Atomerőmű, 1989 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1989-04-01 / 4. szám
XII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 1989. ÁPRILIS Magas rangú vendégünk Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter a megye és a város vezetőinek körében látogatást tett vállalatunknál, április 18-án. A vállalat gazdasági és pártvezetői kíséretében megtekintette a működő blokkokat, majd a gazdasági vezetők egy részének körében kérdésekre válaszolt. A szűkre szabott idő alatt sok kérdést tettek föl, melyre az államminiszter kielégítően válaszolt. A vállalatvezetőket nemcsak a helyi, hanem az országos gazdasági, politikai és ideológiai kérdések is foglalkoztatták. A népgazdaságban uralkodó tervszerűtlenség és anarchia, valamint a politikai nézetkülönbségek és viták ellenére az előadó válaszaiból kiviláglott a bizakodás: hogy rövid időn belül megindul a stabilizálódási folyamat. A kollektív szerződésre a jövőben is szükség lesz Beszélgetés a módosítás előkészítési munkáiról.- Az elmúlt év végén heves, gyakran érzelmektől, sőt indulatoktól sem mentes vitákat halottunk a kollektív szerződésekről. Miben foglalható össze ennek lényege? - ezzel a kérdéssel kezdjük beszélgetésünket dr. Bencsikné dr. Szinger Zsuzsannával, a PAV munkaügyi osztálya vezetőjével.- A vitát az váltotta ki, hogy a kormány A Munka Törvénykönyve módosítása előkészítése során a munkáltatói kollektív szerződés kötésének kötelező jellegét meg kívánta szüntetni. A szerződéskötési szabadság elvéből kiindulva úgy vélte: döntsenek az érdekeltek, a munkáltató és a dolgozók nevében eljáró szakszervezet, akarják-e egyáltalán a munkaviszony helyi szabályozását. Az érdekegyeztetés során azonban a tervezet heves szakszervezeti ellenállást váltott ki, a munkavállalói érdekek sérelmét, jelentős megcsorbítását látták benne. Végül is kompromisszumos megoldás született. Az országgyűlés márciusi ülésén elfogadott módosítás általános szabályként kötelezővé teszi a munkáltatói kollektív szerződés megkötését. Ugyanakkor látni kell, hogy ez a jogi kényszer semmiféle biztosítékot nem ad arra, hogy a konszenzus ténylegesen létre is jön. Kötelezővé teszi a szabályozás az egyeztető eljárás lefolytatását. Ennek során döntés csak akkor születhet, ha mindkét fél annak tartalmával egyetért.- Kissé ellentmondásos helyzet. Betölti-e ma a kollektiv szerződés igazából a rendeltetését, igazuk van-e azoknak, akik megkérdőjelezték létjogosultságát?- Összetett a probléma. A társasági törvény megalkotását követően kialakulhatnak olyan vállalkozási formák, amelyekben az előzőekben említett kötelező jelleg esetleg önállóságot sért, a piaci mechanizmusokat rontja. Más helyeken a munkáltatónak is a rendeltetésszerű működés érdekében nagyfokú érdekeltsége mutatkozik a szabályozásban. Példaként említeném az elrendelhető túlóra mértékét vagy a munkaviszonyon kívüli egyéb foglalkoztatás eseteit. Ezt a kérdést mindenütt egyedileg, a helyi sajátosságoknak megfelelően kell elbírálni. Azt tudom, hogy nálunk a kollektív szerződés szerint élünk, és úgy gondolom a jövőben is szükség lesz a szabályozásra. A dolgozók is így látják biztosítva alapvető garanciális jellegű jogaikat.- Hol állnak az idei évi módosítási munkák?- Az éves rendes módosítás előkészítését már februárban megkezdtük. A kollektív szerződés elmúlt évi végrehajtásának tapasztalatait és a módosítási javaslatokat a szervezeti egységek vezetőitől megkértük. A munkák menetére ütemtervet készítettünk, felelősök és határidő megjelölésével. A korábbi évekhez hasonlóan területi elv alapján bizottságot hoztunk létre, ahol minden fő szervezeti egység képviselteti magát. Ezenkívül a bizottságnak a társadalmi szervek képviselői is tagjai. Ezzel párhuzamosan a szakszervezet is megkezdte az igények felmérését. A Munka Törvénykönyvének módosításával azonban át kellett ütemezni feladatainkat. A teijedelmes jogszabályi változásokat is figyelembe véve hosszabb idő áll rendelkezésre. Június 30-ig kell megkötni a kollektív szerződést.- Milyen témák foglalkoztatják ma leginkább az embereket?- Ma leginkább az ügyelet, készenlét díjazása, a kiküldetés vállalati szabályozása, az elrendelhető túlóra mértéke, az egyes munkarendekhez adható pótlék összege, új teljesítményprémium, a lakásépítésre és -vásárlásra adható vállalati kölcsön.- A dolgozók többször felvetik, hogy nehéz az eligazodás a kollektív szeiződésen. Mi erről a véleménye?- Valóban szerteágazó a szabályozás, mert a vállalati fő tevékenységen kívül az egyéb feladatok eltérő sajátosságait is szabályozni kell. így például Balatonfíired vagy az Energetikai Szakképzési Intézet területét. Az eligazodást nehezíti, hogy már négy módosítása van az 1986-1990. évekre kötött szerződésünknek. Legutoljára például önkéntes elhatározásból a műszaki értelmiség nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülésére műszaki alkotói díjat alapítottunk. Látni kell azonban, hogy az életviszonyok változása rendkívül felgyorsult és éppen a kollektív szerződés ad arra lehetőséget, hogy ehhez rugalmasan alkalmazkodjunk.- Köszönöm a beszélgetést.-SKitüntetettek Április 4-e tiszteletére az alábbi dolgozóink részesültek kitüntetésben: MUNKA ÉRDEMREND bronz fokozata kitüntetésben részesült: Nagy Kollár Gyula csoportvezető KÁIG. HAZA SZOLGÁLATÁÉRT ÉRDEMÉREM ezüst fokozata kitüntetést kapott: Szántó Sándor polgári fegyveres őr. KÖZBIZTONSÁGI ÉREM arany fokozat kitüntetésben részesült: Baka Lajos polgári fegyveres őr. KÖZBIZTONSÁGI ÉREM bronz fokozata kitüntetést kapott: Lovasi Benő polgári fegyveres őr. MHSZ KIVÁLÓ MUNKÁÉRT arany fokozata kitüntetésben részesült: Weisz László, a Hírközlő II. üzem műszerésze. MHSZ KIVÁLÓ MUNKÁÉRT ezüst fokozata kitüntetésben részesült: Lakatos László üzemmérnök UVIG. Gratulálunk és további sikereket kívánunk! M.J. A küldöttgyűlésről Az MSZMP KB 1987. november 11-i határozata értelmében a PAV Pártbizottsága március 30- án tartotta meg beszámolóját az alapszervezeti küldöttek értekezletén. Gyarmati László a PAV Pártbizottságának titkára előadásában hangsúlyozta: mindenkor fontosnak tartottuk, hogy önkritikusan elemezzük munkánkat. Ez az igény a felgyorsult politikai és társadalmi reformfolyamatok miatt a korábbiaknál még nagyobb felelősséget jelent számunkra. Sorsfordító időket élünk, a szocialista építés politikai korszakváltását kezdtük meg, és az átfogó megújulás igénye nemcsak politikusok, ideológusok véleményeként, hanem a társadalom, a párttagság döntő többségének igényeként fejeződik ki. A vállalat gazdasági eredményeit értékelve kifejtette, hogy a végzett kiváló munkáért pártbizottságunk köszönetét fejezi ki a vállalat valamennyi dolgozójának, a vállalat gazdasági vezetésének. Párttagságunknak a jövőben is hathatós segítséget kell nyújtani a vállalati célok megvalósítása érdekében, a megváltozott és változó politikai munka feltételei között is. Az erre való felkészülés napjaink egyik legfontosabb feladata. A vitában Pónya József vezérigazgató, KB-tag tájékoztatta a küldötteket a legutóbbi KB-ülésről. Hozzászólt még a Paksi Reform Kör helyi ügyvezetője, aki ismertette a Kör programját, elképzeléseit és kérte a küldötteket, hogy segítsék ezen új reformcsoport munkáját. A küldöttgyűlés Gyarmati László szavaival ért véget, aki - miután a beszámolót 2 fő tartózkodás mellett elfogadták - megerősítette, hogy a következő időszak legfontosabb feladata a pártmunka megújítása, az új követelményekhez való rugalmas alkalmazkodás, a célkitűzések megvalósításának elősegítése. Reformkör Pakson 1989. március 29-én Tolna megyében elsőként megalakult Pakson az MSZMP Reformköre. A kör tagjai a kilépés illetve kivárás taktikája helyett aktívan, felelősséggel részt kívánnak venni a jövő politikájának alakításában. Alapítóülésükön tisztázták, hogy a kör műhelyszerűen, vitakör formájában politizál, nem állandó tagsággal. A kollektív vita során kialakult egységes álláspontokat, véleményeket a kör tagjai képviselik a pártmunkájukban, a közéletben. A kör elsőrendű feladatának a jelenlegi helyi politikai helyzetben a megyei pártértekezletre való felkészülést tartja. Az április 13- án megrendezett második ülésükön a jelenlévők témakörönként egyeztették véleményüket, így a következő alkalommal végleges állásfoglalást tudnak kialakítani, amit eljuttatnak a megyei pártértekezlet több küldöttének és a szerkesztőbizottságnak. A kör legutóbbi összejövetelét április 20-án tartotta a városi pártbizottság nagytermében. A termet eddig a PB munkatársai szívesen bocsátották rendelkezésükre, ezzel is segítve a kör munkáját. A Paksi Reform Kör képviselői részt vettek az április 15-én Kecskeméten megrendezett Reform Műhely találkozón, ahol a résztvevők egyetértésre jutottak abban, hogy a jelenlegi vezetési módszerekkel nem kezelhető tovább az országban kibontakozott gazdasági, politikai, kormányzati válság és számos konstruktív javaslatot tettek. A pártszakadást a résztvevők nem tartották megoldásnak a jelenlegi politikai helyzetben, hanem vállalták, hogy a párttagság minél szélesebb köreit igyekezzenek megnyerni a reformgondolatoknak. Rendkívüli pártkongresszus öszszehívását javasolták - az MSZMP teljes tagsága véleményének kikérése után, valódi demokratikus előkészítést feltételezve - hangsúlyozva, hogy egy ilyen tanácskozás az idő és módszerbeli korlátok miatt elsősorban a már kikristályosodott koncepciók közötti választásra alkalmas. A reformkörök képviselői elhatározták, hogy 1989. május 20-án Szegeden országos értekezletet f q rf atiolf LÉGRÁDI CSABA ISTVÁN Vonalak lázadása
