Atomerőmű, 1989 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1989-01-01 / 1. szám

XII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1989. JANUÁR Paksi önkormányzati modell nyilvános vitaanyaga Négyszemközt a kapitánnyal Véleményünk szerint az elmúlt hó­napok történéseit és az országban vég­bement nagyfokú bizalomvesztés eddi­gi gondolkodásunk átértékelését igény­li. Miről van itt szó konkrétan:- Az MSZMP meghirdette, hogy a politikai munka színtere a munkahe­lyekről áttolódik a településre. A konk­rét helyi elképzelések azonban még ko­rántsem körvonalazódtak.- Megjelentek az alternatív szerveze­tek, melyek egyelőre párbeszéde. kez­deményeznek a „helyi hatalom” képvi­selőivel. Majd várhatóan - a jövőben - részt kívánnak venni a helyi irányítás­ban is.- Miután a szakszervezeteknél és a KJSZ-nél is nagyfokú a bizalomvesztés, felerösödőben van sőt, némi túlzással mondhatjuk radikalizálódik az érdekér­vényesítés igénye.- A nyilvánosság ma valóság, amely szintén kihívás a vezetés számára.- Nem utolsósorban az eddigi gya­korlatunkkal való őszinte szembenézést kívánják a tanácstestületek, az apparátus tagjai és a lakosság is. A bizalom megtartása vagy vissza­szerzése azon múlik, hogy a tanács helyi társadalomszervező képességét elégsé­gesnek ítéli-e meg a lakosság az adott kö­rülmények között. Ahhoz, hogy politikai céljaink meg­valósuljanak, hogy magunkénak érez­zük azt a környezetet, ahol élünk, gör­csök és régi beidegződések nélkül segí­tenünk kell a helyi önkormányzat kitel­jesedését. Miért? Azért, mert az állampolgár itt találko­zik közvetlenül az államhatalommal, s ha ügyeit itt nem intézik körültekintően, hajavaslataira, kezdeményezésére min­dig „nem” a válasz, akkor nemcsak az ügyeit intéző tanácsról van rossz véle­ménye, hanem egész társadalmi beren­dezkedésünkről. Az 1971-es tanácstörvény a népkép­viseleti jelleghez kötőjellel kapcsolta, hogy a tanácsoknak önkormányzati jel­lege is van. így a valós tanácsi önállóság kibontását eleve távlatosított célként ke­zelték, a távlatok azonban alig lehettek realitások, mivel azokban nem építették ki a megfelelő hatásköri - szervezeti - anyagi előfeltételeket. Az önkormányzat feltételrendszere ma is hiányos, éppen ezért kiépítésének megkezdése a jelenlegi korlátok között felemás módon kell, hogy megtörtén­jen. Számtalan példa bizonyítja, hogy a közösségek meg tudják szervezni saját életüket, legfeljebb nem lesznek unifor­mizáltak. Tehát a városi tanács helyben, a helyi viszonyok, igények figyelembevételé­vel alakítsa ki szervezetét. A tanács munkájának középpontjá­ban csak egy érdek lehet, ez pedig a tele­pülés érdeke. Véleményünk szerint egy települé­sen nagyon sok probléma, megoldandó feladat van, mondhatni azt is, hogy ezek száma végtelen. Egyesek megoldódnak aztán újra keletkeznek, vagyis fogynak, szaporodnak. Vannak ezek közül olya­nok, amelyek kisebb vagy nagyobb so­kaságot érintenek, van ami eljut ezekből a tanácshoz, van ami nem. Azt hisszük, hogy egy tanács helyi társadalomszervező ereje azon múlik, hogy időben hogyan tudja feltárni eze­ket a folyamatokat, meglévő eszközeit hogyan tudja azokra a területekre cso­portosítani, ahol a leghatékonyabban hasznosul és legtöbb érdeket kielégít. Kiválasztottuk azokat a területeket, amelyek leginkább kötődnek a lakosság mindennapjaihoz. Pakson 26 ilyen területet jelölünk ki. Természetesen ennél több fontos terü­let is van, de mi ma ennyit érzünk átfog­­hatónak. Mi úgy ítéljük meg, érdemes ezeket a munkaterületeket „társadalmi nyomás alá helyezni”. Mi azt ajánljuk a különböző szerve­zeteknek (párt, KISZ, HNF, szakszerve­zetek, alternatív szervezetek stb.), hogy a különböző munkacsapatokba küldjék el megbízottaikat. Ezek a munkacsapa­tok tárják fel a valós megoldásra váró problémákat, vegyenek részt döntések előkészítésében, és a tanácstestület mint „helyi parlament” a munkacsapa­tok közvetítette problémákat tárgyalja meg, így az érdekegyeztető szerepe erő­södik. A munkacsapatok (team) tagjai a kül­dő szervezetüknek tartoznak beszámol­ni az itt végzett munkájukról, érdekérvé­nyesítő tevékenységükről. A munkacsapatba való bekerülés két­féleképpen történik: 1. Delegálással (melyhez minden szervezetnek joga van). Pártalapszerve­­zetek, HNF, szakszervezetek, KISZ, vá­rosvédő egyesület, sportegyesületek, horgászegyesületek, gazdálkodó szer­vezetek, intézmények, alternatív szer­vezetek, stb. 2. Egyéni jelentkezés alapján (Tanács titkársági osztályán): Csordásné dr. Kohlman Erzsébet osztályvezetőnél. Tel.: 11-277,11-464 A titkár javasolt személy, melyet a ta­nácstestület bíz meg egy évre a feladat ellátásával. Visszahívás joga is a tanács­testületé. A munkacsapatnak javaslattételi joga van. A munkacsapat vezetőjét és helyettes vezetőjét a szervezés időtartamára a ta­nácselnök bízza meg, majd a munkacsa­pat saját sorai közül demokratikusan megválasztja a tisztségviselőit, elosztja a funkciókat, véglegesíti a vállalható fel­adatkört, legkésőbb 1989. június 30-ig. A munkacsapatoknak a tanácstestület felé van véleményező javaslattevő, kez­deményező joga azokban a kérdések­ben, amelyek szakigazgatási hatáskör­ben nem elintézhetők és testületi dön­tés szükséges. A tanácselnök a javaslatokat köteles folyamatosan napirendre tűzni és nyílt tanácsülésen tárgyalni. A „PAKSI ÖNKORMÁNYZATI MODELL” alapelveinek véglegesítésé­re - a beérkezett javaslatok figyelembe­vételével - nyilvános tanácsülésen kerül sor 1989. március 31-ig. Testületek és az apparátus megválto­zott szerepkörben: Nyilvánosság: Két ponton érzékelhető a változás:- A tanácsi adminisztrációba - amit a jogszabály nem tilt - betekinthet a köz­vélemény, így a sok torz információ egy része kiküszöbölődik.- A döntések egyre több része a ta­nácsülésen a nyilvánosság előtt születik meg. Tapasztalataink szerint, amikor a nyilvánosság nyomása erős - ajelenlévő „közönség” 8-10-szerese a szavazó ta­nácstagoknak - a döntések megfelelnek a lakossági akaratnak. Apparátus: Nőhet az apparátus helyi társadalom általi elismerése, hiszen már nem zöm­mel tőle idegen munkát végez (adóbe­szedés, szabálysértési eljárás, stb.). Túlsúlyba kerülnek azok az intézke­dések, közreműködések, melyek alap­ján az állampolgár mint saját céljainak segítőjét, támogatóját érzékeli a tanácsi apparátus dolgozójában. Nagyobb önbizalommal dolgozhat, hiszen egy ilyen viszonyrendszerben már nem a központi akaratot végrehajtó nép által eltartott inproduktiv dolgozó, hanem fontos személyisége a helyi ön­kormányzatiság kialakításának. Tanács pártirányítása: Az MSZMP KB. határozatai értel­mében a pártapparátus konkrét beleszó­lása egyedi ügyekbe megszűnik, mun­kájának nagyobb részét a testületek ki­szolgálása tölti ki. A párt ügyintézői szerepét fokozato­san feladja, politizáló párttá szervező­dik. A politikai munka színtere elsősor­ban a település lesz, a helyi pártbizottság kialakítja a megváltozott szerepkörnek megfelelő mozgásformákat. A pártbizottság elsősorban stratégiai kérdésekkel foglalkozik, ajánlásokat tesz a tanácstestület felé, véleményezi az önkormányzati rendszer működését, gondoskodik a párttagok pártmegbiza­­tások alapján történő kipróbálásáról. A munkacsapatok kivételezettség nélküli részvéteit jelentenek minden közreműködő számára, a településpoli­tika formálására. A nyilvánosság pedig segíti a közéleti szerepet vállaló egyének politikai arcu­latának, tehetségének megismerését, a szereplők kölcsönös tudatformálását. Társadalmasításra jelölt feladatok 1. Nemzetiségi politika. Titkár: Jákli Péter tanácselnök T: 10-287 2. Valláspolitika Titkár: Jákli Péter tanácselnök T: 10-287 3. Polgárvédelmi feladatok ellátásának irányítása, szervezése Titkár: Beregnyei Miklós pv. tpk. T: 10-018 4. Honvédelmi feladatok ellátásának irányítása, szervezése Titkár: dr. Bencsik Lajos oszt. vez. T: 11-277/172 5. Koordináció a nem tanácsi szervek­kel Titkár: Herczeg József elnökhelyet­­•^T: 10-287 6. Városkörnyéki koordinációt végző munkacsapat A városkörnyéki feladatok végzésé­nek irányítása, szervezése. Kapcsolatok építése és továbbfejlesztése a vonzás­­körzet érdekeinek figyelembevételével, ilyenek a közös pénzalap működtetése, a lakás és telekgazdálkodás kiterjesztése a városkörnyék községeire, együttmű­ködés a közoktatás, a közművelődés, az egészségügy, a sport, a kereskedelem, a szolgáltatás és a közös érdekek minden más kölcsönös előnyökkel járó terüle­tein. Titkár: dr. Tóth Lajos vb. titkár T: 11-464 7. Idegenforgalom A városi idegenforgalom tanácsi koordinálása, kapcsolattartás az idegen­­forgalom lebonyolításában, fejlesztésé­ben közreműködő szervekkel. Titkár: Kiss János oszt. vez. főmér­nök T: 11-277/170 8. Lakásépítési, lakáspoliükai munka­csapat Lakáskiutalások előtt névjegyzékter­vezet összeállítása, tanácsi szociális la­­(Folytatás a 2. oldalon.) Lépteim ritmusára próbálom szóta­golni és fogalmakkal asszociálni a szót, rend-őr-ség: baleset, gyilkosság, útlevélszolgálat, helyszínelés, lopás, személyi igazolvány, nyomozókutya, egyenruha és ember. Zilált gondola­taim megnyugszanak a kellemes szín­­harmóniájú, finom eleganciával be­rendezett irodában, ahol OLÁH LÁSZLÓ rendőr őrnagy, a Paksi Vá­rosi Rendőrkapitányság újonnan kine­vezett vezetője fogad.- Bizony nem tegnap volt - moso­­lyodik el. - Első ízben 1971. december 1-jén kerültem Paksra, egyébként tős­gyökeres szekszárdi vagyok. Bűn­ügyesként kezdtem a pályát, alosztály­­vezető, majd osztályvezető-helyettes­ként dolgoztam Pakson 1985. március 1-jéig. Ezt követően az MSZMP me­gyei pártbizottságának közigazgatási és adminisztratív osztályán dolgoz­tam mint politikai munkatárs, termé­szetesen ez időszakban sem szakad­tam el eredeti tevékenységi területem­től. Hivatalos kinevezésem előtt két hónapot töltöttem az időközben nyugállományba vonult elődöm mel­lett. Ez az instrukciók adás-vételének a periódusa, a módszerek megismeré­se és adaptálása az adott körülmé­nyekhez. - A rendőrtiszti főiskola szakmailag a legmagasabb képzettsé­get nyújtja számunkra. Az elmélet és a gyakorlat oda-vissza érvényes össz­hangjának még tökéletesebb megérté­séért végzem utolsó évem a jogon. A felkészült, jól képzett állomány iránti igény minket sem kerül el, egyre több munkatársunk igyekszik a működési területének megfelelő felsőfokú kép­zettséget megszerezni.- Történt-e szerkezeti változás a szervezeti felépítésben az Ön kinevezé­sével?- Az országunkban létező kapitány­ságokat négy kategóriában jelöljük meg. A Paksi Városi Rendőrkapitány­ság három szakszolgálati ág, így a bűn­ügyi, a közbiztonsági és közlekedési, valamint az igazgatásrendészeti osztá­lyok működéséhez biztosít megfelelő feltételt. Ezen belül alosztályok ala­kulnak ki, a munkaerőlétszám ezek függvénye. Az én helyettesem a bűn­ügy osztály vezetője, aki már idejöve­telemkor ki volt nevezve. Összegezve tehát szerkezeti változás nem történt.- A munkásőrséggel együtt Önök több közös akciót bonyolítottak le, gon­dolok itt a razziákra, körözésekre. Kik segítik még az Önök munkáját?- A figyelés és az akciók során be­vonják még a honvédséget, valamint az önkéntes rendőröket, mindez együttesen hatalmi bázist jelent a bűn megelőzésében.- Manapság divatosak az önvédelmi sportok, tudomásom szerint városunk­ban is közkedvelt a karaié és a dzsúdó. Meghatározója lehet-e a félelemérzet egy ilyenfajta sportág űzésének?- A kérdést érdekesnek tartom, bár ilyen megvilágításban még nem köze­lítettem meg. Általában sportot el le­het kezdeni pl. orvosi tanácsra, vagy a sporttanár ajánlására. A félénkebb gyerekek talán ösztö­nös önvédelemből keresik a kapcsola­tot e sportággal. Elképzelek viszont egy kérdőíves felmérést a gyerekek kö­rében a kérdéssel kapcsolatban.- Ön szerint a „púnk” fiatalok vagy a „skin-head” börfejüek ártalmatlan di­vatőrültek, vagy olyanok, akiktől joggal lehet félni?- Válaszom ti, hogy városunkban ez a fajta „divat” nem a veszély hordo­zója, csupán arról van szó, hogy né­hány fiatal, aki egyébként képtelen ki­tűnni tanulásban vagy akár sportban, hát ezekkel a külső jegyekkel is óhajtja magára hívni a figyelmet.- Több városban megalakult a „Bű­nözésmegelőzési Tanácsadó Szolgá­lat”. Mi a lényege?- A megyében 1987-ben alakult meg a „Bűnmegelőzési Társadalmi Tanács”, amely együttműködik a rendőrséget segítő szervekkel, munká­jába bevonja még a gyámügyeseket, az iskolai munkával megbízottakat is. Lényege: a tanácsadás, az operatív döntés, az odafigyelés a természetes­től eltérőre, mint esetleges bűnforrás­ra, a segítségkérés a bűnmegelőzés ér­dekében.- A „Főkapitányok Fórumán” hang­zott el egy néző részéről, hogy, idézem: „nagyobb szabad kezet a rendőröknek”. Mi az Ön vélemény e erről a középfo­kú jelzőről?- Úgy érzem, hogy a jelző nem in­dokolt. A rendőrnek tudnia kell „gaz­dálkodni” az adott törvényes eszkö­zökkel, nincs szükség a brutalitásra, ha a néző esetleg erre gondolt.- Bizonyára többünkben megfogal­mazódik a kérdés: a rendőri munka fe­lett ki gyakorol ellenőrzést?- Mielőtt felsorolásba kezdenék, el­mondom, hogy szabad kezű terület a rendőrség kötelékében nincs, minden terület ellenőrzött, így a nyomozást felügyelő törvényességet az ügyészség ellenőrzi, ha a rendőri intézkedés tör­vénysértő, jogorvoslásért a katonai ügyészséghez lehet fordulni, a közle­kedés a közlekedési ügyészséghez tar­tozik, a gyermekek és fiatalok ügyével felső fórumon a fiatalkorúak ügyész­sége foglalkozik, az igazgatásrendé­szeti témákat az ügyészség polgári ügyésze bírálhatja felül.- Néhány gondolat Paks város köz­­biztonságáról, így statisztikai mutatók­ról, a bűnözés gyakoriságáról, milyen­ségéről, kik az elkövetői, az „utazó bű­nözés” hulláma éiződik-e itt is?- Országos átlagban a megyeered­ményesség szempontjából első, me­gyén belül a város középhelyet foglal el. A besorolás két eredmény összete­vőjétől függ: a nyomozás eredményes­ségétől, valamint a felderítettségi mu­tatóktól. Ez aztjelenti, hogy pl. száz is­meretlen tettesnél városunkban 60- 70%-os a felderítettségi mutató, míg pl. Budapest egyes kerületeiben ez csak 12-20%-os. összegezve, városunk közbiztonsága jobb, mint az országos átlag, csoportos bűnözésről, vagy bűn­­szövetségről nem beszélhetünk, a ga­rázda jellegű bűncselekmények száma sem sok. A legjellemzőbb bűncselek­mény a személyi tulajdon sérelmére elkövetett lopás, gépkocsifeltörés és közlekedési kihágás. Az utazó bűnö­zés hulláma városunkat sem kíméli, a 6-os út egyenesen kedvező feltételnek bizonyul erre.- A Paksi Atomerőmű Vállalat az el­következendő években tervezi meg az V. és VI. blokk építését. Elkészült a lét­számfelfutási terv, a kivitelező és az üzemeltető részéről, mely szerint ez majdan 8-10 ezer plussz főt jelent a la­kosság jelenlegi számához képest. A rendőrség gondol-e a felkészülésre?- Mint bűnügyes végigéltem a je­lenséggel járó negatívumokat az I-IV. blokk építésénél, ezeket igyekszünk majd csírájában elfojtani, úgy érzem a jelenlegi állomány képes lesz a felada­tok megoldására.- Paks közlekedésbiztonsága bizo­nyos szigorításra szorul, pl. a lakótelepi kötelező 40 km-es sebességkorlátozás, Új KRESZ-táblák elhelyezése.- A kérdéssel kapcsolatban a városi tanács vb fejlesztési osztálya teljes kö­rű felmérést készít.- Kedveli-e a krimiirodalmat?- Nem.- Van-e felügyelő ideálja?- Soknak az ötvözetéből egy ideált ki lehet alakítani.- Ha zsarunak szólítják?- Nem érzem a szót pejoratív jelle­gűnek.- Halálbüntetést milyen bűncselek­ményre szabna ki elengedhetetlenül?- A gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményre.- Mit tart az évszázad bűnének?- Remélem a válasz még sokáig vá­rat magára.- Az új gazdasági helyzet hat-e a fegyveres testületek költségvetésére?- A költségvetés semmiképp nem mutathat csökkenő tendenciát, a fel­adatok növekedése ezt lehetetlenné teszi.- Magyarországon tervezett a politi­kai intézményrendszer megújítása. Gondolhatunk-e a rendőrmunka kor­szerűsítésére?