Atomerőmű, 1988 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1988-06-01 / 6. szám

Egy gyors kitelepítés Június 29-én nyilvános tanácsülés A városi tanács soron következő nyilvános tanácsülését június 29-én 15 óra­kor tartja a tanácsháza nagytermében. Többek között a városrendezési terv vég­legesítéséről, az pj lakásrendelet megalkotásáról lesz szó és tájékoztató hangzik el a nagy vihart kavart Béke Szálló további sorsával kapcsolatban is. A tanács továbbra is számít a lakosság tevékeny közreműködésiére. Kiépült a kábeltévérendszer Nem csökken azon hírek száma, amelyek a környezetszennyezéssel, nagyobb és súlyosabb üzemi bale­setekkel kapcsolatosak. A környe­zet károsításával párhuzamosan az embereket is veszélyeztetik ezek a szennyezések, bár előfordul, hogy csak jóval később észleljük a hatást. Márpedig ha ez a helyzet, akkor a védelmi intézkedéseket is sürgetni kell, nagyobb hangsúlyt kell hogy kapjanak a védelemmel kapcsolatos teendők. Ezzel van összefüggésben az az MTI-hír, miszerint az Atomerőmű­­vi Balesetelhárítási Kormánybizott­ság tervei alapján május 27-28-án polgári védelmi gyakorlat végrehaj­tására került sor az erőműben és a városban. Az erőműben a belső védelmi erők riasztása, mozgatása, majd az üzem dolgozóinak a kimentése ka­pott most nagy hangsúlyt. A városi polgári védelmi parancs­nokság azt a feladatot kapta, hogy telepítse ki a város egy részét az el­készített tervek alapján. A kitelepítés végrehajtásánál nem az volt a cél - és később sem az lesz - hogy tömegesen mozgassuk a lakosságot, hanem hogy a szakszol­gálat tevékenysége össze van-e han­golva, a szállítójárművek biztosítot­tak-e? Ezért olyan döntés született, hogy csak két utca kerül kitelepítés­re, nevezetesen a Mária és a Szériís utcák. Tudtuk azt, hogy az eredmé­nyesség fő záloga a lakosság hoz­záállása, segítőkészsége. A lakók bizalmát úgy sikerült megnyernünk, hogy részletesen tá­jékoztattuk őket az előttünk álló fel­adatokról. Ezt a tájékoztatást megadtuk a befogadó németkéri lakóknak is, mert a két utca egy éles helyzetben Németkérre települ, a kiadott csa­ládregiszterek szerint. A befogadó németkéri lakosság is nagyon kedvesen viselkedett, se­gítőkészen fogadták a paksiakat. Bár a kitelepülő lakosság élelemmel A magyar békemozgalom munkájára a világpolitika főbb tendenciái, belpolitikai életünk eseményei gyakorolnak meghatá­rozó hatást. Nemzetközi vonatko­zásban a szovjet-amerikai tárgya­lások, a Szovjetunióban végbe­menő változások, a bizalom erősí­tésére, a nyíltságra való törekvés, az új gondolkodásmód váltotta ki a legnagyobb érdeklődést. Ugyan­akkor a regionális válsággócok megoldatlansága, sőt egyes terü­leteken bekövetkezett kiéleződé­se nyugtalanságot keltett, mivel ezek egy világméretű konfliktus kialakulásának lehetőségét rejtik magukban. Belpolitikai életünkben a gaz­dasági helyzet, illetve a kibonta­kozási program várható hatásai kötik le az emberek figyelmét. A nemzetközi fejlemények iránti felfokozott érdeklődés, belpoliti­kai vonatkozásban pedig a vára­kozó álláspont egyaránt jelen van a közvéleményben. Ez a helyzet a társadalmi munkára, ezen belül a békemozgalmi munkára is hatás­sal van, mivel az anyagi, egzisz­tenciális gondok váltak elsődle­gessé. E feltételek között is a ma­gyar békemozgalom alapvető cél­kitűzését teljesíti: a közvélemény érdeklődése nem csökkent, sőt egyes vonatkozásokban növeke­dett. A béke ügye változatlanul a tár­sadalmi közmegegyezés alapele­me. A magyar békemozgalom je­lenléte, súlya növekedett a politi­el volt látva, de a vendégszeretet megkövetelte, hogy megkínálják a betelepülőket. A befogadók és kitelepülök meg­ismerkedtek egymással, nagy ré­szük barátságot is kötött és jó han­gulatban váltak el egymástól, me­lyet a csillogó szemek jeleztek a „békepohár” kiürítése után. . Szólnom kell a Bezerédj Általá­nos Iskola 7. b osztályáról is, hiszen ők egy fontos mozzanatot gyakorol­tak be, melyet filmre vettek a többi mozzanattal együtt. Az iskolások fegyelmezetten mutatták be, ho­gyan történne meg az ő kitelepülé­sük egy éles helyzetben - tanáraik közreműködésével. A németkéri befogadó iskolában jól érezték ma­gukat, a táblákra üzenetet is írtak helyi tanulótársaiknak: „Itt jártak a paksi menekültek”. A gyakorlatot megszemlélő elöl­járók elismeréssel szóltak a lakos­ságjó hozzáállásáról, fegyelmezett­ségéről. A gyakorlat után mondta egy középkorú ember: „...ilyen a magyar, mindent meg lehet vele csináltatni, ha megmondják neki, mit-miért kell tenni!” kai közéletben: alternatív cselek­vési lehetőséget teremtett a kü­lönböző társadalmi helyzetű, vi­lágnézetű és korú emberek szá­mára. A békemunka egyre kevésbé „ünnepi alkalom”, letudható fel­adat, mindinkább a mindennapi gondolkodást, cselekvést befolyá­soló tényező. Növekedett a csa­lád, az egészség, a sport és a béke gondolatát összekapcsoló rendez­vények száma. Tovább növekedett az igény a magyar békemozgalom politika­alakító szerepének, valamint ha­zánk békepolitikája formálásában való konkrétabb részvételnek az erősítésére. Számos példa igazol­ja, hogy több területen kezdemé­nyezett az OBT párbeszédet ille­tékes szervekkel, politikaalakítás jegyében. (Külügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Par­lament Külügyi Bizottsága, Álla­mi Egyházügyi Hivatal). Növeke­dett a békét nem csupán passzí­van óhajtó, hanem ezért cseleked­ni is kész emberek köre. Többen vannak azok is, akik gazdasági, társadalmi munkájuk végzése közben tudatosan vállalják, hogy ez egyben békét erősítő cseleke­det is. A magyar békemozgalom to­vábbra is alapvető céljának tekinti Magyarország atom- és vegyifegy­­vermentes státuszának megőrzé­sét, az atomfegyvermentes Euró­páért, világért való küzdelmet. A magyar békemozgalom elíté-Az elismerés hangján kell szólni a szakszolgálat tagjairól, az együtt­működő szervezetek képviselőiről, akik a tervekben rögzített feladato­kat pontosan és gyorsan végrehaj­tották. A gyakorlatnak több tanulsága leszűrhető eredménye van, me­lyekből most csak néhányat emlí­tek: A jó felkészítő és propaganda­­munka nélkülözhetetlen. A lakosság mindent megért, csak meg kell magyarázni mit-miért? A lakosság védelmét szolgáló in­tézkedések nyugtatólag hatnak a város lakóira, nem keltenek pánik­­hangulatot. Végezetül: a lakosság túlnyomó többsége érzi, hogy az elmúlt félév­ben tett intézkedések védelmüket szolgálják. Én is azzal fejezem be mondandómat, amivel Jákli Péter tanácselnök búcsúzott a gyakorlat után a kitelepülőktől: „Köszönjük a megértő és támogató hozzáállást és reméljük soha nem kerül sor éles helyzetre.” BEREGNYEI MIKLÓS örgy., törzsparancsnok li az erőszakkal való fenyegetést, és a terrorizmus minden fajtáját. Továbbra is kezdeményezi a kato­nai költségvetésnek a realitások­nak megfelelő csökkentését, vala­mint az alternatív katonai szolgá­latnak a törvényes lehetőségek adta szélesítését. Továbbra is részt kíván venni hazánk békepo­litikájának alakításában és ehhez javaslatokkal, észrevételekkel kí­ván hozzájárulni. Tovább keresi az egyéni békeszolgálat lehetősé­geit, motivációit. Ebben