Atomerőmű, 1988 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1988-05-01 / 5. szám
PAKSI ATOMERŐMŰ 3 Emberségből példát Felgyorsult világunkban egyre ritkább vendég az emberség, az önzetlenség, a másokra odafigyelés. Az elmúlt hónapokban három esetben találkoztam szívet melengető eseménnyel, amikor hivatásuk magaslatán álló orvosok segítettek gyermekeken, nem kötelességből - rendelési időben - hanem hivatásszeretetből, emberségből. Álljon valaki az óvoda kaptájában Sok szülőtől hallottam már, hogy ha dél körül történik valami komolyabb baj a gyermekkel, szinte lehetetlen segítséget találni. Hallomásaim tapasztalatokkal lettek megerősítve. Az óvodában délutáni pihenőhöz készülődött a csoport. András zavartan dörzsölte a szemét.- Mi a baj? A szemedbe ment valami? - kérdezte az óvónő.- Nem, csak rosszul látok egy kicsit - válaszolta a gyermek. Riasztó volt a látvány, ödémás kiütések kezdődtek a kisfiún, egyelőre csak a szeme alatt és az arcán. Gyors faggatózás: - Mit ettél? Mit ittál? Nem fulladsz? Azután telefon orvosért. Orvos nem volt. Majd délután 4 órakor lesz ismét rendelés. Telefon telefont követ, a kisfiú egész testét elborították már a hólyagok. Türelemmel viseli, bízik a segítségben. Egy órán keresztül folyt az eredménytelen próbálkozások sorozata. Két tárcsázás közötti röpke szünetben csöngött a telefon.- Szükségük van még orvosra? A férjem most érkezett haza, azonnal indul, csak az a kérése, álljon valaki az óvoda kapujában, mert nem tudja pontosan hová kell mennie. Mire a riadt nevelő a kapuhoz ért, már fékezett is dr. Hajdók Károly körzeti orvos és közösen futottak az épület felé. Gyors vizsgálat, injekciók..- Jogos volt a riadalom, de nem lesz semmi baj, időben érkeztem! - és addig ült a gyermek mellett nyugtatva, vigasztalva, míg András jobban nem lett. Ezúton is köszönet érte! A festés várhat A lányomnak reggel hőemelkedése volt. Nem magas jelzés csak, hogy valami nincsen rendben.- Maradj itthon, majd délután elmegyünk orvoshoz.- Ma nem lehet, matekból dolgozatot írunk! - volt a válasz. Magamban megveregettem a gyermek vállát, én annak idején inkább belázasodtam a matematikától, nemhogy lázasan dolgozatot írjak belőle. Büszke voltam rá, de azért picikét szorongtam. Nem lesz ebből baj? ... Lett! Délben a kislány 40,1 °C-os hőmérséklettel jött haza. Lázcsillapító, hűtőfurdő, priznic, minden hatástalan. Megpróbáltam orvost keríteni, eredménytelenül. Tudtam, hogy dr. Molnár Klára szabadságon van, építkeznek. Elküldtem érte a féijemet. Égigérő létra tetején éppen ablakkeretet festett. Amikor meghallotta miről van szó, a szabadkozásra csak anynyit válaszolt:- A festés várhat. Ekkora lázzal nem lehet tréfálni. És jött... Városszerte tisztelik, becsülik, szeretik Molnár doktornőt, hivatásszeretetéért, önzetlenségéért. Megérdemli. Csak egy fényképet Minden szülő számára a saját gyermeke teljesítménye a legfontosabb. Ez így természetes, így van ezzel mindenki. Minden bemutatkozásra, szereplésre nagy izgalommal készülnek a gyermekek és ez is természetes. Fokozottan igaz ez a farsangi műsoroknál, ahol a szereplés izgalma mellett átélik az átváltozás lehetőségét. így volt ez az idén is! Sok gyermek és szülő, nagyszülő figyelte, hogyan pereg a műsor. A szereplési láz, a sok ember, az elhasznált levegő okozta-e nem tudni, tény az, hogy egyik kislány elájult. Mindenki tudta, hogy beteg, szívműtét előtt áll. Dr. Vadász Melinda azonnal indult segíteni. Együtt vitték ki a gyermeket a folyósora az óvónővel. Ott ápolta, élesztette. A kislány perceken belül jobban lett, csak a doktornő fia végzett a szerepével e pár perc alatt, amiből az édesanyja nem látott, nem hallott semmit. A műsor végén kicsit szomorkásán kérte:- Láttam, hogy fényképeztetek. Csak egy fényképet adjatok, hogy legalább azon lássam a fiamat. Ha a kép elkészül szívünk egész szeretetével, tiszteletével keretezve adjuk át neki, hiszen volt más orvos is közöttünk és a gyermek szülei is odajöhettek volna segíteni. így adnak a hivatásuknak élő, embertársaiknak önzetlenül segíteni tudó orvosok emberségből példát napjainkban, mindanynyiunknak. L. NÉMETH ERZSÉBET Üzen a középkor A volt polgári fiúiskola épületét 1986-ban kezdték el helyreállítani. A munkák során a ledöntött falakból olyan régi faragott kövek kerültek elő, melyek szakmai körökben is meglepetést keltettek. A megyei múzeum megkereste a városi tanács művelődési osztályát és azt javasolta: kérje a város a műemlékvédelmi felügyelőségtől az épület alatti pincében és az udvaron egy kutatási-ásatási munka lefolytatását. Az eddig előkerült kövek között olyan jelentős faragványok vannak, amelyek a középkor üzenetét továbbítják a ma embere számára. A műemlékvédelmi felügyelőségnek elküldték a kérelmet, várható a kutatás beindítása, amely valószínűleg kiteljed a volt rendőrségi épületre és környékére is, hiszen ez az épület is rejteget még meglepetéseket a régészek és építészek számára. Hogyan oltsuk a tüzet Lapunkban korábban már foglalkoztunk a tűzjelzés fontosságával, módjával és eszközeivel. Ezúttal tájékoztatást kívánunk adni a tűzoltás módjairól, a tűzoltóság tevékenységéről, a tűzoltásvezető jogairól és kötelességeiről. Ahhoz, hogy a nem kívánt tüzet megszüntessük, az égés három tényezője közül - éghető anyag, gyújtási hőmérséklet és oxigén - legalább egyet, vagy mindet ki kell küszöbölni. Az esetek többségében az oxigént zárjuk el az égő felülettől. A beavatkozáskor, az oltóeszköz megválasztásakor mindig e három tényezőre kell gondolni. Ha embertársunk ruhája ég, takarjuk be pokróccal, vagy nagyobb ruhával, így elzárjuk az oxigént, megszűnik az égés. Természetesen azonnal orvoshoz kell vinni a sérültet. A létesítményekben készenlétben tartott porral - és halonnal oltó készülékekben lévő anyag is az oxigént zárja el. A víz - különösen, ha vízsugárral dolgozunk - mind a három tényezőt eltávolítja. Az erős vízsugár morzsolja az éghető anyagot. A víz gőzzé válásához nagy mennyiségű hőt von el a tűztől, és a gőz elzárja az oxigént az égő felülettől. Fontos tudnivaló, hogy elektromos berendezés tüzét csak áramtalanítás után szabad vízzel oltani. A tűzveszélyes folyadék pedig - mivel könnyebb a fajsúlya - égve úszik a víz felszínén, ezért habbal, vagy porral lehet oltani. Amennyiben gázellátó berendezés vagy készülék van a helyszínen, el kell zárni a gázcsapot, a palackokat pedig távolítsuk el, mert a hő hatására felrobbanhat. Mindezek ismeretében kell döntenünk, adott esetben miként cselekedjünk. Gyors és szakszerű beavatkozással emberi életet és hatalmas értéket menthetünk meg. Első teendő az emberek biztonságba helyezése, de fontos a tűzoltóság gyors értesítése és a rendelkezésre álló eszközzel a beavatkozás. Zárt helyiségbe való behatolásnál szúróláng érhet bennünket az égés pedig felgyorsul. Ezért, ha életveszély nem áll fenn, a zárt helyiségbe való behatolással a tűzoltóságot várjuk meg. Elkerülhetetlen esetben az ajtó felrántásakor gyorsan húzódjunk félre, amíg a lángkicsapódás megtörténik. Emeletes épületeknél nagyon fontos, hogy különösen az idős emberek és a gyermekek mielőbb biztonságba kerüljenek és elhagyják az épületet. A lift használata üyenkor nem célszerű, mert a tűz hatására bekövetkezett áramhiány miatt leállhat és a mentendő személyek a liftbe szorulnak. Amennyiben lemenekülni nem tudunk, húzódjunk biztonságos helyre - loggiára stb - és adjunk életjelt magunkról. Lakásban lévő valamennyi ajtót - szekrényajtókat is - csukjuk be, mert még az üvegajtó is bizonyos ideig ellenáll a tűznek. A tűz terjedését gátolhatjuk azzal is, ha a mentett oldalon csapból nyert vízzel locsoljuk az ajtót. A kiérkezett tűzoltóegység vezetőjét helyes, ha tájékoztatjuk az eddig történtekről. Különösen fontos közölni, ha emberélet van veszélyben, palackos gáz, vagy tűzveszélyes folyadék van az égő helyiségben. A tűzoltást irányító tűzoltónak joga van zárt területre, vagy helyiségbe behatolni akkor is, ha a tulajdonos, vagy használó nincs jelen. Embereket feladatok végrehajtására utasíthat. Eszközöket, felszereléseket vehet igénybe és lezárhat területeket. Szükség esetén a mentőket, a rendőrséget, vagy más szervet értesíti. Egyben köteles is minden intézkedést megtenni és a tüzet úgy felszámolni, hogy emberek halála vagy sérülése ne következzen be és a lehető legkevesebb kár keletkezzen. Tehát nagy felelősség hárul a tűzoltásvezetőre, ezért feltétlen segíteni kell a munkájában. A vízművek és vállalatok tartsák rendben a vízvezeték-hálózatot, ezt kell tenni a 10 emeletes házakban lévő száraz tűzivezetékkel is. A tűzcsapokat jelöljék meg táblákkal, hogy a tűzoltóság hamarabb megtalálja azokat. Különösen télen, a hótakarás idején van ennek jelentősége. Az emeletes házaknál a tűzoltóság felvonulási területén gépkocsikkal ne parkoljanak. A tűzcsapokat ne torlaszolják el. A közutakon pedig adjanak szabad utat a vonuló tűzoltóság részére. Tűz esetén képzeljük magunkat a károsult személy helyébe, akinek a percek is órának tűnnek, amíg a segítség megérkezhet, tehát ezen ismeretek felhasználásával is nyújtsunk segítséget. CSÖGLEI ISTVÁN Alexandra grófnő nyitotta meg Bensőséges, családias légkörben emlékeztek meg az óvoda 100 éves fennállásáról Lengyelben. 1888-ban Apponyi Sándomé, Eszterházy Alexandra grófnő támogatásával nyílt meg az óvoda a régi kastélyban. Itt működik napjainkban is. Megbecsülés, tisztelet övezi az itt dolgozókat, embernevelő pedagógiai munkájukért. A magyar, német, székely lakosságú község apraja-nagyja összefogott a centenárium megünneplésére. A megnyitó beszédet Bai József községi elöljáró mondta el, röviden ismertette a lengyeli óvoda történetét. Nívós műsort adott a három nemzetiségű folklór együttes, szívvel énekelve egymás dalait. Hagyományőrző, hagyományt tisztelő előadásuk osztatlan sikert aratott. A Tolna megyei óvodát, alapításának történeti áttekintését hallgathattuk meg Kurucz Rózsa főiskolai adjunktus élvezetes előadásában. Ezután Keresztúri Ferencné az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa sodró lendületű értekezése - Az óvodai nevelés fejlődésének és fejlesztésének útjáról - zárta a délelőtti programot. L. N. E. ELETKEPEK Csúszópénz Szép elveink gyakorlati megvalósítását várom most már egyre türelmetlenebbül, és ahogy az ma elvárható nem tétlenkedek, hanem próbálok tenni is érte. Ehhez új lendületet vehetek a párt elfogadott állásfoglalásából, ami szerint jogos igény a közélet tisztaságának védelme, a törvény szigorának alkalmazása a hatalommal való visszaélés, a jogtalan haszonszerzés, a protekció ellen. Ez úgy is értelmezhető, hogy határozottan és erőteljesen fel kell lépni az illetéktelen és tisztességtelen előnyök, a korrupció, a megvesztegetés, a befolyásolás, a csúszópénzek ellen. Én a törvény szigorával nem tudok ezek ellen fellépni, marad tehát a saját szigorom. Kezdjük mindjárt a csúszópénzzel, ami az előnyszerzés közismert eszköze. Alapelvem, hogy nemcsak az a bűnös aki elfogadja, hanem az is aki adja. így aztán én elvből soha nem adtam és nem is adok senkinek csúszópénzt. Az igaz ugyan, hogy hálapénzt adtam már, de soha nem előre... Ámbár ez is meggondolandó: a szülés levezetése után adott hálapénz tulajdonképpen az utókezelést előre befolyásoló adomány egyben, tehát, a plusz pénzemért több gondoskodást, nagyobb figyelmet, azaz másokkal szembeni előnyöket vártam el a megfizetett orvostól. Például a másokénál nagyobb borravalóval is az előnyösebb kiszolgálást próbálják egyesek kicsikarni. Hallottam én már azzal dicsekedni valakit, hogy amikor bement az étterembe a cigány rögtön az ő nótáját kezdte húzni és azonnal két pincér is sürgött-forgott a társaságuk körül. Mennyi pénzt hagyhatott ott már borravalóként is az ilyenfajta dicsekvő. Végül is én sem dicsekedhetek azzal, hogy nem adtam soha senkinek csúszópénzt, csak éppen nem annak neveztem. Tenni akarás ide, szigor oda, hogy is van ez? Hogyan kell értelmezni az illetéktelen és tisztességtelen előnyt? Mi is az a megvesztegetés, befolyásolás? Mi is az a csúszópénz, hálapénz, borravaló? Az egyszer biztos: ha valamiért kifizetjük a megszabott árat, vagy az állam részünkre valamit ingyenesen biztosít, akkor az azon felül adott pénzek szerintem nem a tisztességünket erősítik - annak sem aki adja, de annak aztán főleg nem aki kapja. Ha meg adni kell, akkor határozza meg az üzlet, hogy az eladó mennyit kapjon tőlünk, csakúgy mint a kórház, az orvos járandóságát, az étterem, hogy a pincérnek mennyi jár, akár csúszópénz, hálapénz, vagy borravaló címén. Például egy szülés legyen 2000 Ft hálapénzköteles. (Talán keveset ajánlottam? Ha belegondolunk, hogy sok fiatal milyen helyzetben van, még ez is sok, főleg az ingyenes orvosi ellátást hangoztatva.) Az előbb említettekből származójövedelmek így még adóztathatók is lennének. Utópia? Lehet. Talán nem kellene felkínálnunk ezeket a pénzeket a várható kis előnyökért. Vagy már nem merünk nem adni? Akkor meg nincs más hátra, mint reménykedni abban, hogy betegség esetén egy Magenheim-féle orvoshoz kerülünk - lásd a Szomszédok című teleregényt -, vagy egy jóindulatú eladóhoz, aki megsajnál bennünket, amikor a huszadik alkalommal érdeklődünk valamely hiánycikk után és így tovább. Azért mindenképpen őrizzük meg optimizmusunkat! Ha netán mégse a javulás irányába, hanem a romlás felé halad a szekerünk, akkor aztán nem lehet elég gazdag a fantáziánk, hogy a leglehetetlenebb dolgokat is elképzeljük. Még talán az is bekövetkezhet, hogy az újság megjelentetéséhez szükséges nyomdaköltségen felül külön csúszópénzeket is be kell majd kalkulálni... CS. I. Szonda a szivarzsebben Egy dolgozó kissé illuminált állapotban ment be a munkahelyére, amit az egyik nagyobb főnök észre is vett. Alkoholszonda nem volt kéznél, így szó szót követett, majd a nagyobb főnök két kisebb főnökkel jegyzőkönyvben rögzítette az italosság tényét, amit az érintett dolgozó nem volt hajlandó aláírásával elismerni. Másnap a dolgozó panaszra ment a szakszervezethez és előadta sérelmét, miszerint tűrhetetlen dolog az, hogy az ő aláírása nélkül őt jegyzőkönyvileg ittasnak ítélje bárki is. Ezzel az erővel mindenkit be lehet feketíteni, akár úgy is, hogy ott sincs az illető - állítja a sértett. A szakszervezet mint érdekképviseleti szerv, a dolgozó mellé állt. Azután több oldalú viták zajlottak. Felmerültek később olyan kérdések is, hogy miért van annál a csoportnál gyakoribb szondáztatás, ahol az eset történt, milyen megalázó, amikor valakit józan létére a többiek előtt szondáztatnak, és hogy miféle módszer az, amikor a főnök tüntetőleg a szivarzsebben hordozza az alkoholszondákat. Mielőtt bárki tévedésbe esne, gyorsan tisztáznunk kell, hogy a szondáztatást nem a dolgozók ellen találták ki, hogy zaklassák és megalázzák őket, hanem éppen ellenkezőleg, az ő érdekükben. Azoknak a tragédiáknak a megelőzésére, amelyeknél az ital következtében emberek vesztették életüket, vagy örökre megrokkantak. Az, hogy a főnökök szúrópróbaszerűen szondáztatnak szemmel láthatóan józan embereket is, és hogy a szivarzsebben hordozzák a szondákat, és hogy a többiek előtt kell a szondába fújni? Ezek mind-mind a megelőzést szolgálják és a főnökök kötelességüket teljesítik üyenkor. Hogy bárkit be lehet feketíteni bármikor egy valótlan állítást tartalmazó jegyzőkönyvvel? Ez részben igaz, de tegyük meg, hogy üyen rosszindulatot ne tételezzünk fel munkatársainkról, főnökeinkről, és amúgy is az igazság ha előbb nem, hát utóbb úgyis kiderül. A dolgozóknak az a kötelességük, hogy a vezetők kérését minden esetben teljesítsék, és ellenkezés nélkül fújjanak bele az alkoholszondába. Hogy ezt mindig nyugodtan megtehessék, olyan állapotban kell a munkahelyen dolgozni, hogy az ellenőrzés eredménye mindig negatív legyen. Az italos dolgozó nemcsak a saját életét, hanem másokét is veszélyezteti.-TA városi könyvtár közleménye Értesítjük olvasóinkat, hogy az I. sz. fiókkönyvtár (a Munkásművelődési Központban) 1988. július 1-től kísérletképpen megváltoztatja nyitva tartását. A változtatást az indokolja, hogy a könyvtári szolgálatot a fenti időponttól kettő helyett egy munkatárs látja el. Az új nyitva tartás: hétfő 13-19 óráig kedd 13-17 óráig szerda 13-19 óráig csütörtök 10-12 és 13-17 óra között péntek 10-16 óráig Egyúttal felhívjuk olvasóink figyelmét arra is, hogy a videokazetták kölcsönzését júniusban leltár miatt szüneteltetjük.
