtt tartotta az úri társaságot. A legelső Anna-bált 1825-ben tartották Szentgyörgyi Horváth József leánya, Anna Krisztina névnapján, s meghívták rá a fürdőhelyen üdülő előlekőségeket. Azóta nem telt el egyetlen füredi nyár sem Anna-bál nélkül. A köztudat szerint a reformkorban a nemzeti magáratalálás jegyében zajlottak a mulatságok: sujtásos dolmányban, zsinóros szűk nadrágban feszítő férfiak járták a táncot a színes pruszlikos, gyöngyös pártás honleányokkal, s a polkát, keringőt sorra kiszorította a csárdás és a körmagyar. Paget leírásából viszont más kép tárul elénk... Ha a bálok nem is, a színház kétségtelenül a magyar szellemet árasztotta. A reformkorszak pezsdítő légkörében épült meg a füredi kőszínház. Esténként Dérynét hallhatta a mindig lelkes publikum. 1831. július 3-án nyílt meg. Elmaradhatatlan tartozéka lett a füredi nyaralásnak a kirándulás is. Kedvelt hely volt Arács és Füred falu, amely utóbbi olajsimaságú, erős és aranyszínű boráról volt híres. Ám legfőbb kirándulási célpont azonban Tihany maradt, ahol a máig meglévő ősi apátsági altemplomban temették el I. Endre királyt. Magyarországon az egyetlen olyan királysír, amely 1061-től napjainkig nem lett megbolygatva. Szöveg és fotó: LÁSZLÓ-KOVÁCS GYULA Római katolikus „Vörös templom" épülete Egy erőmű jobb ha nincs, mint ha rossz Ilyen és hasonló alapelveket tulajdonítanak sokan a hosszú nevű Állami Energetikai és Energiabiztonság-technikai Felügyelet dolgozóinak, akik közül hallgattassák most meg egyikük szigorúan vett magánvéleménye, melyért senkit semmiféle felelősség nem terhel. A felügyelő viselkedésének tanulmányozásához nincs szükség bonyolult laboratóriumi műszerekre - az alapvető törvényszerűségek elméleti úton is megállapíthatók, különösen ha ismeijük kialakulásának körülményeit. A kovakő (az atomerőmű őse) használatához nem volt szükség kezelési utasításra, meg biztonságtechnikai szabályozásra, pedig könnyen belátható, hogy helytelen használat esetén az is sokféle veszély forrásává válhatott volna (sőt, ha a statisztikai katasztrófa-elméletek igazak, akkor valószínűleg vált is). Mindezek megértéséhez azonban egy átlag ősember primitív agya elegendőnek bizonyult. Az azóta eltelt néhány ezer év alatt nagyon sok lépcsőben fejlődött az energia átalakításának és hasznosításának technikája, és a mind újabb lépcsőfokok figyelembe vették a megelőző lépcsők sikeres és keserű tapasztalatait egyaránt. Ezek a tapasztalatok egy idő után túlhaladták egyetlen ember memóriájának kapacitását, ezért azokat le kellett írni. Amikor az atomerőmű megjelent ebben a fejlődési láncban, a tapasztalatok már sokezer kötetre rúgtak - ezeket nem lehetett az erőmű minden dolgozójával megtanítani. A tapasztalatok szabályokká merevedtek, melyekről elegendő annyit tudni, hogy be kell őket tartani. Elvileg. A szabályokat azonban legalább három szempont szerint szét kell válogatni. Először is vannak olyan szabályok, amelyeknek mindannyian ismerjük a magyarázatát, vannak amelyekét csak néhányan ismerik. Másodszor vannak olyan szabályok, ahol a megengedhetőség határértéke pontosan ki van számítva és indokolható, másoknál az eltérés folyamatosan változhat, és a határok a könnyebb kezelhetőség érdekében vannak feltüntetve a korábbi tapasztalat, vagy éppen egy műszaki becslés alapján. Végezetül (de nem utolsósorban) a különböző szabályok megsértése nagyon különböző következményekkel fenyeget: erősen eltér a káros következmények valószínűsége és nagyságrendje is. A felügyelő tehát azért van, hogy a leírt szabályok betartását ellenőrizze. Ezt rajta kívül még nagyon sokan végzik, ami természetes, hiszen az erőmű nukleáris biztonságáért végső soron egyértelműen az erőmű üzemeltetője a felelős. Végeredményben az ÁEEF hosszas elemzések után választotta ki az atomerőmű azon legfontosabb rendszereit, illetve berendezéseit, melyeken az előírások egy részének teljesítését folyamatosan, időszakosan, vagy alkalomszerűen ellenőrzi. Ezekben az esetekben az előírásoktól eltérni általában nem szabad, vagy ha ez mégis szükséges, akkor be kell bizonyítani, hogy az eltérés az erőmű nukleáris biztonságát nem csökkenti. Ilyenkor szokták a felügyelő életérzését bakter-filozófiának emlegetni. („Abból még nem volt baj, hogy le volt eresztve a sorompó.”) Ez a bizonyítás ugyanis néha rendkívül nehéz. Gyakran derül ki, hogy egy-két előírás eredete nem is olyan világos, mint korábban hittük, és néha bizony majdnem a kovakőig vissza kell menni, hogy a továbblépés helyes útját megtaláljuk. Ez eddig általában sikerült. Igaz, néha viharos történelemórákat követően. Persze, ha szabad még egy bikkfa-fordulattal terhelni az olvasót, nem az a fontos, hogy csend legyen az iskolában, hanem hogy jó legyen a bizonyítvány. TÓTH ANDRÁS ,s TO MERŐM* A helyszínen is ellenőrizhették a radioaktív szennyezettséget - vállalatunk részt vett a SECUREX Nemzetközi Munkavédelmi és Biztonságtechnikai kiállításon, melyet a BNV területén áprilisban rendeztek. Az érdeklődők megtekinthették a sugárvédelmi szolgálatnál használatos kézi műszereket, Hl. az RZB-05 típusú (képünk) radioaktív-szennyezettség ellenőrző készüléket. Parancsnoki törzs a tűzoltóknál Előző lapunkban tájékoztattuk dolgozóinkat arról, hogy Üzemi Tűzoltóparancsnoksággá szervezték a PAV területén lévő egységet. A parancsnokság illetékességét, hatáskörét és feladatait már ismertettük. Most a vezetői törzs tagjait mutatjuk be. Valamennyien főiskolai és az előírt szakmai iskolai végzettséggel rendelkeznek. Egy kivételével több mint 10 éves szakmai gyakorlatuk van. A törzs átlagéletkora 36 év. BÖHM PÉTER tűzoltó százados a parancsnok. A PAV vezetői és dolgozói előtt egyáltalán nem ismeretlen. Több mint öt éve - mint főelőadó - közvetlenül foglalkozik az erőmű tűzvédelmi ügyeivel. Tervezők, kivitelezők, üzemeltetők és karbantartók tudják kiről van szó. Szakmailag jól felkészült, rugalmas és segítőkész, egyben határozott és igényes ember. Nem híve a sok beszédnek. Az előtte álló feladatokat, elképzeléseket néhány mondatban foglalja össze. Feladatának tekinti a parancsnokság állományának felkészítését a speciális feladatokra. Továbbra is kiemeltként kezeli az erőmű megelőző és mentő tűzvédelmét. Fontosnak tartja a színvonal emelését, a biztonság növelését. Szívesen ad segítséget a tervezőknek a tűzvédelmi tervfejezet elkészítéséhez, de senki helyett nem végzi el a munkát. Korrekt kapcsolattartásra törekszik. Igényes lesz mint eddig is. A tűzvédelmi biztonság rovására senki ne váljon tőle engedményeket, hiszen esküben vállalt kötelessége az emberi élet és a vagyon védelme. NYULASl JANOS tűzoltó százados, a tűzoltási és szolgálati főelőadó. Még az egyes blokk indulása előtt ő készítette el a PAV tűzoltási tervét. Tehát részére sem ismeretlen az erőmű. Ezeket a terveket kell naprakész állapotban tartani. Az állománnyal gyakoroltatni, az illetékes vezetőkkel és szakemberekkel koordinálni. Szervezi a szolgálat ellátását. Intézi az állomány kiképzését és személyi ügyeit. Öszszefogja a három szolgálati csoport munkáját. SZEND! JÓZSEF tűzoltó törzsőrmester a technikai, anyagi és pénzügyi előadó. A tűzoltó technika, a gépjárművek és egyéb eszközökkel kapcsolatos ügyeket intézi. Ő végzi az állomány bérének kifizetését. Vezeti az anyagi és pénzügyi nyilvántartásokat. TILL FERENCNÉ gépíró és ügykezelő. Korábban a Paksi városi Parancsnokságon volt ilyen beosztásban. Az iratok kezelése, iktatás postázás és természetesen a gépírás tartozik a feladatai közé. A törzs tagjai 8 órás munkakörben dolgoznak. Hétfőtől csütörtökig naponta 7-től 15.30-ig pénteken félórával hamarabb vagyis 15 órakor fejezik be a munkát. Szombat szabadnap. Telefonszámaik: 75-58 és 79-68. A tűzjelzésére továbbra is a 77-77 szám van fenntartva. Az új parancsnokság törzsének és minden dolgozójának a munkájához erőt és egészséget kívánunk. CSŐGLEI ISTVÁN Böhm Péter Nyulasi János Szendi József Till Ferencné
