Atomerőmű, 1987 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1987-08-01 / 8. szám

PAKSI ATOMERŐMŰ Kilenc varos ■X. találkozol a A megnyitó a tanács épülete előtt volt Amit mindenkinek ismernie kellene 1978. december 31-én írta alá a várossá nyilvánítást tanúsító oklevelet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Az avató ünnepségre 1979. január 3-án került sor, ahol Lázár György, a Miniszter­­tanács elnöke adta át az ok­iratot. A település életében ez a rendkívüli esemény újra elgondolkoztatta az itt élő vezetőket és lakosságot: mi­képpen válhatunk igazán vá­rossá. Ez az örömteli gond nem­csak Paks lakóit foglalkoz­tatja, hanem az azokon a tele­püléseken élő embereket is — Barcs, Berettyóújfalu, Cell­­dömölk, Érd, Fehérgyarmat, Körmend, Lenti, Vásáros­­namény — akik szintén eb­ben az időben kapták meg a lehetőségeket a továbbfej­lődésre. A közös problémák közelebb hozták egymáshoz ezeket az új városokat. Ekkor született meg a gondolat, hogy min­den évben találkozni kellene a települések vezetőinek és KISZ-fiataljainak. A vezetői tapasztalat és a fiatal lendítő erő mindig nagy feladatok megoldásának lehe­tőségét hordozza magában. A gondolatot tett követte, és ezek a találkozók megren­dezésre is kerültek. Az idén Az elmúlt esztendőben je­lentkezett az atomerőmű két KISZ-bizottsága az Atomerő­mű Ifjúsági Napok elneve­zésű rendezvényével. Szóbeszéd járja, miszerint folytatása következik: ez év szeptemberében. A legilletékesebb személyt — Hevesi Antalt, a PAV KISZ-bizottság munkatársát — kerestem meg telefonon, és kértem felvilágosítást a szer­veződő programokról. — Anti, igaz a hír, lesz ismét AIN? — A hír igaz, olyan módo­sítással, hogy ifjúsági és sportnapokként szerepel a terveinkben. — Van már kitűzött idő­pontja és rendez vény tér ve az AISN-nek? — Körvonalazódtak az el­képzeléseink. Nem egy adott Paks adott otthont a három­napos programnak. Az első napon, július 3-án volt a megnyitó a városi ta­nács épülete előtt, ahol Li­­povszky Gyula, az MSZMP Városi Bizottságának első titkára méltatta a rendez­vényt, felidézte az eddigi ta­lálkozók lényegesebb mozza­natait. Elmondta, hogy Pak­son bezárult a kör, minden város kivette részét a tapasz­talatcserék szervezéséből. El kell dönteni azt, hogy miként tovább, ha ezt az együttmű­ködést folytatni akarjuk. Ezután Vajda Tibor, a vá­rosi KISZ-bizottság titkára ismertette a programot. Barcsot a költségvetési üzem, Berettyóújfalut a Dunamenti tsz, Celldömöl­­köt az építőipari szövetkezet, Érdet az áfész, Fehérgyar­matot a PAV-kivitelezés, Körmendet az állami gazda­ság, a lentieket a Volán, a vásárosnaményiakat a PAV fogadta. A városi vezetőket és a KISZ-eseket a vállalatok ve­zetői kalauzolták, és megis­mertették őket az itt folyó munkával. Ez a tapasztalat­­csere is nagyon érdekes és hasznos volt. Másnap délelőtt az MSZMP Városi Bizottságán fórumon találkoztak újra a résztvevők, eseményt, hanem egy egyhe­tes rendezvénysorozatot ké­szülünk adni a városnak. A sportversenyekkel, né­hány kulturális programmal szeptember 21-én kezdenénk, s azon a héten, szombaton egy nagyszabású sport-kultu­rális nappal (a végén utca­bállal) zárnánk az AISN-t. — És mi várható e két idő­pont között? — Kezdeném inkább az AISN-t megelőző propagan­dával. Meghökkentő, elké­pesztő (sőt, kissé botránkoz­­tató) módon kívánjuk a rek­lámot és a hírverést elindí­tani. Ezért szeptember kö­zepétől mindenféle furcsa dolog várható a városban. Meglepetésként. Magán az AISN-en gazdag programot kínálunk: koncert, nonstop, videómozi, gyer­mekprogramok, vetélkedő, ahol Lipovszky Gyula és Jákli Péter mutatta be a vá­rosunk életét. Ezután autóba ültek, és mindazt, amiről előtte hallot­tak, meg is tekintették. Kü­lönösen tetszett vendégeink­nek a sportcsarnok és a mű­velődési központ. A városok vezetői számára a legnagyobb élmény az atomerőműben tett látogatás volt. Az ezt követő ebéden és a búcsúzás folyamán a tovább­lépés lehetőségéről, a tapasz­talatcserék szükségességéről és azok formájáról esett szó. A KISZ-fiatalok programja érdekes és rendkívül jól meg­szervezett volt. Szombat dél­előtt a Munkásművelődési Központban Paksot bemutató film vetítésére került sor, majd „élesben” is megmutat­tak mindent a vendéglátók. Az ASE-sporttelep adott otthont a sport és a kulturá­lis programoknak. Az időjá­rás is kegyes maradt a ren­dezvényhez, mert ha pénte­ken fenyegetően bemutatta is, hogy milyen tud lenni, nem „mosta szét” a rendezvényt. Nagy sikere volt Makra Zoltán humoristának és az Oldsmobil dixilend együttes­nek. Este a Béke szálló — Ifjú­sági Ház — adott otthont a hajnalig tartó szórakozásnak. Közben a KISZ-vezetők is döntöttek az újabb kör elin­dításáról és a bonyolítás új rendjéről. Paks újra 1991 - ben ad otthont a találkozó­nak. Vasárnap délelőtt az ASE- sportcsarnokban Budavári Miklós vezetésével játékos sportvetélkedőt rendeztek. Résztvevők és nézők egy­aránt nagyon jól szórakoztak. Délelőtt 11 órakor volt a rendezvény zárása. Ott adta át Vajda Tibor, a városi KISZ-bizottság titkára a sportversenyek győzteseinek díjait és az okleveleket azok­nak a résztvevőknek, akik mind a kilenc városban ott voltak a talákozókon. A vásárosnaményi viszont­látásra, — ez volt a búcsúzás utolsó mondata. A találkozót sikerült úgy megrendeznünk, hogy min­denki szívesen emlékezik majd vissza az itt töltött na­pokra. Köszönet mindenkinek, aki a szervezésben és lebonyolí­tásban részt vett és segítsé­get nyújtott. autósverseny, motocross sze­repel a programok között. Ehhez jönnek még a sport­­versenyek (tenisz, foci, stb.). Az ínyencekre is gondolunk jóelőre: pacalpörkölt, italok és édességek árusítását szer­vezzük a rendezvény minden napjára. — Mikor és honnét ismer­hetjük meg a részletes prog­ramot? — Hagyományos propagan­daeszközökkel ■— plakát, szó­rólapok, programfüzet — és meghökkentő élőreklámokkal igyekszünk szítani az érdek­lődést és egyben tájékozta­tást adni. S végül megragad­va a lehetőséget, e lap olva­sóit is tisztelettel és szere­tettel várjuk az AISN ren­dezvényein ! Patai A Medicina Könyvkiadó gondozásában a közelmúltban jelent meg Kenneth H. Coo­per „A tökéletes közérzet programja” című könyve. A szerző egy orvos, aki te­vékenységét a megelőző or­voslás területén végezte, és csaknem teljes életmunkás­ságát, tapasztalatait össze­gezte. Orvosi kutatásait a sportorvostan területén kezd­te majd az USA repülőinek kondicionáló kiképzését irá­nyította az egyik légibázison. Sikerei csúcsán, nyugdíjazta­tása előtt szakmai okból le­mond rangjáról, állásáról, és Dallasban sok nehézség árán létrehozza az első Aerobics Centert, ahol tudományosan megalapozott vizsgálatokkal határozzák meg az egyén kondícióját, adnak tanácsokat életvitelével, étkezésével, rendszeres mozgásával kap­csolatban, és mindezt korunk égető betegségeinek megelő­zése céljából végzik. Sikerét bizonyítja az is, hogy ma már több mint 100 hasonló központ működik az Államokban. Mi is tulajdonképpen a „tökéletes közérzet program”­­ja? Valójában nem más, mint egy olyan összetett, tudatos viselkedési, életvezetési stí­lus, mely alkalmassá teszi az embert jó edzettségi állapot­ra, mindez pedig lehetővé teszi az aktív munkavégzést, a stresszhelyzetek kivédését, és az érzelmi egyensúly biz­tosítását, egyszóval az élet­vitel harmóniáját. Ennek eléréséhez három dolog szükséges: aerob-testgyakorlás, pozitív étkezési terv, érzelmi egyensúly. A Paksi Konzervgyár 1986- ban az extra salátájával BNV-díjat kapott, majd 1987- ben a Pécsi Vásáron is díjat nyert ezen terméke. A mai gazdasági körülmények között nem kis teljesítmény maga a piacon maradás sem, hát még ha minősített terméket pro­dukál valaki. A teljesítmény növelésének lehetőségeiről kérdeztem Schiller József igazgatót. — Először azt kérdezném, honnan indultatok és hol tar­totok ma? — Konzervgyárunk több mint 55 éves múltra tekint vissza, és ez a múlt folyama­tos termelésnövekedést is je­lent, különös tekintettel az 1945 utáni időkre, valamint az 1970-es évek elején végre­hajtott korszerűsítési folya­mat eredményére, hiszen ek­kor teremtődtek meg a mai korszerű termelés technikai feltételei, melynek eredmé­nyeként 55 ezer tonnás éves kapacitással termelünk. — Miket termeltek? — Termékeink három cso­portba oszthatók: főzelékek, savanyúságok és gyümölcsök, mely utóbbi befőttekből és dzsemekből tevődik össze. Ezeknek a termékeknek a 70 százalékát szocialista orszá­gokba exportáljuk, 15 száza­lékát belföldön értékesítjük, és a maradék részt konverti­bilis valutáért adjuk el. Egyik fő célunk a nyugati export növelése, melynek ér­dekében intenzív piackutatást végzünk. Jelen pillanatban 20 ország 30 vevőjének szállí­tunk termékeinkből. Mi nem egy vevőnek akarjuk elköte­lezni magunkat, mert äzzal könnyen megeshet a baj, tönkremegy vagy monopol­helyzetbe kerül velünk szem­ben. A nyugati vevőket mi ide csaljuk, így közvetlenebb kapcsolat alakulhat ki közöt­tünk és az üzletkötésnél ked­vezőbben alakulhatnak az árak is. fgy a külkereskedelmi A szerző elsőként a táplál­kozásunk egyensúlyának alapelveivel foglalkozik. Eb­ben megismerhetjük mind­azokat a buktatókat, amelyek a súlyfelesleg kialakulásá­hoz vezetnek, és felvilágosít a veszélyekről is, amik a kü­lönböző betegségekhez vezet­nek. A cél lényegében egy olyan tudatos táplálkozási szokás kialakítása, amely nem kúra­­szerűen, hanem életprogram módján próbál segítséget adni a fölösleges kilók le­adására. Ez elérhető az egyes táp­lálékfajták helyes arányának betartásával, diétával, a hí­zás elleni egészséges félelem kifejlesztésével. Az éhezéses fogyókúrák buktatóival kap­csolatos fejezetek is rendkívül tanulságosak. Megtudhatjuk a könyvből, hogyan kell ki­számítani valakinek az ideá­lis testsúlyát. Végül pedig a súlycsökke­nés elérésére kidolgozott po­zitív étkezési terv konkrét tanácsokat ad mindazoknak, akik komolyan szeretnének fölös kilóiktól megszabadul­ni. A fizikai és pszichikai egyensúly elérésének kulcsa az aerob-edzés. Ebben a feje­zetben ismertetésre kerülnek a legfontosabb mozgásgyakor­latok, amik a jó fizikai kon­díció eléréséhez szükségesek. A szerző megtanít bennünket, hogyan kell a célpulzusunkat .Kiszámítani, ami az eredmé­nyes terhelés meghatározásá­hoz szükséges. Ezután ismer­teti a legfontosabb sporttevé­kenységeket, amivel az aerob­­gyakorlatok végezhetők. Érdekes felmérő teszt a 12 perces futás, mely a még fia­talabb és edzésben lévő kor­osztályok edzettségének fel­vállalat lényegében csak a bonyolító szerepét látja el, ami természetesen szintén fontos feladat és nagy segít­ség számunkra. — Jóska, az eddig vázolt szép eredményeknek mik a legfontosabb termési fel­tételei ? — Az egyik legfontosabb természetesen a nyersanyag beszerzése és folyamatos biz­tosítása, amit éves és hosszú­távú szerződésekben rögzí­tünk. Számunkra igen fon­tos a bázisgazdaságok kiala­kítása és a velük megkötött hosszú távú szerződés. A zöld­ségfélék 50 százalékát Tolna megyéből szerezzük be, a többi részét Fejér megyéből és a Duna másik oldaláról. Sajnos a zöldségfélékből a megyei termés 10—15 éve fo­kozatosan csökken. Ennél rosszabb a helyzet a gyümöl­csöknél, mert gyümölcsből gyakorlatilag az egész or­szágból próbáljuk beszerezni a szükségleteket. Így elmond­hatjuk: biztosított a nyers­anyagbeszerzés és csak ár kérdése az egész. — Mivel az ország terüle­téről szállítjátok a gyümöl­csöket, így tetemes lehet a szállítási költség! — Ez a mi esetünkben nem feltétlenül így van, mégpe­dig a következő okok miatt. A megyében jól gazdálkodó termelőszövetkezetek vannak, ahol magasak a bérek. Addig, amíg a megyénkben közel 110 000 Ft az éves kereseti színvonal, addig Fejér me­gyében csak 65 000 Ft. En­nek egyik következménye, hogy a megyei szövetkezetek­ben eleve drágábban állítják elő és adják el termékeiket, mint Fejér megyében. Az így kialakult termelési ön­költség kompenzálja a szállí­tási költségeket, hiszen ösz­­szességében a szállítási költ­ség csak elenyésző a teljes költséghez viszonyítva. — Milyen egyéb anyagokat használtok még? mérését szolgálja. A teszt a 12 perc alatt futással megtett távolságot méri és ennek alapján mond véleményt a kondícióról, nemenkénti és életkor szerinti bontásban. Részletes gyakorlat-terve­zetekkel kapunk segítséget a rendszeres mozgáshoz, ezek értékét meghatározott pont­számmal jelzi. Kívánatos a heti 27—32 pont elérése len­ne. Ehhez általában heti négyszeri, rendszeresen vég­zett mozgás szükséges, meg­adott szintidőkkel. A harmadik témakör az érzelmi egyensúly kialakítá­sának módszereivel foglalko­zik. Elsőként a stresszt csök­kentő tényezőket taglalja, majd pedig a fizikai terhelés néhány fontos biokémiai ha­tását ismerteti, melyek kap­csolatban állnak a stressz feloldásával. Ezután a fizikai terhelés kiváltotta személyi­ségváltozás legfontosabb té­nyezőit, a pozitív érzelmi ha­tást vizsgálja. A szerző rész­letesen foglalkozik a család­dal közösen végzett mozgás előnyeivel, többek között ki­emelve a fiatalok nevelésé­ben betöltött szerepet. Ezután az edzettség mun­kahelyi előnyei következnek. Ügy gondolom, a könyv hasz­nos olvasmány és tanácsadó lehet mindazok számára, akik az egészséges életmód gyakor­lását már elkezdték vagy szándékukban áll elkezdeni valamilyen formában. Véleményem szerint csak nyerünk azzal, ha a legfon­tosabb tanácsait igyekszünk betartani. Ha nem is érünk el „ideális” állapotot, hasznunk lesz az 50 százalékos teljesítményből — Tudott dolog, miszerint igen sok fém- és papírdo­bozra van szükségünk. Nagy gondunk az importanyagból készült fémdobozok előállí­tása. Ezek a dobozok és fede­lek ónozott acéllemezből ké­szülnek. Gondjaink érzékel­tetésére egy példa: most, jú­lius vége felé még nem tud­juk, hogy augusztus végén mivel fogjuk lezárni az üve­geket. A lemez, melyből lap­kát kellene készítenünk, még valahol Spanyolországban van és a hozzá szükséges tömítő­anyag valahol Nyugat-Euró­­pában. Ez egy igen komoly gondunk. Másik nagy gondunk az ipari termékek árának dina­mikus emelkedése, köztük az üvegé és a papíré. Viszont a konzervek, mint fontos élelmiszeripari cikkek — me­lyek befolyásolják az élet­­színvonalunkat is — csak az árhivatal engedélyével emel­­hetőek. Eddig nem kaptuk meg az engedélyt az áraink emelésére, a plusz költségek egy részét nem tudtuk a fo­gyasztókra áthárítani, így egyetlen lehetőség maradt, nevezetesen a sokat emlege­tett belső tartalékok feltá­rása. — Milyen konkrétumokat jelent ez? — Természetesen a techni­kai-technológiai fejlesztést, korszerűsítést, a munkaerő­gazdálkodást és a munkafe­gyelmet. Maradjunk a mun­kaerőhelyzetnél. Jelenleg 1050 fővel dolgozunk, de már évek óta 4—5 százalékkal csökken a létszámunk. Ekkora mun­kaerőcsökkenést egyre nehe­zebb a termelékenység növe­lésével, belső átcsoportosítás­sal ellensúlyozni. A terheket növeli, hogy 40—50 km-es körzetből hordunk be 300— 350 főt három műszakban. Ma ott tartunk, hogy rögtön fel tudnánk venni 200 főt, ekkora a hiányunk. B. M, H. J. Atomerőmű ifjúsági és sportnapok Dr. Ötös Miklós Á BNV-díj kötelez (I.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom