Atomerőmű, 1986 (9. évfolyam, 1-8. szám)
1986-04-01 / 2. szám
2 ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI A megújulás első lépései Világszerte alkalmazott módszerek Jövő hónapban, májusban fog ülésezni a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség XI. kongreszszusa, amit KISZ-es körökben csak úgy említenek - a tizenegyes. Ellestünk egy-egy pillanatot azokból az előkészületekből, melyek során a PAV és az atomerőmű-építkezés fiataljai számba vették a teendőket. KlSZ-alapszervezeteknél igyekeztünk megtudni, hogy az előzetes kongresszusi vita során a fiatalok milyen KISZ- szervezetet akarnak és hogyan kívánják megvalósítani elképzeléseiket? Az idén kiadott vitaanyag eltér a korábbiaktól, javaslatot ad a KISZ szervezeti szabályzatainak módosítására. Az új szervezeti szabályzat fiatalabb, politikusabb, demokratikusabb ifjúsági szervezet létrejöttéhez nyújt keretet. Ehhez a kerethez kell az alapszervezeteknek megkeresni azt a tartalmat, amely adott szervezet közvetlen környezetében fontos, megvalósítható és vonzó célokat foglal magába. Fiatalítás a tagság sorában A „Mi a teendőnk?” c. kongreszszusi vitaanyaggal kapcsolatban Berkó János, a PAV KlSZ-bizottság titkára megjegyezte, hogy a dokumentum elsősorban követelményeket fogalmaz meg. A javaslatoknak az alapszervezeti tagság körében kell megszületni, akik érdekében az egész KISZ tevékenykedik. Antal Lajos, a PAV villamos főosztály KlSZ-alapszervezetének titkára, - melynek a kongreszszusi vitával foglalkozó taggyűlésén részt vettünk - már mindjárt a beszélgetés elején jelezte, hogy ennek az egész vitának csak ügy van értelme, ha az itt elhangzottak jó hatásfokkal jutnak tovább el egészen a kongresszusig. Sok vélemény hangzott el a KISZ-es korhatár kérdésében. Fenyvesi Gábor, blokkelektrikus szigorúan fogalmaz: - jogos a 26 éves korhatár. Itt a 18 évesek érdekeit kell képviselni, a 26 év feletti korosztálynak már meg van a lakás, bedolgozta magát, jól keres, nem hajtja semmi, elfilozólfálgat legfeljebb. Seres Ottó, blokkelektrikus úgy vélekedik: - a fiatalítási törekvések ellenére a mostani 25-30 évesek egyenlőre nem tűnnek el a mozgalomból, azért van a taggyűlés, hogy ha vannak esetleg eltérő érdekek, ezeket ott meg lehet vitatni, így könnyebb lesz a gazdasági munkakapcsolat is. A szabadidő programok tárgyalásánál szinte valamennyi hozzászóló fontosnak tartotta - eltekintve attól ki szervezi ezt meg - hogy legyenek olyan közös programok, ahol családosán meg lehet jelenni. A vállalat dolgozóinak jelentős része fiatal házas, jogos Megyek a korlátok közt át a forgó keréken az ABC-boltba. Vacsorának valót kell venni. A monitoron már látom a dúsan megrakott polcokat. Szeretem ezt a mókuskereket, hogy meglepődik aki szembe akar jönni a belépővel, neki már nem szabad, a technika biztosítja a rendet. Belépek a kamera elé, látom magam, ők látnak engem - itt legalább figyelnek az emberre... Megvan a foznivaló, irány a szálló. A bejárati ajtó csengője mellett felirat figyelmeztet a valóra ez nem lakás, ez vállalati szálló - jó ezt tudni. De már enni kéne, irány a konyha. Igen ez a pici konyha a lelke ezeknek a lakásoknak, itt tölti el az emberfia az életét péntekjeit, szombatjait, vasárnapjait, míg éjszakai műszakos társa pihen a szobában, vagy éppen tévézik és a másiknak meg tanulni kell. Most meg mit látok? Valamilyen tréfás manó leszórta az egész tűzhelyt mosóporral. Kérdem a társam, mi történt itt? Nála is jártak, a igény, hogy a munka utáni szabadidőt a családtagok együtt töltsék, de ne kelljen ezért lemondani a tartalmas, kollektívát összekovácsoló munkahelyi KISZ-es vagy munkatársi találkozásokról. Kiss Zoltán művezető, a tömegsporttal kapcsolatos javaslatot tett, mely szerint: - olyan tömegsportkupát kell szervezni, melynek nyertese (vagy nyertesei) valamely nagyobb nemzetközi sporteseményre juthatna el. Ezzel a módszerrel nagy tömeget lehetne mozgósítani, el kell jutni valahogy odáig, hogy a labdarúgás-centrikusság megszűnjön. Medveczki Gábor művezető javaslata: az úgynevezett műszaki értelmiségi réteg kapjon nagyobb szerepet a KISZ-munkában. Példamutató szakmai tudásukkal, politikai tájékozottságukkal jó húzó erőt - úgy is lehet mondani példaképet - jelentenének az alapszervezet tagjai számára; kár lenne róluk lemondani statisztikai okokból. A vitát követően a 40 fős alapszervezet tíz fő küldöttet választott a vállalati küldöttértekezletre. Az előterjesztett listát „megóvták” a fiatalabbak - mondván sok az „öreg” képviselő. A végeredmény, három fővel bővült a fiatalok társasága. A taggyűlés a demokrácia és fiatalítás ügyében az új szellemnek megfelelően járt el. Munkában a sor elején állnak, fizetéskor a végén. A kivitelező vállalatok taggyűléseiről elkéstünk, már valamenynyi alapszervezetnél túlvannak a kongresszusi vitán. A 22. ÁÉV helyi főmérnökségének KlSZ-titkárával. Kovács Imrével beszélgetünk, aki kilenc alapszervezet „gazdája”, az atomerőmű-építkezés KISZ-bizottság tagja. Milyen KISZ-t akarnak a fiatalok itt az építkezésen?- Fiatalabb KISZ kellene, sokrétű helyi igényekre és sajátosságra épülő programok. Ennek mi az akadálya?- Foglalkozni kell az utánpótlás kérdésével. Mi itt a mukahelyen a fiatalokat, akár KISZ-tag, akár nem, valamilyen szempontból már készen kapjuk. Többségüknek rossz a véleménye a szervezetről. Az iskolai tapasztalatok - meg hozzátenném a honvédségnél sem jobb a helyzet - a formális, nem a diákélethez illő mozgalmi munka az egyik ok. Hogy egy példát említsek, nem jó hogy koszorúzásnál és más hasonló társadalmi rendezvénynél keretszámot adunk. Ez nem az érzelmi ráhatást erősíti, hanem - mint minden kötelező dolog - inkább eltávolítja a fiatalokat a szervezettől. Mi azt várnánk ezektől a KISZ- szervezetektől, hogy a fiatalok számára olyan mozgalmi, politikai előképzést nyújtson, amivel szellőzni kint hagyott ágyneműjét úgy össze kötözte valaki, hogy alig bírta kibontani. Emlékszem máskor is volt már ilyen manójárás: a fürdőkád volt tele mosóporral. Sokáig nem jön a szememre álom, úgy látszik a használhatatlanná tett tűzhely miatt hidegen elfogyasztott vacsora megülte a gyomrom. Töröm a fejem egy ideig még ezen a különös jelenségen. Almomban két manó fog közre, pálcával egy székre mutogatnak, ugorjain át, aztán a tűzhelyhez parancsolnak azt kell lemosnom, végül egy porszívót nyomnak a kezembe, aztán hirtelen eltűnnek. A szoba másik sarkában, a sötétben egy pillanatra a gondnokság két dolgozóját látom feltűnni, nézik a munkámat elégedetten; aztán lassan, verítékezve felébredek. Nincs a szobában senki, boszszankodva fordulok be a fal felé felsóhajtva: - De jó lenne már emberhez méltóan élni.- st -bátrabban tudnak mozogni kezdőként a munkahelyi környezetben, ahol már kevesebb lehetőség nyílik a nevelésre. A katonafiatalokkal más gond is adódik, nem kevés KISZ-tag úgy kallódik el, hogy leszerelés előtt a honvédségi alapszervezetnél beszedik a tagsági díjat, de az átigazolással már nem foglalkoznak. Azt hiszem - és ezt igazolták az alapszerveti vélemények is - a szervezeti bürokrácia kezd uralkodóvá válni, iskolában és munkahelyen is hivatalosdit játszunk, háttérbe kell szorítani ezeket a jelenségeket. A munkáról lehetne egy pár gondolatot?- Furcsa ellentmondás van itt, a fiatalok szeretnek dolgozni főleg ha tudásuknak és érdeklődésüknek megfelelő munkát kapnak, de a boríték mégis náluk a legvékonyabb. Egy húsz éve dolgozó szaki akkor is haza viszi a korához illő összeget, ha épp egész hónapban nem csinált semmit. Ezért a KISZ-alapszervezetek a differenciált, teljesítmény szerinti bérezésért kardoskodnak. Másik nagy ügy a lakáshoz jutás. Több helyen is bírálták a vitaanyagot, túl általánosan fogalmaz - „támogatjuk azon kezdeményezéseket, amelyek a lakásgondokat enyhítik”. A KISZ teremtsen olyan keretet, amelyben a fiatalok vállalkozhatnak, dolgozhatnak saját otthonuk előbbi megteremtéséért, a vállalatoktól meg esetleg kapjanak munkaeszközt és egyéb támogatást az építkezésekhez. Visszatérve a munkahelyi gondokhoz, napirenden kell tartani a demokrácia kérdését. Egyrészt azért, mert erre a fiatalok érzékenyek, másrészt a munkahelyi vezetők egyrésze nem tartja be a Játékszabályokat”. Mivel a műszakos szerveződés (dekádrendszer) miatt egy gazdasági vezetőhöz két alapszervezeti titkár is tartozik, vegyünk példának egy bérvitát. Egy bizonyos héten az „A”-műszak dolgozik éppen, az ^“-alapszervezet titkára nem írja alá a listát, mert valamit kifogásol, a gazdasági vezető aláíratja a „B”-műszak alapszervezetének titkárával; az utóbbi nem tud a vitáról, aláír és a lista KISZ-vonalon el van fogadtatva. Ezek az „iker” alapszervezetek egymásra vannak utalva, a jövőben javítani kell az együttműködést. De nemcsak ilyen szűk körben gondoltunk változtatásra. A demokrácia fórumai széles körben bővültek helyi tanácsok, vállalati tanácsok stb. a fiatalokat innen sem szabad kihagyni. A KISZ-nek legyen az a feladata, hogy érdemi, alkalmassági szempontokat nem figyelmen kívül hagyva delegáljon tagokat ezekbe a testületekbe. NAGY ISTVÁN Brájzli A melegjáratás stádiumában vagyunk, tehát fokozott figyelemmel kísérjük a berendezéseket. Már napok óta tudjuk, hogy probléma van a 3. blokki 3. FKSZrSzel, így a tmk szerelőcsoportja sűrűn „szaunázik” a szivattyúnál. így történt ez április 11-én 20 órakor is, amikor rezgésmérésre rendeltek be bennünket. Az FKSZ-szerelök csoportvezetője Nagy Sándor, akit csak röviden Brájzlinak becézünk, pillanatok alatt intézkedik. Gyors konzultálás ifi. Szabó Benjamin ügyeletes mérnökkel, és már vonulunk is „fogyasztani”. A boxban 50 C-fok árnyékban, s legalább 80 C-fok a berendezések közelében. Nekigyűrkőzünk a szétkuplungolásnak, és máris szakad rólunk a verejték. Sanyi közel 6 éve szereli már ezeket a „brájzlikat", részt vett az 1. blokki FKSZ-ek nullrevíziójában is. Szokta mondani: - Én úgy ismerem ezeket, mint a tenyeremet, becézem az alkatrészeit; nekem mára szovjet szakértő sem tud ezekkel kapcsolatban újat mondani. Verejtékező, szikár alakját nézem, és közben arra gondolok, ö az egyik, aki sokat tesz a termelésért azáltal, hogy rendbe teszi a „brájzlikat”. SZABÓ PÁL Nehezen sikerült időpontot egyeztetni dr. Megyer Mária pszichológussal, a pszichológiai laboratórium vezetőjével, hogy leülhessünk a laboratórium munkájáról beszélgetni. A beszélgetés is többször félbeszakadt egy-egy sürgős munka, egy-egy újabb időpontegyeztetés szükségessége miatt. Önként adódott az első kérdés:- Láthatóan nem ideális körülmények között dolgoznak. Meddig?- Remélhetőleg már nem túl sokáig. Ha kinézek az ablakon, látom az épülő oktatási központot, amelyben a pszichológiai laboratórium is elhelyezést nyer majd. Sőt, már kinéztem az új laboratórium ablakán is. Jelenlegi elhelyezésünk valóban nem ideális; alighanem a miénk az országban az egyetlen pszichológiai laboratórium, mely albérletben, fegyveres őrök között működik. Meg kell jegyeznem, a fegyveresek meglepően jó, segítőkész főbérlők, szomszédok. Mint ahogy nagyon segítőkész a vállalat vezetése is, s általában mindenki, akivel munkánk során kapcsolatba kerültünk.- Miért van szükség tulajdonképpen pszichológusra egy vállalatnál?- Ha egy vállalat létrehoz egy pszichológiai laboratóriumot, az csak akkor jogosult létezni, ha ellátja amiért létrehozták. Az I. blokk indulásakor az volt a legfontosabb feladat, hogy az ott dolgozóknál kiszűrjük azokat az alapvető pszichés tevékenységbeli problémákat, melyek a munkában fönnakadást jelenthetnének, másrészt, hogy az egyes dolgozók által végzett munka ne károsítsa az illető szervezetét. Vizsgálataink célvizsgálatok, az egyes tevékenységek, az egyes munkakörök kulcshelyzeteinek pszichológiai modelljei. Félig játékosan, de szigorú laboratóriumi körülmények között méréseket végzünk. Mérjük az illető tevékenységét, szervezetének energiaháztartását stb. Ezek világszerte alkalmazott módszerek. Munkánkra a klinikus megközelítés a jellemző, ami annyit jelent, hogy az ember hétköznapi eredményeit az egész ember szemszögéből, az ember egész szervezetének működése szemszögéből nézzük. Mindennapos feladataink közé tartozik az új felvételisekkel való foglalkozás. Arról van szó, hogy aki a vállalathoz kerül, annak a rátartozó felelősséget vállalnia és bírnia kell. Tehát, hogy a szakmai felkészültsége mellett (amiért természetesen a munkahelyi vezető felel), milyen szinten képes ellátni az adott feladatot a dolgozó. Emellett nincs-e olyan jelenség, kóros tünet, ami felhívja a figyelmet arra, hogy a felvétellel járó kockázatot a vállalatnak nem szabad vállania.- Mikor és hogyan kezdték a munkát?- Semmiből indultunk 1982 októberében, mint ahogy a semmiből indult a vállalat többi szervezeti egysége is. Mivel nem sokkal az 1. blokk indulása előtt kezdtünk dolgozni, tűzoltómunkát kellett végeznünk. Amikor belépésemkor munkára jelentkeztem, Pónya elvtárs azzal fogadott: „Majd eszébe jut még, hogy milyen későn jött.” Hát nagyon sokszor eszembe jut még ma is. Erősen rangsorolni kellett a feladatokat. Kiválasztottak 38 munkakört, melyek betöltéséhez az 1. blokk indulásakor értékelt pszichológiai eredményekre tartottak igényt. Mivel ez nagyon sok embert érintett, szó szerint éjjel-nappal dolgoztunk. De még ma sem fér bele a munkánk a hivatalos munkaidőbe. A munka kezdetén kiderült: ahhoz, hogy meg tudjuk mondani, hogy munkakörönként milyen nívójú teljesítményt fogadhatunk el, tudnunk kell, hogy jelenleg a vállalatnál az egyes munkakörökben milyen a követelményszint, azaz tulajdonképpen vállalati standardokat kellett kialakítani.- Hogyan, honnan ismerik meg a munkahelyi követelményeket?- Az egyes munkaterületek vezetői ebben készségesen segítettek. Végigjártuk és azóta is rendszeresen végigjárjuk az egész erőművet, hogy megismerjük a munkahelyeket, munkakörülményeket. Részt veszünk a munkavédelmi szemléken, ahol persze nem azt nézzük, amit az üzemorvos, vagy a biztonságtechnikus, a tűzvédelmis. Nézzük és vizsgáljuk a megvilágítást, a színegyütteseket, a szó szerint vett és fizikailag regisztrálható feltételeket pl. a hőmérsékletet, páratartalmat, légnyomást, levegőmozgást, a későbbiekben az elektroklíma-adatokat is. Igyekszünk minden lényeges zavaró körülményt kiszűrni, mert ezek hátráltatják a munkát, rontják a hatékonyságot. Sok minden okozhat gondot a lelki problémán kívül is, pl. fáradtság, kényelmetlen szék, rossz elhelyezés, nem megfelelő magasságú munkaasztal, vezénylőpult, rossz főnök, nem megfelelő munkatársi környezet.- Mi a dolgozók „haszna” a vizsgálatokból? Nem érzik-e, hogy kiadják, kiszolgáltatják magukat azoknak, akik a vizsgálati eredmények birtokába jutnak?- A dolgozónak ugyanúgy érdeke, mint a vállalatnak, hogy a feladatait maximálisan meg tudja oldani. Meg tudjuk mondani és meg is mondjuk, hogy bizonyos feltételek között milyen hiba elkövetésére hajlamos; megpróbálom elmondani neki, hogy ez hogyan zajlik le benne, tehát hogyan lehet megelőzni, hogy ez a helyzet előálljon. Szigorú titoktartási kötelezettség köt bennünket. A vizsgált személlyel közöljük tapasztalataink eredményét, de senki mással nem, illetve a munkahelyi vezetővel az illetékesség határain belül annyit, hogy felelősséget vállalhasson a dolgozó munkájáért. Vizsgálataink eredményéről minden esetben tájékoztatjuk az egészségügyi szolgálat főorvosát.- A munkahelyi pszichológiát a laikusok között általában még mindig valamiféle homály, lila köd lengi körül. Mi a tapasztalata, a laboratórium immár 3-4 éves működése segített-e ennek eloszlatásában?- Feltétlenül, legalábbis azoknál, akikkel valamilyen kapcsolatunk van. A pszichológiáról általában kétféle téves nézet uralkodik. Az egyik, hogy a zárt osztály előszobája, tehát aki ide kerül, annál már valami baj van. Pedig a pszichológia - ellentétben az orvostudománnyal - nemcsak azzal foglalkozik, aki beteg, hanem azzal is, hogy a normál, átlagos, egészséges emberi szervezet hogyan működik; hogyan működik amikor örül, hogyan amikor dolgozik, amikor hibázik, ismét hibázik - és hogy lehet-e és hogyan segíteni rajta. A másik téves - mondhatni „rózsaszínű” - nézet szerint a pszichológiai vizsgálat kizárólag beszélgetésből áll. Kétségtelen, hogy a beszéd, a beszélgetés a pszichológia eszközei közé tartozik, mint ahogy a beszéd általában az ember munkaeszköze. Alig van olyan munkakör, amit beszéd nélkül el lehet látni. A pszichológia természetesen igénybe veszi a célzott beszélgetést, de vizsgálataink alapjában véve egzakt vizsgálatok, amennyire emberekkel egzakt vizsgálatokat lehet végezni. Aki járt nálunk, tapasztalhatta, hogy valóban Gallilei elvéből indulunk ki: mindent mérjünk, ami mérhető, ami nem, azt próbáljuk meg mérhetővé tenni. Mérünk, mérünk, mérünk, mert csak mért adatokat tudunk összehasonlítani. A vizsgált személy különböző időpontokban és körülmények' között mért adatait hasonlítjuk egymáshoz, illetve az adott munkakört ellátókra jellemző számszerűsített adatokhoz.- Az embernek nemcsak munkahelyi, munkájával kapcsolatos gondjai vannak; nagyon sokszor más, pl. családi, anyagi és egyéb problémák is feszülnek bennük. Van-e lehetőség arra, hogy ilyen gondokkal is bárki fölkereshesse a pszichológiai laboratóriumot.- Természetesen. Bennünket bárki fölkereshet bármilyen gondjával. A munkavédelmi szabályzat szerint ehhez senkinek engedélyt sem kell kérnie senkitől. Az persze előfordulhat, hogy azonnal nem tudjuk fogadni, valamennyit várnia kell, de a sürgős esetekben azonnal rendelkezésre állunk. H. B. Postánkból Ki a manó? A dolgozónak is érdeke a vizsgálat
