Atomerőmű, 1990 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1990-04-01 / 4. szám
2 ATOMERŐMŰ Berendezés-dekontaminálók INFORMÁCIÓ a MINI-OSART vizsgálatról Kérdéseinkre Bajsz József osztályvezető válaszol DECONTAMINATION? we CAN GET OUR ARMS AROUND YOUR PROBLEM Mit jelent a MINI-OSART vizsgálat? A NAÜ 1988-ban tartott OSART-vizsgálata aláhúzta annak fontosságát, hogy az atomerőmű üzemelését rendszeresen független bizottság ellenőrizze. Ilyen vizsgálatok Pakson 1985 óta rendszeresen történtek. Kezdetben az erőmű szállítója biztosította a szakértőket a Szovjetunió intézeteiből. 1987-ben a szakértők körét saját kezdeményezésre egy loviisai és egy bohunyicei képviselővel bívítettük. A mostani ellenőrzés e gyakorlat folytatását és egyben továbbfejlesztését jelentette. Mi volt a vizsgálat célja? A vizsgálattal az volt az elképzelésünk, hogy az OSART-vizsgálat terjedelméből ezúttal az üzemvitel és a műszaki háttér funkcióit ellenőriztessük. A munkát az OSART-irányelvek alapján készítettük elő, és szerveztük. A vállalatvezetés célja az, hogy 4-5 éves ciklus alatt a vállalat egész tevékenységének felülvizsgálata megtörténjen a fenti irányelvek alapján. Ebből adódóan a mostani vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsák, az erőmű mennyiben tesz eleget a biztonságos üzemeltetés követelményeinek, rendelkezésre állnak-e a szükséges tárgyi, személyi feltételek. Feltárja azokat az anomáliákat, hiányosságokat, amelyek megszüntetésével a biztonság szintje növelhető. Az eredményekről mit lehet közölni az újságban? A bizottság alapvetően pozitívan minősítette az üzemviteli és műszaki háttérfunkciók megvalósulását. A szakértők által tett kritikai észrevételek között nem volt olyan, amely ismeretlen lett volna előttünk, több esetben a probléma felszámolására az intézkedés folyamatban volt. A vizsgálat eredménye volt ezen kívül még az is, hogy lehetőség nyílt a bizottság tagjai és erőművek dolgozói közötti közvetlen tapasztalatcserére. Hogyan választották ki a bizottság tagjait? Az üzemviteli tapasztalatok széles körű hasznosítása érdekében a szakértőknek a bizottságba történő meghívásakor arra törekedtünk, hogy minden, a Paksi Atomerőművel közvetlen kapcsolatot tartó erőműből legyen képviselő. Meghívásunkat az érintett erőművek elfogadták, és a bizottságba kompetens szakértőt küldött a kólái, rovnói, bohunyicei, dukovani, a greifswaldi és a Blayais-i erőmű. A loviisai erőmű az ez év végén esedékes OSART-vizsgálat előkészületei miatt kimentette magát. Hol lesz a következő vizsgálat? Mi már régóta szorgalmazzuk, hogy ilyen vizsgálatokra kerüljön sor a hasonló típusú erőművekben. Felajánlottuk, hogy ezeken a vizsgálatokon biztosítjuk szakértőink részvételét. Jelenleg azonban az erőművek terveiről konkrét ismeretekkel nem rendelkezünk. A dekontaminálás lényegében sugármentesítést jelent. Feladatunk a primerköri berendezések elszennyeződött felületéről a radioaktív izotópok eltávolítása. Ezt a munkát a vegyészeti osztályhoz tartozó dekontamináló egység végzi. Létszámunk a blokkok üzembehelyezésével párhuzamosan növekedett, jelenleg 21 fő. Két csoport van, külön az I—II. és külön III—IV. blokkokra. Átrakások idejére az erőműben kialakult műszakbeosztás szerinti váltóműszakban dolgozunk. A dolgozók nagyobb része vegyész és vegyipari gépész szakképzettséggel rendelkezik. Erre azért van szükség, mert a dekontaminálási feladatok jelentős részét kémiai eljárással végezzük el. Vannak a primerkörben beépített dekontamináló rendszereink, továbbá mozgatható dekontamináló berendezéseink és eszközeink. A dekontaminálási műveletnek több célja is lehet. Ezek közül mi fontosnak tartjuk azt, hogy a felületi dózisteljesítményt azért kell csökkenteni, hogy az ott dolgozók pl. karbantartók sugárterhelése minél alacsonyabb szinten legyen. Ugyanakkor mindig figyelembe kell vennünk azt a követelményt is, hogy a kezelt felület az újrafelhasználás során megfeleljen az előírásoknak, ne veszélyeztesse a berendezés üzembiztonságát és ne rövidítse meg az élettartamát. A magunk szempontjából pedig nem közömbös, hogy a művelet végrehajtása közben mennyi dózist kapunk. Ezért a megfelelő technológia és eszközök mellett jól összeszokott olyan csapatmunkára van szükség, amely ezt gyorsan és biztonságosan elvégzi. Dekontamináló eszközeinket az első átrakástól kezdve folyamatosan bővítettük és fejlesztettük a fentebb leírt célok és követelmények érdekében, valamint azért, hogy minél kevesebb radioaktív hulladék keletkezzen. Az új eszközök tervezésében, gyártásában a KAIG-on és FIFO-n kívül a Vegyterv, Vegyépszer és az Izotóp Intézet vett részt. Minden új dekontamináló eszközt és gépet inaktív körülmények között próbáltunk ki. Kihasználtuk azt a lehetőséget, hogy a szerelés alatt lévő blokkokon ezt meg lehetett valósítani. A fejlesztések közül az elektrokémiai dekontaminálás, mint technológia bevezetése igen nagy jelentőségű. Két változatát használjuk, egyik a meritéses, másik pedig a mozgókatódos eljárás. Az előbbit kis alkatrészek és eszközök dekontaminálására, míg az utóbbit helyhez kötött berendezések dekontaminálására használjuk. Ezek kialakításában a dekontamináló dolgozóknak nagy érdemük van. Ma már nagyrészt ezzel a technológiával dolgozunk. Persze az eredeti kémiai technológiára is szükség van, pl. FKSZ-forgórész dekontaminálását csak azzal tudjuk elvégezni. Dekontaminálás során a VSSZ maximális betartása elengedhetetlen követelmény és ezen kívül az úgynevezett ALARA-elv betartása is fontos („as low as reasonably achievable”), vagyis a lehető legalacsonyabban ami gazdaságosan biztosítható. Csak olyan alacsony sugárzási szint eléréséig kell dekontaminálni az adott berendezést, ami még gazdaságosan elvégezhető vegyszer, dekontamináló munkaerő, keletkező radioaktív hulladék mennyisége szempontjából, ugyanakkor a karbantartó és ellenőrző tevékenység biztonságosan elvégezhető legyen. Csak példaként említem meg, hogy egy kisebb alkatrész dekontaminálását ha kémiai technológiával végezzük el, akkor szükség van kb. 2 m3 különböző összetételű vegyszerre, az oldat felmelegítéséhez gőzre és ezt követően a dekontamináló kádban 2 órás kezelésre. Ilyenkor a dekontaminálást végző személy gyakorlatilag a sugárforrás közelében tartózkodik. Ha ugyanezt az újonnan kifejlesztett meritéses elektrokémiai módszerrel végezzük el, akkor a vegyszerigény csak 2-300 1 és ezt nagyon sokszor felhasználhatjuk, nincs szükség az oldat felmelegítésére és a kezelés 5-10 percig tart. A felület fémtiszta lesz. Természetesen ahol lehet, ott ezt a technológiát alkalmazzuk. Helyhez kötött berendezéseket mozgókatódos elektrokémiai módszerrel dekontaminálunk. Nagy előnye, hogy a kezelő távol van a szennyezett felülettől és kevés radioaktív hulladék keletkezik. A tapasztalatokat felhasználva folyamatosan fejlesztjük és módosítjuk a dekontamináláshoz használatos eszközeinket és berendezéseinket annak érdekében, hogy a feladatot minél kevesebb létszámmal és kevés dózissal hajthassuk végre, valamint a végzett munka minősége is megfeleljen az előírásoknak. Az utóbbi időben többféle dekontamináló berendezést sikerült beszerezni, amelyek különböző helyeken és anyagokon alkalmazhatók. Ilyenek pl. SZIGMA dekontamináló berendezés, amely nyitott tartályokba, aknákba használható, FREONOS dekontamináló berendezést villamos alkatrészek és finomszerelvények tisztítására, továbbá mosó- és szóróberendezéseket, valamint ultrahangos dekontamináló kádat bonyolult felületű alkatrészek dekontaminálására. Munkánk során szoros kapcsolatban vagyunk a karbantartókkal, a dozimetriával és a radiokémiái laborral. Minden dekontaminálásról munkalap készül, amelyen minden fontos adat szerepel. A műveletet dozimetriai mérés előzi meg és a befejezést a dozimetria-szolgálat mérés után minősíti. A radiokémiái labor elemzi a dekontamináló adatokat és a felületről vett mintákat. Méri az eltávolított radioaktív izotópok és korróziós termékek mennyiségét. Ezeket az adatokat felhasználjuk a munkák értékeléséhez, ellenőrzéséhez, valamint új technológiák bevezetéséhez. A dekontaminálás gazdaságosságát és hatékonyságát a karbantartási feladatokkal és azok költségeivel együtt lehet értékelni. Mindenekelőtt azonban alapvető szociális és közegészségügyi szempont, hogy a sugárveszélyes helyen dolgozók létszámát, ül. sugárterhelésüket minél jobban csökkentsük. GYÖRFFY JÓZSEF dekontamináló művezető Üzemi tűzoltóparancsnokság a PAV területén Arad főterén 1835-ben kigyulladt egy kereskedő háza. Rittmann József kalaposmester bátor társaival biztonságba helyezte a padláson lévő lőporos hordókat. Ezzel megmentette Arad központját a pusztulástól. A példa nyomán elhatározták, hogy - külföldi példák nyomán - egyesületet hoznak létre. így alakult meg Magyarországon az első Aradi Tornász Tűzoltó Egylet. Sopron, Buda, Pest és még jó néhány város követte a példát, igaz csak mintegy húsz évvel később. Ebből a szervezetből nőtt ki a hivatásos tűzoltóság intézménye. Pesten Széchenyi Ödön kezdeményezésére 1870-ben alakult meg az első állandó készenlétet biztosító fizetett tűzoltóság. Ilyeneket hoztak létre más városokban és fontosabb üzemekben. Az 1948-as államosításkor ezek a tűzoltóságok állami irányítás alá kerültek. Magyarországon jelenleg háromféle tűzoltóság van. Községekben ma is élnek az önkéntes tűzoltó egyesületek. Tagjai fizetség nélkül főleg tűzoltási feladatokat látnak el. Vezetőség irányítja a munkájukat. A fenntartási költséget az adott község biztosítja. Üzemekben ún. vállalati tűzoltóságot kell szervezni. Tűzriasztás esetén otthagyják a munkájukat és rohannak a helyszínre. Külön fizetséget ők sem kapnak. Az állami tűzoltóság tagjai főfoglalkozásban, hivatásként végzik a feladatokat. A tűzoltóság megelőző tűzvédelmi és tűzoltási tevékenységet végez. Részt vesz a tűzesetek körülményeinek a felderítésében, közreműködik az egyéb kár elhárításában. Egy mondatban kifejezve, az állami tűzoltóság hatósági jogkört lát el, illetőleg tűz- és kárelhárítást végez. Hatósági jogkörében észrevételezi a tűzvédelmi szabálytalanságot és azok megszüntetése iránt intézkedik. Közvetlen tűzveszély esetén a tevékenység folytatását megtiltja. Más biztonságot nyújtó intézkedés mellett eltérési engedélyt ad, amikor a jogszabály vagy szabvány egyes előírásai nem tarthatók be. Helyszíni bírságot szabhat ki. Tűzvizsgálatot tart és felkérésre szakvéleményt ad. Olyan esetekben, amikor a döntés más hatóság - pl. építési - jogkörébe tartozik, szakhatóságként működik közre. A tűzoltóság legfontosabb feladata a tűz oltása. Ezen belül első teendő az ott lévő személyek mentése. Mindezekhez a tűzoltást irányító vezetőnek a jogszabály jogokat és kötelezettségeket állapít meg. A kárterületet zárt területté nyilvánítathatja. Ezen a területen minden tevékenységet vagy mozgást korlátozhat, megtilthat. Elrendelheti az illetéktelen személyek eltávolítását. A területet kiürítetheti. A tűzoltás érdekében a vállalat vagy magánszemély tulajdonában, használatában, kezelésében lévő területre, helyiségbe behatolhatnak. Kerítést, épületet megbonthat. Felhívásra a vállalat megfelelő szakembert, munkaerőt, eszközt köteles biztosítani. Ugyanakkor köteles a tüzet a talált állapotban eloltani. A tűzoltóság közreműködik az árvíz és belvíz, földrengés okozta károk elhárításában és egyéb káreseteknél, baleseteknél az életveszély elhárításáig. Az élet úgy alakította ki, hogy az állami tűzoltóság egységei szinte minden baj esetén igénybe vehetők. Állandó készenlétet látnak el 24/48-as szolgálati rendszerben. Riasztás esetén nappal egy, éjjel másfél perc alatt el kell hagyniok a szertárat. Állami tűzoltóság szervezhető városokban, kerületekben és a fontosabb üzemekben. Az atomerőművekben a világon mindenütt hivatásos tűzoltók állnak rendelkezésre az azonnali beavatkozáshoz. Bizonyos huzavona után erőművünkben is megoldódott ez a kérdés. Május 1-jétől Üzemi Tűzoltó Parancsnoksággá szervezték a már a területünkön lévő, de Paks városhoz tartozó tűzoltó egységet. Önállóak lettek. Szakmai felettesük a megyei tűzoltó parancsnokság. Illetékességük az üzem területére terjed ki. Ellátják mindazokat a hatósági és mentő tűzvédelmi feladatokat, melyeket az előzőekben ismertettem. A félreértések elkerülése érdekében szeretném kiemelni, hogy ez a parancsnokság az üzem vezetőire, szerveire, dolgozóira háruló tűzvédelmi feladatokat nem veheti át. A jogszabályokban és a PAV vezérigazgatója által kiadott Tűzvédelmi Utasításban foglaltakat mindenki köteles ezt követően is végrehajtani. A BTO Tűzvédelmi Csoportja ezután is úgy működik ahogy eddig tette. A különböző bejelentési, egyeztetési, értesítési kötelezettség a BTO felé továbbra is fennáll. Miben történik változás? A tűzvédelmi hatósági, szakhatósági feladatokat eddig a Paksi Városi Tűzoltóparancsnokság látta el. Ezt követően minden ilyen ügyet itt helyben intéznek. Itt történik a tervegyeztetés. Nem kell Paksra utazni. A helyi, szakmai és helyismerettel rendelkező parancsnok dönthet. Nincs áttételezés. A kihelyezett vonuló egység Pakshoz tartozott. Oktatásokra, közös értekezletekre, gépkocsiszervizre, üzemanyagtöltésre el kellett hagyni az üzem területét. Márpedig az üzemi parancsnokság lényege abban van, hogy a működő üzem épületei szomszédságában állanak készenlétben. Tűz esetén kellő helyismeret birtokában azonnal be tudnak avatkozni. Köztudott, hogy az eredményes tűzoltás mindenütt a gyors és szakszerű beavatkozáson múlik. Önálló életet élnek ezután. Az üzemeltetés költségeit a PAV fedezi, így nem kell elhagyni az üzemet. A paksi és más városi tűzoltóságokkal mellérendeltségi viszonyban vannak. Erőműben keletkezett tűz oltásához a környező városok tűzoltóságát továbbra is igénybe veszik. A tűzoltás vezetője a helyi parancsnok lesz egészen addig, amíg a megyei vagy országos szintű elöljáró a vezetést át nem veszi. Még néhány közérdekű adatot kell említenem. A parancsnokság címe: PAKSI ATOMERŐMŰ VÁLLALAT ÜZEMI TÜZOLTÓPARANCSNOKSÁG. Paks, postafiók: 13. Elhelyezési körletük jelenleg a fegyveres őrség épülete melletti váüalati tűzoltószertár. Ide érkezik a 77-77 üzemi telefonon leadott tűzjelzés. Itt jelennek meg a számítógépes tűzátjelző adatai. Hivatalos beszélgetést a 75- 78 számon lehet folytatni. Az önálló tűzoltóság létrehozásával tovább javítottuk üzemünk biztonságát. Gyorsítottuk a tűzvédelmi ügyintézést. Kívánjuk, hogy soha ne kelljen őket tűz- vagy káresetnél igénybe venni. A parancsnoki törzs tagjait későbbi lapunkban mutatjuk be. CSÖGLEI ISTVÁN