- Az anyagi javak biztosítása nélkül nehezen képzelhető el a közrendet, köznyugalmat biztosító munkánk. A kiadások nagyságát az ország közbiz­tonságából adódó feladatok határoz­zák meg. A megelőzést, a felderítést és a bizonyítást segítő technikai eszkö­zök léte területünkön elengedhetetlen követelmény. A mechanikai munkát nagyszerűen pótolja a technika, de az emberekkel való személyes kontak­tus, a velük való foglalkozás és törődés munkánk egyik legfontosabb, talán a legszebb mozzanata.- Kevés szó esett eddig a szakszolgá­lati ágak közül az igazgatásrendészet­ről, pedig a napi ügyes-bgjos dolgaink­kal sokszor vagyunk az Önök ügyfelei.- Valójában ez az osztály igen ko­moly szolgáltató feladatot lát el, ami nem kevés munkaerőt köt le, gondo­lok itt a személyi igazolványok, útle­velek kiadására, gépjárművek átírásá­ra. A világútlevelek kiadása többlet­­munkaként jelentkezett, Pakson ugyanazzal az állománnyal a lakosság legnagyobb megelégedésére megol­dottuk feladatunkat, a visszajelzések legalábbis ezt igazolták.- Mit vár a lakosságtól?- A lakosságtól kérem és várom a segítséget. Mint ahogy eddig is tették, jelezzék mindazt, ami környezetük­ben természetellenes, ne menjenek el közömbösen semmi mellett, s ami ta­lán a legfontosabb, értsék meg, hogy minden intézkedés az Ö érdekükben történik. Mindannyiunk feladata nö­velni felelősségérzetünket saját vagyo­nunk megőrzése érdekében. Minden oda nem figyelés irritálhatja az elköve­tőt. ígérem azt, hogy minden jelzésre időben megtörténik a visszajelzés.- Kérem, engedjen meg néhány sze­mélyes jellegű kérdést: gondolt-e már arra, hogy idős korában szociológiai ta­nulmányt ír a bűnözők pszihológiájá­­ról?- A szűkre szabott idő még nem en­gedett elmélkedni a kérdésen, de nem tartom kizártnak.- Mennyiben tud Ön magánember lenni?- Mezsgyéket és határvonalakat húzni reménytelen. Gondfeledten horgászok, de ha elsuhan mellettem egy gépkocsi, megjegyzem a rendszá­mát, persze mindezt nem feltétlenül negatív indíttatásból teszem.- Mint magánember mit vár az új év­től?- Sikeres vizsgákat jogi tanulmá­nyaim befejezésére, és még néhány évtizedes folytatását annak a megértő, kiegyensúlyozott családi légkörnek, melyet - hétéves fiammal és tizenhat éves leányommal együtt - feleségem­nek köszönhetek.- Karriernek tekinti-e állását, ha igen, milyen lépcsőfoknak minősíti?- Ha egészséges karrierizmusra gondol, akkor annak. Nem terveztem, de elértem jelenlegi beosztásom, s ha nyugállományba vonulásomig mind­ez változatlan marad, akkor is elége­dett embernek vallom magam. A rendőri állományba ma belépő nyo­mozó, ha azt a kijelentést teszi, hogy ő tíz év múlva rendőrkapitány lesz, az il­letőt személy szerint egészséges kar­rieristának tekintem, ugyanis kijelen­tésekor felmérte munkájának súlyát és azt a pluszt, amit majd adnia kell azért, hogy a következő lépcsőfokra feljusson. Jelenlegi beosztásomat pe­dig elégedettségi lépcsőfoknak nevez­ném.- Köszönöm a beszélgetést, és sok si­kert kívánok a munkájához. SZABÓ MAGDOLNA GRÓSZ KÁROLYNAK, E az MSZMP főtitkárának levele, melyet a „Paksi önkormányzati modell” c. vitaanyaggal kapcsolatban küldött a Paksi Városi Tanács részére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom