Atomerőmű, 1988 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1988-05-01 / 5. szám
4 PAKSI ATOMERŐMŰ Videotár a könyvtárban Eduard König: Ember, becsvágy nélkül Könyvtarunk 1986 nyarán kezdte el gyűjteni a műsoros videokazettákat. Ekkor - amint azt egy 1986-ban készült felmérésből megtudhatjuk - az atomerőmű Pakson lakó dolgozói közül mintegy 10% rendelkezett videomagnóval. A városban a kölcsönzőbolton kívül rövid ideig egy kiskereskedő is foglalkozott kazetták kölcsönzésével. Műsoros kazettáért Szekszárdra vagy Budapestre kellett utazni minden olyan esetben, amikor az intézményeink videovetítést terveztek. A helybeli általános iskolák és a gimnázium is vásárolt lejátszó készüléket, így a feltételek egy része adott volt. Az egyéni és az intézményi igényeknek próbált eleget tenni a könyvtár akkor, amikor az évi könyvbeszerzési keretéből 20 000 Ft-ot lekötött a Könyvtárellátó Vállalatnál műsoros kazetták beszerzésére. Tekintettel a könyvtár erősen korlátozott anyagi lehetőségeire és a kazetták magas (1800-2000 Ft-os) árára, segítséget kértünk a helybeli és város környéki iskoláktól, művelődési intézményektől. Az igazgatóknak címzett levelünkben felvázoltuk elképzelésünket: a helyi kis pénzeknek öszszegyűjtésével, gondos, körültekintő rendeléssel, a gyűjtőkör meghatározásával lehetőség nyílik olyan videotár kialakítására, amely nemcsak a helybeli, hanem a környező települések iskoláit is el tudja látni. így elkerülhetők a párhuzamos beszerzések. Az iskoláktól befolyt összegek lehetővé tették, hogy az induló 20 kazetta mellé mintegy 40 db-ot vegyünk. Ezzel azonban nem oldódtak meg problémáink: a meglevő kazettákról másolatokat kell készíteni, hogy minél több helyre kölcsönözhessük azokat. A januártól bevezetett ÁFA jelentősen megemelte az amúgy is borsos árakat. Ezért 1987 telén immár nemcsak az iskolákat, hanem a helybeli munkahelyeket, gazdasági egységeket is kértük, legyenek a segítségünkre. Kérésünk mellé segítségünket is felajánlottuk, hiszen a videotár fdmjei jó szolgálatot tehetnek a munkahelyek termelési tanácskozásain a döntések mérlegelésénél, KISZ-gyűléseken vagy nőnapi és jubileumi ünnepségeken is. A videotéka a Munkásművelődési Központban levő fiókkönyvtárban kapott helyet. A forgalom adatai, az előjegyzések azt bizonyítják, hogy nagy szüksége van erre a szolgáltatásra, de már jelentkeztek gondok is: kevés a kazetta, amire másolatokat készíthetnénk, vagy rendelhetnénk, ezért egy-egy sikeres filmre sokszor hetekig kell várni. A vállalatokhoz intézett felhívásunk eddig nagyon szerény eredménnyel járt: egyedül a Paksi Konzervgyár utalt át számlánkra 30000 Ft-ot. A címlistát készséggel bocsátjuk minden érdeklődő rendelkezésére, és szívesen adunk felvilágosítást a könyvtárakban, illetve a 11-242-es számon a kölcsönzés módjáról és feltételeiről. GUTÁI ISTVÁNNÉ könyvtáros Áprilisban az ifjúsági házban mutatta be az Afféle Színkör Kaszás Zoltán rendezésében, Eduard König: Ember becsvágy nélkül című hangjátékának színpadi változatát. A Csataszimfónia hangjátékgyűjtemény életrajzi jegyzete szerint Eduard König 1919-ben született, a mérnöki diploma megszerzése után háborús katonai szolgálatot teljesített, utána kereskedelmi és műszaki vállalatok alkalmazottja volt. 1960 óta szabadfoglalkozású író, Bécsben él. 1954-ben kezdődő írói munkássága során szinte kizárólag rádiójátékokat írt. Az Afféle Színkör előadásában egy kisember elleni koncepciós pert látunk. Schlick, (László Boldizsár alakítja) a játék főszereplője - a szerző megjegyzése szerint nem is szent, nem is balek - úgy szeretne élni, ahogy neki tetszik; egy olyan világban, ahol betegnek számít, ha valaki szeret fúvolázni vagy verseket ír. Schlick visszautasítja, hogy hátralevő huszonöt évét pincében töltse és egy gépet - ami a legbonyolultabb számítási műveleteket képes a legrövidebb idő alatt elvégezni - tápláljon mesterséges fénynél. „Hogy merészelsz önhatalmúlag dönteni saját sorsod felől? Hogy merészelsz önálló véleményt alkotni, amikor ők létrehoztak egy hatalmas gépezetet, amely gondolkodik helyetted és házhoz szállítja a számukra kényelmes és elviselhető véleményt minden piszlicsáré dologban? Hogy is merészel eszedbe jutni, hogy szabad akaij lenni? Valamilyen nevetséges ürüggyel lecsapnak rád, törvényük elé citálnak és tudományos alapossággal analizálni fognak, hogy kikutassák, hol rejtőzik benned az ellenállás vírusa... végül pedig egyszerűen eltörölnek téged.” Lene Amosin, (Mukli Istvánné játssza) Schlick régi szerelme foglalja így össze a darabban a főszereplő, lehetőségeit és várható sorsát. És lön: A nőt a beszélgetés után holtan találják a csatornában. Schlick hiába ártatlan, védekezését nem veszik figyelembe, közvetett bizonyítékok alapján halálra ítélik. A kivizsgálást folytató orvost maga a rendező, Kaszás Zoltán kelti életre, a Schlick precíz, fájdalommentes kivégzését végző főmérnököt, (aki csak a kötelességét teljesíti) Erdei Katalin játssza. A hangjáték színpadi változatát az Afféle Színkör nem „kukucska”-színpadon, hanem hármas tagolású pódiumon: vizsgálat - Schlick lakása - a titkárnő irodája (ez egyben a cella helyszíne is), és a nézők között játssza. A nézőtér is tagolt: az orvos sokféle képzetet keltő lámpájának agresszív fénye, ami Schlick szemébe világít, bennünket, a szereplő mögött ülő nézőket is vádol, a titkárnő is háttal ül nekünk, csak rideg hangját halljuk. Sajnos nem látjuk a szereplők arcát, ami az ilyen testközeli, intim játék egyik legfontosabb kifejező eszköze lehetne. A színjátszók alakítása visszafogott, biztonságra törekvő. A játék elidegenedett világának megfelelően jelzésszerű, kopár a díszlet, talán túlságosan is szegényes. GUTÁI ISTVÁN Egy csokor siker Az anyanyelv és irodalom tanulása, ápolása és művelése terén igen szép eredményeket értek el az 1987/88-as tanévben a Vak Bottyán Gimnázium tanulói. Több megyei és országos versenyen szerepeltek eredményesen a III. és IV. osztályos tanulók. Ezek az eredmények az első két évben alapozódtak meg, a gyümölcs mára érett be. Dr. Kárpáti Istvánné és Gálosi János tanítványai nem csak tanáraiknak és iskolájuknak szereztek örömet és hímevet, hanem Paks városának is. íme a sikerlista: Édes anyanyelvűnk verseny: a megyei versenyen első helyezést ért el Herbák Krisztina (TV. a.). Az országos döntőt Sátoraljaújhelyen tartották, itt Krisztina emléklapot kapott és a középmezőnyben végzett. Országos középiskolai tanulmányi verseny magyar irodalomból: megyei első helyezést ért el Németh László (III. a.). Az országos döntőn VI. helyen végzett, így magyar irodalomból nem kell érettségiznie és mentesül a felvételi vizsga alól is. Szép Magyar Beszéd verseny - Kazinczy-verseny: megyei I. helyezett: Füstös Valéria (III- b.). Az országos döntő Győrben volt, itt különdíjban részesült Füstös Valéria. Arany János balladamondó verseny: megyei I. helyezett: Füstös Valéria (III. b.), majd a nagykőrösi országos döntőn is eredményesen szerepelt. Ki mit tud? Versmondásban megyei aranyérmet szereztek és az országos válogatóba kerültek: Orbán Tünde (IV. a.), Horváth Eszter (III. c.). A diák színjátszók országos minősítő versenye Debrecenben volt, ahol a gimnázium diákszínpada bronz minősítést érdemelt ki és szintén részt vehet az országos válogatón. Balról jobbra: Herbák Krisztina, Horváth Eszter, Orbán Tünde, Füstös Valéria és Németh László 25 éves a 3. Számú Általános Iskola Bensőséges keretek között ünnepelte a volt községi iskola az utóbbi 25 év történetét. Május 7-én iskolanapra hívta a Tolnai úti épületbe az öreg diákokat, nyugdíjas pedagógusokat és a társiskolák képviselőit. Schiller Józsefné ünnepi beszédében felelevenítette az elmúlt 25 év gondját-baját és természetesen eredményeit. A visszaemlékezést irodalmi műsor követte, melyet az iskola tanulói állítottak össze, és adtak elő. Értékelték az évfordulóra meghirdetett városi verseny eredményeit. Ennek alapján „a város legjobb matematikusa ’88” címet nyerte el Bettesch Gábor VI. a osztályos tanuló és a vers- és prózamondó pályázaton III. helyezést ért el egyik versével. Minden osztály egy kis múzeummá alakult át, bemutatva az összegyűlt tárgyi emlékeket. Változatos sportprogram is szórakoztatta a vendégeket. A jól sikerült ünnepségnek csak egy szépséghibája volt, amiről az iskola nem tehet: a névadóra nem érkezett meg a szükséges engedély. Talán nem kell még egyszer 25 évig várniuk arra a fránya engedélyre. Az alapító tagok: Karszt Jánosné, Váj er Margit, Gosztonyi Jánosné, • Valentiny Istvánné, Feil Józsefné, Cziczer Istvánné, Iker Lászlóné. Júniusi sportprogram Labdarúgás: Június 12. 17.00, ASE-Marcali NB III-as mérkőzés. Június 5. 17.00, PSE-Siklós NB III-as mérkőzés. Turisztika: Június 3-5. Országjáró diákok megyei találkozója. Ökölvívás: Június 30—július 3. Ökölvívó felnőtt országos bajnokság. PAKSI ATOMERŐMŰ Felelős szerkesztő: Torma Csaba Szerkesztőség címe: Paks, Pf.: 71. Kiadja a Tolna Megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Dr. Murzsa András Levélcím: Szekszárd, Postafiók: 71., 7101 Engedélyszám: III/ÜHV/306/T Megjelenik havonta Készül a Szekszárdi Nyomdában 6000 88.1564 Felelős vezető: Benizs Sándor Pákolitz István: Szobrász A márványtömbben nincs még semmi élet, csak lehetőség, mely vésőre vár, hogy szép formába vésse az Egészet, ha ihletett nagy lélek rátalál; ki nem a fehér kődarabot látja, de gondolata benne testet ölt, . s formát keresve ég a lélek vágya, mint esőkért a tikkadt, szomjú föld. Ki alkot, űzi az elérhetetlent, vezérli hű vezérlő csillaga: a „szépnél több a szebb” örök szerelme emészti, nincsen éje, nappala; de ellenáll az anyag; sem varázslat, se parancsszó művészit nem terem; csak nagyság s ikertestvére: alázat alkothat nagyot és időtlent. A tűzzel áldott öntüzében ég, szívedbe vési az örök jegyet: az osztott világ osztatlan tiéd, mívelj csodákat várt csodák helyett! Évezredek porába hull a forgács, a kalapács, a véső nem lohad; nem alkuszik és nem pihen a szobrász, hogy testet öltsön a nagy gondolat. Ó, alkotás, Teremtő erő, Élet! Ki alkot, azért verejtékezik, hogy a márványon kigyúljon a lélek s emberi arca legyen emberibb! Szobrász, úgy vésd, hogy nyílt tekintetére ne vonjon fátylat kancsal félelem, s ha igazáért lesz majd igaz érve, hát ne sunyítson szenvedélytelen; a fehéret ne mondja feketének, s ne puszta szólam legyen a hite; emelje méltóság, akárha ének lendíti föl a bátor, nagy szívet! Márványabb márvány-anyagod az ember: csiszold fényesre örök művedet, hogy bízó szívvel, tiszta értelemmel emberként álljon a világ felett! Postánkból r gr Őrizzük a múlt emlékeit Hivatkozással a Paksi Atomerőmű című újság f. évi 3. számában „Mi legyen vele?” című közlésére, amely a Béke Étterem és Ifjúsági Ház sorsával foglalkozik, véleményemet és javaslatomat az alábbiakban közlöm: Először is megjegyzem, hogy az épület a rajtalevő márványtábla szerint nem csak műemlék jellegű, hanem Paks egyetlen műemlék épülete. Tervezője nem ismeretes, de tiszta klasszicista stílusa után ítélve, minden valószínűség szerint Pollack Mihály neves építőművész, a szekszárdi megyeháza tervezőjének alkotása. Hivatkozom dr. Németh Imre helytörténész Paks Monográfiája című munkájára, valamint az épület lépcsőházában elhelyezett, az épület történetét ismertető tablóra, melyek félreérthetetlenül igazolják, hogy az épület eredeti és mindenkori rendeltetése „vendégfogadó szálloda és étterem” volt. Ismeretes, hogy mint megőrzendő műemlék 1971-79-ben az Országos Műemlék Felügyelőség tervezése és szakszerű irányítása mellett, belső átalakítást, szerkezeti és homlokzati felújítást kapott. Ennek során az éttermi részben hangulatos sárközi stílusú magyaros éttermet, vadászszobát, árkádos sörözőt, kerti teraszt és korszerű konyhaberendezést kapott. Az emeleti régi nagyterem (bálterem) újjáépült nézőtérrel, színpaddal, ruhatárral. Sajnálatos és elszomorító, hogy a nagy költséggel, mintaszerűen felújított Béke Étterem és Ifjúsági Ház fenntartása és üzemeltetése gazdaságtalannak bizonyul és a városi tanácsülés a ház eladását, illetőleg raktár céljára való felhasználását javasolta. Érthető, hogy a tanácstagok tiltakoztak a javaslat ellen. Minden régi és új paksi lakos azon fáradozik, hogy minnél szebbé, értékesebbé tegye városunkat. Ennek érdekében alakult meg a Paksi Városszépítő Egyesület, melynek fő célja, hogy őrizze a múlt emlékeit, amelyre külön is figyelmeztető az április 18-i műemléki nap. Úgy vélem, javaslatommal nagyon sokan egyetértettének, hogy az épületet teljes egészében vissza kell állítani eredeti rendeltetésének megfelelően, Erzsébet vagy Béke Szálloda és Étterem komplexumnak. Nem véletlen, hogy szerte a világban a szálloda és étterem üzletpolitikailag elválaszthátatlan egység. Mindkettő működése szoros kapcsolatban van egymással. Véleményem szerint az épület alsó szintje további üzemeltetésre kész. A felső szint utcai részén, az ifjúsági ház helyén könnyű fajsúlyú válaszfalakkal 10-12 szállodai szobát - előtérrel, mosdó-, zuhany-, wc-fiilkével - lehetne kialakítani a mai szokásos elrendezésben, melyet a traktusmélység is lehetővé tesz. Mi, régi paksiak nagyon jól tudjuk, hogy itt a történelmi városrészben a múltban 3 szálloda létezett: az Erzsébet szálló, a Vadászkürt szálló és az ún. Bloch Testvérek szállója. Ezzel szemben ma egy sincs. A város déli részén van egy új, korszerű, ún. Műszaki szálló, az atomerőmű szállója, amely legtöbbször telített és nem minden átutazó részére nyújt szálláslehetőséget. Véleményem szerint meg kellene keresni szállodai és vendéglátóipari vonalon, esetleg szövetkezeti, társulási, vagy magánvállalkozás formájában azt az üzemeltetőt, aki a szállodai rész kialakítására és az egész komplexum üzemeltetésére vállalkozna. Merem állítani, hogy a történelmi központban, szép környezetben, forgalmi csomópontban, a Duna partján, főútvonal mellett, vasúti és autóbusz-megállóval rendelkező szálloda és vendéglátó egység, megfelelő szakértelemmel rendelkező üzemeltető mellett rentábilis lenne. Örökérvényű igazság, hogy a műemlékvédelem elválaszthatatlan a városrendezéstől. GOSZTONYI JÁNOS ny. építész-tervező
