Atomerőmű, 1986 (9. évfolyam, 1-8. szám)
1986-11-01 / 7. szám
ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI 3 Tízéves a PAV Ünnepélyes keretek között került sor a PAV alapító tagjainak köszöntésére. 1976-ban 68-an léptek be a vállalathoz, akik közül 44-en jelenleg is a PAV állományába tartoznak. Az ünnepeltek az évforduló alkat mából díszes bronzérmét kaptak, melynek hátuljába bevésték az illető dolgozó nevét. Társadalmi szabadidőalap Nem elírás a cím! Napjainkban minden nap hallhatunk és olvashatunk a társadalmi munkaidőalapról és annak védelméről. A kérdés azonnal felvetődik. Mi van-a szabadidővel ? Az ember idejét osszuk el kétfelé. Azonnal két jól elválasztható, de szervesen kapcsolódó időegységet, munkaidőt és szabadidőt kapunk. A munkaidőt védjük — egyre jobban —, ezért erről most nem célunk szólni. Ami minden munkaidő mellett fennmarad, némi egyszerűsítés után nevezzük azt szabadidőnek a továbbiakban. Ha valahol, hát itt kéne az embernek munkaerejét újratermelni, szellemi kapacitását bőviteni, vagy legalább szinten tartani. Ez az idő adott arra is, hogy szórakozzunk, kikapcsolódjunk. Ma még kevés embernek adatik meg, hogy olyan munkát, olyan tevékenységet végezzen, amit szeret(ne), amiben alkotókedvét kiteljesítheti. Amíg ez nem válik általánossá. okvetlen szükség lesz a szórakozásra, a kötetlen kikapcsolódásra. A munkahelyet, a munkaidőt védeni kell. Erre kényszerít minket a gazdaság, alapvető szükségleteink helyzete. Az azonban rendkívül A Gyár- és Gépszerelő Vállalat Paksi Létesítmény Igazgatóság gazdasági, politikai, szakszervezeti és szocialista brigádvezetői 1986. október 27-én tanácskozást tartottak. A tanácskozás tárgya a brigádmozgalomban rejlő erők hatékonyabb kihasználása, a beruházás területén az előttünk álló fő gazdasági feladatok, a IV. blokk kiemelt üzembehelyezési csomópontjainak: cirkulációs mosatás, turbinák idegengőzös indítása, melegjáratása, fizikai indítás, párhuzamos kapcsolás határidőre történő végrehajtása. Elhatározás született a brigadélet szervezettségének és Szakközépiskolánk és a szomszédos Vak Bottyán Gimnázium között olyan barátság van kialakulóban, amelyet sokáig szeretnénk fenntartani. A két iskola elsőéves diákjai október 3-án — az Atomerőmű Ifjúsági Napok gazdag programja keretében — avató bálra gyülekeztek. A „Tudás Kapuja" előtt gyülekezőket zenekarunk — a Lacza zenekar — fogadta. A vendég diákok sorfalunk között vonultak be az aulába, a nagy és várt esemény színhelyére. Igazgatónk, Kováts Balázs rövid köszöntője után a gimis lányok képviselői léptek a mikrofonhoz. Ajándékokat kapott iskolánk tőlük. Az 1. b osztály tanulói által készített hatalmas gólya, az iskolatörténeti múzeum, az 1. a osztály óriási „meglepetés ajándéka", a tombola egyik főnyereménye lett. Vidám, játékos, „bátorító" vetélkedő következett, majd a zenekar rázendített, és a „legmerészebb" táncosok keringőjével kezdetét vette az aulában a Gólyabál. veszélyes állapotot idézhet elő, ha ezt a munkaidői mechanikusan leválasztjuk a szabadidőről. Miközben védjük és preferáljuk az egyiket, szinten tartjuk (magyarán: folyamatosan elhanyagoljuk) a másik szférát. Fásult, fáradt emberekkel vannak tele az utcáink. A kulturális kínálat, a szabadidős lehetőségek köre szűk, sőt, egyes formák (pl. tömegsport) szinte nem is léteznek. Egészségtelen, hajszolt a dolgozó? Igen, az is lesz, amíg egy sportolásra alkalmas kerékpárért havi fizetését kéne adnia. A íeszítettség, az ebből eredő konfliktusok kihatnak — de még hogyan! — mindennapi emberi kapcsolatainkra. Ez Etedig — innen — öngerjesztő folyamat: képtelenek vagyunk kikapcsolódni, helytelen az életmódunk, ez kihat a munkánkra, ami kevésbé lesz hatékony, ettől konfliktusaink származhatnak, melyek megrontják a magánéletünket (szabadidőnket) is. Nagyon vázlatosan, de ez a mechanizmus. Ha ehhez még hozzákapcsoljuk a megélhetés (túlmunka) mindennapi gondjait, a településszerkezetből adódó szociális hátrányokat, legfeljebb csodálkozhatunk. A magyar hatékonyságának javítására. Ennek keretén belül munkacsoportot hoztunk létre, melynek feladata a fő munkafázisok koordinálása, a szocialista és munkabrigádok pontos feladatmeghatározása, a brigádkezdeményezések összehangolása, az egységes mozgósítás a beruházási célok elérésére. Felhívással fordulunk a területen dolgozó vállalatok szocialista és munkabrigádjaihoz, hogy mozgalmunkhoz csatlakozva tegyenek felajánlásokat a IV. blokk befejező építészeti, szerelési, üzembe helyezési munkáinak határidőre történő elvégzésére, a határidők csökkentésére. Gólyabál A hangulatos zenekari bevezető után a PAV stúdiósainak négy órás, remek, látványos discója következett. A bátor fiúk szebbnélszebb lányokkal ismerkedhettek meg. Barátságok szövődtek a viliódzó discófények és a slágerek hangja mellett. Együtt volt a „pályán” tanár dolgozók (munkásosztály) közel 40 százaléka falun él! Ha a „reprodukció, munka, reprodukció” deklarált fontosságát nézzük, jelenleg a munka érez politikai, pénzügyi, szervezési prioritásokat. A másik szféra lemaradását hadd jellemezzük akkor így: szűk keresztmetszet. Ideje áttérnünk az intenzív termelésre. (Az exlenzív fejlesztéssel végeztünk már ? Kész, arányos?) Térjünk át! Hogy szükség van rá, azt senki sem vitathatja. A művelődésért, a szórakoz(tat)ásért mit teszünk? Egyidejűleg intenzívvé vált-e a közoktatásunk, a közművelődésünk? Munkánkat, termelésünket „ki kell tennünk az ablakba”. Ezt támogatnunk kell, ezt követeli a „kor szerinti haladás”. Odatehetjük-e melle a szabadidőnket is, és ha igen, mikor? A munka megadja nekünk a társadalom létalapját. Hogy igazi, ideális társadalom épülhessen rajta, ehhez kéne azt fejleszteni, amit most itt szabadidőnek neveztünk. A szervezett munkához szervezett társadalom szükséges, nem a bezárkózó, helytelen életmódot folytató fásult tömeg. A S! Kezdeményezzük és támogatjuk más vállalatokkal együttműködési szerződések megkötését. Legyenek a munkaversenyben résztvevők élenjárók és kezdeményezők, szoros együttműködésben törekedjünk az összetett célok sikeres megvalósításáért. Javítsuk a munkafegyelmet, és pozitívan befolyásoljuk a munkahelyek hangulatát. Meggyőződésünk, hogy a brigádok csatlakozásai új lendületet adnak a munkaverseny-mozgalomnak és hozzájárulnak a beruházási tervfeladatok eredményes megvalósításához. és diák, táncolt jókedvűen mindenki, a zene hangjai betöltötték az új iskolát. Volt még tombola, „zsákbamacska”, „zsákbabéka”, breakbemutató, tortaparádé és nagyon jó hangulat. A két iskola diákjait, a „gólyákat” befogadta az iskola; nemcsak tanulni, szórakozni is lehet tartalmasán az új iskola falai között. NAGY GABOR I. éves tanuló ... hogy mai modern világunkban miből és hogyan készül a kenyér? Sok esetben a kenyér „illata” inkább undort, mintsem megbékélt elégedettséget vált ki, és csak reménykedhetek, hogy holnap talán jobb és sültebb kenyeret találok a boltban. Apropó, a bolt! Nem tudom, mert nem tudhattam meg, a boltnak miért nem áll érdekében, hogy milyen minőségű árut tesz a vevők elé? Szerintem egy boltnak több érdeke kell, hogy legyen a jó kereskedelem megvalósításában, hírneve, tekintélye védelmét is megteremtve. Vagy már erre: ki figyel oda?! A vevők pedig nem az ipart, hanem a boltot szidják, ha romlott árut árulnak. Létezik olyan is, hogy kulturált kiszolgálás. Bár itt aligha lehet erről beszélni, talán azért is, mert a kereslethez képest kevés a kínálat, és ezek után nagyon visszatetsző dolog az, amikor egyes árukat pult alól, raktárból adnak el. Aztán itt van a gazdaságosság. Nem tudom, melyik Előző cikkemben említettem egyik igen fontos kötelezettségünket, nevezetesen a kitelepítés megszervezését. A kitelepítés fogalma nem ismeretlen az olvasók előtt, hiszen az általános polgári védelmi ismeretek oktatása alkalmával erről esett és esik szó. Ezen túlmenően az időnként bekövetkezett elemi csapás — árvíz, földrengés — alkalmával a sajtóból és rádióból mindenkor értesültek az árvíz vagy más elemi csapás sújtotta terület lakosainak kitelepítéséről — kimenekítéséről. A védelem ezen fajtája a kollektív védelem fogalomkörébe tartozik, és annak egyik része, mégpedig az úgynevezett „távolsági védelem". A távolsági védelem alatt az elsősorban veszélyeztetett városok lakosságának és dolgozóinak városon kívüli községekbe való telepítését értjük. Ez a kényszerintézkedés azt is jelenti, hogy az állami vezetés valamennyi állampolgáráról gondoskodik katasztrófa esetén. Azt hiszem, felesleges ecse. telnem, mennyire bonyolult feladatot jelent egy város kitelepítésének megszervezése és végrehajtása. Ahhoz, hogy ezt végre tudjuk hajtani, elengedhetetlenül szükséges az előzetes felkészülés, melyet három ütemben valósíthatunk meg. Az első ütemben megszervezésre és felállításra kerülnek a kitelepítési és befogadási szakszolgálatok, és ezzel egyidőben elkészülnek a kitelepítési-befogadási tervek. A második ütemben megkezdődik a szakszolgálatok és a lakosság elméleti felkészítése. Ezek a kiképzések a vállalatok, üzemek és intézmények keretén belül kerülnek megszervezésre és levezetésre. Például a gimnáziumban és szakközépiskolában a honvédelmi ismeretekre biztosított óraszám terhére, íz azt jelenti, hogy a gyerekektől a felnőttekig, mindenki megismeri kötelességeit, melyeket szigorúan be kell tartani és végre kell hajtani egy esetleges kitelepítés alkalmával. A harmadik ütemben — bizonyos időszakonként — megkezdődnek a gyakorlati foglalkozások, melyek mélysége és részletessége sokAzon töprengtem... egy csendes délutánon a kukába dobálja kilószám a nyakára száradt kenyeret ? Én a legnagyobb bűnnek tartom az ilyent. Ez lehet, hogy nevelés, vallás kérdése — mindegy, de engem mindig intettek az ilyen pazarlástól. Biztos van más módja is annak, hogy megszabaduljanak a száraz kenyértől, és még pénz is származna belőle. Abból viszont semmi anyagi és jó nem származik, ha egyáltalán nem lehet kapni kenyeret. Ha Pakson leáll a sütőüzem, ez azt jelenti, hogy nincs a városnak kenyér? Korábban volt tengeliei, baktai kenyér. Hová lett? Vagy az már konkurencia volt, mert jobb, mint a paksi? Bizonyára emlékeznek még a 80-as évek elejére — akkor még jó volt a paksi kenyér. Olyan volt, mint a kalács, innen vitték másfelé is. Akkor tudtak jó kenyeret sütni, ma már nem? És, míg ezeken meditálok, tér vissza emlékezetembe a múltkori tv-híradó, amelyben Juszt László arról számolt be, hogy az illetékes mindentől függ, de az elképzelhetetlen, miszerint előzetes gyakorlások nélkül gyorsan és hatékonyan végre lehessen hajtani egy adott esetben elkerülhetetlen kitelepítést. Pakson és környékén a polgári védelmi szervezetek jelen pillanatban az első ütemben vázolt feladatok megvalósításán dolgoznak. Több állampolgárunk számíthat arra, hogy beosztásra kerül a felállítandó kitelepítési és befogadási szakszolgálatokba, majd ezután elméleti kiképzésen kell résztvenniük. A várost polgári védelmi parancsnokság arra kéri az érintett — beosztásra került —. állampolgárokat, hogy a már eddig tanúsított és megszokott jó hozzáállásukkal segítsék elő ezen igen fontos feladat végrehajtását. Természetesen ez a program több hónap, illetve évek programja, ami azt jelenti, hogy a már elkészült tervek alapján mindenki időben fog tájékoztatást, oktatást kapni arról, mi a teendője egy esetleges kitelepítés során. A tervek részletesek és lebontottak lesznek, melyek alapján minden lakos megtudja azt is, hogy adott esetben melyik községbe, annak melyik utcájának milyen számú lakásába kell kitelepülnie, és mivel. Azok a családok, melyek személygépkocsival rendelkeznek, saját járművükkel hajtják végre a kitelepítést, a gépjárművel nem rendelkezők elszállításáról a városi polgári védelmi parancsnokság gondoskodik a Volán és más vállalatok bevonásával. A távolsági védelem rendszabályainak elrendelésére és végrehajtására csak igen súlyos esetben kerül sor, melyről hisszük, és valljuk, hogy nem fog sor kerülni rá, ennek ellenére kötelességünk felkészülni, az előzetes intézkedéseket megtenni. A távolsági védelem alkalmazása a súlyos esetekre vonatkozik, ennél viszont enyhébb eset, kisebb baleset, amikor nincs szükség Paks városának kiürítésére. Ebben az esetben „helyi védelemről” beszélünk. Ennek tartalmáról és feladatairól majd legközelebb szólok. Beregnyel Miklós szervek az ellenőrzések során több helyen kifogásolták o kenyér minőségét, s a vétkezőket felelősségre vonták. Másfelé történnek ilyenek? (Szabó) * ... miért van nekünk személyi számunk? A magunkfajta halandó naponta töLt ki csekket, nyilatkozatot, űrlapot, blankettát. Van hely, ahol — az illendőség kedvéért — megkérdezik a személyi számot, de általában nem ez a gyakorlat. Változatlanul születési helyünkről, annak időpontjáról, személyi igazolványunk számáról, lakcímünkről kell nyilatkoznunk. A postai csekkre sem elég a nevem és személyi számom. Miért akkor a tizenegy jegyű nyilvántartó szám, ha a kutyát sem érdekli, nem használhatom. A személyi igazolvány é.s az útlevél mellé miért kell még 7—8 bizonyító papír? A gépjárművezetői engedélyt, autóm forgalmi engedélyét, a vöröskeresztes tagságot, a KISZ-hez való tartozást miért nem lehet a személyi igazolványba bejegyezni ? Az pedig már álmaink netovábbja lenne, ha minderről nevünk és személyi számunk alapján készítenének nyilvántartást. Gondoljuk csak végig: EGY igazolvány, amelyben szerepel minden, ráadásul KGY .sorozatszámmal. No, persze, tudjuk: erre még egy kicsit várni kell. Hisz’ mit csinálna — miből élne — akkor a bürokrácia! (patai) Elszáll a szó? Közismert közmondásunk szerint igen, a szó elszáll, az írás megmarad. Ennek tudatában aztán sokszor az elhangzott kijelentéseket nem is veszik komolyan egyesek. Ha az nem veszi komolyan, aki mondja, akkor az emberek idegesítésének egyik nagy hatású fegyverével állunk szemben. Ha a hallgató tartja komolytalannak a hallottakat, akkor a nyugalmunk megteremtésének egyik eredményes módszerét tekinthetjük felfedezettnek. Ez az utóbbi látszik érdemesnek arra, hogy még néhány sort szenteljünk neki. már csak azért is, mert a szavahihetőség jellembeli dolog, és akiben ez nincs meg, az egyhamar nem változtatható át jó irányban. Tehát nyugalmunk érdekében csak annyit kell tennünk, hogy az általunk ismert embereket két csoportba osztjuk: szavahihető és nem szavahihető. A nem szavahihetők ígérgetéseit semmiképpen nem szabad komolyan venni, és még a megállapításaikkal szemben se szégyelljük fenntartásainkat. Nem árt, ha a szavahihetetlenség mértékének megfelelően sorrendet alakítunk ki a szószátyárok között, és ha tehetjük, az élenjárókkal szóba se álljunk. A legjobban arra ügyeljünk, hogy a szavahihetők táborából véletlenül se essünk ki. — ma Hibaigazítás Pontosítjuk az új szakközépiskoláról megjelent „Tanítsd az utódodat!” című cikk egyik megállapítását: A PAV nem az intézmény építkezését, hanem az építés műszaki irányítását vette át. Az épület tanácsi beruházásban létesült. Patai boltnak kifizetődő az, ha A túlélés kötelességei II
