Atomerőmű, 1987 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1987-02-01 / 2. szám

PAKSI ATOMERŐMŰ A Csepeli István kiállítása elé 1985 nyarán egy kedves vendégemmel Csepeli Ist­vánhoz tartva, őt az ország legjobb fafaragójának titu­láltam, mire vendégem el­mosolyodott: „Tudja, én már az ország annyi legjobb fa­faragójánál voltam!” Ez természetes — mondtam —. de engedtessék meg nekem, hogy én Dunaföldváron Csepeli Istvánt tartsam nap­jaink legnagyobb fafaragó­jának, mint ahogy Miskol­con például minden bizony­nyal Szondi Sándor, vagy Vásárosnaményben Schmidt Sándor számít annak. Amikor ezt mostani beszél­getésünk elején elmeséltem Csepeli Istvánnak, csende­sen tiltakozott: Helytelen és lehetetlen lenne bármilyen sorrendet állítani, s külön­ben is, még jó néhány más nevet is felsorolhattál volna. Az is igaz viszot, hogy meg­lehetősen szűk azoknak a köre, akikkel néhány éve új utakat járunk. S bár mind­annyian más-más ösvényt taposunk, céljaink közösek, munkáink szellemisége rokon egymással. — Legújabb alkotásaid többsége valóban nem szá­mít a hagyományos érte­lemben vett népművészeti tárgynak. — Ma, a huszadik szá­zadban élve, nem reprodu­kálhatunk olyan világot tár­gyainkkal, amely már nem a miénk. A magyar évszá­zadok szellemiségét ellenben folytatni kell, és lehet a népművészet nyelvén is. A ma népművészete legalább olyan feladatokkal néz szem­be, mint egy költő, színész, építész vagy éppen szobrász­képzőművész. Mai problé­mákat, mai mondanivalót kell kifejezni régi korok jelrendszerével. A népművészetnek min­den korban, mindenre volt válasza. Politizált is ha kellett. A tárgyak is ezt tették; egy honfoglalás­korabeli viseletről, az em­berhez tartozó tárgyakról mindent le lehetett olvasni: hová tartozott, milyen idős volt, a társadalmi helyze­tét, mindent. Ebből a vi­lágból úgy táplálkozom, mint szent forrásból a hí­vők. Keresem az átmenete­ket a mai korhoz. Keresem Farsang Az Atomerőmű SE nagy sikerrel rendezte meg janu­ár 24-én és 25-én az első alkalommal kiírt ifjúsági és felnőtt terem labdarúgótor­náját. A színvonalat emelte, hogy a hazai gárda mellett az NB I-es Dunaújvárosi Kohász, az NB Il-es Szek­szárdi Dózsa és a területi bajnokságban szereplő Paksi SE is elfogadta a meghí­vást. A mintegy 1000 főnyi kö­zönség kemény, sportszerű és színvonalas mérkőzéseket lát­hatott, ahol a következő eredmények születtek: Ifjúsági: Dunaújvárosi Kohász—ASE 2-0, Szekszárdi Dózsa—PSE 1-0, III. helyért: ASE—PSE 2-1, I. helyért: Szekszárdi Dó­zsa—Dunaújvárosi K 6-3. azokat az igazságokat, me­lyek mindig, minden kor­ban igazak voltak. Mert szerintem a név nélküli em­ber többet közvetített az utókornak, mint az ismert, nagy történelmi személyisé­gek Mindez persze, rengeteg belső vívódással és külső harccal jár, mert nem köny­­nyű az új törekvéseket el­fogadtatni a népművészet, a népi iparművészet felkent apostolai körében sem. — Te tavaly megkaptad a legnagyobb szakmai elisme­résnek számító id. Kapoli Antal Emlékdíjat, — s ko­rántsem szokványos mun­káidra. Ezt megelőzően — 1983-ban — a díjat Schmidt Sándor, egy másik „új hul­lámos” kapta. Ez azt je­lenti, hogy törekvéseitek szakmai körökben is polgár­jogot nyertek? — Egyáltalán nem, vagy legalábbis nem egyértel­műen. De a frontáttörés, úgy érzem, megtörtént. — Szerény vagy; pálya­munkáid egy részét („Bál­ványfák”, „Tiszta forrásból”) értő műitészek tartják kor­szakalkotónak, mérföldkö­veknek a magyar fafaragás történetében. — Megítélés dolga, mely­ben bizonyára van nem ke­vés szubjektivitás is. — Biztosan egyedülálló viszont az a széles tárgy­kör, amivel foglalkozol: bú­torok, táblaképek, fából és csontból készített haszná­lati tárgyak sokasága. Eh­hez járul az alkalmazott fa­Kupa *87 A legjobb mezőnyjátékos díját Kvanduk (Sz. Dózsa), a legjobb kapus díját Metz­ger (ASE) kapta. Gólkirály: Sánta (Dunaújváros). Felnőttek: Szekszárdi Dózsa—ASE 8-1, Dunaújv. Kohász—PSE 5-3, III. helyért: PSE—ASE (3-3) 8-7 hétméteresekkel, I. helyért: Dunaújvárosi Ko­hász-Szekszárdi Dózsa 2-0. A legjobb mezőnyjátékos díját Menyhárt (Dunaújvá­ros), a legjobb kapus díját Leskó (Sz. Dózsa), a legjobb hazai játékos díját Szabó Gy. kapta. Gólkirály: Ress, Menyhárt (Dunaújváros), Vető (Sz. Dózsa), Blatt (PSE) (azonos góllal). Megújul a Duna mozi A város régi filmszínháza február első napjaiban ost­romlott várhoz hasonlított. Elkezdődtek a vállalat és a közönség részéről nagyon várt felújítási munkák. A KISZ Atomerőmű Beruhá­zás Kivitelezői Bizottsága szervezésében megmozdul­tak a kivitelező vállalatok fiataljai, és társadalmi mun­kában festettek, pótoltak, javítottak. A közeljövőben a régi filmszínház kulturál­tabb környezetével és jobb műsortervvel várja a város moziszerető közönségét. Köszönet érte azoknak, akik segítettek. ragótechnikák sokfélesége: spanyolozás, karcolás, ék-, domború és áttört faragás, fémveret, intarzia. S leg­újabban csontlapokra kar­colt rajzokat, csontból és fából készített körplasztiká­kat is csinálsz. — Ez utóbbiak inkább csak kísérletek, próbálkozások, bár nagyon izgalmas a ve­lük való foglalkozás. S ami a széles tevékenységi kört illeti: nyugtalan alkat va­gyok. Mindig egyszerre több dolog foglalkoztat, több terv, elképzelés feszül bennem Egyik szüli, erősíti a mási­kat, s nem hagynak nyug­ton, míg ki nem dolgozom őket magamból. De talán éppen az a nyugtalanság, ez az örökös kielégületlenség teremt munkáimban harmó­niát. — Magadról, életedről mit tartasz fontosnak elmon­dani? — Újpesten születtem 1945- ben. A családi hagyományt folytatva, kitanultam a mű­bútorasztalos szakmát. Bár immár négy évtizede tart fogva a fa a maga kiismer­hetetlen szépségeivel, éveket dolgoztam kőszobrászként is. Nős vagyok, s van két gyermekem. 1970 óta élek és dolgozom Dunaföldváron. Eddig önálló kiállításaim vol­tak Budapesten a Néprajzi Múzeumban, Vásárosna­ményben, Győrben, Tatabá­nyán, Dunaföldváron, Csák­­váron, Székesfehérváron, s épp most van kiállításom Újpesten. Örülök a lehető­ségnek, hogy Paks város polgárainak is bemutatkoz­­hatom munkáimmal. — Utolsó kérdés: rajtad kívül egyetlen faragót is­merek az országban, aki kizárólag ebből él, nincs más kereső foglalkozása. Meg lehet ebből élni ma Magyarországon? — Nagyon jól tudod, hogy ha nem lehetne, akkor is ezt, és így csinálnám. Csepeli István fafaragó, népi iparművész paksi ki­állítását március 12-én 17 órakor dr. Rosner- Gyula művészettörténész, muzeoló­gus nyitja meg a Munkás­művelődési Központban. H. B. Orvosra várva... Várakozó emberek sokasága. Van, aki idegesen nézi az órá­ját, fel-alá sétál, van, aki só­hajtozik, az arcán pirosló láz­rózsa jelzi, nehéz a várakozás, öregek ülnek egymás mellett csöndesen, már kibeszélgették magukat. Diákok tankönyvet la­poznak — most van a matek­óra — ül ki arcukra a kaján mosoly, ök nem bánják, hogy szalad az idő. Mindennapos képek ezek a la­kótelepi orvosi rendelő várószo­bájában. 1985. november 15-én dr. Dobos Eszter becsukta maga mögött a rendelő ajtaját, talán fájó szív­vel nézett végig az akkor üres folyosón. Talán eszébe jutottak meggyógyított betegei is, akik kezétől, tudásától, emberségétől várták a gyógyulást. Azután elment. Most máshol, más be­tegek panaszait hallgatja, és gyógyít. Azóta várakoznak itt, a gaz­dátlan körzetben naphosszat a betegek, lesik, melyik orvos tűnik fel a lépcsőfordulóban, kinek kell majd ismét elmon­dani a panaszokat. Az orvos—beteg jó kapcsolata fél gyógyulás. Egy olyan körzetben, ahol sű­rűn váltják egymás a helyette­sítő orvosok, nem alakul ki ez kapcsolat. Egy hosszabb, súlyosabb be­tegség alatt nem ritka, hogy két-három orvos felváltva kezel egy beteget. Lelkiismeretes munkával, de állandó időzavarban lehet-e ha­tékony gyógyítómunkát végezni akkor, amikor kint még sok ember várakozik, és várják a saját körzete betegei is. Ügy gondolom, megérdemelne ez a körzet végre saját orvost, esetleg körzethatár-módosítással, átmenetileg egy állandó helyet­test. L. N. E. HÍREK A városszépítö egyesület vezetősége január 28-án ülé­sezett. Fő napirendi pont­ként az ez évi közgyűlés előkészítése szerepelt. A . ve­zetőség a közgyűlést már­cius 20-ra hívta össze. Szín­hely: a városi tanács nagy­terme. A közgyűlésen az elnöki beszámolón és a szek­cióvezetők kiegészítésén kí­vül az egyesületi tagok hoz­zászólásai kapnak fő hang­súlyt. * * * A tavaszi időjárás bekö­szöntővel aktuálissá 'válik a családi- és társasházak ut­cafrontjainak rendezése. A virágok, vagy egy-két szé­pen gondozott fa nemcsak esztétikai élvezetet nyújta­nak, de a leendő nyári ká­nikulát is elviselhetőbbé te­szik. Ahol már van fa a járda mellett, ott ne feled­jük, hogy a járdán emberek közlekednek! A fa ágait a járdák fölött két méter ma­gasan célszerű metszeni, hogy a lombok a gyalogo­sokat ne zavarják. A Költségvetési Üzem ez évben is meghirdeti a ta­vaszi 'lomtalanítást. A lom­talanítás várhatóan április 6-tól 17-ig tart, ezt utcán­ként külön is meghirdet­jük. A fémhulladékot cél­szerűen, a többitől elkülö­nítve helyezzük el, hogy külön-külön összegyűjthetők legyenek! * • • A városszépítő egyesület egy klub megnyitását ter­vezi, a részletekről a köz­gyűlésen lesz szó. * * * A következő vezetőségi ülést a Munkásművelődési Központban tartjuk. A to­vábbiakban szeretnénk erő­síteni a kapcsolatot a város minden művelődési intéz­ményével. Tóth András HTE-csopart a PflV-nál Ismét bővült eggyel a MTESZ PAV-nál működő tagegyesületeinek száma, megalakult a Híradástech­nikai Tudományos Egyesü­let vállalati csoportja. Az alakuló ülésre 1987. ja­nuár 25-én került sor. A vállalati szakközépiskolában megjelent egyesületi tagok elnöküknek Szabó József ve­zérigazgató-helyettest, tit­káruknak Sipos László osz­tályvezetőt választották. A gyűlésen részt vett és fel­szólalt dr. Prónay Gábor, a HTE főtitkárhelyettese is, ismertette az egyesület mun­káját. Gratulált az újonnan megalakult csoportnak. Az egyesület munkatervé­re vonatkozóan Kovács And­rás, villamos főosztályvezető Tudod-e? Rovatunk célja, hogy a város, a városkörnyék jelenével és múltjával ismerkedhessenek ol­vasóink, és így erősödjön a kap­csolat a lakhely és lakói között. A januári kérdések megfejtése: 1. Paksi származású költők, kiknek verseskötete is megje­lent: Jámbor Pál, Kuti Horváth György, Pákolitz István, Pécsi Gabriella, Suhai Pál. 2. A III. blokk párhuzamos kapcsolása 1286. szeptember 28-án volt. 3. Deák Ferenc emléktáblája található a Béke tér és a Lenin u. sarkán. A helyes megfejtők közül könyvjutalmat nyertek: Makai Jánosné, Paks, Babits u. 3., Bíró Zoltánná Paks, Erkel F. u. 3., Bardon Józsefné Paks, Szed­res u. 8., Volf Jánosné Paks, Síksor 7., Bach Ildikó Paks, Sport u. 19. Üj kérdések: 1. Ki a paksi tanácselnök, és ki a helyettese? 2. Mikor jelent meg a Paks monográfiája című könyv? 3. Milyen sportágakban szere­pelnek a paksiak az országos CSB-n ? Címünk: Paks, Pl'.: 71. Beküldési határidő: 1987. már­cius 13. Foci­maraton Április negyedikére nagy­szabású rendezvénnyel készül a két KISZ-bizottság az erőműben. Az ASE-sportcsarnokban kispályás labdarúgó-mérkő­zést tartanak az erőmű és Dunaújváros csapatai között. Ez idáig egy átlagos hír, ám a mérkőzés folyamatosan mintegy 54 órán át tart. A látványosság április 3-án kezdődik, és folyamatos cse­rékkel tart, míg megközelíti a világrekordot. A rendezvény nyilvános, így minden lelkes szurkolót várnak a rendezők. elmondta: — Lényeges do­log, hogy legyen egy moz­gástér, melyben a dolgozók kielégíthetik — magasabb színvonalon is — szakmai érdeklődésüket és önmegva­lósításra van lehetőség. Sok olyan terület van, ahol le­hetőség kínálkozik az alko­tásra, többek között a PAV- os szakközépiskola patroná­­lása, 'városi kábeltelevízió és a számítástechnika kiszolgá­lása, diagnosztika, stb. Az ülésen megfogalmazó­dott az igény, hogy a HTE a Paks és környékén lakók részére is nyitott legyen. Ezzel az igénnyel az új egyesület vezetősége egyet­értett. Áz MMK programjából MÁRCIUS 2- án 10 és 15 óra: Ribizli, se­gíts! (A Vidám Színpad gyer­mekműsora). 3- án: Z’ZI Labor koncert. 5-én: Ifjúsági hangverseny 15 órakor (Pécsi Szimfonikus Zene­kar). 12-én: 100 Folk Celsius koncert — Paff, a bűvös sárkány 10 és 15 órakor. 21-én: Egy szoknya, két nad­rág (Pódium-bérlet előadása): Almási Éva, Balázsovits Lajos, Balázs Péter. 27-én 15 órakor: Ifjúsági hang­verseny — Élő népzene — élő népköltészet. Közreműködik: Faragó Laura és Hegedűs. Endre. 29-én: Családi ágy. — A Thália Színház vendégjátéka 16 és 20 órakor. Közreműködik: Voith Ági, Gálvölgyi János. Márciusi sportműsor A sportcsarnokban: 7-én, 8-án: ökölvívás (felnőtt OB-selejtező), 14- én 8 órakor: Oviolimpia (vá­rosi szintű), 26-án 17 órakor: Magyar öreg­fiúk válogatott—ASE öregfíúk kispályás labdarúgó-mérkőzés, 29-én 8-tól 12 óráig: Női labda­rúgó-teremtorna. A PSE-pályán (labdarúgás) : 15- én 15 órakor: PSE—Nagyatád, 21- én 15 órakor: ASE—Bátaszék, 22- én 15 órakor: PSE—Honvéd Táncsics SE. Sakk-klub (Kurcsatov u. 8. ss. alatt): Ifjúságiak részére hétfőn 16.30- tól 18.00-ig, szerdán 16.30-tól 20.00-ig. Felnőtteknek hétfőn 18.00-tól PAKSI ATOMERŐMŰ Felelős szerkesztő: Torma Csaba Szerkesztőség címe: Paks, Pf.: 71 Kiadja a Tolna megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Or. Murzsa András Levélcím: Szekszárd, Postafiók: 71. 7101 Engedélyszám: III/ÜHV/306/T Megjelenik havonta Készül a Szekszárdi Nyomdában. 6000 87.557 Feieiős vezető: Benizs Sándor Árnyékban*. A mai ember mindig megren­dül, amikor olyan újságcikket olvas, televízió-riportot lát, amely eldugott falvakban, elhagyott tanyákon, magukra maradt, ki­látástalan helyzetű öreg embe­reket ábrázol. Az idősebb nem­zedékben sokszor fájdalmas em­lékek elevenednek fel ilyenkor, a fiatalok arcán megértés, rész­vét tükröződik. A húsz-harminc­éves korosztály számára nagyon távolinak tűnik ez a világ, csak könyvekből, filmekből ismeri az. igazi szegénységet. Bizony, a modern technika, a színes televízió, a számítógé­pek korszakában nehezen vesz­­szük észre a lakótelepek ár­nyékában meghúzódó rozzant kis házikókat. így voltunk ezzel mi is mind­addig, míg be nem köszöntött a januári nagy havazás. Ekkor a városi tanács egészségügyi osztá­lyától a Paksi Atomerőmű Vál­lalat KISZ-bizottságára érkezett tíz idős, rászoruló neve és címe. Zsebünkben tanácsi megbízóle­véllel útnak indultunk, hogy fel­mérjük, milyen segítségre van szükség, mennyi szerszámot kell beszerezmünk, hány KISZ-est kell mozgósítanunk a hóeltaka­rításra. Már az első háznál megdöb­bentő látvány fogadott bennün­ket. Az épület alig volt megkö­zelíthető. Amikor az elénk cso­szogó nyugdíjas néninek el­mondtuk. mi járatban vagyunk, sírdogálva panaszolta problé­máit: Az utak csúszósak, beteg lábával amúgyis alig tud járni. Egy kedves szomszéd vásárolt be eddig mindennap, de a pénz már elfogyott, nyugdíj pedig csak négy nap múlva lesz. Van ugyan tüzelőié, de a fa túl nagy, nem fér be a kályhába. Három féle gyógyszere is el­fogyott már, de az orvos na­gyon messze rendel. Egyre nagyobb szorongással folytattuk útunkat. Azon tűnőd­tünk; Vajon, ezek az emberek nem tettek-e értünk éppen eleget annak idején? Hogyan juthattak idáig? Vannak-e egyáltalán fele­lősek, ha igen. akkor kik azok. mi is azok vagyunk? A többi cím egy részénél is ilyen vagy hasonló látvány fo­gadott bennünket. Voltak helyek, ahol távoli családtagok, szom­szédok vagy a Vöröskereszt már segített. Munkánk eredményeképpen, a szolgálatkész körzeti orvosok és a szociális otthon igazgatójának gyors segítségével e néhány idős ember problémája megoldódott. De, vajon hányán élnek még így közöttünk? Talán ntincs is tőlünk olyan távol az a világ, amit eddig csak könyvekből, filmekből és ripor­tokból ismertünk? Hevesi Antal Figyelem! A Paksi Atomerőmű Vál­lalat rendészeti osztályára az alábbi talált tárgyakat ad­ták le: 2 db pénztárcát (mindket­tőben jelentős pénzösszeg is van), I db férfi karórát, 1 db női karórát, női köpeny­ben különböző címletekben pénzt, 2 db sísapkát. A jogos tulajdonosok a talált értékeket a PAV ren­dészeti osztályán vehetik át. N. I. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom