Atomerőmű, 1989 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1989-01-01 / 1. szám
2 PAKSI ATOMERŐMŰ Az atomerőmű bővítése WER 1000-es blokk primer kör (II. rész) A WER 1000 MW-os energetikai blokk tervezését a Szovjetunióban - a víz vizes energetikai reaktorok több mint 20 éves üzemi tapasztalatainak felhasználásával - végezték el. Az első blokk üzembe helyezésére 1980-ban került sor, melynek üzemi tapasztalatai alapján végrehajtott módosítások révén fejlődött ki a sorozatgyártásra alkalmas WER 1000-es típusblokk. A fenti blokknál a 3000 MW hőteljesítményű reaktor üzemanyaga enyhén dúsított uránoxid. Az üzemanyagot - melynek egy része a reaktor egy üzemi ciklusa alatt kiég -163 db hatszögletű kazettában helyezik el az aktív zónában. Az elhasznált üzemanyagot két üzemi ciklus között kiemelik, és a reaktor mellett elhelyezett un. pihentető medencében helyezik el, majd viszszaszállítjuk a Szovjetunióba. A hűtőközeg a VVER1000 MW- os blokk esetén a fovízkörben 4 hurkon 850 mm átmérőjű csővezetéken cirkulál a főkeringtető szivattyú segítségével, elszállítva így a reaktor aktív zónájában fejlődő hőt a gőzfejlesztő berendezésekhez. A fokeringtető körhöz - a primer körhöz - a nyomásszabályozó rendszer csatlakozik, mely a primer kör nyomását 15,7 MPa (160 bar) értéken tartja. A reaktor aktív zónáján a hűtőközeg átlagos felmelegedése 30 Celsiusfok, így a reaktorból történő kilépésnél az átlagos hőmérséklet 320 Celsiusfok. Biztonsági rendszerként négy hidroakkumulátor is része a primer körnek, mint az az elvi sémán látható. Újszerű, hogy az itt ismertetett főberendezéseket, a primer kört egy hermetikus részben - az un. containmentben helyezik el, mely tulajdonképpen egy zárt, túlnyomásra méretezett 45 m átmérőjű, kupola formájú fedéllel lezárt henger. (A hermetikus részről a következő számban lesz szó.) (Folytatjuk) SZABÓ BENJAMIN A számítástechnika kitüntetettjei Az atomerőmű két dolgozója - két munkatársunk - Molnár Sándor és Nagy Péter 1988. decemberben a Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta a számítástechnika területén kifejtett többéves, kiemelkedő tevékenysége elismeréséül. A magas kitüntetéssel elismert munka a 3. és 4. sz. reaktorblokk szovjet tervezésű információs számítógépe magyarra történő kiváltásának tervezésében, szerelésében, üzembe helyezésében, és sikeres üzemeltetésében végzett kiemelkedő tevékenység volt. Mindkét kitüntetett ebben vett részt. Nagy Péter 1980-1985 között főleg a tervezés és az üzembe helyezés, Molnár Sándor pedig 1985- től az üzembe helyezés és a napjainkban is zajló sikeres üzemeltetés időszakában. Kik is ők? Pár szó azoknak róluk, akik még nem ismernék őket: Nagy Péter jelenleg a BÉRIG számítástechnikai szakfőmérnöke. A BME Villamosmérnöki karán végzett 1972-ben. A PAV-hoz kerüléséig, 1980-ig a számítástechnika szinte minden területén dolgozott. Nős, két gyermeke van. Felesége az ESZI nyelvtanára. Eddigi kitüntetései: Kiváló Dolgozó és Vezérigazgatói dicséret. A most kapott kitüntetésre nagyon büszke. Jelenidejének munkanapjai már a jövőt tervezik. Legfontosabb feladatai az 1000 MW-os reaktorblokkal kapcsolatosak; Nagy Péter a folyamatirányítási rendszer fejlesztése, a beruházás-irányítás számítógépes rendszerének kialakítása, a számítógéppel segített tervezés számítógépes rendszerének létrehozása. Munkája leköti az egész napját. Kevés szabadidejét családja körében tölti legszívesebben. Molnár Sándor a FIFO számítástechnikai osztályának vezetője. A Kandó K. Műszaki Főiskola számítástechnikai szakán fejezte be tanulmányait 1975-ben. A PAV-hoz 1978. áprilisában került. Nős, két gyermeke van. Felesége a PAV SZSZIG programozója. Eddigi kitüntetései: Vezérigazgatói dicséret és két alkalommal Kiváló Dolgozó cím. Jelenidejének munkája az 1-4. reaktorblokkok számítógépei üzemvitelének szervezése, irányítása. Perspektivikus feladatai: az 1-2. reaktorblokkok SZ2 tip. Molnár Sándor szovjet számítógépének kiváltása fejlettebb, szovjet típusra, az M60 adatgyűjtő rendszer felújítása, a Hindukus-Verona rendszer modernizálása. Kevés szabadidejét legszívesebben turisztikával, természetjárással tölti. A természetjáró szakosztály törzstagja feleségével és gyermekeivel. Mindkét kitüntetettünknek feltett azon kérdésemre, hogy „kinek adták volna munkaterületükön a Munka Érdemrend ezüst fokozatát”, külön-külön, de egybehangzóan azt válaszolták: annak a 15-20 fős közösségnek, amellyel együtt végezték az elmúlt és nagyra értékelt évek nagyszerű és eredményes munkáját. Gratulálunk a kitüntetetteknek. Sok sikert és erőt, egészséget kívánunk nekik. MonoGram Paksi önkormányzati modell nyilvános vitaanyaga Nyugdíjasainkról (Folytatás az 1. oldalról.) kásépítési és -vásárlási támogatásra javaslattétel. Társas és családi házak építésének szervezése. Telekpolitika (területkiválasztás és telekár). Tanácsi lakásokra vonatkozó helyi tanácsrendelet kidolgozása. Titkár: Várszeginé Németh Mária főelőadó T: 11-277 9. Számvizsgáló munkacsapat A számvizsgáló bizottság közreműködésével a pénzügyi terv végrehajtásának folyamatos és rendszeres ellenőrzése, adóügyi, méltányossági kérelmek elbírálásában való közreműködés, helyszíni szemlék, helyi ismeret alapján véleményünk nyilvántartásával. Titkár: Polgár Zoltánná osztályvezető T: 11-277/195 10. Pénzügyi érdekegyeztető munkacsapat A legfőbb cél a pénzügyi érdekegyeztetés, melynek keretében:- az oktatáshoz, közművelődéshez,- az egészségügyhöz és szociálpolitikához,- valamint a városgazdálkodáshoz mint fő tevékenységi területekhez kapcsolódóan az érdekelt szervek és intézmények vezetőivel és szakembereivel az egy-egy időszakra biztosított pénzeszközök reális alapokon nyugvó szétosztásának vitája folyik le és készül el érvek - ellenérvek ütköztetése után - lehetőleg több altematívás - javaslat a tanácsülésre. A pénzügyi és más osztályok és intézmények minden, a javaslat kialakításához szükséges adattal ellátják a munkacsapatot. A munkacsapat a reális döntés érdekében bármely ellenőrzést elvégezhet, legyen az tárgyi vagy személyi jellegű. Folyamatos figyelemmel kíséri az alapellátás keretében folyó gazdálkodást, elemzéseket végez, ha szükséges, módosító indítványokat terjeszt elő. Titkár: Ferenczi Józsefné oszt. vez. h. T: 11-277/178 11. Ifjúságért munkacsapat Cél az ifjúság érdekvédelme. Ennek keretében az ifjúságpolitikai tevékenység továbbfejlesztése, a közéleti szerepvállalás, közreműködés a várospolitikai feladatok megoldásában. Az ifjúság művelődési, sportolási lehetőségeinek elősegítése, munkába állításukkal, foglalkoztatásukkal kapcsolatos javaslatok kidolgozása, koordinálása és segítése lakásgondjaik enyhítésének. Foglalkozás társadalmi perifériákra jutott gyermekekkel, fiatalokkal, társadalmi beilleszkedésük segítése céljából. Mindezek érdekében széles körű együttműködés a különböző politikai, társadalmi, gazdasági szervekkel, intézményekkel. Titkár: Köntös Gyuláné főelőadó T: 11-277/123 12. Sportért munkacsapat Cél a sportirányítás, sportszervezés hatékonyabbá, eredményesebbé tétele. Kiterjed a városi és városkörnyéki versenysport és diáksport valamennyi működő szakterületére, a szabadidősport folyamatos népszerűsítésére, rendezvényeinek szervezésére, a sportolás tárgyi feltételeinek megteremtésére, jelentős részben koordináció útján. Titkár: Szinger Ferenc oszt. vez. h. T: 11-277 13 Oktatásszakmai munkacsapat Cél, hogy az un. oktatási szakmai testületek működésével lényegesen javuljon az oktató-nevelő munka minősége. Az idén megkezdi működését az óvodai és az alsótagozati munkacsapat, a következő tanévben az osztályfőnöki és a magyar-történelem, majd a következő évben a többi szaktárgy is belép. 1988/89- ben a munkaközösségek az anyanyelvi nevelés hatékonyabbá tétele érdekében dolgoznak, a tanítók csoportja a tananyag szelektálására dolgoz ki javaslatot. Fő célkitűzés a jól bevált gyakorlati tapasztalatok népszerűsítése. Titkár: Péter Jánosné főelőadó T: 11-277/141 14. Oktatásgazdasági munkacsapat Célja a városi oktatás szervezése, feltételeinek biztosítása. Az ágazat költségvetési keretszámainak bontása, az intézmények keretösszegeinek indokolt átcsoportosítása, az intézményi gazdálkodás ellenőrzése, tevékenységük elemzése, és az oktatási ágazat gazdálkodási problémáinak, illetve megoldási javaslatainak közvetítése a testületekhez. Titkár: Vadász Pál osztályvezető T: 11-277/128 15. Közművelődési munkacsapat A közművelődési munkaközösség célja a városban lakossági igényként megjelenő - elsősorban nagyobb közösségeket érintő - kulturális feladatok koordinálása, az öntevékenységre épülő elképzelések felkarolása, segítése, az intézményi kereteken kívüli folyamatokban való cselekvő részvétel. Foglalkozni kíván a városi újság, a múzeum, a helytörténet, a dunakömlődi faluház, a szabadidőközpont, a város 10 éves évfordulója, a lussoniumi ásatások, a könyvtárbővítés stb. kérdéseivel. Ezekben javaslatokat dolgoz ki, megvalósításukban konkrétan részt vállal. Titkár: Daróczi Béla főelőadó T:11-257/157 16. Egészségvédelmi munkacsapat Cél az egészségvédelem érdekében való ténykedés életünk minden területén. Az egészségtelen életmód (dohányzás, zsíros ételek fogyasztása, a mértéktelen italozás stb.) visszaszorítása, általában a prevenció fokozása az egészséges életmód kialakítása érdekében. Egészségnevelési programok szervezése. A célok érdekében propagandaanyagok terjesztése. Titkár: Lukács Ferencné előadó T:11-277/129 17. Felnőttvédelmi munkacsapat Célja a felnőttvédelem eredményesebb ellátása. Szorosabb, rendszeresebb kapcsolatteremtés a mozgássérültek és a vakok egyesületével. Az időskorúak és más rászorult felnőttek pontos (folyamatos) felmérése, gondjaik megoldásában vaió közreműködés. Érdekeik védelmének szervezett (pl. egyesületi) formában történő biztosítása. A társadalmi segítés gyorsabb, hatékonyabb és társadalmi alapokon nyugvó megvalósítása. Titkár: Bogár Ágnes oszt.vez.h. T:11-277/139 18. Foglalkoztatáspoliükai munkacsapat Folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a munkaerőhelyzetet, megoldási javaslatokat dolgoz ki az elhelyezkedési gondok megoldására, a munkanélküliség megszüntetésére, egyrészről a munkáltatókkal való folyamatos kapcsolattartással, a munkaerő irányításával, másrészről a munkahelyteremtő létesítmények, beruházások megvalósításának kezdeményezésével. A munkacsapat prognosztizálja a munkaerőpiac várható alakulását és ennek birtokában folyamatosan javaslatokat tesz a munkáltatónak és más szerveknek. Figyelemmel kíséri a közmunkahelyek működését, indítványozza azok továbbfejlesztését. Részt vesz - a feladatainak ellátásához szükséges ellenőrzésekben, tárgyalásokban. Titkár: dr. Velis Béla főmunkatárs T:11-277/186 19. Városgazdálkodási munkacsapat A munkacsapat tevékenységének célja, hogy a városgazdálkodás, a városüzemeltetés magasabb szinten feleljen meg a lakosság igényeinek. Feladata az is, hogy a célok megvalósításába a lakosság szélps rétegeit bevonja. Tevékenységi körébe tartozik a város közterületeinek (terek, utcák, járdák, parkok, stb.) kezelése, fenntartása, fejlesztése, ellenőrzése. Foglalkozik a köztisztaság, a szemétszállítás kérdéseivel. Szervezi a parkok gondozását, új parkok kialakítását és általában a zöldfelület-gazdálkodást. Gondoskodik a közterületek téli síkosságmentesítéséről. Titkár: Fritzné Rein Magdolna T:11-277/138 20. Társadalmi munka munkacsapat A lakosság és a vállalatok, intézmények társadalmi munkájának összehangolása. Ez magában foglalja a végzendő társadalmi munkák felmérését, éves tervbe foglalását, megállapodások megkötését, a tervbe vett feladatok elvállalására, a feladatok elvégzése feltételeinek megteremtését, a munkavégzés folyamatos segítését, egyes műszaki feladatok konkrét ellátását, a műszaki ellenőrzést, az elszámolásokat. Titkár: Lovász Aranka főelőadó T: 11-277/113 21. Mezőgazdasági munkacsapat A munkacsapat a mezőgazdasági kistermelés és a felvásárlás elősegítését tűzte ki céljául. Ennek keretében segíti a mezőgazdasági kistermelőket az igényekhez, illetve a paksi adottságokhoz leginkább igazodó termékszerkezet kialakításában (hol mit termeljenek) és a termeléshez szükséges eszközök (gépek, berendezések, szerszámok, védőeszközök, stb.) és anyagok (vetőmagok, szaporító anyagok, vegyszerek stb.) beszerzésében. Elősegíti a megtermelt termékek felvásárlását. Titkár: Feil József csoportvezető T: 11-277/117 22. Kereskedelmi, szolgáltatási munkacsapat A munkacsapat célul tűzi ki, hogy sajátos eszközeivel befolyásolja, szervezi, ellenőrzi a kereskedelem-fejlesztést, a fogyasztói érdekvédelmet, a vendéglátást, a szolgáltatást. Irányítja, szervezi a meglévő, illetve építendő tanácsi kezelésű helyiségek kereskedelmi célú hasznosítását. Konkrét feladatának tekinti egy új vásártér létesítését, az új vásárcsarnok hasznosítását, a nem gazdaságos vendéglátóipari létesítények profilmódosítását. Folyamatosan vizsgálja, elemzi, ellenőrzi a városi szolgáltatás helyzetét, javaslatokat dolgoz ki továbbfejlesztésére. Titkár: Németh József főelőadó T:11-277/104 23. Közlekedési munkacsapat A munkacsapat célja és feladata a közlekedésfejlesztés, amely kiterjed a városi úthálózat rendszeres felülvizsgálatára (a felülvizsgálat módszerének kidolgozására is), bővítési (változtatási) variációk kidolgozására a mindenkori igényekhez és lehetőségekhez igazodóan. A másik fontos munkaterülete a tömegközlekedés, amit folyamatosan vizsgál, elemez, értékel és a fejlesztésre megalapozott javaslatokat dolgoz ki. Titkár: Huber Péter főelőadó T:11-277/115 24. Építészeti munkacsapat Tevékenysége kiterjed a terület- és épületgazdálkodásra, az építészek fórumainak szervezésére, az általános és részletes rendezési tervek kialakításával és érvényesítésével kapcsolatos feladatokra, a város építészeti lehetőségeinek feltárására, a városrészek, utcák „működőképességének” vizsgálatára. Titkár: Nagy István irodavez.h. T: 11-277/113 25. Cigánylakosságért munkacsapat A team tevékenységének célja és tartalma a cigánylakosság érdekvédelme. A munkacsapat közvetlen kontaktust kíván teremteni a városban élő cigánylakossággal, és segíteni lakásgondjaik megoldását, munkába állásukat, magatartásuk, életmódjuk alakítását. Különös gonddal foglalkoznak a gyermekeik nevelésének kérdéseivel. Titkár: Vasadi Andrásné cigánycsalád-segítő T: 11-277/129 26. Belső törvényességgel foglalkozó munkacsapat Titkár: Csordásné osztályvezető T: 11-464 Példa a közös érdekek feltárására, megjelenítésére, kezelésére A jól feltárt érdekek, a munkacsapatokban végzett tevékenység, a lakosság igazságérzetéhez közelítő elosztásmód megsokszorozza az erőket. Vegyünk egy nagyon egyszerű példát: nálunk a társadalmi munka szervezésének működtetését néhány személy végzi. Ez a gondolkodásmód országos léptékkel mérve is kiemelkedő eredményeket hozott. Pakson az előző időszakhoz képest 10-15-szörösére emelkedett a társadalmi munka értéke, így évtizedes léptékkel haladtunk előre több területen. Az egy lakosra jutó társadalmi munkaérték olyan magas szintet ért el -1986 és 87 évben, majd ez a tendencia folytatódni látszik 1988-ban is -, hogy a magyar városok közül ezt a produktumot megközelíteni sem tudta senki. Két év alatt 80 utcában készült el út, 87 utcában járda, 27 utcában szennyvíz, 37 000 m2 park épült stb. Ez óriási eredménynek számít egy ilyen heterogén településen. A módszer egyik nagy előnye, hogy a tanács csak a lehetőségeket, pályázati feltételeket ismerteti, az ehhez való csatlakozás önkéntes. A közösségek tagjainak kell egymást meggyőzni, a pénzbeni hozzájárulást összeszedni, a terveket elkészíttetni, a munkát egymás közt felosztani, a szakembereket megfogadni stb. Valódi demokrácia alapján történik a kiválasztódás. Hiszen a kis közösség nem bízza akárkire a pénzét, a képviseletet a tanácsnál és egyéb helyeken, továbbá valódi érdekeltségi mechanizmus működik. (A teljes anyag megtekinthető a Paksi Városi Tanácsnál.) „Az ember sokszor megszépül, ha eljő Az öregség. Fáradt tekintetében Kihuny a vak mohóság, kapzsiság S szelíden pislog az emlékek világa." Valóban szelíden? - kérdem inkább önmagámtól, miközben Juhász Gyula „Az öregségről" c. versét olvasom. Az évek múlásával az emlékek piramisa egyszer csak meglazul, történései ránk zúdulnak, az addig féltve őrzött titkainkat szeretnénk valakinek elmondani, a „hányás vagy” és az „emlékszel” kedvenc kérdéseink közé tartozik. És máris nyugdíjasok vagyunk. Vállalatunknak, a paksi atomerőműnek fiatalsága ellenére jelenleg 140 nyugdíjba vonult dolgozójáról kell gondoskodnia, és ez a szám növekvő tendenciát mutat. Elszigeteltségük, befelé fordulásuk egyre érezhetőbbé vált. Az évek óta jól bevált balatonfüredi nyugdíjas turnusokon vetődött fel egy klub létesítésének a gondolata. A VSZB irányításával 1988-ban megnyílt a nyugdíjasok klubja. A klubszervezés oroszlánrésze a nyugdíjas albizottság vezetője, Hetzmann Albertné, valamint a nyugdíjasklub vezetője, Barna Gábomé nevéhez fűződik. A megalakulás körülményeiről, a célkitűzésekről, a megvalósulásokról és a távlati tervekről beszélgettem el TOLNAI GYULÁNÉ-val, a VSZB szociálpolitikai bizottságvezetőjével, aki lelkesen mesélt a megnyitóról és annak előzményéről. 1988-ban egy kérdőívet juttattak el a nyugdíjasokhoz, melynek segítségével felmérték anyagi helyzetüket, valamint azt, hogy igénylik-e a klubot, részt kívánnak-e venni a szervezési munkában? A visszajelzés várakozásonfelüli volt,sennek eredményeképpen megtartották az első közös estet. A klubmegnyitón a résztvevők tájékoztatást kaptak arról, hogy 1987-ben a 3000,- Ft alatti nyugdíjakat 3000,- Ft-ra, 1988. évben pedig 3500,- Ft-ra egészítette ki a szakszervezet mindazoknak, akik a PAV állományából vonultak nyugdíjba. A további találkozókon a segítségkérés, melyre nyugdíjasaink igényt tartanak, a következőkben foglalható össze: egy fényképes igazolvány kiadása, mely feljogosítja tulajdonosát az üzem területére való belépésre, a PAV által bérelt V0- LÁN-járatokon a lakóhelytől a PAV-ig ingyenes szállításra, az üzem egészségügyi szolgálatának igénybevételére, valamint az igazolvány alapján, a vállalat hozzájárulása az étkezési költségekhez. A szakszervezet részéről hathatós segítségként értékelhető a szezonon kívüli üdülőjegyek ajánlata, 50%-os térítési kedvezménnyel. 1988. utolsó negyedévi klubtervét nyudíjasaink saját elképzelésük alapján állították össze. Ízelítőül néhányat: dr. Ótós Miklós az általános időskori betegségekről és azok megelőzéséről tartott előadást, melyet a kérdések özöne követett. Október végén Gyulán a SZOT-üdülő látta vendégül az érdekelteket, novemberben közös színházlátogatáson vettek részt, Madocsán „csülkös vacsora” találkozó volt, decemberben pedig minden kedves nyugdíjasunk izgalommal várhatta a Télapót a nyugdíjasok klubjában. A bőség kosarában igazán nagy a választék, sok a kedvezmény; de mindezt Gál Rezső VSZB- titkár még ki tudja egészíteni a gazdasági vezetés javaslatával, hogy Balatonfüredre kéthetes fizikoterápiás kezeléses beutalót kapjanak nyugdíjasaink. Az interjúnak vége, a felkavart gondolatok is lassan leülepednek, és előttem még mindig Juhász Gyula verseskötete hever: „Az ember sokszor megszépül, ha eljő Az öregség. Hadd szépüljek meg én is." SZABÓ M. közművelődési ea. Harmónia Az ebédlőből jőve pillantottam meg először egy hideg őszi napon. Meglepett mozdulatlansága, s kicsit jobban kezdtem fázni, amikor közelebb kerülve hozzá, láttam, hogy lenge nyári ruhában ül egy támla nélküli széken. Nem fázik? Kérdeztem. Ó, nem. Tudja bronzból öntöttek, s a kohó melege elégségesen tárolódik bennem. Mi a neve? A nevem HARMÓNIA. Kire vár itt a PAV orvosi rendelő előtt? Nem várok senkire, én egy szobor vagyok. Bár a rossz nyelvek azt mondják: azért ültettek ilyen közel a rendelőhöz, mert így mezítláb úgyis megfázás lesz a vége. Mit tart a kezében? Ez egy virág. Vagy ha úgy tetszik pitypang. Kik a szülei? R. Kiss Lenke szobrász alkotott Ha körülnéz itt a parkban, láthatja a különböző formájú, lombszínü cseijéket fákat amit Tóth Lgjosné tervező álmodott körém. Beszélgetésünket éles, v ijjogó hang szakította félbe. A szokásos Dízel-próba kezdődött el. Visszafordultam, és ekkor döbbentem rá, hogy egy szoborral beszélgetek. A „rézangyalát’' mondaná nagyapám, ha látott volna. Körbenéztem, nem voltam-e túl feltűnő, és szép lassan továbbsomfordáltam. Még viszszanéztem rá. s a/on morfondíroztam, hogy ilyen hidegben legalább egy zoknit... TOPOR WER 1000 -es blokk elvi sémája: 1. reaktor, 2. gőjrfejlesztő berendezés, 3. fökeringtető szivattyú, 4. nyomásszabályzó rendszer, 5. buborékoltató tartály, 6. hidroakkumulátor.
