Atomerőmű, 1982 (5. évfolyam, 1-8. szám)
1982-05-01 / 3. szám
ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI Mines titok B lenini Komszomol Alig «hangzottak el a régi és új május elsejék hangulatát tükröző ünnepi szavak a munkásgyűlés hallgatói előtt, amikor jelképként magasba lendült a Paksi Atomerőmű Építkezés Kiváló Gazdasági «Egység vörös zászlaja, jelezve azt, hogy most is folyik a harc, de ennek célja az „ellenfelekkel" közös és az igaz győztes a társadalom, melyben élünk és dolgozunk. E büszke címet jelentő zászlót harmadszor nyerte el — és egyben véglegesen — a VEGY'EPSZER Paksi Főszerelésvezetőség közössége. Gazdasági mutatóink eredményesek, sőt kimagaslóak. önmagában azonban ez nem lett volna elegendő, hiszen az atomerőmű beruházási munkáin sok kiváló építőipari és egyéb szerelőipari vállalat dolgozik, akik hasonló gazdasági eredményeket tudnak felmutatni. A célkitűzés több volt a jó gazdasági munkánál. Csizmadia Endre, az atomerőmű építkezés szakszervezeti bizottságának titkára úgy indította az 1981. évi munkaversenyt, hogy nem elegendő csak a gazdasági feladatoknak jól eleget tenni. A beruházás és Paks városa is megteremtette a feltételeit a szocialista munkaverseny, a briaádmozgalom hármas jelszava teljes mértékű teljesítésének, csak élni kell az adott lehetőségekkel. Ki kell lépnünk a beruházás kezdeti éveinek tömeg«hanaulátóból és meg kell teremtenünk a szocialista módon tanulni, élni jelszó igazi értelmét, a tartalmasabb, kulturáltabb egyéni és közösségi életét. A brigádvezetői tanácskozás pályázatot fogadott el az „Atomerőmű-építkezés Kiváló Gazdasági Egysége”, valamint „Vállalat IKiváló Gazdasági egysége” cím elnyerésére. Több brigádot átszerveztek, inkább a tenni akarókat gyűjtötték egybe, mint a kevésbé aktívakat. A 22. AÉV 1974 áprilisában kezdte meg tevékenységét a beruházáson, mintegy 40 fővel. Nem sokkal később kialakultak azok az objektív és szubjektív feltételek, amelyek lehetővé tették és megalapozták a KISZ-es mozgalmi élet megszervezését. így alakult meg elsőként a beruházáson 1974 őszén KlSZ-alapszervezetünk 12 fővel, melynek titkára Almási Gyula volt. A folyamatos létszámnövekedés, indokolttá tette több alaoszervezet megalakítását, majd «sédig az irányító KISZ-vezetőség létrehozását 1976 tavaszán, melynek titkára Fonyó bajos volt. Ekkor már működött a beruházási KISZ- bizottság, így a helyi irányítás megvalósult. Ezekben az években alapvető feladatként jelentkezett a szervezeti élet stabilizálása, a fiatalok művelődési, soort-, kulturális és szórakozási lehetőségeinek megteremtése, illetve folyamatos bővítése, a KíSZ-építkezésből adódó sajátságos feladatok meghatározása és végrehajtásra való mozgósítása. Nagy esemény volt a fiatalok és idősebbek életében az ifjúsági klub kialakítása 1975 őszén, majd a „hivatalos” avatás 1976 tavaszán. Késő éjszakába nyúló sok-sok társadalmi munkával hozták létre a beruházás első klubját, elősegítve ezzel a vállalati dolgozók kulturális-szórakozási lehetőségeinek bővítését. A KISZ-szervezet munkáját alapvetően megváltoztatta — és meghatározta — a KISZ IX. kongresszusa, amely KÍSZ-építkezéssé nyilvánította a beruházást. Az első nagyobb feladatot a központilag szervezett építőtábor foglalkoztatása jelentette 1977 nyarán, majd Dedig az év végétől új korszak kezdődött: munkába állt a KISZ-építőbriaád, 1977 tavaszától 1981 nyaráig Schiller György volt a KISZ-vezetőség titkára. A gazdasági és mozgalmi élet területén új színfoltot jelentett az építőbrigád. So. ra alakultak az alaoszervezetek és a közbenső KISZ-vezetőségek. Komplex brigádok és komplex jellegű tevékenységet folytató brigádszövetségek alakultak a társvállalatok brigádjaival. Ennek 820 ezer Ft társadalmi jellegű tevékenységgel megvalósuló beruházási értéknövekedés lett az eredménye. Továbbá felvették a kapcsolatot a paksi társadalmi szervekkel, melynek eredményeként új kerítés húzódik a szovjet hősi emlékmű körül, a kömlődi bölcsődében az elhanyagolt bölcsődei udvar rendezetté vált, kerítés nőtt ki a földből, színeivel vidámmá téve a környezetet, homokozók varázslódtak újjá. A paksi iskolákban tv-antennatartók magasodtak a tetők fölé, könyves- és rádiótartó polcok sorakoztak az osztályokban, több gyermekintézményben szemléltető, szabadtéri eszközök szaporodtak. A köztereken padok, kerékpártárolók, a sportpályákon segédeszközök jelzik dolgozóink keze nyomát. A dunaszentgyörgyi Tanács V. B.-vel és iskolákkal, gyermekintézményekkel kötött szerződés nyomán KR'ESZ-park, oihenőkertek, buszvárók, hulladéktárolók, szabadtéri játszóeszközök, újrafestett kerítések tették kézzelfoghatóvá az együttműködést, melyet immár 'hagyományossá vált munkás— paraszt találkozó majális és sporteseményei tették még ünnepélyesebbé. összes társadalmi munkánk értéke a társadalmi szerveknél 1981. évben 300 ezer forint. Ezt még csak növeli a családi házak építésénél a munkatársi, brigádtagi segítség értéke. Nemcsak a beruházás és iPaks városa teremtette meq a kulturális lehetőségeket. Vállalatunk gazdasági és tömegszervezetei egyaránt megértették a ciklusos munkarendből fakadó megterheléseket, nehézségeket. Ezért Molnár János munkatársunk személyében függetle-Gyakorlatilag ebben az időszakban alakultak ki és erősödtek meg azok a szervezeti keretek, amelyek ma is «megvannak. «Folyamatos volt a KISZ- és pártépítés szervezetünkben, a kezdet óta 26 főt ajánlottak az alapszervezetek az MSZMP tagjainak sorába, akik felvételt is nyertek. Ma már jelentősen megváltozott és bővült tevékenységünk köre. A beruházás felfutásával egyre inkább nő a Kl'SZ-szervezetek feladata a gazdasági építőmunka területén. Az akcióprogramokban egyre nagyobb teret kapnak a termelést segítő ifjúsági versenyformák (FMKT, Alkotó ifjúság pályázat, ifjúsági brigádmozaalom, az egyéni versenyformák, szakmai versenyek). Megváltoztak és pozitív irányban fejlődnek a fiatalok kulturális, szórakozási, sportolási lehetőségei. Ott tartunk, hogy nem egy-egy rendezvény megszervezése, hanem az összehangolása a gondunk és feladatunk. Az elmúlt időszakban jelentősen szélesedtek kapcsolataink a beruházáson és Paks város különböző intézményeivel. Ezen túlmenően nemzetközi kapcsolataink is kialakultak. Az eImöt évek eredményes munkája alapján több egyéni és szervezeti kitüntetést kaptunk. A Kl'SZ-építőbriqád klubja elnyerte a „Kiváló Ifjúsági Klub”, KISZ-szervezete pedig a „Kiváló KISZ-szervezet” kitüntető érmet, amelyet a 22. sz. Á«ÉV KISZ-szervezete is megkapott ez év tavaszán. Talán nem tűnik szerénytelenségnek, ha azt mondom: KlSZ-szervezetünk létszámát, „súlyát” tekintve az elmúlt évek alatt ott volt az „első vonalban”: számos nagyszabású rendezvény szervezője és lebonyolítója volt: tudott alkalmazkodni az újszerű követélményekhez; mozgósítani tudta a fiatalokat a 'beruházás célkitűzéseinek meqvolósítására. A jövő feladatainak megvalósításában hasonló szerepet akarunk betölteni. DOMBI IMRE-nített kultúrost állítottak munkába, aki egyaránt úr a saját klubunkban és a Munkásműveiődési Központ vezetőinek segítségével az ott kínálkozó leihetőségekben is. Az elmúlt év «folyamán 120- nál több műsoros klubestet rendezett, melyen átlagosan 20— 40 fő vett részt. Egyszerre vagyunk büszkék is, meg elégedetlenek is, hiszen többen, sokkal többen vagyunk, és többen véhetnénk részt. Megszaporodtak a vetélkedők. Minőségük, a résztvevők létszáma _ növekvő, öröm látni egyes színházi műsorokon, hogy sorokat töltenek meg dolgozóink. A szokásos, versenyszerűen meghirdetett sportvetélkedőkön és az alkalmi brigád- vagy fizikai—műszaki vetélkedőkön sincs hiány a résztvevőkben. Dolgozóink 1981. évben 60 ezer !Ft értékű könyvet vásároltak. Terjesztésében további több tízezer Ft értékben ott voltak K'ISZ-eseink, brigádtagjaink a művelődési ház előtti téren, az ABC előtt és mindenhol, ahol a tömegekkel kapcsolatot lehet teremteni. Nemcsak az utcára mentünk ki kultúrát, műveltséget terjeszteni. Politikai és körművelődés, valamint szakmai képzéshez adtunk előadókat. Előadóink ott voltak az esti marxista képzésen, a paksi járás összes általános és középiskoláiban és összesen 950 diákot, felnőttet vontak be a politikai és közművelődési képzésbe, közel 100 dolgozót szakmai képzésbe és továbbképzésbe. Sorolhatnánk még a kommunista műszakok eredményét, a véradást és 'hasonló tevékenységeinket. Az elért sikereink nem töltenek el bennünket elbizakodottsággal, inkább ösztönöznek mindnyájunkat a további feladatok megoldására a szocialista élet minden területén. MAKOVNIK ISTVÁN Büfé — duma — Van lángos? — Van. — Kérek kettőt. — Akkor nincs. — Hogyhogy? — Úgy, hogy előbb el kell adnom a tegnapi szendvicset. — De én nem szeretem a szendvicset. — Látja, ez a maga dolga. Egyébként jó a szendvics, sok benne a vitamin. — Mikor lesz ilángos? — Majd ha élfogy a szendvics. — Hány szendvics van? — Kétszáz. — Hát az sose fogy el! — Dehogynem, tegnap háromszáz volt. Két részeg lakatos vette meg, tizenhármasuk volt a totón. Egymást dobálták vele. Tudja, «mekkorákat puffant? — 'Nekem májbajom van, én ném rúghatok be, «meg tizenhármasom sem volt. «Adja legalább árukapcsolással. — Az mi? — Egy lángos — egv szendvics. — Azt nem lehet. — Miért? — Nem fér össze a szocialista erkölccsel. — De ha nem adlja el a szendvicset, 'holnapra a lángos is kihűl... — Tudom, majd holnap nem adom ki a friss lángost addig, míg el nem kel a -mai. — Mondja, mióta van ez így? — Nem tudom, én 'csak féléve csinálom, de állítólag «hetvennyolcban 'lett itt rosszul az akkori büfés, akkor maradt a nyakán kétszáz 'pogácsa. Azóta mindig a tegnapit áruljuk. Nem kér mégis egy szendvicset? — Nem, inkább egy kólát. — Látja, az van. De csak ha vesz hozzá egy szendvicset... A Szovjetunió kommunistáinak XIX. kongresszusát májusban, a Kreml kongresszusi palotájában tartották. A kongresszusok mindig nagy szerepet játszottak ifjúságunk életében: itt határozzák meg a IKomszomol «küzdelmének stratégiáját és taktikáját a pártmegbízatások teljesítéséért: mozgósítják a fiatalok millióit a legnehezebb és legidőszerűbb feladatok megoldására, forradalmi akaratuk és kommunista ideológiájuk alakítására. A kongresszust minden alapszervezetben beszámolók és választások előzik meg. Az alapszervezetek taggyűléseitől a kongresszusig a küldöttgyűlések minden szinten a hozzáértés és elvhűség iskolái, az új, még 'hatalmasabb vállalások kiindulópontjai. A figyelem középpontjában mindenütt a munkasikerekről szóló beszámolók, a termelési eredmények javítására kitűzött célok állnak. A 'komszomolistáknak van miről beszámolni a pártnak, a szovjet népnek, mivel a párt a népgazdaság fejlesztésének A 22. ÁÉV-nál dolgozó fiatalok lakáshoz jutását a köllek- I tív szerződés és a megfelelő, ide vonatkozó rendelkezésihez kapcsolódó vezérigazgatói végrehajtási utasításban foglaltak alapján segíti a vállalat vezetése. Szabó József elvtársat, a 22. AÉV pártvezetőség titkárát kérdezem, hogy milyen konkrét támogatást biztosít a vállalat a 'letelepedni szándékozó dolgozói részére. — Mivel nem a lakásépítés vállalatunk profilja, ezért külön kontingens lakás-kiutaláshoz nem áll rendelkezésünkre, így a fiatalok lakáshoz jutásának kedvezményes rendszerét önmagunknak kell kigazdálkodnunk. Olyan dolgozóink kedvezményeit támogatjuk természetesen, akikre vállalatunk stabilan számíthat, a'kik már 3 éve nálunk dolgoznak, és munkájukkal szemben nincs kifogás. A 'lakásépítési alap kialakításához részben az év közben megszervezett kommunista műszakból «származó bevétel, részben a fejlesztési alap bizonyos része szolgál. Ezenkívül indokolt esetben biztosítunk saját esz-közállományunklból az építkezéshez szükséges anyagokat, gépeket, «melyek a magánépífontos és bonyolult részterületeit bízza az ifjúságra, akik rászolgálnak a bizalomra. Ennek bizonyítására elég néhány országos jelentőségű Komszomolvédnökséget említeni: Európa legnaovobb ilyen létesítménye a Leningrádi Atomerőmű, a Kómái Autógyár létesítménye és a BAM, Nyugat-'Szibéria kőolaj- és földgázlelőhelyeinek feltárása, az OSZSZK rossz talajú zónájának feljavítása. A lenini Komszomol egyre nagyobb részt vállal a világ haladó ifjúságának a béke megszilárdításáért, a nukleáris háború fenyegetései ellen folytatott küzdelmében. A jövőben is erősíteni fogjuk a szocialista közösség fiataljainak 'barátságát, javaslatot teszünk az ifjúsági szervezetek közötti sokoldalú, gyümölcsöző együttműködésre. A szocialista országok sikeres együttműködésének ragyogó példája a Magyar Népköztársaság első atomerőművének építése Pakson, örömmel állapítjuk meg, hogy az építkezésen szoros baráti kapcsolatok tőknek jelentenek igen előnyös támogatást. — 'Mennyi az esélye a vállalat dolgozójának arra, 'hogy a lakáshoz 'jutáshoz a megfelelő támogatásban részesüljön? — Amennyiben a «megfelelő — az előbb már részletezett — feltételeknek megfelelt, és szó-; ciális helyzete is indokolttá tette, a dolgozó esélye igen nagy, hiszen az eddig felmerült öszszes igényt ki tudtuk elégíteni, viszonylag rövid 'határidőn 'belül. — «Hogyan tud segíteni a vállalat, ha a« dolgozó nem vásárolni, hanem saját erőből építkezni szeretne? — Ezen a téren is — megítélésünk szerint — igen jelentős segítséget tudunk «nyújtani. Kezdeném azzal, hogy ingyenes szellemi kapacitást biztosítunk műszaki — ellenőrzési — irányítási feladatok ellátására, Igen nagy 'kedvezménnyel vásárolhatnak dolgozóink az építkezéshez szükséges betont alapanyagként, különböző faanyagokat hulladék-, illetve 'hasznoshulladék-anyagokat, 'melyek az építkezést elősegíthetik, és «szükségesek. Ezenkívül kedvezményes áron, korlátozott keretek között különböző fuvareszközöket kölcsönzünk dolgozóinknak, melyek segítségével alakultak ki a magyar és a szovjet fiatalok között. Együtt tervezzük szocialista felajánlásunkat, vállvetve végezzük munkánkat, szervezzük a szabad idő hasznos eltöltését: szakmai találkozókkal, baráti estékkel, kultúrp rag romokkal. Segítünk a Szovjetuniót bemutató fotókiállítások összeállításában és nagy népszerűségnek örvendenek a közös sportrendezvények. A lenini Komszomol XIX. kongresszusa kapcsán szeretném kiemelni a gazdasági és társadalmi tevékenységben legaktívabb komszomolistáinkat: Miiova Tatjánát, Boriszov Leonyidot, Ivanov Ivánt és Popov Viktort. Meg vagyunk győződve arról, hogy az országaink ifjúsága közötti baráti kapcsolatok továbbfejlődnek ugyanúgy, mint a Pakson dolgozó szovjet szakértők Komszomol-szervezete és a 'beruházás K'ISZ-bizottsága közötti együttműködés. A. A. MAKULIN, a szovjet szakértők Komszomol-szervezetének titkára a szállítási gondokon tudunk segíteni. Továbbá kisgépeket, munkaeszközöket, építőgépeket kölcsönzünk szintén jelképes kölcsönzési díj ellenében. Hosszú, folyamatos munka eredménye az, ahol ma tartunk, de már a« továbbfejlesztésen gondolkodunk. Itt említeném azt, hogy egyik útja a továbbfejlesztésnek az lenne, ha a felszabaduló gyártó kapacitásunk — itt elsősorban a beton'üzemre gondolok —■ 'jobb és 'hasznosabb kihasználása érdekében a jövőben 'megpróbálunk nemcsak saját dolgozóink, de más vállalat dolgozói részére hasonló léhetőségeket biztosítani. Természetesen ez még csak terv, ahogy mondani szókták, nem megy egyik napról a «másikra. Ezt az igényt fel kell mérni először, 'majd a megfelelő szabályzását ki kell dolgozni. Igen, kedves olvasók azt hiszem az illetékeseknek ezen a kezdeményezésen érdemes elgondolkodni, «hiszen ha egy kicsit kitekintünk, az országban van olyan város — Kecskemét — ahol jól bevált rendszerként üzemel kölcsönző és tanácsadó iroda. Talán érdemes lenne megvizsgálni az adott keretek és igények függvényében egy hasonló szolgáltatás bevezetését. S. F. Építés közben I* I II. sz. vízkivételi mű. Fotó: Deák Hunor Bemutatkozik az építők KISZ-szervezete A 22-es támogatása