lényeges szerep juthat a cselekvő hazafias­ságnak, az emberi értékek tiszte­letének, a családszeretetnek. A nagyszabású, demonstratív tö­megrendezvények mellett első­sorban az emberközeli, szemé­lyes meggyőzésen alapuló mun­kaformák alkalmazását támogat­ja. Előtérbe helyezi a kiscsoportos munkát, a rétegek, a korosztályok igényeit jobban figyelembe vevő differenciáltságot. Továbbra is feladatának tekinti a békemozgalom társadalmi bázi­sának kiszélesítését. Kiemelten szorgalmazza az értelmiség, a munkásság és a fiatalok mind szé­lesebb körű részvételét a béke­mozgalomban. Az eddigi tapasz­talatok is igazolják, hogy sikerre számíthatnak a család, az egész­ség, a sport és a béke közötti ösz­­szefiiggés alapján szervezett ún. családi békehétvégék. WOLLNER PÁL OBT-tag Pedagógusnapi kitüntetések Kiváló Munkáért kitüntetést ka­pott: Koszorús Józsefné tanító, Bacskó Gábomé tanító, Glósz La­jos gimnáziumigazgató, dr. Krasznai Ivánné óvónő, Le­­hoczkyné Tábi Mária óvónő, dr. Liptai Lászlóné tanár, Péter Já­­nosné tanulmányi felügyelő. Miniszteri Dicséretben része­sült: Papp Lajosné tanár, Böhmné Stollár Borbála óvónő, Hlavati Jó­zsefné tanító, Pásztor Jánosné ta­nár, Szabó Benjáminná óvónő, Tóthné Leber Mária tanító, Or­mos Józsefné tanár, Vábró József tanár. Szakszervezeti Kiváló Munkáért kitüntetést kapott: Fodor Árpádné tanár, míg Kiváló Úttörővezető ki­tüntetésben részesült Károly Já­nosné rajvezető és dr. Rimái Ist­vánná rajvezető. Építők napja A beruházáson dolgozó 22. Sz. ÁÉV dolgozói a hagyományok­nak megfelelően június második hétvégéjén ünnepelték az építők napját. Megnyitót Klipper Sándor szakszervezeti főbizalmi mon­dott. Röviden értékelte a vállalat eredményeit, és szólt a gondok­ról, egyebek mellett arról, hogy a bővítés kezdetéig nehéz együtt tartani az embereket, mivel nincs elegendő mennyiségű munka. Az ünnep alkalmából kitüntetéseket adtak át a munkában élenjárók­nak. Kiváló Dolgozó kitüntetés­ben 15-en, vezérigazgatói dicsé­rő oklevélben hatan részesültek. Közben öt szakács főzte az ün­nepi ebédet, bográcsban főtt a fi­nom pörkölt. A legjobb vezető cím elnyeréséért kilencen száll­tak, ha nem is ringbe, de autóba. A feladatok egyike az volt, hogy mitfárer irányításával, bekötött szemmel kellett leküzdeni az aka­dályokkal megtűzdelt versenypá­lyát. Egy jó vezetőnek mi minden­hez kell értenie! Nem árt, ha jó szervező, hiszen másképp aligha sikerült volna tíz perc alatt egy ütőképes kórust összeverbuválni a Száraz tónak nedves partján... kezdetű nóta kánonban történő előadására. A vállalati vezetők ezen kívül más téren is bizo­nyíthatták rátermettségüket. Ne­vezetesen az ivásban. Mielőtt bár­ki is rosszra gondolna, sietünk leszögezni: a verseny szívószálas kóla ivásában merült ki. Végül az összetettben Schaner Gáspár szekszárdi építésvezető bizonyult a legjobbnak. A vezetőkön kívül versenyez­hettek a családjukkal érkezett épí­tők is. Egyebek között a tréfás ve­télkedők sorában helyet kapott a sodrófa. A kimaradozó építők el­­tángálására is kiváló alkalmatos­ságot az építőfeleségek azúttal más célra használták. Abban ve­télkedtek, ki tudja messzebbre ha­jítani. Volt még borkóstolóver­seny, lövészbajnokság, zsákba­macska és egy sor más, hangula­tos mulatság. * Ünnepelt a 26. Sz. ÁÉV kollek­tívája is. Ekkor adták át a vállalat által alapított, az év létesítményé­nek felépítéséért járó címet a pak­si 5. sz. főépítés-vezetőségnek, amelyet az a balatonfüredi PAV rehabilitációs központ uszodájá­nak felépítéséért nyert el. A fő­építés-vezetőség nyerte a vállalat által meghirdetett tisztasági ver­senyt is. A bensőséges ünnepsé­gen négyen vehették át a vállalat kiváló dolgozója kitüntetést és többen kaptak törzsgárdajutal­­mat. Az idén ősszel Pakson is megin­dul a jelenleg engedélyezett három műholdas adás vétele. A jó hír bizo­nyára sokakat megnyugtat azok kö­zül, akik mind türelmetlenebbül sürgették a vétel feltételeinek meg­teremtését. A városban élők joggal tették fel a kérdést: mi az oka Paks lemaradásának, hiszen a környező városokban, Szekszárdon, vagy Dunaújvárosban már megoldott a vétel. Az alábbiakban szeretnénk megismertetni lapunk olvasóit a je­lenlegi helyzettel és a lemaradás okaival. A teljes kép érdekében ismer­kedjünk meg a műsorjellel történő ellátás jelenlegi módjával. A televí­zió- és rádió- műsorszórás nemzet­közi megállapodások alapján, szigo­rú szabályok szerint zajlik. Éurópa nagy részén két nemzetközi szerve­zet, a nyugat-európai országokat tö­mörítő CCIR illetve a kelet-európai OIRT normái szerint történik a mű­sorszórás. E két szervezet csatorna­­kiosztása a VHF I—III sávokban nem egyforma, amelyből számos probléma adódik számunkra. A központi antennák, majd az ezekből kifejlődött kis- és nagykö­zösségi antennarendszerek iránti elvárás kezdetben csak az egy-két hazai, valamint a még fogható két­­három külföldi műsor átvitele volt. Emellett el kellett juttatni az URH- rádióműsorokat is az előfizetők­höz. Mivel a CCIR- és az OIRT- norma szerinti URH-rádiósáv szin­tén különböző, ezért a rendelkezés­re álló csatornakapacitás még ép­pen elegendő volt. Az antennaipar ebből kiindulva gyártotta termé­keit, sőt egészen az elmúlt évig a ha­zai vevőkészülék-gyártók termelése is ehhez igazodott. Időközben a la­kótelepeken, így Pakson is kiépül­tek a nagyközösségi antennarend­szerek, amelyek ugyan a tervezés idején még megfelelőek voltak, an­nak ellenére, hogy a csatomabőví­­tésre semmilyen lehetőséget nem hagytak. A műsorcsatornák számá­nak bővülése, majd az 1987. no­vembere óta engedéllyel fogható ECS-I műhold műsorai iránti igény végképp kiélezte a helyzetet Történt ez úgy, hogy eközben minden új vevőkészülék tulajdono­sa megvásárolta készülékében a magasabb tv-csatornák vételét lehe­tővé tevő egységet, az UHF-tunert, amelyet valószínűleg alig fognak használni. Kézenfekvő a kérdés, miért nem használjuk ki a 21-től a 69-es csator­náig teijedő UHF-sávot? A válasz sajnos egyszerű. A jelenleg használt eszközökkel a feladat lehetetlen, még ilyen viszonylag kis lakótele­pen is. A jelenlegi kábelek a csator­naszám növekedésével erősen csil­lapítják a jelet, amelyet erősítéssel nagyfokú minőségromlás nélkül már nem lehet helyrehozni. Nem beszélve arról, hogy a korábban használatos elosztó és csatlakozó szerelvények, erősítők nem is vol­tak erre a feladatra alkalmasak. Ez a probléma korábban a fejlettebb or­szágokban ugyanígy jelentkezett, ott viszont a vevőkészülékek gyár­tói gyorsan cselekedtek és alkal­massá tették a tv-készülékeket a „belső” csatornák vételére. Ezt ne­vezik Sonderkanal-tartománynak, a készülékeken pedig KÁBÉLTÚ­­NER megjelöléssel utalnak rá így további csatornákat lehet a zárt ká­belen az előfizetőkhöz eljuttatni, miközben ugyanezen frekvenciákat a nyűt forgalmazásban esetleg más célra is felhasználják. Hazánkan ezekből a sávokból az alsókban 5 (6- os csatorna alatt), és a felsőben is 5 (a 12-es csatorna fölött) lesz enge­­délyezve.Számítván a bővítés szük­ségességére a PAV-os szakemberek 1985-ben műszaki javaslatot dol­goztak ki a lakótelepi antennarend­szer rekonstrukciójára. A kitűzött cél a teljes rendszer felújítása. Ezen­kívül új erősítőket is fel kellett sze­relni. A cél egy nagy csatornaszámú kábeltévérendszer kiépítése volt. A munka 1986-ban kezdődött. A nagyon sokszor elvágott, főidben futó gerinckábel helyett légvezetés­sel teljesen új gerinc épült. Kicserél­ték a lakásokban a csatlakozó aljza­tokat és a házak kábelezését is. A gerinchálózat a Híradástechnika Szövetkezet nagy megbízhatóságú elosztó szerelvényeivel épült meg. Ez év tavaszán a HT szakemberei­vel közösen az új gerincen mérése­ket végeztek, amelyek igazolták az elképzeléseket. Jelenleg folyik az új gerinc élesztőse és előkészítése a próbaüzemre. A felújítás során je­lentkezett az igény a November 7. úti lakótelep bekapcsolására. Jelen­leg ennek a kiépítése folyik. Az új rendszerrel szemben támasztott magas követelmény szükségessé teszi a főállomás új, korszerű beren­dezéssel történő kicserélését. Már megrendelték az HT Szövetkezet professzionális új főállomását, amely az idei BNV-n nagydíjat ka­pott. Kora ősszel szállítja a BHG- posta- Coopinvest társulás a Hirschmann nagyszámú műhold­vevő-berendezését. Ezzel az ECS-I műholdról sugárzott Sky, Super és TV-5 műsorok vétele lesz lehetsé­ges. Az új föáűomás egyidejűleg tv­és URH-rádiócsatoma továbbításá­ra alkalmas. Ez azt jelenti, hogy újabb műholdas műsorok gyakorla­tilag azonnal foghatóvá válnak. Ezt egyetlen hazai kábeltévérendszer sem tudja jelenleg. P. J.-G. S. * Á többi magyar városhoz képest ugyan meg­­késve,de - amint az a fenti írásból kiderül - az eddigieknél korszerűbb technikai feltételek kö­zött indul Pakson a műholdas adások vétele. Az örvendetes hírt közlő cikket olvasva még­is sokakban hiányérzet támadhat Sgjnos nincs benne említés a városi televízió ügyéről. Min­den bizonnyal nem véletlen, hogy a technikai kérdésekben meglehetősen járatos szerzők nem említették a városi tévét Mintha valami miszti­kus homály övezné a kérdést Az illetékesek vo­nakodnak nyilatkozni, finoman értésre adva, hogy nem célszerű a témával foglalkozni. Vgjon mi lehet az oka a hallgatásnak? A városi televízió működésének technikai feltételei gyakorlatilag 1984 óta adottak. A PAV sok milliós stúdióberendezéseket vásárolt A ké­szülékek technikai színvonala megegyezik az MTV-nél használatosakkal, egyes berendezé­sek pedig felül is múlják azokat A közvélemény úgy tudja, hogy már negye­dik éve nem tud megegyezni a PAV és a város a tévé működési feltételeiről. A PAV nehezen tá­madható álláspontja az, hogy megteremtette a technikai feltételeket A többi, a szakembergár­da kiképeztetése, fizetése, egyszóval az üzemel­tetés a város dolga. Ugyanakkor hallani olyat is, hogy mivel csak a lakótelepen lehetne az adást nézni (az óváros kábelezése nem megoldott), ezért a tanács vonakodik a tévétől. Minden bi­zonnyal egy sor más tényezőnek is szerepe van abban, hogy még mindig nincs Pakson városi adás. Lapunk álláspontja, hogy mielőbb meg kellene találni a közös nevezőt, hiszen hamaro­san bekövetkezik az az állapot, hogy a világ dol­gairól hamarabb, szinte a történés pillanatában tájékozódhat a néző a CNN műholdas nonstop képes hírszolgálata segítségével, mint a közvet­len környezetében, lakóhelyén lejátszódó ese­ményekről. Vgjon kell-e hangsúlyozni, hogy manapság, a mind nagyobb nyíltság idején mi­lyen szerepet játszhat a demokrácia erősítésé­ben egy olyan médium, mint a városi televízió?! A szerk. Gyülekeznek a kitelepülök Békehónap volt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom