Atomerőmű, 1990 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1990-04-01 / 4. szám
ATOMERŐMŰ 3 Hangi rekvenciás központi vezérlő Ha az emberek meghallják a sziréna hangját, még a mai napig is a háború és bombázás jut az eszükbe. A hidegháborús időkben is azért voltak szirénák, hogy figyelmeztessenek a veszélyre. Amióta enyhült a feszültség a különböző társadalmi berendezkedésű országok között, egyre inkább feleslegessé vált ez a rossz emlékű berendezés. De ahogyan csökkent a háborús hisztéria, s fejlődött a technika, új veszély jelent meg; ez pedig az ipari katasztrófa. Márpedig egy tragédia bekövetkezésekor a legfontosabb az emberek gyors értesítése, ám sokan azon a véleményen vannak, hogy ósdi, elavult módszer a sziréna alkalmazása, mert minden házban található rádió. A munkahelyeken, a földeken és éjjel kevesen hallgatnak rádiót, s ezért mire valaki meghallja a jelzést, és továbbadja, késő lehet. Ezért vélem úgy, hogy egyszerre nagy területen, a hatásos figyelemfelkeltés és riasztás megfelelő eszköze ma is a sziréna. Különösen előtérbe került ez a téma a csernobili katasztrófa esetén. Ha ezt a problémát a vállalatunk körzetére szűkítem le, akkor jutok el az úgynevezett hangfrekvenciás központi vezérlő rendszerhez (HFKV). Ezzel a rendszerrel az erőmű 30 km-es körzetében lévő települések szirénáit is meg lehet szólaltatni. A rendszer normál esetben mint fogyasztásvezérlő működik, s ezen keresztül tudják ki-be kapcsolni a bojlereket, a hőtárolós kályhákat is. Ezt a folyamatot a Démásztól, illetve a Dédásztól irányítják. A szirénákat három helyről lehet megszólaltatni: atomerőmű irányítóközpontból, atomerőmű védett vezetési pontjáról és a Paksi Városi Tanácsról. Mivel prioritása van a sziréna vezérlésének, ezért lehet az áramszolgáltató utasításoknak is Pakson keresztül eljutni az állomásokra. Az alállomásokig a vezérlés hírközlő csatornákon történik. Itt alakul át az utasítás hangfrekvenciásjellé, ami a 20 kV-os és a 0,4 kV-os hálózaton jut a vevőkhöz: ezek a vevők végzik el a különböző fogyasztók ki- és bekapcsolását, illetve a sziréna megszólaltatását. A 30 km-es körzeten belüli területen jelenleg 194 db szirénát tudnak ilyen formában működtetni. Katasztrófa esetén a széliránynak jelentősége van, és ezért a szirénák nemcsak együtt, hanem 6 különböző szektorban is megszólaltathatóak. Erre, az utasítást a Nukleáris-balesetelhárítási Kormánybizottság elnöke, illetve a Területi Nukleáris-balesetelhárítási Bizottság elnöke, továbbá az atomerőmű vezérigazgatója adhatja ki. A katasztrófa riadójele két perc folyamatos, periodikusan váltakozó magasságú hang. A riadó vége pedig kétszer fél perces állandó magasságú hang, közte fél perc szünet van. A veszélyt jelző hang után a lakosságnak a következőket kell megtennie:- a munkahelyen lévő dolgozó a munkahelyi vezető intézkedése szerint járjon el,- az utcán közlekedők a legrövidebb úton menjenek haza,- az otthon tartózkodók az ajtókat, ablakokat csukják be, kapcsolják be a rádiót, és hallgassák a Kossuth adót. A szirénajel után a további információt a Kossuth adón és hangosbemondókon közük. A várható veszélyhelyzet alapján elzárkózást vagy kitelepítést rendelhetnek el. A rendszer teljes kiépítése március elején fejeződött be, amely a villamosenergia egyenletes elosztásának korszerű eszköze. A másik funkciójára - a szirénák megszólaltatására - reméljük soha nem lesz szükség. F. I. Öt doktor 30 m2-en A pereskedés nem jellemző Osztályuk a vállalati hierarchiában hol helyezkedik el? Az általános jogi osztály vállalaton belüli elhelyezkedését alapvetően az határozza meg, hogy vállalatunknál egy decentralizált jogi modell kiépítése történt meg. Ez jelenti azt, hogy a jogi munka intézése három, egymástól szervezetileg független osztályon történik, az igazgatási, a munkaügyi és az általános jogi osztályon. Osztályunk önálló, azaz nem tartozik főosztályi szervezetbe, hanem közvetlenül a gazdasági vezérigazgató-helyettes irányítása alatt működik. Munkájukról keveset tudnak a dolgozók. Munkánkat alapvetően a vállalat szervezeti és működési szabályzatában írtak alapján végezzük. Véleményezzük a vállalat által kötendő valamennyi szerződést, amely tevékenységünk az utóbbi időszakban kiteljesedett, ma már többször a szerződések megkötését megelőző tárgyalásokon is jelen vagyunk. Ennek szükségességét az egyre változó gazdasági környezet teremtette meg, hiszen a piaci környezet hatványozottan követeli azt a munkát, amelyet komplex, összetett avagy csoport elnevezésekkel is megnevezhetünk. Ma erőteljesebben jelentkezik az a jelenség is, miszerint egy szerződés megkötése alku során történik, s adott esetben az ár, a műszaki tartalom és a jogi kérdések egyre jobban függenek egymástól szinte együtt kezelendők, a végső tartalom kialakítása során. Megjegyzem, hogy a tőlünk nyugatra eső európai országok szerződéskötési gyakorlata az előbb mondottak alapján zajlik, de a vállalatunknál dolgozó amerikai és finn cégek tevékenységére is ez a jellemző. Azt tapasztaljuk, hogy ma magánemberként teljesen természetes az, hogy egy szerződés megkötésekor jogászt keresnek meg, míg a hivatali dolgokban sokszor csak akkor, amikor baj van. Utalok még arra, hogy a komplex munka azért eredményesen is működik pl. a beruházási igazgatósággal, továbbá az üzemviteli igazgatóság két főosztályával, a villamos és a folyamatirányítási főosztályokkal. Az előzőeken túl felfektettük és folyamatosan kezeljük a vállalati ingatlannyilvántartást, ezzel összefüggésben intézzük a kisajátítási és egyéb ingatlanügyeket is. „Fogadj mindent kritikával, így talán elkerülheted, hogy teljesen ne csapjanak be!” - mondja dr. Bertha Kálmán az általános jogi osztály vezetője. 37 éves. három éve áll az osztály élén, több szakmai pályázatát díjazták. Ennyit a személyi feltételekről. Szólni kell a munkakörülményeinkről. A jogszabályokkal és szakirodalmakkal való ellátásunk igen jónak mondható, azonban a napi munkavégzés körülményeit már nem illethetem az előző szavakkal, ugyanis öten dolgozunk másfél szobában: itt fogadjuk - sokszor mindahányan egyszerre - az „ügyfeleket”, akik néha igen jól elbeszélgetnek - még egymással is. Hallhatnánk egy pár peres ügyet, melyet az utóbbi években bonyolítottak? Az utóbbi években - eltérően a korábbi időszakhoz - megemelkedett azon ügyek száma, amelyek bíróság elé kerültek, s ott kellett azokat lezárni. Rögtön hozzáteszem azt is, hogy az ügyek száma egyáltalán nem sok, s jelentőségük sem mondható nagynak. A tény az, hogy a vállalatok igyekeznek peren kívül egyezséget kötni egymással, így elkerülendő a bírósági peres eljárás. A késedelmes fizetésből eredő tartozások miatt volt folyamatban néhány per, Ótós János, Molnár Attila, Bertha Kálmán, Venter Róbert, Márkus Lajos - Munka van bőven. A jogszabályok nyilvántartásának kérdése hatalmas munkát igényel ma, hiszen a nagytömegű változások kemény próba elé állítanak bennünket. A vállalat jogi képviseletét is ellátjuk az ügykörünkbe tartozó ügyekben a bíróságok és más hatóságok előtt. Milyen szakmai összetételű az osztálya? Az osztályon - rajtam kívül - négyen dolgoznak, közülük egy jogtanácsos, míg egy dolgozó a „végső” szakvizsga letétele előtt áll, s úgy gondolom egy hónapon belül jogtanácsossá kinevezhető. Két kollégám minden tekintetben „frissnek” mondható, hiszen egyikük idén, míg a másikuk tavaly végzett az egyetemen, jogi előadóként tevékenykednek jelenleg. A szakmai szempontok szerint inkább a változásokra fogékonyabb, az elméletet még el nem felejtő szakemberek közé sorolhatjuk magunkat. Megjegyzem, hogy a mai, hétköznapi igen változó környezetben ez előnyként kezelendő. jellemzőként azt, hogy az öszszegek csupán ezrekben mérhetők. Képviseltük a vállalatot egy jelentős tulajdon elleni büntető ügyben is, ahol kárunkat (mely százezer forint fölött volt) meg is ítélték. A bővítéssel összefüggésben néhány kisajátítási per is folyamatban van, ahol csupán a megállapított kártalanítási összegeket vitatják. Összefoglalva annyit, hogy a pereskedés - mint ahogy korábban sem - nem mondható jellemzőnek vállalatunk életében. Zs. Érdekes, tanulságos Ismeretterjesztő sorozat indult „A sugárzásról” címmel április 1-jén a televízió 2-es csatornáján, a Tévémagiszter c. műsoron belül, 13 adásban. A 12 rész előre összeállított tematikus epizód lesz, a 13. egy stúdióbeszélgetés. A sorozat elkészítésében szakértőként közreműködő ROSA GÉZA irodavezető tájékoztatása szerint a sorozat fő célja az ionizáló sugárzásokkal kapcsolatos ismeretek népszerű, közérthetőformában való közlése, mert helyenként meglévő túlzott félelem Dr. Horváth Imre pszichológussal Kudlik Júlia műsorvezető beszélget.- Készül a sorozat egyik adása az atomerőműben. Fotó: Viaska Jánosné legjobb ellenszere a megismerés, a tudás. A sorozat első néhány adása a sugárzásokat, ezen belül az ionizáló sugárzásokat, a természetes és mesterséges eredetű sugárterhelést ismerteti. Későbbiekben a sugárzások orvosi alkalmazásait, az atomreaktorok működését, a paksi atomerőművel kapcsolatos sugárvédelmi kérdéseket tárgyalják. Külön adás foglalkozik a radioaktív hulladékokkal. Az egyik legkomolyabb környezeti probléma, az ún. üvegházhatás is a sugárzások egyik fajtájával, a hősugárzással függ össze. Erről Marx György professzor közöl alapvető tudnivalókat. A sugárzások mindennapi életünk részét képezik, képesek hasznukat élvezni úgy, hogy az alkalmazásukkal együtt járó kockázatot minimális szinten tartjuk.
