Atomerőmű, 1985 (8. évfolyam, 1-8. szám)

1985-05-01 / 3. szám

2 ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI KISZ-hírek Néhány éve még az öreg­hegy utcai temetőben állt az a sírkő, amelyen jól látszott az alábbi felirat: „Itt nyugszik T. Nagys. Nemzetes és Vitézlő vasvá­ri Kovács István T. Nemes Tolna Vármegye Dunaföld­­vári járásbeli sebész orvosi, szülésze és állatgyógyásza. Szül. 1791 dec. 25-én, meghalt 1845 szept. 9-én Paxon. Gyá­szolják özvegye Kovács Te­réz, továbbá Erzsébet, Amá­lia, Imre, Ferenc, István, An­na, Márton, József, György, Kálmán, Dezső, Magdolna gyermekei.” A 12 gyermekkel megál­dott családból ketten, György és József nem mindennapi életutalt futottak be, melyet mai szóhasználattal már ti­nédzser korukban kezdtek el. György 1833-ban született, nincs még 15 éves, mikor a nálánál egy évvel idősebb bátyjával megszöktek Paks­ról és önként jelentkeztek a nemzeti hadseregbe, hogy a hét, még kiskorú gyermekét nagy nehezen nevelgető édesanyjuknak gondjain könnyítsenek, de nem utol­só sorban azért is. hogy ha­zafiúi érzelmeikről nyíltan hitet tegyenek. A harctéren útjuk hama­rosan szétvált. József mind­két lábán megsebesül, kór­házi ápolás után további gyógykezelésre Paksra irá­nyítják. Fivére György végig vité­zül helyt állt a küzdelemben, ezért Világosnál lefogják, rö­vid úton halálra ítélik, az ítéletet végül életfogytiglani börtönre változtatják, majd a hírhedt olmützi várbörtön­be zárják, ahol a szabadság­­harc oly sok kiválósága ra­boskodott. József nem sokáig bírta el­viselni a paksi magányt. 1850. október 2-án átruccant Kalocsára és felvételét kér­te az ott turnézó Bács Ká­roly vidéki színigazgató tár­sulatába, sikerrel. A fővárosi közönség előtt a budai szín­házban mutatkozott be, in­nen a Nemzetibe, utóbb a Népszínházba került, hol szá­mos színmű epizódalakját személyesítette meg. Vasvári Józsefben különös idealizmus feszül és olyan embereknek akar szolgálatokat tenni, akiknek azt viszonozni nincs lehetőségük. Elhatározza, hogy azok temetésén, akik a szabadságharcban nevet és dicsőséget szereztek a hazá­nak, személyesen vesz részt és ő viszi elöl a fejfát ma­gyar ruhában, amit soha nem cserélt fel másfélével. E ténykedését később oly ter­mészetesnek vélték az em­berek, hogy szinte hozzátar­tozott a szertartáshoz. Eközben György is am­nesztiát kapott, de ez szá­mára a sirailomháznál is ke­gyetlenebb volt. Börtönénél egy még távolabbi osztrák várőrségnél kellett szolgál­nia. A várva várt obsitját hosszú, keserűséggel teli évek után végre ő is megkapta. Budapestre ment, hol a kí­váncsiság kicsalta egy volt 48-as harcos temetésére. Leg­nagyobb meglepetésére Jó­zsef bátyja vezette a mene­tet, kezében a fejfával. A testvérpár összeölelkezve itt fogadta meg, hogy inkább az utcán koldulnak, mintsem eladják szabadságeszméjüket és önmagukat az elnyomó rendszernek. György verseivel és prózai műveivel kiadó mecénásra talált, majd ezeket az utcán honvéd ruhában árulgatta. Meghaitódottan vettem ke­zembe a Széchenyi Könyvtár­ban félve őrzött versesköte­tét. Ennek címoldalán ez ol­vasható: „Az olmützi börtön­ben. írta vasv. Kovács György, az országos Honvéd Menház tagja. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. A (tiszta bevétel fiam fölneve­lésére fordíttatik. Budapest, 1898.” Verseiből hadd idézzek né­hány gondolatot: ... Itt a penészes nedves falak, / Könnycseppet hullaj­­tanak, / Egerek patkányok cinczognak, / Velem társa­logni akarnak...........Siralom­házban a Kovács, / Készítik az akasztófát, / Hazáját hí­ven szerette, / Örömmel hal meg érette ... Az osztrák katonai szolgá­latra így emlékszik: Ha még tusára hívnának; Fölöttem új nap és tiszta ég ragyog. Német katona többé nem vagyok! Sár fényképészettel is foglalkozott igen szegényen élt családjával, de nem csüg­gedt. Lángoló hazaszeretetét semmi meg nem törte, ha­nem az ország jövőjéről ki­alakult elképzeléseit „Kertész Bácsi beszélgetése” címen ki­nyomtatta. A II. kötetnél zá­rójelben ez áll: (A tiszta be­vételit egyetlen árva fia ne­velésére fordítják). Ö tehát már nem élt, egy jótevője adta ki a kötetet, melynek kéziratában kifejti, hogy Kertész Bácsi című munká­mat az elkorcsosult ifjúság balzsamául írtam. íme egy részlet: ... "A gondos gazda sző­lőjét úgy lekopasztotta, hogy még böngészni sem lehetett utána. Kipréselte, törkölyé­ből pálinkát főzött, hogy mennél többet pénzelhessen belőle. De már a jövő évre bele­esett a filoxéra, így a szép szőlőből krumpliföld lett. Ekkor búslakodott a gazda látván, hogy szőlője alig lé­tezhetett, máris tönkrement, így tesznek ma a magyar nemzettel. Kipréselik utolsó cseppig erejét, adóval terhe­lik meg a népet, míg kétség­­beesett, lerongyolódott, föl­dönfutó koldussá nem lett.” E képet saját életére min­tázta. Maga is 1888-tól a bu­dapesti Honvéd Menháznak lett lakója, mert szabadsá­got és igazságot szerető lel­ke nem alkudott meg elnyo­móival. József önérzetét harctéri sebei duzzasztották, ezek tet­ték járását is kissé vonszolt­­tá. Paks község képviselőtes­tülete 1894. március 27-én elhatározta, hogy küldöttsé­get menesztenek Budapestre az ország nagy halottjának, Kossuth Lajosnak, a temeté­sére. Budapesti szobra költ­ségéhez pedig annak idején megfelelő összeggel fognak hozzájárulni. A küldöttség 20 tagból állt, akik valóban ott szorongtak a több százezres tömegben. Egyszer csak meg­nyílik a kordom és utat en­ged a koporsót kísérő gyász­menetnek. Legelöl attikában lenge fürtű, kissé már haj­lott, rogyadozó térdű öreg ember halad, kezében a fej­fával, melyen ez állt: Kos­suth Lajos élt 92 évet. A ve­terán piros arcán őszinte meghatottsággal, művészi büszkeséggel vezette a halot­tat a sírhoz. A szempárok a törődött öregre szegeződtek és mély tisztelettel emelték le előtte kalapjaikat, amerre csak elhaladt. Ki ez az egyszerűségében oly fenségesen lenyűgöző, megtört öregúr? Kérdi az egyik paksi küldött szom­szédjától. Hát maga nem tud­ja, hogy ő a nemzet „fune­­rátora”, aki már 30 éve min­den magyar szabadságharcos temetésén maga viszi elöl a fejfát s így adja meg nekik a végtisztességet. Ez a mai volt utolsó ténykedése, mert megfogadta, hogy ha megéli, Kossuth Lajos temetésén vi­szi utoljára. A nagysurányi színészotthon, ahol utolsó éveit töltötte, telve volt a temetések reíiquiáival és a koszorúkból szakított beke­retezett virágszálakkal. Ku­riózum „E század jelesebb magyar elhunytainak névso­ra” című, 1894-ben kiadott könyve is. A temetésen lévő paksiak nem sejthették, hogy akit Pesten a temetésen megsü­­vegeltek saját városuk szü­lötte, volt orvosuk 1832. feb­ruár 12-én napvilágot látott, 8-ik gyermeke, vasvári Ko­vács József: aki ugyan a mú­ló tapsok révén mérni kár­pótlást kapott színészi alakí­tásaiért, funerátori magatar­tásával azonban örökre be­írta nevét nemzetünk törté­netébe. Legalább mi, az utó­dok, a szabad hazában élők, amelyről annyit ábrándozott, és melyben végső leheletéig hitt, ne feledkezzünk meg ró­la. Dr Németh Imre helytörténész A KISZ atomerőmű-építke­zés bizottsága 1985. március 26-án küldöttgyűlést tartott. A küldöttgyűlésein részt vett Szilágyi Antal, a KISZ KB IMFTT vezetője, Egyed Lász­ló, a KISZ MB titkára, He­gedűs György, az atomerőmű­beruházás pártbizottságának titkára, Bajor Lajos, a kor­mánybizottság titkára. A levezető elnök megnyi­tója után Bajor Lajos tar­tott tájékoztatót az elmúlt időszakban elért eredmények­ről, a tapasztalatokról, je­lenlegi fel adatainkról a 3—4. sz. blokk építésén, és beszélt a távlati erőműépítési prog­ram kialakításáról. A tájékoztató után a kül­döttgyűlés felmentette Né­meth Sámuelt titkári funk­ciójából, helyette Burai La­jost választotta meg. Megerősítette, illetve meg­választotta a bizottság tag­jait: Kudorné Szanyi Kata­lin, Algács Erzsébet (VER­TES Z), Kovács Imre (22. ÁÉV), Perge József, Rostás György (GYGV), Süld János (ERBE), Porkoláb Márta (VEGYÉPSZER), Dóczi Mik­lós (KW), Wolf Ernő (OSZV), Kollerné Bodó Eri­ka (HÖTECHNIKA), Tóth Ágnes és Jégh Lajos (PAV). • 1985. április 16-án vetél­kedővel zárult a KISZ AE. ÉP. bizottság által szervezett „Az elmúlt 40 év magyar filmjéi” című filmsorozata, melyet hazánk felszabadulá­sának 40. évfordulója tiszte­letére hirdetett meg. A vetélkedőn hat jól fel­készült csapat vizsgázott az eltelt 40 évet ábrázoló fil­mekből, azok készítőiről. A legjobbnak bizonyuló 3 csapatot könyvvásárlási utal­vánnyal díjazták. I. helyezett: SZM—II. Szá­mítóközpont — 1200 Ft. II. helyezett: PAV-IGAZ­­GATÁS — 1000 Ft. III. helyezett: KW — 800 Ft. Választások Pakson Mint köztudott, a Magyar Népköztársaság Országgyűlé­sének 1983. évi ülésszakán megvitatták és elfogadták az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1983. évi III. törvényt. E törvény foglalja jogi for­mába a választási rendszer korszerűsítését, amely bizto­sítani hivatott, hogy az ál­lampolgárok a maguk által választott népképviseleti tes­­tületeik, képviselőik útján aktívan és hatékonyan ve­gyenek részt az országos és a helyi politika alakításában, a szocialista állam irányítá­sában, a közügyek intézésé­ben, valamint a társadalmi, gazdasági tevékenység ellen­őrzésében. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkot­mány és a választójogi tör­vény rendelkezéseinek meg­felelően 1985. június 8-ra tűzte ki az országgyűlési kép­viselők és a tanácstagok ál­talános választását. A választási előkészületek­ről kérdeztem Nándori La­jost, a Hazafias Népfront Paks Városi Bizottságának titkárát. — Azt hiszem, a legtöbb ilyen témájú riport esetében az első kérdés, ami felmerül: mit várnak a következő ket­tős jelölés bevezetésétől, mi­lyen reményeket fűznek az idei, 1985-ös választásokhoz? — Mindenekelőtt a demok­ratizmus további szélesedését, tartalmasabbá válását, azt, hogy egy adott településen az újonnan megválasztott ta­nács a nagyobb önállóságával képes Is legyen élni. Ehhez pedig felkészült, jól képzett, felelősséget vállaló és értő tanácstagokra van szükség. — Miként történt a válasz­tásra való előkészület? — Az előkészületeket mi, a HNF részéről már tavaly szeptemberben megkezdtük két dologgal. Az egyik, hogy minden lehetséges eszközt és fórumot megragadtunk az új választási törvény ismerteté­se, tudatosítása érdekében először a népfronttestületi ta­gok, aktívák körében, majd az egész városiban. A beruhá­zás területén is voltak ilyen előadások, elsősorban párt­­politikai oktatás keretében. A másik előkészületi for­mánk, hogy ún. káderbankot hoztunk létre a tanácstag­jelöltként számításba vettek­­ről. Pakson jelen pillanat­ban 60 tanácstagi választó­kerület van. Az új törvény szerint ez .országosan csök­ken, így nálunk a 60 helyett 45 körzet lesz. Körzetenként két jelölttel számolunk, te­hát Pakson minimum 80 fő jelöltként számításba vett személyre van szükség. A „káderbank” azt jelenti, hogy a népfrontaktíváink ér­deklődtek a lakókörzetekben, a városban: kik azok a ta­nácstagok, akikre a jövőben is számíthatnak, akik jól dol­goznak. Felkeresték a külön­böző szerveket, a KISZ-it, a szakszervezetet, a gazdasági egységek, szövökezetek illeté­keseit, hogy ők is tegyenek javaslatot személyekre. Nép­frontbizottsági testületi tag­jaink, elsősorban városi bi­zottsági és körzeti népfront­­bizottsági tagok véleményét kértük arról, hogy körze­tükben kit, kiket tartanak a legalkalmasaíbhaknak. Mint­egy 140—150 név gyűlt így össze, melyekből aztán meg­próbáltuk összeválogatni a körzetekből indítandó páro­kat. — Milyen alapelveket állí­tottak fel a kiválasztásnál? — öt ilyen alapelviről be­szélhetek. Mindenekelőtt az alkalmasság a tanácsitagság­gal járó feladatok ellátásá­ra, s az, hogy a jelölt élvezze a választókerület lakódnak bizalmát. Elengedhetetlen feltétel, hogy fogadja el a népfront programját és ve­gyen részt annak végrehaj­tásában. Alapelvünk még az eddig jól dolgozó tanácsta­gok újraindítása, valamint az, hogy a megválasztásra kerülő tanácsi testület tük­rözze a település lakosságá­nak szociális összetételét. Lesznek a tsz-ektől is kép­viselők, de lesznek a beru­házásról is, lesznek idősek és lesznek fiatalok stb. Azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy lehe­tőleg egyenlő eséllyel indul­jon a két jelölt. Például egy hivatalsegédet nem indítunk egy iskolaigazgatóval együtt. Eddig, úgy érezzük, többsé­gében sikerült ezeknek az el­veknek megfelelő személye­iket kliváLasztamink. A 140— 150 főből mintegy 120 fővel elbeszélgettünk, vállalják-e a jelöltséget. Mindössze tizenöt százalékuk mondott nemet. Megjegyzem, ennél jóval több negatív válaszra számítot­tunk. — A törvény állásit foglal amellett is, hogy a jelöltnek egyenlő feltételek mellett propagandatevékenységet folytathassanak megválasz­tásuk érdekében. — Terveznek-e ilyen cél­ból gyűléseket? — Valóban, a törvény ér­telmében a jelölőgyűlés és a választás között a jelöltek kérésére a népfront válasz­tási gyűlést szervez, ahol a jelölt ismerteti, hogy a nép­front programját hogyan, miként, milyen eszközökkel próbálja ő az adott körzet­ben megvalósítani. Vannak, akik úgy fogalmaznak, jó ér­telemben vett korteskedés ez, s nem is sokat tévednek. Te­hát minderre a lehetőség megvan, de csak a jelölt ké­résére. Valószínűnek tartom, hogy lesznek, akik élnek is vele. — A választásokhoz kap­csolódták-e egyéb helyi in­formációszerzések, közlemé­nyek, f elhívások? — Mind a 45 választási körzetben létrehoztunk egy­­egy operatív csoportot a kör­zetijén lakó népfrontaktívák, egyéb párt- és tömegszerve­­zötek részéről, illetve tanács­­apparáitusból. Ezeknek a cso­portoknak fő feladata azon törekvésünknek megvalósítá­sa, hogy minél több választó­­polgárral személyesen érint­kezzünk, beszélgessünk, a meghívókat személyesen ad­juk át minél több embernek. A korábbi választások gya­korlatától eltérően most nem javasoljuk, hogy úttörők vi­gyék ki a meghívókat. — Jó lenne tudósítani ol­vasóinkat a jelölőgyűlések, választások lefolyásával kap­csolatos gyakorlati tudniva­lókról is. — A jelölőgyűlések április 16-án kezdődnek, s 29-én sze­retnénk befejezni. Ha pót­jel öl őgyűl és nem szükségel­tetik, úgy végzünk is akkor­ra. A választások június 8-lán ■(szombaton) lesznek és reg­gel 6-tól este 6-ig tartanak. Pakson 19 szavazókörzet van. Ebből 9 választókerület választópolgárai adhatják le szavazatukat. A szavazófülkét és ceru­zát mindenkinek igénybe kell venni a kettős jelölés miatt. Az állandó lakosok 3 sza­vazólapot kapnak: egyiken a tanácstagjukra, a másikon az országgyűlési képviselőjükre, a harmadikon pedig a 35 fős országos listára szavazhatnak. A szavazatok csak akkor ér­vényesek, ha az előző kettő­nél (tehát a helyi tanácstag illetve országgyűlési képvise­lő esetében) csak egy nevet hagynak meg a választók. Az országos választási listát vagy érintetlenül kell bedob­ni, vagy ki lehet húzni bár­kit. Egyébként április 9. óta megtekinthető a választók nyilvántartása a városi ta­nács épületében. — Pakson sok az ideigle­nes lakó. — Az ideiglenes bejelentő­vel itt lakók csak az orszá­gos listára szavazhatnak. Ennék feltétele azonban az, hogy az állandó lakhelyük tanácsán kérjen a szavazni szándékozó egy igazolást (sárga színű nyomtatvány). — öt évvel ezelőtt a beru­házáson dolgozók problémás munkarendje miatt az atom­erőmű területén is állítottak fel szavazóurnákat. Miként lesz idén? — A korábbi választásokon megszokott vándorurnák használatát a minimálisra csökkentjük a választás tisz­tasága érdekében. Kizárólag fekvőbetegek részére és kü­lön kérésére visszük helybe az urnát. — Nagy számmal dolgoz­nak azonban a beruházáson olyanok, akik szombaton is reggel 6-tól este 6-iig dolgoz­nak. Így ők objektíve aka­dályozva varrnak állampolgá­ri joguk gyakorlásában. — Ahol ilyen probléma va­lóban fennáll és viszonylag sok embert érint, ott az adott szavazókörzetekben reggel 5 órától biztosítjuk a nyitva­­tartást. — Gondot jelenthet a mintegy 2500 bejáró dolgozó is. — Nem mindenáron szük­séges, hogy a választópolgá­rok 99,2 százaléka leadja sza­vazatát. Akiknél a feltételek megteremtése semmiképpen sem lehetséges, azok nem szavaznak. — Végezetül milyen üzene­tet intézne a választópolgá­rokhoz a Hazafias Népfront nevében? — A választópolgárok 5 éves ciklusra választanak városi vezető testületet. A népfronitbizottság kéri, hogy mindenki nagy felelősséggel, odafigyeléssel éljen választási jogával, s ne csak jogának, kötelességének is érezze az országgyűlési képviselői és tanácstagi választások sike­res végrehajtását városunk­ban. AMBRÓZI ILONA Felhívás Győzelem napi tájfutó verseny az Imsós erdőben 1985. május S-én 17.00-kor. Versenykategóriák: amatőr férfi, amatőr női, versenyzői, szalagozott kezdő pálya, szalagozott gyermek pálya. Jelentkezés és felvilágosítás: FTV KlSZ-alapszervezet: Magyar János, tel.: 19-05 KISZ Ae. Ép. Biz.: Fenyves Agnes, tel.: 80-41, 79-19. Jelentkezési határidő: 1985. május 7. A győztes csapat Fotó: Szabó Gyula Emlékezzünk régiekről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom