Atomerőmű, 1986 (9. évfolyam, 1-8. szám)

1986-04-01 / 2. szám

ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI 3 Tűzvédelem a paksi atomerőműben Tűzoltás a primerkörben A primerkörön belüli helyisé­gekben a bejutás és a benti poten­ciális sugárszennyezés és a hírösz­­szeköttetés nehézségei kompli­kálják a beavatkozást. Ez a három dolog szorosan összefügg egy­mással. Ugyanis azért nehéz be­jutni, mert radioaktív-szennye­zéssel találkozhatunk. Azért ne­héz a hírösszeköttetés, mert a su­gárzás árnyékolására készített több méteres vasbeton falak kö­zül a jelenleg rendelkezésünkre álló kárhely-rádiókkal nem lehet forgalmazni. Most a radioaktív sugárzásról kellene bővebben írnom, de mint jeleztem, írásom nem szakdolgo­zatként, hanem az olvasók tájé­koztatására készült. Ezért itt csak annyit jegyzek meg, hogy a radio­­izotópok sugárzása elleni véde­lem szabályait az MSZ 62-78. szabvány tartalmazza. Azt ma már mindenki tudja, hogy a ra­dioaktív sugárzás láthatatlan, ve­szélyt jelent az ember számára. Nem érzi, nem látja a tűzoltó, mint pl. a füstöt, vagy a lángot. Ezért oktatni, tudatosítani kell - ezt meg is tettük - a veszélyt és az ellene való védekezés fontosságát és módját. Szigorú ellenőrzés alatt kell tartani a behatoló sze­mélyeket. Sugárszennyezett lehet a levegő, a folyadék, a falak, a gé­pek és berendezések. Az egyes helyiségek sugárszintjét a dozi­metriai vezénylőben lévő műsze­rek mutatják. Az ügyeletes dozi­­metrikus (adagmérő) leolvashatja az értékeket. Meg kell még emlí­tenem, hogy a sugárszennyezés mértéke alapján három csoportba sorolják a helyiségeket.- Kezelhető az a helyiség, ahol sugárszennyezés nincs.- Félig kezelhető, ahol védőöl­tözetben és -készülékben megha­tározott ideig ember tartózkod­hat.- Nem kezelhető helyiségbe ember nem mehet be. Behatoláskor a következő leg­fontosabb szabályokat kell meg­tartani:- Az ellenőrzött területre (pri­­merkörbe) csak az erőmű- és a do­zimetriai vezénylő ügyeletes en­gedélyével és utasításai szerint szabad bemenni, és az általuk meghatározott ideig maradhat­nak bent a kijelölt személyek.- A kijelölt tűzoltóegység csak helyi mérőműszerrel ellátott do­zimetriai szakember kíséretével mehet be.- Személyes tárgyakat - óra, gyűrű, igazolvány, szemüveg stb. - nem vihetnek magukkal.- A behatoló személyeken olyan védőruházat legyen, amely teljesen takarja a testfelületet. A személyek Dráger-légzőkészülé­­ket használjanak.- A bemenetel előtt és után va­lamennyi személyt ellenőrizni kell. A dozimetriai ügyeletes en­gedélye nélkül nem szabad eltá­vozni. Az ügyelet igazolást ad az esetlegesen elszenvedett sugár­adagról. Ezt az adatot a parancs­nokságon vezetett egyéni sugár­­adag-kartonra is rá kell vezetni.- A sugármentesítés elvégzése előtt nem szabad rágyújtani vagy enni. Mindezek figyelembevételével a behatolást, az ottani tűz oltását, a hírösszeköttetést az alábbiak szerint szabályoztuk, illetve készí­tettük elő:- A PAV segítségével az ún. NOMEX anyagból csuklyával el­látott védőruhákat készítettünk. Ez az anyag lángálló, mosható és viszonylag könnyű benne a moz­gás, a folyadékot azonban áteresz­ti. Kellő számú gumicsizmát és kesztyűt adtunk ki. Elláttuk az állományt sűrítettlevegős Dráger­­készülékkel. Ezek álarcai túlnyo­mást biztosító szeleppel vannak ellátva. Az így összeállított védőöltö­zetből és -készülékből, valamint könnyű hővédő ruhából négysze­ri behatoláshoz szükséges meny­­nyiséget helyeztettünk el a dozi­metriai vezénylő melletti helyi­ségben. Itt öltöznek át a behato­lók.- A hírösszeköttetés biztosítása érdekében négy öltözetbe gége­mikrofont építettünk be. Ezeket a ruhákat a behatoló egység pa­rancsnokai veszik fel, a helyiségek az ún. Lipka-rendszerű diszpé­cserhálózattal vannak felszerelve. A benti hangszórók alatt dugaszo­lóaljzatok vannak. Ide csatlakoz­tatják a gégemikrofont, és így oda­­vissza kapcsolatot tudnak a blokk­vezénylővel tartani. (Sajnos ez a megoldás nem tökéletes.)- Már a vonulás közben tűzol­­tásvezető-helyetteseket szüksé­ges kijelölni. Ezek a személyek és a hozzájuk beosztottak azonnal a dozimetriai ügyeletre mennek. A tűzoltásvezető pedig a blokkve­zénylőben helyezkedik el, és a be­hatoló meg a tartalékszemélyek­kel a már említett diszpécserrend­szeren, a fecskendővel pedig a kárhelyi rádióval tartja a kapcsola­tot. A blokkvezénylőből közvet­len telefonösszeköttetés van a pa­rancsnoksággal.- A tűzoltásvezető-helyettessel együtt egyszerre 3 tűzoltó hatol be. Halonnal oltó készülékeket visznek magukkal. Meg kell emlí­tenem, hogy megfelelő helyeken bent is vannak oltókészülékek és fali tűzcsapok. Ezekkel végzik az oltást. Ha váltás szükséges, a má­sodik, harmadik stb. csoport megy be. Első hallásra kevésnek tűnik ez az erő, de szabad legyen emlékez­tetnem arra, hogy a tűzszakasz­méretek kisebbek, az elválasztás pedig tökéletesen tűzálló. A fon­tosabb helyek - mint pl. a főkerin­gető szivattyúk olajellátó rendsze­rei - szórtvizes oltórendszerrel vannak ellátva. Itt jegyzem meg, hogy a tűzvizsgálók, vagy más bal­eset alkalmával a rendőri vizsgá­lók is csak a leírt módon mehet­nek be. Ezért a megyei rendőr-fő­kapitányság és a megyei tűzoltó­parancsnokság közös intézkedés­ben szabályozta az itt és a megye területén lévő sugárszennyezett területen történő együttműkö­dést. A jövő Pakson jelenleg az atomerőmű első két blokkja működik. Kellő ütemben épül a harmadik és ne­gyedik blokk. Ehhez tovább kell fejleszteni a tűzvédelmet is. Az el­ső magyar atomerőmű tűzvédel­me tehát kialakult. Erről igyekez­tem tájékoztatni lapunk olvasóit. Természetesen a technika és a technológia fejlődésével a tűzvé­delmi igények és lehetőségek is tovább bővülnek. Az alapokat megteremtettük. Megnyugodni azonban nem le­het. Keresni kell az újat, a jobbat. Ehhez pedig továbbra is szorosan együtt kell működniük a hatósá­goknak, az építőknek és az üze­meltetőknek. Csak így lehet sza­vatolni, hogy tűz- és balesetmen­tesen termeljen áramot hazánk el­ső atomerőműve. CSÖGLEI ISTVÁN tü. alez. Lapelődünk: a CSÜTÖRTÖK Amennyiben cikkemhez - mot­tóként - egy szót kellett volna választanom, akkor úgy érzem ez a szó a közönyösség lenne. Ugyanis ezzel a nem kívánatos „magyar mentalitással” igen gyakran találko­zunk az élet egyre több területén. Átszövi életünket, rombolja embe­ri kapcsolatainkat és nagyban befo­lyásolja szellemi és fizikai tevé­kenységünket mind minőségi, mind pedig mennyiségi értelem­ben. Egy-két ember lelkesedésén múlik, vagy múlott egy lap, egy klub, egy mozgalom megindulása, pillanatnyi fellángolása - üstökös pályája - majd zuhanása és elhalá­sa. Ilyen és hasonló gondolatok kergetőztek agyamban, mikor elő­vettem a papírt és tollak hogy meg­emlékezzek az 1981-ben másod­szor is újra indult „CSÜTÖRTÖK” című vállalati híradóról, melyet a NUFO KISZ-alapszervezete adott ki. Az első szám 1981 március ele­jén, az utolsó 1981. november 7-e után jelent meg, összesen kilenc szám látott napvilágot. A vállalati híradó szerkesztői között, a régi szerkesztői gárdából feltűnik Cser­háti András és Ormai Péter neve. Az is kitűnik, hogy a híradó főszer­kesztője Ormai Péter és egyben ő írja a legtöbb cikket. A híradó a főosztályon folyó KISZ-életet kí­vánta pezsgőbbé és változatosabbá tenni. Ez a KISZ-es lelkesedés vé­gig kíséri a megjelent kilenc szá­mot. Mivel a negyedik számtól kezdve, öt számon át a lapot „bérbe adják” egy-egy alapszervezetnek, igen változatosak és lüktetőek ezek a számok. Azon túl, hogy az alap­szervezetek kimodatlanul, de még­is versengenek egymással, egyben be is mutatják egymás osztályát vagy laboratóriumaikat. így külön számban mutatkozik be a reaktorfi­zikai osztály, radiokémiái laborató­rium, sugárvédelmi osztály, anyag­­vizsgáló laboratórium és a szuper­­kontroli csoport KlSZ-alapszerve­­zete. A szakmai témákon túl, több cikk foglalkozik a KISZ-élet gond­jaival, a jó munkahelyi légkör kiala­kításának szükségességével, a gon­datlan és hanyag munka okaival és következményeivel. Még városunk rövid történetét is olvashatjuk az 5. számban. A KISZ-élet egyik fontos időszaka az értékelések ideje. Igen érdekes cikksorozatot terveztek in­dítani erről a témáról, de sajnos csak az első részét olvashatjuk a 9. számban. A cikk első részében ar­ról a megméretésről - értékelésről szól, melyet „hátulgombolós” ko­runktól végeznek rajtunk szüléink, óvónőink, tanítóink és tanáraink. Ezek a megméretések - értékelések sok keserű emléket idéznek fel bennünk. A cikk írójának vélemé­nyét érdemes szó szerint idézni a KISZ-ben alkalmazott értékelések­ről. „Mit jelent az értékelés a moz­galomban? Miben más mint a töb­bi? Más? Csak ha mássá tesszük! Vessünk egy pillantást arra, mely esetekben különbözhet a többitől? Csak akkor, ha értékelés címen nem felsorolják, hány rendezvé­nyen jelentünk meg, hányszor kés­tünk taggyűlésről, hány óra társa­dalmi munkát teljesítettünk. Csak akkor, ha felelősségteljesen elem­zik, érettebbek lettünk-e egy év alatt, magasabb színvonalon tu­­dunk-e megfelelni ma a munkakö­ri, tanulmányi kötelezettségeink­nek, mint tegnap: világosan látjuk-e társadalmunk összefüggéseit, gya­rapodtunk-e emberségben, nyíltab­bak lettünk-e és azt adjuk-e ma­gunkból, ami képességeink, felké­szültségünk alapján elvárható. Ha ezekre a kérdésekre keresik a vá­laszt az értékelők, akkor a fiata­loknak aligha jut eszükbe a sok kel­lemetlen emlék, és ez az értékelés valóban nem lesz azonos rossz ízű formulákkal.” Ezen ragyogó gon­dolatmenethez csak annyit fűznék hozzá, hogy remélem nem emiatt lett a 9. szám egyben az utolsó szám is. Egymás után lehetne fel­idézni az érdekesnél érdekesebb cikkeket, de végezetül csak egy te­rületet említek, mégpedig a humort és a szatírát. Ugyanis a kilenc szám tele van sziporkázó humorral, melynek nagy mestere - a szakmai cikkein túl - Őrmai Péter. A „Rend­hagyó számháború” című szatiri­kus írásáról elmondhatjuk, annyira jól sikerült, hogy majdnem ölni le­het vele és nem ártana ezen lap ha­sábjain is megjelentetni, mert ak­tualitásából az eltelt öt év alatt sem vesztett. Ha már az ajánlásoknál tartok, akkor engedtessék meg, hogy az „Atomerőmű” című lap szerkesztőségének figyelmébe ajánljak öt személyt, kiknek írásai nagyon hiányoznak ebből a lapból, nevezetesen: Benedeczky Ferenc, Germán Endre, Ormai Péter, Pa­lásti József, Topor Béla. Végezetül kérni szeretnék a Tisztelt Olvasótól. Mivel készül Paks sajtótörténete, így nagyon fontos minden a sajtó­val kapcsolatos adat. Ezért tisztelet­tel kérünk mindenkit, hogy az eset­leg meglévő közömbösségüket te­gyék félre és az Atomerőmű Építői Szerkesztőségéhez juttassák el ész­revételeiket, véleményeiket és az eddig nem ismert - ismertetett ada­taikat. BEREGNYEI MIKLÓS KULTURÁLIS MOZAIK Iró-olvasó találkozó Mivé lett a szerelem, és mivé a monogám házasság? Milyen át­alakuláson ment át a házasság in­tézménye, a család funkciói, és milyen társadalmi, történelmi té­nyezők befolyásolják e változáso­kat? Ilyen és ezekhez hasonló kér­dések hangzottak el a PAV-klub egyik áprilisi klubestjén. Aki válaszolni volt hivatott: Miskolczi Miklós, a téma egyik hazai szakértőjévé előlépett nép­szerű író. Jelen társadalmunk egyik leg­égetőbb gondja az, amiről beszél­tünk: a válások riasztóan növekvő száma, a családok széthullása. A hogyan hozzuk rendbe, ho­gyan javítsunk a helyzeten kér­désre természetesen nem szüle­tett, nem születhetett megoldást hozó válasz. Mégis, azért volt hasznos jó ez az est, mert a résztvevők nemcsak hallagtó és kérdező szerepet töl­töttek be, hanem kifejtették véle­ményüket is, vitatkoztak az íróval, egymással. Mertek, akartak be­szélni arról, ami nem is olyan ré­gen még tabu, elhallgatás tárgya volt. S csupán ez, valamint az el­hangzott vélemények továbbgon­dolása már egy kis lépés lehet a jö­vőre váró megoldás, orvoslás felé. Brigádvetélkedő A beruházáson dolgozó szoci­alista brigádok műveltségi vetél­kedőjének elődöntője május 20- án, döntője május 27-én lesz a Munkásművelődési Központban. Több mint 20 csapat nevezett be. Idén három témakörben verse­nyeznek a résztvevők: politika, helytörténet és általános művelt­ség. A felkészüléshez javasolt iroda­lomjegyzéket postázzuk a brigá­doknak. Politikából idén az állampolgá­ri alapismeretek szerepelnek az aktuális politikához kapcsolódó kérdések helyett. A helytörténeti kérdések Ma­gyarország töröktől való felszaba­dulásának 300. évfordulójához, Jámbor Pál helyi költő életrajzá­hoz kapcsolódnak és az erőmű építésének történetéhez. Az álta­lános műveltségi kérdésekre való felkészüléshez ajánljuk az Évfor­dulók könyvét, az MMK rendez­vényeinek látogatását. A döntőn a csapatok rövid (10 perces) bemutatót tartanak majd a brigád életéből (kirándulás, hobbitermékek bemutatása, ter­mékbemutató stb.). A. I. Találkozások A PAV-irodaépület földszintjén kiállítás nyílik Szatmári Juhos Lász­ló szobrászművész munkáiból. Előzetesként közreadjuk a művész­szel folytatott beszélgetést.- Ha mondanál valamit magad­ról. - Rövid élettörténetem: 1947- ben születtem Szatmámémetin. Marosvásárhelyen jártam művé­szeti gimnáziumba, majd Kolozs­váron képzőművészeti főiskolára, szobrász szakon. 1971-ben áttele­pültem Magyarországra, s itt fe­jeztem be a főiskolát. 1976 óta élek Szekszárdon. Nős vagyok, négy gyermek atyja. A művész...- E kiállításon kívül láthatók-e valahol a munkáid?- Köztéri szobraim vannak Pusz­­taszabolcson és Rácalmáson - egy szovjet emlékmű, illetve egy Petőfi­­portré. Tamásiban az úttörőházat díszíti egy 20 négyzetméteres dom­borművem, s Faddon áll egy há­rom alakos kompozícióm.- Kiállítások?- Régebben rendszeresen állí­tottam ki, a megyében pl. nagyon sok helyen. Az elmúlt néhány év­ben egyáltalán nem volt kiállítá­som, mert házat építettem, s emel­lett nemigen maradt energia másra. Dolgozni persze dolgoztam, de a kiállítással járó gondokat már nem vállaltam. A mostani kiállítás anya­gának zöme a legutóbbi idő termé­ke, ugyanis féléves alkotói ösztön­díjat kaptam a megyei tanácstól, s ennek eredményességéről illik is számot adnom. Nagyjából ezzel az anyaggal - amely azért közben vál­tozik, alakul is - majd szeretnék be­mutatkozni az ország különböző helyein.- Kiállítandó szobraid zöme ter­rakotta, azaz égetett agyag. Ezzel dolgozol legszívesebben?- Nem, legszívesebben fémből (vörösréz illetve saválló acélleme­zekből) készítek - hegesztek, ka­lapálok, domborítok - illetve ké­szítenék szobrokat. Hogy mégis elsősorban agyaggal dolgozom, az azért van, mert a fenti anyagok­hoz nehéz hozzájutni, másrészt pe­dig műtermem nincs, márpedig a fémszobrok készítéséhez nagyobb hely kell, mint az otthoni konyhám vagy a többi helyiség, ahol - jobb híján - dolgozom.- Láttam jónéhány rönköt a há­zad körül. Fával is dolgozol?- Igen. Lengyelországban és Ju­goszláviában van is egy-egy köztéri faszobrom.- A munkáidról nem kérdez­lek, azokat majd megnézzük a kiál­lításon. De megkérdezem: meg le­het ebből élni, vagy van más ke­nyérkereső foglalkozásod is?- Sajnos nem élnék meg belőle, főleg négy gyerekkel nem. Vol­tam már segédmunkástól üzem­vezetőig sokminden. Most már ti­zedik éve dolgozom az úttörőház­ban, gyermek képzőművészeti cso­portokat vezetek. Még szerencse, hogy szívesen csinálom; kölcsönö­sen sokat tanulunk egymástól a ta­nítványaimmal.- Utolsó kérdés: Miért „Találko­zások” a kiállítás címe, s miért nincs cím föltüntetve az egyes szobrok alatt?- Mert mind ugyanarról szól: ...és a mű az ember találkozásairól; találkozá­sáról a munkával, találkozásáról egy másik emberrel, találkozásáról a szerelemmel. Ebben, ezekben hiszek. HARMAT BÉLA Sportlehetőségek Sakk-klub. Helye: Paks, Kur­­csatov út 8., alagsor. Foglalkozá­sok hétfőn- szerdán 17-től 22-ig, 16.30-tól 19-ig. A foglalkozások vezetője: Gosztola István és Vin­­nay István. » Beruházási férfi kosárlabda-baj­nokság: minden kedden 17.30- tól 21.30-ig. Jelentkezni lehet a csapatvezetőknél. Az MMK programajánlata Május 7.: Valódi vadnyugat (Móricz-bérlet). A Radnóti Színpad előa­dása. Május 8. 15.00: Toldi. Nagy Attila előadásában. Május 14. 15.30: Kodály: Háry János. Ifjúsági hangverseny a Pé­csi Nemzeti Színház és a Pécsi Szimfonikusok előadásában. Beruházási kispályás labdarúgó­bajnokság: minden kedden 17.30- tól a II. sz. Általános Iskola udva­rán. « Május 17.: Színjátszó találkozó. Május 19. 19.00: MÁV Szimfonikusok hangversenye. Közremű­ködik: Jandó Jenő. PAV üzemi kispályás labdarúgó­bajnokság: szerdánként a II. sz. Általános Iskola udvarán. ff Minden szombaton 16.00 órától röplabdázni lehet a II. sz. Álta­lános Iskola tornatermében. H Testedzési tanácsadás: minden kedden 17.00 órától 18.00 óráig az ASE-sporttelepen. Május 21.: Lukács Sándor előadóestje. (Pódium-bérlet). (Bács Ferenc előadóestje helyett). Május 24. 18.00: Néptáncbemutató. Május 25-31.: Gyermekek hete. Május 29.17.30 és 20.30: Omega-koncert. Május 30. 10.00 és 14.00: Vásári bábkomédiák. Az Állami Báb­színház előadásában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom