Atomerőmű, 1986 (9. évfolyam, 1-8. szám)
1986-09-01 / 5. szám
2 ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI ARATÓNAP Augusztus 16-án került megrendezésre a II. Tolna megyei Aratónap. A rendezvény előkészületei már a hónap elején megkezdődtek. Olyan program összeállítása volt a cél, mely sok embert mozgat meg és mindenki megtalálja az érdeklődésének megfelelő rendezvényt. A szórólapok, plakátok és hangosbemondó mellett a legjobb propaganda a kiállítók korai felvonulása volt a Munkásművelődési Központ környékére. Felnőttek, gyerekek esti programjává vált a séta a kiállítások körül. Reggel a város lakóit a helyi fúvószenekar ébresztője köszöntötte. A program első része felvonulás volt, mely 10 órakor kezdődött. A Sánc étterem melletti parkolóból indult a menet. Az élen a paksi Dunamenti Egyesülés Mgtsz pusztaötöse haladt, majd a fogatok következtek. A díszes lószerszámok, az aratás történetét bemutató öltözékek és esz„Árvízből tűzvészből tenger nyavalyából. Sorsos szegénységből valahogy kilábolt Imhol jóval messzibb-magasokra nőhet: Erőművel üzen jelennek-jövőnek” Ezután került sor az új kenyér megszegésére, melyet Tengelicen a Petőfi Tsz sütőüzemében készítettek. A termelőszövetkezetben dolgozó lányok kedvesen kínálták az ünnepi gyűlésen résztvevők közt is az új kenyeret. Az ünnepi nagygyűlés után néptáncbemutató következett. A sportesemények kedvelői is válogathattak a programok közt. A résztvevő mezőgazdasági egységek labdarúgócsapatai mérkőztek a városi tanács kupájáért, melyet végül is a Bonyhád Pannónia Tsz. csapata A kistermelők kiállítása közök jó alaphangulatot teremtettek a rendezvénynek. A lovasokat a mezőgazdasági egységek képviselői, a Gabonaforgalmi és a Sütőipari Vállalat dolgozói, valamint a néptáncosok színes forgataga követte. A néptáncosok menettánca osztatlan elismerést váltott ki az út mentén a felvonulást néző helyi lakosok között. A felvonulók 11 órára értek a dísztribün elé. Ezután az ünnepi nagygyűlés következett. Jákli Péter tanácselnök köszöntötte a résztvevőket. Külön üdvözölte Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkárt, Péter Szigfridet, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkárát, Császár Józsefet, a megyei tanács elnökét. Varjas Jánost, a HNF megyei titkárát, Horváth Józsefet, az SZMT vezető titkárát, Kiss Magdolnát, a KISZ Tolna Megyei Bizottságának első titkárát és Simon Péter országyűlési képviselőt. A köszöntő után Villányi Miklós államtitkár a következőket mondta: „Az új kenyér és a megteremtéséért dolgozó ember kapcsolata mindig tiszteletreméltó és felemelő volt. Ezt ünnepeljük ma is. Ez a nap István király ünnepe, az alkotmányunk ünnepe is egyben. Kitűnő alkalom arra, hogy szocialista népünk egységét demonstráljuk. Felszabadulásunk óta eltelt idő alatt országunk arculata gyökeresen megváltozott. Ez a változás Pakson főleg az utóbbi időkben az atomerőmű-építés kapcsán rendkívül szembetűnő. Ez a fejlődés a város vezetőinek és lakóinak egyaránt nagy feladatokat, megoldásra váró problémákat jelent. A város mezőgazdasági üzemeiben dolgozók kapcsolata az ipari munkássággal jó. Közös feladatok, közös célok vannak előttünk. Az aratóünnepen ki kell emelni a nemrég véget ért aratás résztvevőinek példamutató helytállását.” Beszédét Pákolitz István soraival fejezte be: nyert meg a Paksi Á. G., a paksi és dunaszentgyörgyi tsz-ek csapata előtt. Fél egykor került sorra a színészválogatott - Paks öregfiúk labdarúgó-mérkőzés, melyet a helyiek magabiztos játékkal meg is nyertek. Déjután újra a néptáncosok és a magyamóta-énekesek vették át a porondot a nézőközönség nagy örömére. A rendkívül magas színvonalú nótaműsor este is nagy sikert aratott. Madarász Katalin, Bojtor Imre, Hatvani Kiss Gyöngyi, Gaál Gabriella, Urbán Katalin és Pataki István, Salasovits Dezső zenekarával gondoskodott a jó hangulatról. Az MMK előtt a Randori kaszkadőrcsoport színes és érdekes programja ragadtatta tapsra a nézőket, majd a Viktor Jara együttes játszott. Az egész tér hangzott a tapstól, zenétől és énektől. Hasonló nagy siker volt az Atléta trió szereplése is, mely a délutános programot zárta. A látvány, a szórakozási lehetőségek felsorolása természetesen nem lenne teljes, ha a kiállítók díszes és színvonalas produktumairól nem tennénk említést. A legnagyobb sikert talán a kistermelők megyénkben működő 14 csoportjának kiállítása aratta. Nagy érdeklődést váltott ki az AGROKER, KSZE, a Tolna Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, a Vetőmag Vállalat és a Sütőipari Vállalat vásárlással egybekötött bemutatója is. Az MMK adott otthont a Dunamente néprajzát bemutató kiállításnak és Pancza Ernő dombóvári nyugdíjas aratási eszközöket szemléltető alkotásainak. A színes és érdekes videoprogramnak is sok szemlélője akadt. Este nagy sikerű Aratóbál zárta a programot. HERCZEG JÓZSEF Fotó: BEREGNYEI MIKLÓS 2. A dohányzás és az egészségünk Érdekel a munkám Ragályos önpusztítás Évtizedes már a vita dohányosok és nem dohányosok között, ártalmas-e a dohányzás az egészségre, és ha igen, milyen mértékben? A kérdés fontosságát az utóbbi időben egyre szaporodó orvosi tanulmányok is jelzik. Jelen cikkem is egy ilyen átfogó tanulmányra épül. A dohányzást, mint egészségkárosító tényezőt két szempontból kell vizsgálni. Egyrészt mint közvetlen károsító hatást, amikor az élvezeti szernek hódolunk, másrészt pedig a közvetlen hatások későbbi következményeit a különféle betegségek kialakulásában. Egyetlen cigaretta elszívása során 1,4 mg nikotin, 16,6 mg szénmonoxid és 16,8 mg kátrány kerül szervezetünkbe. A felszívódott nikotin úgy hat, mint egy stresszállapotot kiváltó hatás. Következtében a hajszálerekben tartós, többórás összehúzódásjön létre. Ezáltal csökken a véráramlás, a szövetek kevesebb oxigént kapnak. Továbbá fokozza a mellékvesében a noradrenalinelválasztást, mely szintén a kiserek összehúzódását váltja ki. A következmény: emelkedik a vérnyomás, nő a szívműködés gyorsasága, és a szívizom több oxigént fogyaszt. A cigarettafüst szénmonoxidtartalma következtében erős dohányosoknál a vérfesték (hemoglobin) szénmonoxid-tartalma elérheti a teljes érték 15%-át is. Ez jelentősen csökkenti a szállított oxigén mennyiségét. A vérfesték magasabb szénmonoxid-tartalma növeli a vér alvadékonyságát, tehát trombóziskészséget hoz létre. Nagyon fontos tényező még az is, hogy hatására csökken a terheléses angina küszöbe, ami azt jelenti, kisebb fizikai vagy idegi megterhelés okozhat már szívtáji szorító fájdalmat. A szervezetbe kerülő kátrány szintén nem elhanyagolható tényező. Az elmúlt évek során több mint 30 féle olyan anyagot mutattak ki belőle, amely állatkísérletekben rákos betegségeket okozott. Embernél legnagyobb szerepe a tüdőrák kiváltásában van. Végül okvetlen említést érdemel a spontán mechanikai ártalom. Ezt a leszívott füst okozza. Következmény: csökken a tüdő öntisztító tevékenysége, krónikus nyálkahártya-izgalom talaján hörghurut alakul ki. Ez az oka a dohányosok főleg reggeli köhögésének. A dohányzás késői következményeinek megítélésére számos statisztikai tanulmányt végeztek. Ezek során vizsgálták a dohányos és nem dohányos emberek megbetegedéseit, a halálozások okait. A statisztikai vizsgálatok kivétel nélkül nagyszámú embercsoportokra alapultak. Számuk egyes vizsgálatokban az egymillió főt is meghaladta. Az elvégzett tanulmányok lényegében a következő fontos következtetéseket adták: A dohányosok halálozása lényegesen magasabb a nemdohányzókkal szemben. Ezt a különbséget a 40 éves kortól lehet már kimutatni. Az egyes betegségek előfordulásában első helyen a tüdődaganatot kell megemlíteni. Ez a betegség 11-szer nagyobb a dohányosok között. A nemdohányzók ilyen típusú betegségeinek pedig mintegy a felét a passzív dohányzásnak tulajdonítják. A szívkoszorús érbetegségek gyakorisága csaknem kétszer gyakoribb a dohányosok között. A betegség főleg a nagy gyakorisága miatt érdemel kiemelt figyelmet. Jelentős különbség észlelhető még a krónikus hörghurutok, gyomorfekély, magas vérnyomás, általános érelmeszesedés betegségekben is. Itt is dohányos csoportba tartozók az esendőbbek. Érdekes vizsgálatokat végeztek szívtrombózison átesett betegeken. Figyelték az ismételten kialakuló infarktusok gyakoriságát a dohányzást abbahagyok és a folytatók között. Az első 8 hónapban lényeges különbség nem volt észlelhető. Ezután fokozatos különbség alakult ki a nemdohányzók javára. 2 év után már fele olyan gyakran fordult elő az ismételt infarktus a nemdohányzók, mint a dohányzást folytatók között. A dohányzás oki szerepének vizsgálatára próbavizsgálatok is történtek. Figyelték a felsorolt betegségek országonkénti gyakoriságát és az elfogyasztott cigarettamennyiségeket. Ezen vizsgálat is megerősítette, a dohányzásban élenjáró országokban lényegesen magasabbak az érrendszeri betegségek, tüdőrák stb. megbetegedések. Azokban az országokban, ahol sikerült a dohányzást visszaszorítani a betegségek is csökkenő tendenciát mutatnak. Összefoglalva, talán mindenki számára világos, hogy a dohányzás élvezete olyan elváltozásokat okoz szervezetünkben, mely rontja a szövetek oxigénellátását, következményes trombóziskészség alakul ki a vérben, nő az érelmeszesedésre való hajlam. Tartós élevezet esetén pedig magunkat különböző betegségek veszélyének tesszük ki. Látszólag ellentmond a leírtaknak, hogy számos idős ember él a cigaretta örömeivel minden különösebb következmény nélkül. Ez is igaznak mondható. A gond inkább abban van, hogy szervezetünkben rendkívül öszszetett tulajdonságokat hordozunk, közöttük számos betegségre való hajlamot is. Ezek egyrésze ma már kimutatható, másik része nem. így nem tudjuk magunkról megmondani, büntetlenül élvezhetjük-e a dohányzás mindennapi örömeit, illetve mekkora veszélyt vállalunk az élvezetével, nemegyszer szertelen, önpusztító módon. DR. ÓTOS MIKLÓS Az erőmű kivitelezői KISZ-bizottsága ez év áprilisában új titkárt választott. Gyányi Zsigmond, a sokat próbált GYGV-s, majd primerköri gépész irányítja most a beruházás KISZ-es testületét. Megválasztása óta eltelt néhány hónap. Eddigi tapasztalatairól, célkitűzéseiről faggattuk.- Zsiga, a gépek között érezted jobban magad vagy a KISZ-bizottság élén?- Fiatal gépészként is sokat dolgoztam a mozgalomban. Mindkét munka nagy felelősséggel jár együtt, mindekettő egész embert kíván. Azért megjegyzem: a gépeket valahogyan könnyebb kiismerni. Kézzelfoghatóbb eredményeket produkálnak, mint egy szervezet. Talán ez adja a mozgalmi munka szépségét: várni a visszacsatolásra, a sikerélményre. Minden nap, minden percben meg kell küzdeni érte.- Alkossunk szóképet! A beruházási KISZ „hajóján” te vagy most a kapitány. Merre tart ez a hajó, süllyed vagy emelkedik?- Jelenleg? Süllyed, ha lassan is. Olyan ütemben, ahogyan a beruházáson dolgozó vállalatok feladatai és lehetőségei csökkennek. Egyre kevesebb lesz itt a fiatal. A régiek még kitartanak, de ők érthetőleg kevesebbet tudnak már tenni a mozgalomért.- Fásultak?- így is fogalmazhatunk. Elhaladt mellettük a beruházás egy korszaka, és gyakran érzik úgy - velem együtt -, hogy helyben maradtak. Ezért feltétlenül fontos megtalálni olyan új formákat és feladatokat, amelyek vonzóvá teázik a mozgalmat fiatalabb és idősebb KISZ-ésnek egyaránt. Ehhez jó alapot jelenthet a PAV KISZ-bizottságával körvonalazódó kapcsolatunk.- Hogyan kapcsolódnak ezek a célkitűzések a XI. kongresszus határozatihoz?- Véleményem szerint szervesen illeszkednek a határozatok szelleméhez. Elég felemlíteni a KISZ számítástechnikai programja iránt megnyilvánuló érdeklődést a beruházáson. Igény és lehetőség találkozhat itt valahol. Különösen fontos a fiatalok rétegek szerinti szerveződése. Mind az ifjúmunkás, mind az értelmiségi réteg kezdi megtalálni saját profilját a mozgalom keretein belül országosan, és itt, helyi szinten is. Tanácskozásokon, fórumokon lépnek fel egyre szervezettebben, határozott célkitűzésekkel. Nagy eredmény, hogy képviseletünk a megyei rétegtanácsok felé megoldódott.- A KISZ megújulási törekvései között hangsúlyt kapott a politikai jelleg erősítése. Mondanál arról néhány szót, hogy ezzel kapcsolatban milyen elképzelései vannak a bizottságnak?- Vegyük mindjárt a politikai képzést. Itt a formához és a tartalomhoz is hozzá kell nyúlnunk. A vitakörök, felkészítők már nem töltik be szerepüket. A formák, keretek uniformizálódtak, és gyakran a végzett tartalmi munkát is meeghaladottnak kell tekintenünk. Vezetőképzésünk szerkezetén, „tananyagán” is van mit alakítani. A másik - példaként kiragadott - terület a tömegpolitikai rendezvényeké. Valóban tömegeket vonzó, színvonalas tartalmú és nem utolsósorban változatos programokkal kell a nyilvánosság elé lépni.- Végül egy személyes kérdés. Sok vagy kevés a szabadidőd?- Fogalmazzunk úgy, hogy se több, se kevesebb, hanem relatív. Engem érdekel a munkám, eléggé változatos is ahhoz, hogy ne legyen monoton. A hétvégi rendezvények, estig tartó programok miatt alig választható szét a napom munka: és szabadidőre. A legfontosabb az, hogy az egészben valamilyen örömet találjon az ember, akkor a fennmaradó rész már nem is lesz érdekes. PATAI PÉTER Mi az igény? Művelődésszociológiai felmérés a PAV-nál Egy nagyvállalat létesítése mindig sajátos gondok sokaságát szüli. Különösen így van ez, ha a vállalattal párhuzamosan egy új város vagy városrész is születik, ha a dolgozók túlnyomó többsége az ország különböző vidékeiről költözik oda néhány éven, esetleg egy évtizeden belül. Az otthonteremtés, beilleszkedés folyamatát lényegesen gyorsabbá, zökkenőmentesebbé teheti, ha a lakossági ellátás színvonala legalábbis kielégítő. Elismerve a kereskedelmi, egészségügyi, oktatási ellátás elsődlegességét, nem mellékes körülmény az sem. hogy a több-kevesebb határozottsággal megfogalmazott, vagy ki sem mondott művelődési igények kielégítésének milyen lehetőségei vannak. Az minden vizsgálat nélkül nyilvánvaló, hogy vállalatunk dolgozóinak általános műveltségi szintje, iskolai végzettsége, szakmai képzettségi foka magas, s valószínű, hogy a művelődés iránti igények is meghaladják az átlagot, s emellett meglehetősen heterogének. Ezt támasztja alá az a körülmény, hogy a dolgozók zöme az ország különböző városaiból jött, melyekben magasabb szintű kulturális szolgáltatásokban lehetett része. A közművelődés munka, a művelődési szolgáltatások tervezéséhez szükség van a művelődési szokások, igények mind teljesebb körű ismeretére. Ennek érdekében megbíztunk egy szakembercsoportot művelődési szokás- és igényvizsgálat végzésére vállalatunk dolgozói körében. A vizsgálat (felmérés) célja, hogy differenciált, a jellemző dolgozócsoportokat karakterisztikusan bemutató képet kapjunk a jelenlegi (tágan értelmezett) művelődési, szabadidő-felhasználási helyzetről és a jövőbeni tervekről, igényekről. A felmérés megkezdődött azzal, hogy művelődésszociológiai szakemberek elbeszélgettek 20 vállalati dolgozóval. E beszélgetések tapasztalatai, különböző vállalati dokumentumok tanulmányozására és személyes élmények, benyomások alapján kérdőívet állítanak össze a művelődési szokások, igények megismerésére, melyet - kérdezőbiztosok útján - mintegy 450 főhöz juttattunk el. A kiválasztás megfelelő szociológiai módszerekkel történik. Kérjük azokat, akikre a választás esik, szakítsanak időt arra, hogy a nálukjelentkező kérdezőbiztosnak őszinte, kimentő válaszokat adjanak. Reméljük, a felmérés, illetve az annak segítségével az igényekhez jobban igazodni tudó közművelődési tevékenység is hozzájárul ahhoz, hogy ne csak munka- és lakóhelyünknek, hanem egyre inkább otthonunknak is tekintsük, tekinthessük a várost. HARMAT BÉLA, a művelődési bizottság titkára Gyányi Zsigmond