Atomerőmű, 1986 (9. évfolyam, 1-8. szám)

1986-09-01 / 5. szám

ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI 3 Rósa Géza: Sugárvédelmi mérések a csernobili atomerőmű balesete után AZON TÖPRENG­TEM... ELŐZMÉNYEK A Magyar Televízió 1986. ápri­lis 28-án este közölte, hogy a Csemobilban működő atomerő­műben súlyos üzemzavar történt. Ma már tudjuk, hogy a baleset áp­rilis 26-án hajnalban következett be. Az RBMK-lOOO-típusú blok­kon a baleset vegyi robbanással kezdődött, majd megsérült a reak­tor is, a reaktorépület nyitottá vált, meggyulladt a grafitmoderá­tor, a reaktor átmenetileg hűtés nélkül maradt. A kialakult magas hőmérséklet az üzemanyagrudak sérüléséhez vezetett. Az aktív zó­nából a forró égéstermékek és a radioaktív hasadási termékek vi­szonylag nagy magasságba (való­színűleg 1,5-2 km-re) emelked­tek. További útjukat a mindenko­ri meteorológiai helyzet szabta meg. MÉRÉSI EREDMÉNYEK A folyamatosan működő kör­nyezetellenőrző rendszerünkben Pakson 8, Dunafoldváron 1 he­lyen van elhelyezve nagy térfoga­tú levegőmintavevő. Ezekben az 50-70 m3/h átszívott levegő elő­ször egy aeroszolszűrőn, majd egy - a jódgőzök megkötésére szolgáló - aktív szénpatronon ha­lad keresztül. Az A5 jelű állomásról április 29-én kora délután levett szűrők analízisével friss hasadási termé­keket (13IÍ, l34Cs, l37Cs) tudtunk kimutatni, mBq/m3 nagyságrend­ben. Az ezt követő napokban a le­vegő radioaktív szennyezettsége jelentősen megnőtt, a 131I aktivi­táskoncentrációja 24 órás átlag­ban kb. 5 Bq/m3 volt maximáli­san. Az összes többi radioaktív izotóp koncentrációja együttesen a legszennyezettebb időszakban ennek 4-5-szöröse volt. A május 8-ról 9-re virradó éjjel Az atomerőmű déli bejárója fe­lé haladva, a műútról a környező fenyőfa-fiatalosra tekintve, kelle­metlen látványban van részünk. Szárad és pusztul a hajdan volt gyönyörű fenyőfaültetvény, me­lyet 13-16 évvel ezelőtt ültetett a Dunamenti Egyesülés Mgtsz kö­zel 52 hektárnyi területen, A pusztulás okozója a hazánkban igen ritka kártevő, a Dendrolimus pini = fenyőpohók. Ezek a kárte­vők hazánkban tömegesen elő­ször 1965-ben jelentek mega Kis­alföldön - Hegyeshalom mellett és most másodszor Pakson. Ak­kor 60 hektár 10 év feletti fenyőál­lomány pusztult ki a gradáció, il­letve tarrágás miatt. A faj veszé­lyes erdészeti károsítónak minő­sül. Hernyó alakban telel át, a 8 cm-re megnövő hernyók tarrágást eredményeznek, amint ezt a már említett területen is tapasztalhat­juk, ha a gépjármű ablakából kite­kintünk. A károsító hernyók megjelené­sét 1986. május 16-án észlelték a Dunamenti Mgtsz szakemberei és ettől a naptól kezdve tart a küzdelem a fenyők megmenté­séért. Rögtön értesítették az Erdésze­ti Tudományos Intézet (ÉRTI) Gödöllői Kísérleti Állomását, az ÉRTI Kecskeméti Intézetét, a Pé­csi Erdőfelügyelőséget és a Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Állo­mást Szekszárdon. Hívták a szak­embereket segítségül, közben lehullott nagy mennyiségű eső gyakorlatilag kimosta hazánk lég­terét, s mivel Csemobilban a ra­dioaktív kibocsátást már meg­szüntették, így utánpótlás nem ér­kezett, a levegő azóta is csak igen kis mennyiségű radioaktív szeny­­nyeződést (néhány század mBq/ m3, 134Cs, 137Cs, 103Ru) tartalmaz. Ennek oka valószínűleg a kiülepe­dett szennyeződés szél által való felkeverése. A levegőből a radioaktív szeny­­nyeződés egy része a talajra, nö­vényzetre, vízfelületekre kiülepe­dett. A kialakult szennyeződés a salátán, sóskán, spenóton jól mér­hető volt, emiatt volt indokolt ezek fogyasztás előtti gondos mo­sása. A saláta külső levelein a leg­szennyezettebb időszakban max. 1000, belső levelein max. 100 Bq/ kg, a spenóton max. 3000 Bq/kg 13II szennyeződést mértünk. Je­lenleg 131I szennyeződést már nem észlelünk növényi eredetű táplálékokban. A szennyezett takarmányt fo­gyasztó tehenek tejének ellenőr­zése során a 1311,134Cs és 137Cs izo­tópokat tudtuk azonosítani. Bolt­ban vásárolt tejben a maximális 1311 koncentráció kb. 250 Bq/1, a 134Cs-é kb. 10, a l37Cs-é kb. 20 Bq/ 1 volt. A 131I szennyeződés már megszűnt (május 9. óta eltelt kb. 10 felezési idő, ezalatt az aktivitás ezredrésze alá csökkent pusztán a radioaktív bomlás miatt, az egyéb tisztulási folyamatokról nem be­szélve), a Cs-izotópok aktivitás­koncentrációja rendszeresen 2 Bq/1 alatti. Ellenőriztünk egyéb tápláléko­kat is (húsok, tejtermékek, méz, halak, stb.), de ezek szennyezett­sége sokkal kisebb volt. A talajra, egyéb felületekre ki­ülepedett radioaktív szennyező­dés megnövelte a háttérsugárzást. A gamma-sugárzás alapszintje, bár helyenként más és más, vala­mint időben is változó, Pakson május 20-án napnyugvás után a szövetkezet próbavédekezést haj­tott végre Decis 2,5 EC szerrel, magasnyomású gépi permetező-Lárva az ágak közt vei - pisztolyos, tűzpásztáról tör­ténő sávbepermetezéssel, jó ered­ménnyel. Ezt az eredményt már konstatálhatta a 21-én megérke­zett szakemberek csoportja is, hi­szen a védekezés sávjában elborí­tották a földet az elpusztult óriási hernyók. A szakemberek a szemrevéte­lezés után tudományos tanácsko­zásra ültek össze még aznap és megállapodtak a védekezés mód­jában, eszközében, elemezték azt is, hogy miért támadhatta meg a Dendrolimus pini a fenyőfaültet­vényt. A védekezésre a szakemberek a Dimilin WP-25 és Dimilin ODC-kb. 80 nGy/h-nak adódott a ko­rábbi méréseink során. Ez az ér­ték Pakson május 1-én kezdett mérhető módon növekedni, ma­ximális értékét május 10-én érte el. Ekkor a növekmény értéke kb. 75 nGy/h volt. Azóta jelentős csökkenés kö­vetkezett be, jelenleg 10-15 nGy/ h-val magasabb dózisteljesít­ményt mérünk, mint a csernobili események előtt. A Duna radioaktív szennyező­dése is nyomon követhető volt. Volt olyan időszak, amikor a 131I aktivitáskoncentráció a Dunában 20 Bq/1 fölé nőtt. Jelenleg már csak a 103Ru, l34Cs, l37Cs izotópo­kat tudjuk a Duna-vízben kimu­tatni 20-25 mBq/1 aktivitáskon­centrációban. A paksi ivóvíz végig tiszta volt, radioaktív szennyeződést csak nyomokban találtunk benne. A felnőtt paksi lakosság köré­ben nagyszámban végeztünk pajzsmirigy aktivitás méréseket. Igen nagy volt a szórás, a mérések kb. 10%-ában a kimutatási határ (40 Bq) alatt volt a pajzsmirigy ak­tivitás, de sok esetben több 100 Bq-t mértünk. A maximumot (536 Bq) május 20-án észleltük. A mért aktivitás­adatokból számolással következ­tethetünk a pajzsmirigyet érő dó­zisterhelésre. Pesszimista feltéte­lezésekkel élve a legexponáltabb személy pajzsmirigyét 3,8 mSv dózisegyenérték terhelés érte, ami 0,11 mSv effektiv dózisegyen­értéknek felel meg. A PVOP utasítására az ország több pontján végeztünk Ge/Li/ detektoros felületi szennyezett­ségmérést. Méréseink szerint az ország dé­li részében (Pécsett, Szegeden) némileg, északi részén (Siófokon, Keszthelyen, Balatonfüreden) néhányszor nagyobb szennye­zettség alakult ki a talajon, mint Pakson. szereket javasolták és azt, hogy augusztus közepéig kell a perme­tezést elvégezni. Ugyanis a fenyő­pohók rajzási ideje három-három és fél hónap, mely időtartam alatt egyidőben található idős utolsó stádiumú hernyó, báb, lepke és már kikelt kis hernyó. A Dimilin hatástartama 30 na­pon túli, így a már kikelt és a ké­sőbb kikelő hernyókat is elpusz­títja. A megoldhatatlannak látszó kérdés már csak az, hogy milyen eszközökkel szólják szét a per­­metszert, hiszen repülőgéppel ti­los az erőmű környékén közle­kedni és nagyon veszélyes is, mert több mint 300 m szélességben magasfeszültségű vezetékek húz­nak a fenyők felett. Kerekes járművekkel pedig csak úgy lehetne végrehajtani a védekezést, ha minden negyedik, esetleg ötödik sor fenyőt kivágná­nak. A területre berepülési enge­délyt nem kaptak, erdőművelési szempontból sorritkítást nem akarnak végrehajtani, így megol­datlan maradt a védekezés, illetve csak a fertőzés továbbterjedésé­nek megakadályozására nyílik mód és lehetőség, mely azt ered­ményezi, hogy a tarrágás követ­keztében, élelemutánpótlás nem lesz, így önmagától elpusztul ez a nagyon kártékony fenyőpohók. BEREGNYEI MIKLÓS KÖVETKEZTETÉSEK A csernobili atomerőmű bal­eset magyarországi sugárvédelmi következményeit ma még nem le­het pontosan megítélni. A rendkí­vül nagyszámú mérési eredmény kritikai elemzése, értékelése, a to­vábbi program kidolgozása csak most kezdődött meg. Előzetes értékelések szerint Magyarországon a szennyezet­­tebb területeken az összes hatás együttesen átlagosan személyen­ként 1-2 mSv effektiv dózisegyen­érték sugárterhelést idéz elő, ami kb. 0,5-1 év alatt kialakuló termé­szetes eredetű sugárterhelésnek felel meg. Eddig is tudtuk és taní­tottuk, hogy az atomerőmű po­tenciálisan igen veszélyes létesít­mény. A csernobili baleset sajnos ezt a valóságban is megmutatta. Saját gyakorlati tapasztalataink is bizonyítják viszont, hogy az üzemviteli utasítások, a biztonsá­gi, sugárvédelmi előírások pontos és fegyelmezett betartása mellett az atomerőmű mind a személy­zet, mind a környezetben élők szempontjából igen biztonságo­san üzemeltethető. Legyen ez az elmúlt időszak legfontosabb ta­nulsága! [Bq (becquerel): az aktivitás mértékegysége Gy (gray): az elnyelt sugárdózis mértékegysége (ez felel meg leg­jobban a várható biológiai hatás kifejezésére) SV (sievert): dózis-egyenérték l31I: jód izotóp, 134Cs, 137Cs: cé­zium izotóp, 103Ru: ruténium izo­tóp Könnyű sugársérülést okoz: 1- 2 Gy Közepes sugársérülést okoz: 2- 4 Gy Súlyos sugársérülést okoz: 4-6 Gy Rendkívül súlyos sugársérülést okoz: 6 Gy felett A szerk. megjegyzése AzMMK programjából Színház: szeptember 18.19.00 óra: A Villa Negra című darab a „Hattyúdal” címmel bemuta­tott népszerű film színpadi adaptációja szeptember 18. 19.00 óra: Az Amszterdami Nemzetközi Néptáncszínház vendégjátéka során keresztmetszetet ad Eu­rópa népeinek tánckultúrájá­ból Kiállítás: szeptember 4.: Az MMK galériában Dallos László mu­tatkozik be Lendítem a lábam című fotótárlatával. A kiállítás október elsejéig látható. Ifjúsági programok: szeptember 12. 18.00 óra: Disco szeptember 19. 18.00 óra: Videovetítés szeptember 26. 18.00 óra: Rocktörténeti előadás A moziban: szeptember 26-27-én és 29-30-án 19.00 óra: Az Elfújta a szél című film- (és könyv-) sikert láthatják az érdeklődők. Ifjúsági Ház Szeptemberben minden szombaton 19.00-tól PALA DISCO ...hogy van-e egy olyan állandó mérce, amivel mérhető lenne a munkafegyelem? Ha van is ilyen, én nem találtam a nyomára, de azt bátran állítom, hogy a munkafe­gyelem színvonalára egy terület összképéből valamiféle következ­tetést le lehet vonni. Ez a többé­­kevésbé jellemző összkép aztán már talán össze is hasonlítható. Nem tévedek sokat, ha azt állí­tom, hogy többségünkben tudjuk és valljuk is: az iparilag fejlett or­szágokhoz képest nálunk a mun­kafegyelem lazább. Van tehát va­lami, amit már tudunk, sőt val­lunk; de már azt is nagyon sokan tudjuk - és valljuk -, hogy ezen a helyzeten valahogy változtat­nunk kellene. A semminél többet érnek az olyan intézkedések, mint például, hogy szigorúan megkö­veteljük a pontos munkakezdést, vagy hogy szabályozzuk a büfék számát, változtatgatjuk a nyitva tartásuk idejét, vagy hogy egysze­rűen megfosztjuk a dolgozót attól a lehetőségtől, hogy munkaidő alatt bármit is vásároljon, például zöldséget. Ez nem semmi! Sőt, láttam én már olyan fő­mérnököt is, aki nem sajnálta az idejét, és naponta körbejárta a te­rületét azzal a kimondott céllal is, hogy ő majd javít a munkafegyel­men. Aki nem a kijelölt időben reggelizett, vagy éppen ült a mun­kahelyén, vagy bármilyen fegye­lemsértő dolgot követett el, már helyben is megkapta a magáét. Alapjában jót akart, de ezt egy fő­mérnöknek kell csinálni? Ha vala­ki azt mondja, hogy például a por­tások dolga az, hogy ne tudjanak az emberek napközben elmász­kálni a munkahelyről, azzal sem értek egyet. Azért, mert a csoport­­vezető (vagy nevezzük bárhogy), vagyis a legközvetlenebb (legki­sebb) vezető dolgát ne vegye át se a főmérnök, és ne kényszerítse rá a portásra se. Pofon egyszerű! Katona, ugye volt közülünk majd­nem mindenki, aki férfi és egészséges. Jó, tudom, minden hasonlítgatásba bele lehet kötni, hogy az más, de próbáljunk visz-Valahol, messze Délen, a pusztán a zebra ott élt a legelő szélén. Kijárt a rétre, és ha megéhezett, hát rágott egy sávot a finom, zöld fűből. Egy jó darabig így is volt, ám egy nap bekerítették a legelőt. Juhok jöttek, rengeteg juh. A kerítésre kiír­ták: Legelés csak juhoknak! Komor tekintetű, kampós botú pásztorokat állítottak hivatalba, hogy távoltart­sák a zebrát a fűtől. Eleinte még kö­­nyörgött hősünk a pásztoroknak, engedjék őt is oda, van fű elég.- Nem lehet, kevesebb lesz a ju­hok gyapja - hangzott mindig a szi­gorú válasz. Egy idő után még ukázt is kiadtak: minden zebra és más va­don élő állat az erdőn túl, a messzi Munkavédelmi csoportot hoztak létre a beruházási szakszervezeti intézőbizott­ság mellett, amelynek fő fel­adata a beruházás munkavé­delmi helyzetének javítása, a hiányosságok feltárása, a hiá­nyosságok megszüntetésére történő javaslattétel, a bal­esetmentes munkavégzés propagálása. A szib-tag Klippel Sándor (22. ÁÉV) vezetésével Éber József (PAY I.), Patyi Károly szakeresni az emlékezetünkben: hiába voltak a századparancsno­kok vagy szakaszparancsnokok akármilyen szigorúak, ha a rajpa­rancsnokok vagy szobaparancs­nokok nem követelték meg a fe­gyelmet ugyanúgy. Nem véletlen, hogy sokunknak eleinte úgy tűnt, hogy az őrveze­tőtől függ csak, hogy hazamehe­tünk „eltávra” vagy sem. Szóval, nem akarom erőltetni a párhuzamot, de ha egy csoportve­zetőtől függ, hogy ki milyen anya­gi juttatásban részesül, ha a cso­portvezető megköveteli a jó mi­nőséget, ha a csoportvezető véle­ményére adnak, akkor van esé­lyünk egy intenzívebb változásra a munkavégzés és a munkafegye­lem területén is. Más szavakkal: hiba az, amikor a munkafegyel­met például csak a pontos munka­kezdésre és -befejezésre szűkítik le, és központi intézkedésekben, adminisztratív megoldásokban keresik a kibontakozás lehetősé­gét, de arra, hogy a munkaidő alatt hatékonyan lehessen dolgoz­ni, arra nem történik intézkedés. Ha biztosítva van a belső szer­vezettség, valamint a beosztottak lehető legnagyobb önállósága, s ezzel összhangban van az ösztön­zés és a hatékony ellenőrzés (nem a portások által!), akkor a munka­­fegyelem is biztosított, és az ad­minisztratív intézkedésekre csak ritkán van szükség. Ahol az alsó szintű vezetők szé­les hatáskörrel rendelkeznek (ju­talmazhatnak, fegyelmezhetnek), és a középszintű vezetés is igyek­szik a közvetlen munkahelyi ve­zető tekintélyét emelni (például nem nyúl át a feje felett), ott álta­lában jobb a munkafegyelem. Tehát szerény véleményem szerint nem a büfék, zöldséges standok tájékán vagy a portások körében „van a kutya elásva”, ha­nem annak a fránya belső szerve­zettségnek a kellős közepében; mert remélem, azt senki sem vi­tatja igazán, hogy az emberek java szeret (szeretne) dolgozni még. másik pusztán legelhet csak! (Mér­legelték egy esetleges rezervátum kialakításának lehetőségét is.) Hősünk -jobb híján - ezentúl át­­trappolt az erdősávon, hosszú, kacs­­karingós kitérőkkel. Beletörődött - látszólag - a megváltoztathatatlanba. Ezzel vége is lenne a mesének, de egyik reggel furcsa dolog történt: a zebra papírt és ceruzát talált. Hordta őket egy darabig a farzsebében, aztán egy nap leült a régi legelő szélére, nézte a legelésző nyájat, elmosolyo­dott és ezt az egészet megírta. A nevét nem körmölte alá, de az első lába lenyomatát rátette a szöveg végére: (PAV II.), Pásztor István (GYGV) és Madarász Károly (26. ÁÉV) alkotják a csopor­tot. >K Augusztus 15-től Patai Pé­ter kulturális szervező látja el az Atomerőmű Beruházás Művelődési Bizottsága titkára feladatait, amit a Budapestre távozó Ambrózi Ilonától vett át. KÜZDELEM A FENYŐKÉRT-ma POSTÁNKBÓL Állatmese (-0 Új funkciókban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom